Pécsi Napló, 1914. december (23. évfolyam, 287-310. szám)

1914-12-01 / 287. szám

2. Anglia és a Zeppelinek. Berlin, november 30. (Eredeti távirat.) A Vossische Zeitung szerint a Daily Express genfi levelezője biztos forrásból arról értesül, hogy a németek hónapok óta arra készülnek, hogy Londont és a keleti tenger partján el­terülő angol városokat egy Zeppelin hajó divízióval szándékoznak megtámadni. A törökök előnyomulása. Konstantinápoly, nov. 30. (Eredeti távirat.) A török előcsapatok bevonultak Taebriszbe. — Visszavert angol támadás. Budapest, nov. 30. (Ered. távirat) A Nap konstantinápolyi jelentése szerint Egyptomban Elarik és Kausamo között az angolok megtámadták a törököket, de a törökök megverték őket, mire az an­golok Kaitarába visszavonultak. Merényletterv Enver basa ellen. Konstantinápoly, nov. 30. (Eredeti távirat.) A ruscsujki kikötőben elfogtak egy orosz diákot és egy francia nőt, akik merényletet terveztek Enver basa ellen. Vasárnapi távirataink: Vilmos császár a keleti harctéren. Berlin, november 29. (Eredeti távirat.) A Wolff-ügynökség jelenti: Nagy főhadi­szállás november 29. A császár ez idő szerint a keleti harctéren tartózkodik. A legfőbb hadvezetőség. A kárpáti kudarc. Budapest, november 29. (Eredeti távirat.) Zemplénben tegnap kétnapi ütközet után az ellenséges állásokat mind elfoglaltuk. Az ellen­séget e győzelemmel messzire visszavetettük, úgy, hogy az eredeti harcvonalra már a közigazgatási hatóságok is mind visszatértek. Ebben az ütközetben két gyalogezredünk három­ezer oroszt fogott el. Az átszállított sebesültek megerősítik, hogy a mi veszteségünk meg­lepően csekély, míg az oroszok halottakban, sebesültekben és foglyokban aránytalanul sokat veszítettek. A tegnapi ütközetben tör­tént, hogy 80 orosz egy hegyszorosba szo­rult be. Hat honvédünk látva a helyzetet, rohamot intézett ellenük, mire mind a nyolc­van megadta magát. Csapataink mindenütt a visszavonuló ellenség nyomában vannak. Ma délelőtt vitték át Sátoraljaújhelyen 1350 orosz foglyot, a­kiket még tegnapelőtt fog­tak el csapataink. A bűnhődő Szerbia, Budapest, november 29. A déli harctérről jelentik: Az ellenség a jelenlegi ütközet­­arcvonalon kétségbeesett ellenállást fejt ki és egészen a szuronyrohamig kifejlődő heves ellentámadásokkal próbálja előnyomulásun­kat föltartóztatni. A Kolubara keleti partján álló csapataink helyenkint ismét tért nyer­tek. A Valjevón keresztül és attól délre elő­nyomult hadoszlopok általában a Ljig folyó­tól keletre levő magaslatokat és azt a vonalat érték el, a­mely a Suvobor magaslattól az Uzicétől keletre lévő útháromszögig húzódik. Tegnap összesen 2 ezredparancsnokot, 19 tisztet és 1245 főnyi legénységet fogtunk el. A német hivatalos jelentés. A nagy főhadiszállás jelenti november huszonk­encedikén délelőtt. A nyugati had­seregről a tegnapi napról csak annyi jelenteni való­ban, hogy az ellenségnek Yperntől dél­keletre és Lenstől nyugatra ellenünk megkísér­tett támadásai meghiúsultak." A francia elcsü­ggedés. Bázel, november­ 29. (Eredeti távirat.) A Bazeler Nachrichten párisi híradása sze­rint Franciaországban a levertség egyre foka­ „Pécsi Napló“ 1914 december 1.­ zódik és a minisztérium kebelében meghason­­lás tört ki. Paris különféle köreiben máris tért hódít az elcsü­ggedés, a­miről a Figaro megindítóan panaszkodik. Az oroszok veresége. Konstantinápoly, november 29. A főhadi­szállás hivatalosan jelenti : A Cserok völgyé­ben álló csapataink az e folyó torkolatának vidékéről előretörő oroszokat visszaverték. A batumi szárazföldi erődítések tüzérsége részt vett e harcban, de minden eredmény nélkül. Csapataink elértek a Bakimtól 17 kilométerre délre lévő Acsara vidékre. Konstantinápoly, november 29- A főhadi­szállás hivatalosan jelenti: Az oroszok hiva­talos jelentéseikben közölték, hogy csapatain­kat a Kaukázusban legyőzték és hogy csapataink Erzerumba visszavonultak. Ezek a jelentések teljesen hamisak. Csapataink offenzívára ké­szen állanak, de az ellenség egy lépést sem tesz előre megerősített állásaiból. A dolog ellenkezően úgy áll, hogy az ellenség a köpri­­keji csata után negyven kilométernyire vonult vissza győzelmes csapataink elől. Perzsák az oroszok ellen. Konstantinápoly, november 29. Azok a perzsa törzsek, a­melyek Tebriszen rajta­ütöttek, folytatják az ellenség üldözését; remélik, hogy az oroszokat a legrövidebb idő alatt Asszerbajdzsán egész terü idéről ki fog­ják űzhetni. A­ negyedik moratórium-rendelet A hivatalos lap mai rendkívüli száma közli a minisztériumoknak rendeletét, ma­gánjogi kötelezettségek teljesítésére újabb halasztás engedése (moratórium) tárgyában. Ennek főbb intézkedései a következők : Halasztás alá eső pénztartozások. A magánjogi kötelezettségek teljesíté­sére az 1914. évi szeptember hó 30. napján 7205 — 1914. M. E. szám alatt kiadott,harma-,­dik moratóriumi rendelettel engedélyezett halasztás mindazokra a pénztartozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a halasztás alól ki nem vesz, 1915. évi január hó 31. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Az 1914. évi november hó 30. napja után 1915. évi január hó 31. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállí­tott váltón, kereskedelmi utalványon, köz­raktári jegyen, csekken, vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten, vagy más magánjogi címen alapulnak, amely 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkezett, a lejárattól számított két hónapi halasztás (moratórium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, ame­lyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvényes kamat számítható. A halasztás ideje alatt a halasztás alá eső váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében a fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekknél pedig az 1908: LVIII. t.­e. 17. §-ában említett igazolás is hatálytalan, amennyiben a 4. §. 18. pontjából és utolsó bekezdéséből, valamint az 5. §. utolsó bekez­déséből más nem következik. Látra vagy lát után bizonyos időre szóló váltónál a lejárat megállapítását célzó bemutatás ha­tályos. Az óvás felvételére hivatott személy az óvás felvételét még nem tagadhatja arra való hivatkozással, hogy az a jelen rendelet sze­rint hatálytalan. A váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt moratórium alá eső köve­telés okából kapott kitöltetlen váltót csak augusztus hó 1. napja előtti kerettel van jogosítva kitölteni. Az ezzel ellenkező kitöl­tést megállapodásellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kiállított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876 : XXVII. t.-c. 25-29. §-aiban szabályozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. Halasztás alá nem eső olyan váltó- kereskedelmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1915. évi február hó 1. napja előtt jár le, a fizetés végetti bemuta­tásnak és a fizetés hiánya miatti óvás felvé­telének legkésőbb a lejárattól számított két hónap elteltét követő hét­köznap alatt kell történnie s ha ez a határidő 1915. évi február hó 3. napja előtt telnék le, legkésőbb 1915. évi február hó 3. napján. Ugyanezen idő alatt történhetik halasztás alá nem eső váltónál a névbecsülési fizetés végetti bemutatás. Halasztás alá nem eső pénztartozások. 4. §. Az 1. -ban engedett halasztás alá nem esnek : 1. állami és államilag biztosított adós­ságok kamatai, tőketörlesztő részletei és járadékai; 2. zálogleveleknek, valamint gyámi pén­zek elhelyezésére alkalmas vagy óvadék­képessé nyilvánított egyéb kötvényeknek kamatszelvényei és kisorsolt címletei; 3. törlesztéses záloglevélkölcsönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napjától folyó ka­matai és e naptól folyó tőketörlesztő rész­letei a jelzálogadóssal szemben — ideértve az ingatlan tulajdonosa mint személyes adós elleni követelést is — valamint olyan köve­teléseknek ily kamatai és tőketörlesztő rész­letei, amely követelések a 2. pontban emlí­tett egyéb kötvényeknek kibocsátására ala­pul szolgálhatnak; törlesztéses kölcsönnek a jelen és a 10. pont alkalmazásában azt kell tekinteni, amelynél a tőke lefizetése előre megállapított törlesztési terv szerint legalább tizenöt évre van elosztva ; 4. a vízvezetéki és világítási műveknek, általában közüzemeknek használatáért fize­tendő díjak, továbbá egyesületi tagdíjak; 5. oly pénztartozások, amelyek az adóst a Vörös Kereszt Egylettel szemben vagy a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezé­sére vagy a háború alkalmából másnemű segélynyújtásra rendelt alappal szemben köz­vetlenül vagy utalványozás alapján terhelik; 6. t­art­ásdíjak és élet­járadékok; 7. a biztosítási ügyletből eredő tartozá­sok közül: a) a hadi szolgálatban bekövetkezett halál esetére külön kötött vagy arra külön díj fejében kiterjedő biztosításnál, amennyi­ben a halál a hadi szolgálat következménye, valamint a katonai szolgálat esetére szóló biztosításnál az egész biztosítási összeg kifi­zetése és a biztosítási díjak fizetése egészen ; úgy azonban, hogy a hadi szolgálatban bekö­vetkezett halál esetére külön díj fejében ki­terjedő biztosításnál csak a külön díj fize­tendő egészen, míg az alapdíj a b) pont alá esik ;­­ más életbiztosításnál, ideértve a bal­esetbiztosítást is, a biztosítási összeg huszonöt százalékának, de legfeljebb ötezer koronának és legalább ötszáz koronának kifizetése, va­lamint a biztosítási díjak fizetése a díj huszonöt százaléka erejéig; járadékbiztosí­tásnál a biztosító a járadékokat egészen (6. pont), a biztosított (a szerződő fél) pedig a díjakat huszonöt százalék erejéig köteles fizetni ; c) a biztosító azon tartozása, amely az életbiztosítási kötvény visszavásárlására vagy az ily kötvény alapján kölcsön folyósítására irányul, huszonöt százalék, de legfeljebb kétezer korona és legalább kétszáz korona erejéig ; d) tűz- és jégbiztosításnál, valamint állatbiztosításnál az egész kárösszeg kifize­tése és a biztosítási díjak fizetése egészen ; e) minden más kárbiztosításnál a kár­összeg huszonöt százalékának, de legfeljebb négyezer koronának és legalább négyszáz koronának kifizetése, valamint a biztosítási díjak fizetése a díj huszonöt százaléka erejéig; c) a viszontbiztosítónak a biztosításból eredő tartozásai az a)b)e) pontok értelmében a biztosító által fizetendő összegek arányá­ban, a viszontbiztosítási díjak pedig abban az arányban, amelyben a biztosított (a szer­ződő fél) a biztosítási dijakat fizetni köteles ; g) a biztosítási dijak fedezetéül adott váltók és a biztosítási dijak címén fennálló folyószámlatartozások, a folyószámlás vi­szonyra vonatkozó megállapodások sérelme

Next