Pécsi Napló, 1915. december (24. évfolyam, 274-298. szám)

1915-12-01 / 274. szám

2 A görög válaszjegyzék. Athén, november 30. (Eredeti távirat.) (Havas.) Görögországnak a négyesszövetség­­hez intézett válaszjegyzéken a legbarátságo­sabb hangúnak van tartva. Hivatalos körök ezt alkalmas eszköznek tartják a függőben lévő kérdések megoldására. Hozzáteszik, hogy a jegyzék minden pontban kielégítő, mert a görög népnek a semlegesség fentartá­sára irányuló óhaját is honorálja, de nem okoz nehézségeket a szövetségeseknek sem. A tárgyalások tovább folynak. Az olasz izgatás Görögország ellen. Lugano, november 30. (Eredeti távirat.) A Tribune, az Idea Nazionale és a Secolo­­ hevesen kifogásolják, hogy Görögország ha­­i­dozik a második jegyzékre való válaszadással és azzal, hogy pontosabb deklarációkat követel, illetve katonai szakembereknek a tárgyalásokba való bevonását javasolja, gya­korlatilag viszszavenni igyekszik azt, amit elvben már megadott. Mint rendesen, a lapok Görögországot a legsúlyosabb büntetésekkel fenyegetik, melyek között első helyen szere­pel, hogy Görögországtól el fogják venni szigeteit. — A négyesszövetség ultimátuma. Lugano, november 30. (Eredeti távirat.) A ,,Secolo'4 szerint a négyesszövetségnek Görögországhoz intézett újabb jegyzéke ulti­mátum jellegű. A többi közt követeli a jegy­zék, hogy görög vizeken is üldözhessék a német búvárhajókat. A cár találkozása a román királlyal Kelnben. Berlin, november 30. (Eredeti távirat.) A Kölnis­che Zeitungnak jelentik Szófiából, hogy lehetséges, miszerint a cár mostani látogatása alkalmával Rernben ott a román királlyal fog találkozni. Nem valószínű azon­ban, hogy ha ez a találkozás tényleg meg is történik, ez Romániának magatartásában bármily változást hozna is létre, mert­ tel­jesen lehetetlen, hogy a háború mai állásában a négyesszövetség Romániát a maga ter­vein elé megnyerhetné. A negyedik Isonzó-csata. Sajtóhadiszállás, nov 30. (Ered. táv.) Az olasz hadiszintéren változatlan hevesség­gel folyik a negyedik Isonzói csata. Az ola­szokat a tegnapi nap folyamán is minden vonalon, helyenként átmeneti kisebb terület­­nyereségek után, véresen vertük vissza. Ismer­­retes, hogy az osztrák-magyar hadvezetőség az Ison­zó-f­ront védelmének első fázisában a jelenleg is hősiesen és csodával határos vitézséggel megtartott védelmi vonalat csu­pán előállásnak tekintette és ezért a vonal mögött rendkívül erős főállásokat állíttatott föl. A magyar csapatok hasonlíthatatlan teljesítményei azonban lehetővé tették ennek a vonalnak a megtartását. A vonalat megerő­sítették és a védelmi állásokon most már a negyedik­ rettenetes Isonzó-csata törik meg az olaszok teljes sikertelenségével. Ellenséges repülőgép Trieszt fölött. Sajtóhadiszállás, november 30. (Eredeti távirat.) A bóra napokig megakadályozta a szorgalmas olasz repülőket" a munkában, végre azonban november hó 25-én délután két órakor ismét megjelent egy ellenséges repülőgép Trieszt fölött, amely kihasználta a rövid ideig tartó szélcsendet. Hála kitűnő megfigyelő szolgálatunknak és a védőágyuk gyors közbelépésének, a repülőgépnek hama­rosan a tengerre kellet menekülnie, hogy visszatérjen olasz földre. Egész srapnellfelhő kisérte és mivel látszott, hogy nem halad biztos pályán, azt hiszik, hogy kormányzó­készülékében hiba esett. A trieszti lakosság ellepte a mólót és nagy érdeklődéssel kisérte a repülőgép lövetését. Ez az olasz repülőgép harminc méter hosszú, páncélos hadiaeroplán volt, amelyet három erős motor hajtott és amelyen két vagy három gépfegyver volt. Már a harmadik isonzói csatában megfigyel­ték ezt az újfajta repülőgépet és most a negyedik olasz offenzíva idején, szinte na­ponként megjelent néhány belőlük a le- „Pécsi Napló" 1915. december 1. végében. A harmadik isonzói csatában francia repülők támogatták az olasz hadi­gépeket. Egy ilyen francia gépet le is lőttünk. Érdekes, hogy azóta teljesen eltűntek a fran­cia repülők az olasz frontról. Úgy látszik, Joffrenak magának is nagy szüksége van rájuk. Néha valóságos légiharcok támadnak és több izben megesett, hogy egyszerre nyolc ellenséges repülő jelent meg. Legutóbb a Wippach-völgyben három nagy olasz aero­­plán és három megfigyelő repülőgépünk kö­zött harcra került a sor, amely alkalommal az olasz pilóták gépfegyverrel lövöldöztek és bombákat dobtak le, melyek azonban semmi­féle katonai kárt nem­ okoztak. Europatsein fővezér­sége,­ ­ Bukarest, november 30. (Eredeti távirat.) Az orosz követségről származó jelentés szerint Kuropatkin tábornok átvette ama csapatok feletti fővezérletet, melyeknek fegy­vereit a cár megáldotta, elrendelvén a Bul­gária elleni támadást. Az orosz követ igyek­szik a román parlament ülései alatt a köz­véleményt hírekkel felizgatni és az oroszok közeledő akcióját minél nagyobb szabásúnak feltüntetni. — Kitchener Poincarénál. Páris, november 30. (Eredeti távirat.) Poincaré elnök ma délelőtt fogadta Kitchenert. Eltü­rjesztett gőzhajók. London, november 30. (Eredeti távirat.) A Lloyd jelentése szerint az Algerien francia gőzös elsülyesztésénél nyolc embert megmen­tettek, egy ember holttestét kihalászták, huszonkilenc még nem került meg. Az Omara nevű francia és Janis nevű brit gőzöst el­­sülyesztették­. Az utóbbi legénységét két mentőcsónakban sikerült partra szállítani. Női békedelegátusok Wilsonnál. Budapest, november 30. (Ered. táv.) A budapesti Feministák Egyesülete Washing­tonból ma a következő igen érdekes radio­­telegrammot kapta : Washington, november 30. (Ered. táv.) Schwimmer Rózsát és Mrs. Philipp Snowdent Wilson elnök háromnegyed óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta. . A kihallgatást nagy nyilvános ülés előzte meg, amelyen a hölgye­ken kívül Henry Ford is felszólalt és első nagy beszédét mondotta a béke érdekében. A gyűlés közönsége a két hölgyet a Fehér Házig kisérte és csendesen bevárta a fogad­tatás végét. Amikor Schwimmer Rózsa és Mrs. Philipp Snowden visszaérkezett, lelkes üdvözléssel fogadták őket A két hölgy be­számolójából kitűnt, Лору az elnök igen bá­torítóan fogadta őket. M. Ford, a­ki nemzet­közi békezarándoklást tervez, kijelentette, hogy december negyedikén elindul a béke­­hajóval, akár összeül a nyilvános békegyű­­lés, akár nem. Ha időközben a kormány ré­széről béketanácskozást hívnak össze, a­me­lyen a világ minden békét pártoló népének kiküldöttei megjelennének, akkor Ford átadná ennek a mozgalomnak a teret, de ha hiva­talos, a kormány részéről kezdeményezett békekonferencia nem ül össze, Ford végre­hajtja eredeti tervét. November nyolcadika óta több mint húszezer táviratot kapott Wilson elnök az Egyesült­ Államok minden részéből, hogy sür­gessék az elnököt abban az irányban, hogy a béke érdekében dolgozzék együtt a semleges államokkal. mtsm ншбешхшшш шжщ Diana sósbarszesz a legerősebb bázi szer úgy belsőleg cukorracseppenként, mint külsőleg bedörzeölésre. Hatása fájdalom­csillapító, étvág­yg­erjesztő fris­­sítő hűsítő. Ára 60 fillér. Mindenütt kapható. Mindenütt kapható. A montenegrói séres operette. Pécs, november 30. A Balkán félszigeten csak Monte­negró már az ellenségünk. " A Nikita fejedelem birodalma, sziklás, bérces kis országa, azok közé az erősségek­ közé tartozik, melyeket eddig bevehe­­tetleneknek ismert a hadviselés tudo­mánya. Minden bevehetetlen bástyák között tényleg legerősebb és legbeve­­hetetlenebb Montenegró és pedig nem azért, mert a sziklás hegyláncok védik, hanem inkább csak azért, mert nem érdemes érte energiákat vesztegetni. Nincs olyan éhes ország, mely a maga területét Montenegróval szeretné kibő­víteni, ezt a kis országot Nikita fejede-­ lemtől elvenni senki sem akarja. Eddig azonban Montenegró a bal-, iáni országok között is bizonyos kalóz életet élt. Ha éhezett, ha valami kellett neki, kiállott a fekete hegyek ormaira­ és azt mondta: vagy adjatok pénzt,­ vagy lövöldözni kezdek. És az orszá­gok inkább adtak neki pénzt, csakhogy ne kelljen lövöldözni. Ez volt Montenegró eddig. Most,­ hogy magára maradt, a jó Isten tudja, mi lesz belőle. Én nem hiszem, hogy a mi had­vezéreink Montenegrót elfoglalni akar-,­ják. Azt hiszem inkább, hogy ezú­ttal Nikita urat arra akarják megtanítani,­ hogy ő sem maradhat most már a régi regulázhatatlanságban, s valami rendet neki is meg kell szoknia. Montenegró minden oldalról ellen­séges hadseregekkel van körülzárva. A crnagócok most idegen területről­ lélekzetet sem vehetnek, a hegyek or­mán pedig nem igen lövöldözhetnek, vagy ha lövöldöznek is, most nincs aki megijedjen tőlük, a még Albánia elől is ellenséges hadsereg zárja el a kecskepásztorok kijáratát. Elfogy a puskapor és nem lesz ennivaló. Ez az, amit Nikita el nem ke­rülhet, з ellenben arra bizonyára nem is gondol, hogy mi Czettinjét akar­nánk meghódítani. Czettinje nincs olyan veszedelemben, mint Páris, vagy London, Czettinje legfölebb csak attól fél most, hogy a szerb testvérek át találnak jönni vendégségbe ,és ott meg­eszik a kecskéket, holott a kecske már olyan kevés Montenegróban, hogy ha tízszer annyi volna, az sem volna elég ; az ember pedig olyan sok, hogy ha megtizedelnék, akkor is több maradna belőle, mint amennyire most szüksége lesz Nikitának. Montenegró ezek szerint olyan helyzetbe jutott, amilyenre igazán nem számíthatott előre és ennek az ország­nak a legnagyobb szerencséje az volna, ha mi elfoglalnánk. Nem hiszem azonban, hogy Nikita feje­delemnek alkalma lenne egyhamar arra, hogy ezért a szerencséért hálát adhas­son az Istennek,­­ mert a monte­negrói háborút én olyannak képzelem el, mintha ürge döntés volna. A cuna­gócok mennek a hegyek ormáról min­dig lejebb-lejebb és egy szép napon beleszaladnak majd valahol a tengerbe, ahol az angol hajóval várja majd őket és felveszi zsoldos katonáknak. Olyan jó katonák lesznek ők is, mint amilye­

Next