Pécsi Napló, 1917. április (26. évfolyam, 73-96. szám)
1917-04-01 / 73. szám
2 A svéd kormány bemutatkozása. Stoejsbolgs, márc. 31. (Eredeti távirat.) Svartz, az új miniszterelnök a képviselőházban kijelentette, hogy a kormány legfőbb törekvése az előző kormány pártatlan semlegességi politikájéinak folytatása. . • Elsülyesztett francia hadihajó]». Genf, márc. 31. (Ered. távirat.) Párisian az a hir van elterjedve, hogy egy német búvárhajó a Podman segédcirkálót és az ihlető torpedórombolót elsüllyesztette. Olaszok a görögök ellen. Zürich, március 31. (Eredeti távirat.) Az olaszok Janinál megszállották. Athénben ez nagy visszatetszést szült. Békehírek a newwyorki tőzsdén. Hága, március 31. (Eredeti távirat.) Newyorkból jelentik, hogy a tőzsdén békehírek terjedtek el, melyek makacsul tartották magukat. A háborús értékpapírok ennélfogva nagyon estek. ,, A kormány a tisztviselőknek. " Budapest, márc. 31. (Ered. távirat.) A magyar kormány a tisztviselőknek adott 35%-os háborús segélyt állandó illetményként kiutalta. A képviselőház illése. — Politikai munkatársunk telefon-jelentése. — Budapest, március 31. A képviselőház mai ülésén Szász Károly alelnök elnökölt, ki bejelentette a Szimrei- Merse Félix ügyében hozott ítéletet s azt, hogy Eitner János ellen összeférhetetlenségi bejelentést tettek. A napirend előtt Popovics G vetozár személyes megtámadtatás címén szólal fel s visszautasítja Szmrecsányi ismeretes vádjait. Ezután a kormányjelentés tárgyalása következett. Farkas János hosszasan foglalkozik a javaslattal. * - - -L?mrecsányi György személyes megtámadtatás címén szólalt fel. Reflektált Popovics beszédére. Urmánczy Nándor volt a jelentés utolsó szónoka, ki a?t nem fogadta el. Elnök ezután bezárta a vitát. A Ház 93 szóval 59 ellenében elfogadta a kormányjelentést. Elnök ezután javasolja, hogy a Ház az ellenzék indítványát tűzze napirendre. Teleszky János pénzügyminiszter a kormány nevében hozzájárul az elnök indítványához, mert a kormány azzal teljesen egyet- ért. Széles-e hazában nincsen ember, ki be akarna avatkozni Oroszország belső ügyeibe. Ők is azt kívánják, hogy az a kormány maradjon uralmon, mely az orosz nép bizalmát bírja. A mi célunk is az, hogy tisztességes békét köthessünk. Apponyi Albert gróf kijelenti, hogy örömmel hallják, s megelégedéssel látják, hogy a kormány hozzájárul az indítványhoz. Magyarország életérdekeiért küzd, szabadságát védelmezi! Hiszi, hogy az orosz nép felismeri, hogy az ő érdeke a mielőbbi béke s mi is barátságban élhetünk továbbra is az orosz néppel. Meggyőződése, hogy a forradalom a becsületes békétközelebb hozza. •• Batthyány Tivadar gróf és Zichy Aladár gróf annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az orosz események meghozzák a békét. Vázsonyi Vilmos szerint az orosz események teljesen megegyeznek a francia forradalom eseményeivel. Az orosz forradalombana demokrácia diadalát látja. A Ház az ellenzék javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután kisorsolták Papp Géza báló ügyében az összeférhetetlenségi zsűrit. Az ülés ezzel véget ért. Az első pécsi színházi terv. . A jógiiсеищ megalapításakor báró Szepesy püspök százezer forint alapítványi tőkét a városnál kívánt elhelyezni, mert a nemes alapító a fundációnak hatpercentes kamatozását vette számításba és ezt úgy vélte biztosíthatni, ha a város a tőke kezelését magára vállalja s a szokásos kamatláb esetleges leszállásáét való tekintet nélkül hat százalékot fizet. A város, habár akkori kölcsönei részben csak öt százalékos kamatteherrel jártak, a püspök ajánlatát mégis elfogadta s ekként az egypercentes kamattöbblettel mintegy hozzájárult a líceum föntartásához. A városi háztartás felügyeletére illetékes kormányszék , a m. kir. "udvari kamara azonban csak ötvenezer forint fölvételét engedte meg a városnak, egyben leírt a püspökhöz, hogy az alapítványi tőke másik felének elhelyezésére keressen más módozatot, mivel a kamara egy százezer forintos új adósság mellett fenyegetettnek látta" a városi háztartás rendjét és egyensúlyát. A város az alapítványi tőke egyik felével kétemeletes új városházat akart építeni, másik felével pedig a piac keleti oldalát a Mária- és Király-utcák között rendezni óhajtotta akként, hogy oda az uj városházzal építészetileg legalább is egyenrangú, nagyobb szabású középületet állít s ezáltal a városi székháznak méltó környezetet ad. Miután az udvari kamara csupán ötvenezer forintos kölcsönt hagyott jóvá, a város a keleti piacoldal rendezésével kapcsolatos középület tervét elejtette. Ekkor Balde János isztóriai földbirtokos és pécsi mérnök részletes tervezetet dolgozott ki és nyújtott be a város tanácsához, amely szerint ő bizonyos feltételek mellett a saját költségén hajtja végre az említett piacrendezést és fölállítja a keleti piacoldalra szánt monumentális középületet anélkül, hogy az egész kivitel a városnak csak egy krajcárjába is kerülne. Ajánlatát úgy a tanács, mint a közgyűlés némi módosítással előnyösnek találta és a vállalkozó szellemű mérnökkel meg is kötötték a szerződést. Mielőtt ennek pontozataira rátérnénk, előre kell bocsátani, hogy a királyi ítélőtáblás épület, akkori alakjában,Nitzky János grófé volt és az alatta levő plébániaházat — alkalmatlansága miatt a püspök kifogásolta, azt kívánva a várostól,hogy ugyanoda új plébániaházat állítson. A Balde mérnök és a város között létrejött szerződés feltételei. A város a Nitzky-ház alatt 648 négyszögölnyi városi iándult, melyen a rozzant plébániaház, a katonai strázsaház és a tűzoltói pajta áll, örök tulajdonul átengedi Balde mérnöknek, ki e területen a bemutatott tervek szerint saját költségén színházat s evvel összefüggően szállodát, kávéházat és tánctermet emel, amely épület Balde és jogutódjainak marad, de az itt megjelölt használati céloktól soha el nem vonható. Boltokat az épületben nyitni nem szabad, nehogy az új városház boltjainak bérértéke csökkenjen. A katonai strázsának való helyiségről a létesítendő épületben a vállalkozó gondoskodni tartozik. Minthogy a tervezett épület a városi közönségnek megfelelő szórakozási alkalmat nyújt s ezen körülmény maga után vonja a vidék műveltebb’ osztályainak Pécsre törekvését, ami viszont pénzforgalmat jelent, azért, a város kedvezményekben részesíti a vállalkozót ; nevezetesen: megengedi, hogy Balde az építkezéshez a homokot a marhavásártéren bányászhassa, használat után azonban a megnyitott bányát betömetnie kell a bérbeadott városi kőbánya kivételével bármely városi telken követ fejthet; a város részéről kijelölendő helyen téglát égethet; a neki átengedett piaci telken lebontásra kerülő épületek összes anyagával szabadon rendelkezik; a plébániatemplom előtt a piacon levő víztartó fölös vizét használat végett a létesülő épületbe bevezetheti ; három évi adómentességet kap az építkezés befejezésétől számítva ; a színjátszási jogért évenként egy darab aranyat fizet a városi pénztárba. Az átengedett ingatlanokért és a fölsorolt kedvezményekért köteles gajde mérnök a plébániatemplom tájékán egy plébániaiaknak teljesen alkalmas házat saját pénzén akár vásárolni, akár építeni és azt kifogástalan állapotban a városnak örök tulajdonába átadni. A plébániaházban hat szoba legyen, konyha, kamara, pincével, istálló négy lóra, félszer két kocsinak, tágas udvar és kút. A piac keleti szélén a Király-utcánál álló földszintes városi boltba zárt (Brodladen), mely az átengedett 648 öles területen kívül esik, Balde eltávolítani és üres helyét rendbehozni tartozik, hogy ez a fundus a gyümölcspiac kibővítésére szolgáljon, másrészt az új városház perspektíváját emelje. Az építkezéshez a vállalkozó csak akkor foghat hozzá, ha plébániaháznak megfelelő s általa épített vagy vásárolt házat a városnak tulajdonába már átbocsátott. Amennyiben Balde a várostól kapott 648 öles telken az építkezést befejezetlenül abbahagyná, nemcsak a telek esik vissza a rajta megkezdett épülettel a város tulajdonába, hanem az újonnan szerzett plébániaház is a városé marad. Részletek a tervezetből: A hatalmas épületnek főhomlokzata nyugatra a piac felé tekint, déli mellékhomlokzata a városház felé. Földszinti helyiségei: kávéház és vendéglő, biliárd, kártya és külön étkező termekkel, a szállodás magánlakásával és a katonai őrségnek föntartott helyiséggel, végül a színházi bejárattal. Az első emeleten redout 154 négyszögöl térfogattal; ebből 80 ölet a táncterem foglal el, 74 ölet az öltöző, játszó és más helyiségek. A második emeleten egy 32 négyszögölnyi galléria ,és 74 négyszögölet elfoglaló szobák. Ezekkel együtt a redout 260 n. öl kiterjedésű. Egy másik osztályban találhatók a szállodai vendégszobák, továbbá szobák katonatisztek számára. A színház földszinti helye hét öl hosszú, hat ,öl széles, van három sorban összesen hatvankét páholy, van tágas karzat. A proscenium nyílása öt öl, a színpad mélysége szintén öt öl és arra ló vagy más állat is fölvezethető. A színház ezerkétszáz ember befogadására képes. A szerződést megkötötték, a vállaikoz® ,S a bel- és kültanács aláírták, mire közadakozás útján gyűjtött útiköltségen ,a kir. udvari kamarához menesztett deputáció vitte föl jóváhagyás végett, ám a kisebbség fölebbezése megbuktatta a szerződést. A fölebbezés indokolása: Balde kellő anyagi garanciát nem mutatott föl, Pécsett ingatlan vagyona nincs, tehát bármikor nehézség és bucsúzkodás nélkül itthagyhatja a várost. Isztriai birtokának értékbecslését se terjesztette elő, kezeseket vagy vállalkozó társakat sem szerzett. Azon esetre, ha Balde a megkezdett építkezést bevégezni nem tudná avagy nem akarná, kötbért nem állapítottak meg, pedig egy befejezetlen építkezés évekig elcsúfíthatná a piacot. A kiszemelt telek a templommal szomszédos és színházak — mint a példák mutatják — nem ritkán leégnek. Az égő színház lángjai a templom fenyőfazsindelyes tetejébe könnyen belekapnának. Az építkezésre semmi szükség nincs, hiszen Pécsett úgy a bel-, mint a külvárosokban elég a meglevő vendéglő ; van öt táncterem, több kávéház és két olyan nagy terem, melyekben szini előadásokat rendesen szoktak tartani. A szerződés felső helyen történt elutasításának az lett a következménye, hogy a polgári kaszinó megvette a Nitzky-házat és annak kertjén fölépítette a Mária-utcai színházat. Városi levéltáros, Papp Géza báró is összeférhetetlen. Budapest, márc. 31. (Ered. távirat.) Az összeférhetetlenségi zsűri Haller József gróf elnöklete alatt ülést tartott, melyen 8 szavazattal 4 ellenében Papp Géza báró ügyében is kimondották az összeférhetetlenséget. „Pécsi Napló" 1917. április 1. Folkrém Szájvíz.