Pécsi Napló, 1917. április (26. évfolyam, 73-96. szám)

1917-04-01 / 73. szám

2 A svéd kormány bemutatkozása. Stoejsbolgs, márc. 31. (Eredeti távirat.) Svartz, az új miniszterelnök a képviselőház­ban kijelentette, hogy a kormány legfőbb törek­vése az­ előző kormány pártatlan semlegességi politikájéinak folytatása. . • Elsülyesztett francia hadihajó]». Genf, márc. 31. (Ered. távirat.) Párisi­an az a hir van elterjedve, hogy egy német búvár­­hajó a Podman segédcirkálót és az­­ ihlető torpedórom­bolót elsüllyesztette. Olaszok a görögök ellen. Zürich, március 31. (Eredeti távirat.) Az olaszok Janinál megszállották. Athénben ez nagy visszatetszést szült. Békehírek a newwyorki tőzsdén. Hága, március 31. (Eredeti távirat.) Newyorkból jelentik, hogy a tőzsdén békehírek terjedtek el, melyek makacsul tartották magukat. A háborús értékpapírok ennélfogva nagyon estek. ,, A kormány a tisztviselőknek. " Budapest, márc. 31. (Ered­. távirat.) A­ magyar kormány a tisztviselőknek adott 35%-os háborús segélyt állandó illetményként kiutalta. A képviselőh­áz illése. — Politikai munkatársunk telefon-jelentése. — Budapest, március 31. A képviselőház mai ülésén Szász Károly alelnök elnökölt, ki bejelentette a Szimrei- Merse Félix ügyében hozott ítéletet s azt, hogy Eitner János ellen összeférhetetlenségi bejelentést tettek. A napirend előtt Popovics G vetozár sze­mélyes megtámadtatás címén szólal fel s visszautasítja Szmrecsányi ismeretes vádjait. Ezután a kormányjelentés tárgyalása kö­vetkezett. Farkas János hosszasan foglalkozik a javaslattal. * - - -L?mrecsányi György személyes megtá­madtatás címén szólalt fel. Reflektált Popo­vics beszédére. Urmánczy Nándor volt a jelentés utolsó­­ szónoka, ki a?t nem fogadta el.­­ Elnök ezután bezárta a vitát. A Ház 93 szóval 59 ellenében elfogadta a kormányjelentést. Elnök ezután javasolja, hogy a Ház az ellenzék indítványát tűzze napirendre. Teleszky János pénzügyminiszter a kor­mány nevében hozzájárul az elnök indítvá­nyához, mert a kormány azzal teljesen egyet-­ ért. Széles-e hazában nincsen ember, ki be akarna avatkozni Oroszország belső ügyeibe. Ők is azt kívánják, hogy az a kormány ma­radjon uralmon, mely az orosz nép bizalmát bírja. A mi célunk is az, hogy tisztességes békét köthessünk. Apponyi Albert gróf kijelenti, hogy öröm­mel hallják, s megelégedéssel látják, hogy a kormány hozzájárul az indítványhoz. Magyar­­ország életérdekeiért küzd, szabadságát védel­mezi! Hiszi, hogy az orosz nép felismeri, hogy az ő érdeke a mielőbbi béke s mi is barátság­ban élhetünk továbbra is az orosz néppel. Meggyőződése, hogy a forradalom a becsü­letes békét­­közelebb hozza. •­­• Batthyány Tivadar gróf és Zichy Aladár gróf annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy az orosz események meghozzák a békét. Vázsonyi Vilmos szerint az orosz esemé­nyek teljesen megegyeznek a francia forrada­lom eseményeivel. Az orosz forradalomban­­a demokrácia diadalát látja. A Ház az ellenzék javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután kisorsolták Papp Géza báló ügyében az összeférhetetlenségi zsűrit. Az ülés ezzel véget ért. Az első pécsi színházi terv. . A jógiiсеищ megalapításakor báró Sze­­pesy püspök százezer forint alapítványi tőkét a városnál kívánt elhelyezni, mert a nemes alapító a fundációnak hatpercentes kamato­zását vette számításba és ezt úgy vélte biz­tosíthat­ni, ha a város a tőke kezelését ma­gára vállalja s a szokásos kamatláb esetleges leszállásáét való tekintet nélkül hat száza­lékot fizet. A város, habár akkori kölcsönei részben csak öt százalékos kamatteherrel jártak, a püspök ajánlatát mégis elfogadta s ekként az egypercentes kamattöbblettel mintegy hozzájárult a líceum föntartásához. A városi háztartás felügyeletére illeté­­­­kes kormányszék , a m. kir. "udvari kamara azonban csak ötvenezer forint fölvételét engedte meg a városnak, egyben leírt a püspökhöz, hogy az alapítványi tőke másik felének elhelyezésére keressen más módoza­tot, mivel a kamara egy százezer forintos új adósság mellett fenyegetettnek látta" a vá­rosi háztartás rendjét és egyensúlyát. A vá­ros az alapítványi tőke egyik felével két­emeletes új városházat akart építeni, másik felével pedig a piac keleti oldalát a Mária- és Király-utcák között rendezni óhajtotta akként, hogy oda az uj városházzal építésze­tileg legalább is egyenrangú, nagyobb sza­bású középületet állít s ezáltal a városi szék­háznak méltó környezetet ad. Miután az udvari kamara csupán ötvenezer forintos kölcsönt hagyott jóvá, a város a keleti piacoldal rendezésével kapcsolatos középület tervét elejtette. Ekkor Balde János isztóriai földbirtokos és pécsi mérnök részletes tervezetet dolgozott ki és nyújtott be a város tanácsához, amely szerint ő bizonyos feltételek mellett a saját költségén hajtja végre az említett piacren­dezést és fölállítja a keleti piacoldalra szánt monumentális középületet anélkül, hogy az egész kivitel a városnak csak egy krajcár­jába is kerülne. Ajánlatát úgy a tanács, mint a közgyűlés némi módosítással előnyös­nek találta és a vállalkozó szellemű mérnök­kel meg is kötötték a szerződést. Mielőtt en­nek pontozataira rátérnénk, előre kell bo­csátani, hogy a királyi ítélőtáblás épület, akkori alakjában,­­Nitzky János grófé volt és az alatta levő plébániaházat — alkalmat­lansága miatt a püspök kifogásolta, azt kívánva a várostól,­­hogy ugyanoda új plé­bániaházat állítson. A Balde mérnök és a város között létre­jött szerződés feltételei.­ A város a Nitzky-ház alatt 648 négy­szögölnyi városi iándult, melyen a rozzant plébániaház, a katonai strázsaház és a tűz­oltói pajta áll, örök tulajdonul átengedi Balde mérnöknek, ki e területen a bemuta­tott tervek szerint saját költségén színházat s evvel összefüggően szállodát, kávéházat és tánctermet emel,­ amely épület Balde és jogutódjainak marad, de az itt megjelölt használati céloktól soha el nem vonható. Boltokat az épületben nyitni nem szabad, nehogy az új városház boltjainak bérértéke csökkenjen. A katonai strázsának való he­lyiségről a létesítendő épületben a vállalkozó gondoskodni tartozik. Minthogy a tervezett épület a városi közönségnek megfelelő szórakozási alkalmat nyújt s ezen körülmény maga után vonja a­ vidék műveltebb’ osztályainak Pécsre tö­rekvését, ami viszont pénzforgalmat jelent, azért, a város kedvezményekben részesíti a vállalkozót ; nevezetesen: megengedi, hogy Balde az építkezéshez a homokot a marha­vásártéren bányászhassa, használat után azonban a megnyitott bányát betömetnie kell a bérbeadott városi kőbánya kivételével bármely városi telken követ fejthet; a város részéről kijelölendő helyen téglát égethet; a neki átengedett piaci telken lebontásra kerülő épületek összes anyagával szabadon rendelkezik; a plébániatemplom előtt a piacon levő víztartó fölös vizét használat végett a létesülő épületbe bevezetheti ; há­rom évi adómentességet kap az építkezés be­fejezésétől számítva ; a színjátszási jogért évenként egy darab aranyat fizet a városi pénztárba. Az átengedett ingatlanokért és a föl­sorolt kedvezményekért köteles gajde mér­nök a plébániatemplom tájékán egy plébánia­iaknak teljesen alkalmas házat saját pénzén akár vásárolni, akár építeni és azt kifogás­talan állapotban a városnak örök tulajdo­nába átadni. A plébániaházban hat szoba legyen, konyha, kamara, pincével, istálló négy lóra, félszer két kocsinak, tágas udvar és kút. A piac keleti szélén a Király-utcánál álló földszintes városi boltba zárt (Brod­­laden), mely az átengedett 648 öles terüle­ten kívül esik, Balde eltávolítani és üres helyét rendbehozni tartozik, hogy ez a fun­dus a gyümölcspiac kibővítésére szolgáljon, másrészt az új városház perspektíváját emelje. Az építkezéshez a vállalkozó csak akkor foghat hozzá, ha plébániaháznak megfelelő s általa épített vagy vásárolt házat a város­nak tulajdonába már átbocsátott. Amennyi­ben Balde a várostól kapott 648 öles telken az építkezést befejezetlenül abbahagyná, nemcsak a telek esik vissza a rajta megkez­dett épülettel a város tulajdonába, hanem az újonnan szerzett plébániaház is a városé marad. Részletek a tervezetből: A hatalmas épületnek főhomlokzata nyugatra a piac felé tekint, déli mellékhomlokzata a város­ház felé. Földszinti helyiségei: kávéház és vendéglő, biliárd, kártya és külön étkező termekkel, a szállodás magánlakásával és a katonai őrségnek föntartott helyiséggel, vé­gül a színházi bejárattal. Az első emeleten redout 154 négyszögöl térfogattal; ebből 80 ölet a táncterem foglal el, 74 ölet az öltöző, játszó és más helyiségek. A második emeleten egy 32 négyszögölnyi galléria ,és 74 négy­szögölet elfoglaló szobák. Ezekkel együtt a redout 260 n. öl kiterjedésű. Egy másik osztályban találhatók a szállodai vendég­szobák, továbbá szobák katonatisztek szá­mára. A színház földszinti helye hét öl hosszú, hat ,öl széles, van három sorban összesen hatvankét páholy, van tágas karzat. A pro­scenium nyílása öt öl, a színpad mélysége szintén öt öl és arra ló vagy más állat is föl­vezethető. A színház ezerkétszáz ember be­fogadására képes. A szerződést megkötötték, a vállaikoz® ,S a bel- és kültanács aláírták, mire közada­kozás útján gyűjtött útiköltségen ,a kir. udvari kamarához menesztett deputáció vitte föl jóváhagyás végett, ám a kisebbség föleb­­bezése megbuktatta a szerződést. A föleb­­bezés indokolása: Balde kellő anyagi garanciát nem mu­tatott föl, Pécsett ingatlan vagyona nincs, tehát bármikor nehézség és bucsúzkodás nélkül itthagyhatja a várost. Isztriai birto­kának értékbecslését se terjesztette elő, ke­zeseket vagy vállalkozó társakat sem szer­zett. Azon­ esetre, ha Balde a megkezdett építkezést bevégezni nem tudná avagy nem akarná, kötbért nem állapítottak meg, pedig egy befejezetlen építkezés évekig elcsúfít­hatná a piacot. A kiszemelt telek a templom­mal szomszédos és színházak — mint a pél­dák mutatják — nem ritkán leégnek. Az égő színház lángjai a templom fenyő­fazsindelyes tetejébe könnyen belekapnának. Az épít­kezésre semmi szükség nincs, hiszen Pécsett úgy a bel-, mint a külvárosokban elég a meg­levő vendéglő ; van öt táncterem, több kávé­ház és két olyan nagy terem, melyekben szini előadásokat rendesen szoktak tartani. A szerződés felső helyen történt eluta­sításának az lett a következménye, hogy a polgári kaszinó megvette a Nitzky-házat és annak kertjén fölépítette a Mária-utcai szín­házat. Városi levéltáros, Papp Géza báró is összeférhetetlen. Budapest, márc. 31. (Ered. távirat.) Az összeférhetetlenségi zsűri Haller József gróf elnöklete alatt ülést tartott, melyen 8 szava­zattal 4 ellenében Papp Géza báró ügyében is kimondották az összeférhetetlenséget. „Pécsi Napló" 1917. április 1. Fol­krém Szájvíz.

Next