Pécsi Napló, 1917. október (26. évfolyam, 221-246. szám)
1917-10-02 / 221. szám
2 Vilmos császár Bukovinában, Berlin, október 1. (Eredeti távirat.) A Wolff-ügynökség jelenti : Vilmos császár romániai és bukovinai utazásának utolsó előtti napján, szeptember 28-án meglátogatta a német kárpáti hadtestet is Csernovictól délre. A császár kíséretében volt József főherceg arcvonalparancsnok és vezérkari főnöke Seckt tábornok, valamint Kövess báró tábornagy, egy osztrák-magyar hadsereg parancsnoka. 28-án a császár Kolomeából útnak indulva elutazott. Új légi támadás London ellen. London, október 1. (Eredeti távirat.) A Reuter-ügynökség jelenti: Kent és Essex partvidéke felett ellenséges repülőgépek csoportja cirkált és este 8 és 9 óra között támadást intézett London ellen is. A német repülők bombákat dobtak le London északkeleti és délkeleti kerületeire, továbbá Kent és Essex több helységére. Eddig nem érkezett hír emberéletben vagy anyagban okozott kárról. — Az angolok rommá lőtték Ostendét. Berlin, október 1. (Eredeti távirat.) A nyugati fronton levő haditudósítók egybehangzó jelentései azt mondják, hogy Ostende az egykor virágzó és szép fürdőváros az angol hajóágyuk kíméletlen tüzelése következtében közel áll teljes pusztulásához. Egész városnegyedek romokban hevernek. • Példátlan az a barbárság, amellyel az angol tüzérség még a templomokat és kórházakat sem kímélte. A pápa új jegyzéke az angolokhoz. Lugano, október 1. (Eredeti távirat.) Rómából jelenti a Havas-ügynökség, hogy a pápa a központi hatalmak válaszjegyzékének az átadásakor az angol követnek újabb jegyzéket is fog átnyújtani. Belgium és a béketárgyalás. Berlin, október 1. (Eredeti távirat.) Troelstra, az ismert németalföldi szocialista vezér, a Vorwärts munkatársával folytatott beszélgetése közben sajnálatát fejezte ki, hogy Németország, amikor a pápa jegyzékére válaszolt, nem használta fel az alkalmat arra, hogy határozott alakban nyilatkozzék Belgiumról. Troesltra véleménye szerint Asquith beszédéből világosan kitűnik, hogy az angol kormány azt reméli, hogy a belga kérdés megoldását hídnak használhatja fel a béketárgyalások megkezdéséhez. Ramadie elfoglalása. Budapest, okt. 1. (Ered. távirat.) Angol hivatalos jelentés. Mezopotámiában csapataink Ramadiet körülkerítették. Az ellenség több sikertelen támadást intézett, hogy átvágja magát. Ezen sikertelenséget látva, megadta magát. Nagy zsákmány és több ezer hadifogoly jutott birtokunkba. Az elfogottak között van Ahmed bej vezérkarával is. — Pogrom Oroszországban. Stockholm, okt. 1. (Eredeti távirat.) Elisabethgrad, Kiev és Odessza városokban az élelmiszerhiány miatt pogromszerű zavargások voltak. — A szerződések közzététele. Genf, okt. 1. (Ered. távirat.) A francia szocialisták interpellációt intéztek a kormányhoz a szerződések közzététele miatt, mert azok közzétételét a kormány Oroszországra való hivatkozással megtagadta. A belga király és a béke. Hága, okt. 1. (Ered. távirat.) Az itteni lapok szerint a belga király a spanyol király utján módot keresett a béketárgyalások megkezdésére. — A pápa békeakciója. Lugano, okt. 1. (Ered. távirat.) A pápa tanácskozott bibornokaival a német válaszjegyzék és a békeakció folytatása felett. „Pécsi Napló" 1917. október 2. Tanácskoznak a szövetségesek. Lugano, okt. 1. (Ered. távirat.) A szövetségesek legközelebbi tanácskozása október közepén Párisban lesz. Lehetséges, hogy a konferencián, ámbár az katonai jellegű, a diplomaták és külügyminiszterek is résztvesznek. Vasárnapi távirataink. A vezérkar vasárnapi jelentése. Budapest, szept. 30. (Hivatalos.) Keleti hadszíntér és Albánia : Változatlan. Olasz hadszíntér : A Bainsizza-Heiligengeist fensik déli része és a Monte San Gabriele tegnap is elkeseredett harcok színhelye volt. Az olaszok sehol sem hatoltak keresztül A vezérkar főnöke. A német főhadiszállás jelentése. Berlin, szept. 30. (Hivatalos.) Nyugati harctér : A harci tevékenység kedvezőtlen látási viszonyok mellett az összes hadseregeknél csekélyebb volt, mint az előző napokon. Flandriában a tüzérségi harc a tengerparton és este az Ysertől a comines cyperni csatornáig erős volt. Előretörő angol felderítő osztagokat több ponton visszavertünk. Verdun előtt a tűz átmeneti fokozódásától eltekintve, mérsékelt volt a harci tevékenység. Repülőink ismét megtámadták a londoni, ramsgatei, sheernessi és margatei dokkokat és magtárakat. A bombák hatása tűzvészeken volt felismerhető. Valamennyi repülőgép sértetlenül visszatért. Keleti harctér : Nagyobb harci esemény nem volt.. Macedóniai harcvonal: Az Ohrida-tós a Cserna között élénkebb volt a tüzelés, mint máskor. Ludendorff, első főszállásm. / Scheidemann-béke! (Cs. K) Úgy látszik, hogy Ausztriában még mindig virágzik a háború- uszító sajtó, ehiben vértői, csepeg dühödt hangja, mely minden béke utáni vágyai meg csirájában elölne. Még az osztrákoknak „megfizetett” sajtóorgánumai alighanem azoknak az érdekében szólnak, akik még ma is annexió nélkül tudni sem akarnak a békéről. E mellett antiszemiták is, mert holmi „zsidó sajtó”-ról ereszt meg bősz förmelvényt az egyik cikkben. Az „Ostdeutsche Rundschau” ez a lap, mely az első pillanatra elárulja, hogy a cikkeit azok sugalmazzák, akik győzik meg pénzzel az ilyen játékot, miután az ő bőrükre nem megy, ellenkezőleg, nehéz milliók uraivá válnak a meghosszabbodó háború révén. Dr. H. Heinrich Ziszeler, ezt a nevet jól meg kell jegyezni, másfél hasábon támad neki Scheidemann-nak, a németországi szociáldemokraták többsége vezetőjének. A cikk alakja nyílt levél, a tartalma dühös kirúgás a Scheidemann által szorgalmazott béke ellen. Dodorai hangon tárja fel azokat a rettenetes állapotokat, amiket a foglalás és kártérítés nélküli béke eredményezne (?). Az óriási terheken kezdi, az adósság szerinte 100 milliárdra rúg, amit majd az adófizetők bőréből nyúznak le. Mikorra izzadják ezt ki a szerencsétlen népek ? Ijesztő képet rajzol az özvegyek és árvák rettenetes helyzetéről a Scheidernannbékéje nyomán. Meg a hadi rokkantak, nyomorékok nyugdíja és a hadikárok megfizetése miatt. Kire fog mindez hárulni, ha nem lesz az ellenfél arra kötelezve, hogy a mi nagy kárainkat megfizesse. Persze a cikkíró doktor úr elfelejti, hogy a fent említettek helyzete már rettenetesebb és elviselhetetlenebb még egy Lloyd George diktálta béke folytán sem lehet. Legérdekesebb, egyszersmind elárulja a cikkíró tendenciáját az a rész, ahol az ipari nyersáruk ijesztő drágulásáról és nehéz beszerzéséről szól, mert az antant minden külföldi piac elől el fogja a német ipart zárni. Ezek a külföldi piacok nagyon fájnak neki. Az árakat a tőke árai kénytelenek lesznek ismét emelni, minden még drágább lesz, és ennek egyedüli oka csupán csak Scheidemann lesz, aki ilyen alávaló szégyenletes békén töri az eszét tűzre való pártjával egyetemben. Ezt meg kell akadályozni, dr. Ziszeler kétségbeesett vészkiáltása bejárja a földnek ama zugát is, ahol egyetlen igaz német lakik még. — És ilyen dolgokért, a vérengzés folytatásáért nem koboznak el,lapokat, nem markol bele a cenzor vaskarma ? ! Scheidemann Fülöp, aki egyébként sem az a nagy igyekvő, a béke felé lassú tempóban halad. Nem kelemetlenkedik vele azoknak, akiknek pedig csinálhatna nagyon sok nem szeretem dolgot. A kisebbségi párt éles radikalizmusával ellentétben a megértés emberének mondja magát. Annál igazolatlanabb tehát az apró, mokány újság támadása, mikor őt a gyors béke veszedelmes megcsinálójának tartja. Mégis, ő volna minden bajnak okozója, ami a legpokolibb veszedelembe döntené az egész német népet. Ilyen hangokat, melyek még ma is a vérontás őrületét akarják kitolni bizonytalan időkig, ma hallani, elképesztő. Hol van itt az emberi jobb érzés, amire annyiszor szeretnek ezek az otthon ülő méregkeverők hivatkozni, mindenkor készen állván erkölcsi paragrafusokat okádni, ha a „konc” veszélyben forog. A kút mérgező merénylet, a népek általános békevágya ellen, örök szégyene azoknak, akik a szerencsétlenséget növelni akarják és a jövő rémségeivel ijesztik a háború minden poklát végigszenvedők táborát. Jó, hogy az ilyen dr. Ziszelerek nem nyomnak semmit a latban. A béke akarását ő, sem megbízói el nem érhetik többé, mert a rémségek megszüntetésére ma már az egész világ proletariátusa összefogott, közös erővel igyekszenek a nagy célt elérni. A pécsi Szociális iskola programmja. Társadalmi tanfolyam. „Nemzetek és emberek életében egyaránt vannak tűzvészek, árvizek, földrengések, háborúk és egész katasztrófák, melyek legalább részben letarolnak mindent, rombolással és rettenetes pusztítással járnak. A nagy „debacle“ után mindenütt vagy a végleges züllés, vagy az alapjából való ujáépítés stádiuma következik. Drága hazánk súlyosan meglátogatott vidékein most sorra újraépülnek a falvak s az ember csak azt kívánja, bár épülnének fel az igazi renaissance lendületével és ne maradna egyetlen részlet sem, amelyet régi maradiságban állítanak vissza. Minden építkezésből, mely nem történik Isten akarata és tervei alapján, könnyen válik bábeli zűrzavar. Nem hullanak-e széjjel a legnagyobb szervezetek ? Hogy a sújtott vidék újjáépítésénél bábeli zavar ne érjen, ments meg Uram minket ! S hogy a háború utáni időben az ország szellemi újjáépítésénél, nevezetesen a minden részről erős akarattal nagy lelkesedéssel felvett szociális munkában bábeli zavar ne pusztítson, ment meg Uram minket... Ezért harangozzuk be az évadi ünnepélyes Veni Sanctet különös devocióval. Tóduljunk az Isten házaiba, boruljunk térdre valamennyien s imádkozzunk lelkünk mélyéből, hogy a lélekmentés nagy szociális munkáját, ez idén, hacsak valamivel is, de előbbre vihessük. A világháború után a most lekötött veszedelmes elemek kettőzött energiával fognak jelentkezni. Az antikrisztus tézise : „Az én országom e világból való“, az ínséges tömegekben járványszerűen fog pusztítani. Nagy lesz az aratás, nagyobb mint valaha, de hányan leszünk az aratók?“ A fenti sorokat Farkas Edithnek, a Szociális Missziótársulat alapító főnöknőjének „A Keresztény Nő“-ben megjelent cikkéből vesszük s most, amikor a Szociális Missziótársulat megyéspüspökünk védnöksége alatt városunkban megnyitja egyik legmodernebb és legsajátosabb intézményét . A Szociális Iskolát, úgy érezzük, hogy az