Pécsi Napló, 1919. január (28. évfolyam, 2-26. szám)
1919-01-03 / 2. szám
2. részek természetese állás nélkül maradnának. A hadügyminiszter figyelemmel hallgatta meg a panaszt és kijelentette, hogy nem ezt magát hivatottnak a kérdésben dönteni, hanem azt a minisztertanács elé fogja terjeszteni. Budapest, január 2. (Eredeti távirat.) A kommunista párt részéről a legerősebb hangulatkeltés folyik a tengerészek körében. A kommunisták 2000 körnapidíj beígérésével toboroznak. Azt is beszélik, hogy a kommunisták 20 millió koronát ajánlottak fel a tengerészeknek arra az esetre, ha egy monitort megszereznek a részükre. Svájc üdvözlete. Budapest, január 2. (Eredeti távirat.) Ader Gusztáv, Svájc új köztársasági elnöke meleghangú táviratban köszönte meg Károlyi Mihály kormányelnök újévi üdvözlő sürgönyét. A svájci elnök távirata így hangzik:: Kérem fogadja Svájc legőszintébb éájának kifejezését, hogy a magyar nép mielőbb találja megboldogulása útját. A francia fegyverszüneti bizottság Mackensen ellen. Budapest, január 2. (Eredeti távirat.) A francia fegyverszüneti bizottságnak Mackensen tábornagy ellen foganatosított szigorú rendszabályai miatt a magyar kormány tárgyalásokba bocsájtkozott a francia fegyverszüneti bizottsággal arra nézve, hogy mi késztette a franciákat Mackensen elleni váratlanul szigorú fellépésre. A magyar kormány ugyanis a rendelkezésére álló csekély hadsereggel nem tudta megakadályozni, hogy Mackensen 170 ezer főnyi hadseregéből egy nagyobb csapat meg ne szökjön a cseh gyengén őrzött határokon kerészül. Ezért a franciáknak Budapestre irányított 000 embere váratlanul Fótkra érkezett Mackensennek és hadseregének őrzésére. Mackensent a franciák szigorúan őrzik. Fóth környékét is francia csapatok vették körül. A, A lengyelek Gnezenben, Berlin, január 2. ("Eredeti tavirat ) A lengyelek Gnezenben feloszlatták a német katona és munkástanácsot. A polgármestert és a városi hivatalnokokat megfosztották állásuktól. A közelben lévő zohne-i birtokon véres harc volt lengyel és német katonaság között, amely 5 órai harc utánt a lengyelek győzelmével végződött. Aki a 150 főnyi német őrségből életben maradt, azokat a lengyelek elhurcolták magukkal. A lengyelek ('.wózenben megszállták a bankokat és takarékpénztárakat. A lengyel köztársasági elnök Varsóban. Berlin, január 2. (Eredeti távirat.) Padertrusky, a lengyel köztársaság elnöke ma reggel bevonult Varsóba. Pincérsztrájk Berlinben, Berlin, január 2. (Eredeti távirat.) 20.000 pincér sztrájkba lépett. Ezzel körülbelül 100.000 ember, aki vendéglőben étkezett, komoly élelmezési válság elé jutott. Milliós bünpör Windischgraetz körül. • A burgonyaközpont panamája. .Jigját tudósítónk telefonjelentése. — Budapest, január 2. A tegnapi minisztertanácson szóba került, hogy a burgonyaközvetítő iroda az Ausztriáig szállított120 vagyon burgonya liszt elmosásánál nem a legkorrektebbül járt el, így pénzek hiányzanak a befolyt összeg-, egyik verzió szerint hat millió, a másik ízió már csak négy milliót emleget. Előtr Miklós Jenőt, a burgonyaközvetítőiroda térigazgatóját támadták meg az üggyel pótolatban, ő azonban kijelentette, hogy mién általa tett intézkedés Windischgraetzics herceg akkori közélelmezési miniszter utasításai szerint történt. Ő tehát nem felelős a történtekért, a felelősség kizárólag Win „Pécsi Яарш 1313. január 3. dischgraetz herceget terheli. A minisztertanács elhatározta, hogy az ügyet büntető útra tereli és így remélhető, hogy a független bíróság világosságot kérít a gyanús hátterű ügyre. A Politikai Híradó jelenti illetékes helyről:. Az Országos Közélelmezési Hivatal a hozzáérkezett jelentések alapján már régebben vizsgálatot indított az Ausztriának szállított burgonyamennyiségek árának hovafordítása ügyében. Az előzetes vizsgálat, amelyet a közélelmezési miniszter sürgősen lefolytatott, megállapította, hogy a bevételi többletből tíz millió koronát a köztisztviselők jóléti alapja javára fizettek be. A fenmaradó három millió kilencszázezer korona hova- fordítása iránt megejtett vizsgálat megállapította, hogy ez az összeg Windischgraetz Lajos akkori közélelmezési miniszterhez fizettetett le, aki azt állítólag fontos politikai és nemzeti célokra fordította. Az ügy teljes tisztázása és a felelősségnek minden vonatkozásban való megállapítása érdekében a büntőnyitó feljelentés megtörtént. Az ügy egyre, nagyobb hullámokat vet. Az egész ügyben az amatikai Erdős Károly, a burgonyaközpont egy elbocsátott tisztviselője szolgáltatja, aki ellen akkoriban vizsgálat indult, de ennek során teljesen tisztázva lett. Az adatok egyre kompromittálóbbak Miklós Jenő vezérigazgató és Windischgraetz herceg ellen. Vass János dr. közélelmezési államtitkár is nyilatkozott a kérdésben és nyilatkozatával Nagy Ferenc közélelmezési miniszter ellen fordult, mert azt mondotta, hogy Nagy Ferencnek is tudomással kellett bírnia a dologról, mert Nagy a Wekerle kormány funkcionáriusa, a háttérben nincs más, mint az, hogy Vass János Nagy Ferenc helyébe akar lépni. Munkára! Az elmúlt világrend összeomlása az emberek lelkéből kiváltotta a mámoros örömöt, s ennek elmúlta után valami vétkes lethargiát, amelytől jóformán senki sem tudta magát emancipálni. S mindenki szinte egy csapásra megállt a munkában, mindenki a jövő kialakulását akarta kivárni, s munkáját ehhez szabni. Az iparos kezében megállt a szerszám, a hivatalnok kezében a toll, a földmives nem teljesítette hivatásszerű kötelességét; — az a kevés nyersanyag ami rendelkezésünkre áll, feldolgozatlanul hever, a föld terményei ott vesztek a földön s a földben ! Munkára ! Munkára ! — Mit vártok ? mit hozhat a jövendő ? A munka idejét! a megbecsült és érdeme szerint méltatott munka, de csakis a munka idejét. A jelen nem azért rázta le magáról a lenyűgöző bilincseket, hogy úrrá tegye a tétlenséget . Ez az idő nem a tétlenség, a várakozás ideje, csak erős, csak törhetetlen munkával építhetjük ki az oly szépen megtervezett jövendőt. Minden államalakulásnak alapja a munka, aki ebből nem veszi a ki részét, máris vét az új alakulás ellen. Az a földmíves, aki tétlenül hagyja veszni a föld terményét, a jövendő ínségét készíti elő, az az iparos, aki pihenteti szerszámait akkor amikor a munkára alkalma van, az a jövendő anarkiáját segíti elő, az a hivatalnok, ki kötelességét nem fokozott lelkiismeretességgel látja el, az a rendnek alapját bontogatja. Mindenkinek, aki igazán szívén viseli az ország érdekét, aki igazán azt akarja, hogy a forradalom vívmányai ne csak kérész életűek legyenek, hozzá kell fognia a munkához! Csak akkor, ha ebben az országban minden munkás kéz dolgozni fog — akkor lesz tekintélyünk a külföld előtt, csak akkor ha ebben az országban rend lesz, akkor lesz súlya is kívánságunknak. Bűnös létformával, tétlenséggel csak azoknak az érdekét szolgáljuk, kik az ijedtség első peremben a forradalom zászlója alá esküdtek ugyan, de akiknek a múlt világrendje sokkal jobban szolgálta érdekeik körét, semhogy belenyugodnának abba, hogy az a feltámadás reménye nélkül szálljon sírba !1. Az áruforgalom és az árak szabályozása. Az alispán és a polgármester rendelete. Szenge Ferenc, Baranya vármegye alispánja és Nendtorch Andor, Pécs város polgármestere a következő rendeletet adták id: I. A helyi szerb állomásparancsnokság arról értesít, hogy a közszükségleti cikkek új legmagasabb árainak megállapítása óta sok üzérkedő és nem hivatásos kereskedő árukat ésélelmicikkeket kezdett szállítani Baranyából Szlavóniába, Bácskába, Magyarországnak meg nem szállotti részeibe és Ausztriába. Minthogy ezen eljárás a baranyai lakosságnak érdekeit károsítja, ennélfogva a nevezett parancsnokság elrendelte a következőket : 1. Baranyából senkinek sehová sem szabad árut kivinni. 2. Ha valaki valamely árut kivinni szándékozik, erre engedélyt kell kérnie a Baranyamegyét megszálló szerb csapatok dárdai parancsnokságától, a pécsi és a siklósi állomásparancsnokságoktól. 3. Azt, a kiről megállapítják a csempészetet, az áru értékének tízszeres összegében fogják elmarasztalni s azonkívül az árut tőle el fogják kobozni. 4. A helyi szerb állomásparancsnokság azt is észlelte, hogy sok kereskedő elrejti árukészleteit abból a célból, hogy áruit ne kelljen maximális áron eladnia. A nevezett parancsnokságnak rendelkezése értelmében azokat a kereskedőket, akikről kiderül, hogy az árut elrejtik, vagy másként kivonják a forgalomból, a legszigorúbban fogják megbüntetni. Újév napjának eseményei. — Saját tudósitónk jelentése. — Pécs, január 2-Hazánk sorsa érdekel minket és bizonyára mindenkit elsősorban , a közvélemény élénk figyelemmel várja az antant, különösen a francia sajtóban közölt cikkeket, amelyek elárulják azt, hogy a nyugati államok és elsősorban, mint azt a Pécsi Napló újévi számában közölte: Wilson élénken érdeklődnek a mi ügyeink iránt. Mégis teljes tájékozatlanságban leledzünk. Nem tudjunk , milyen szándékokat akarnak valóra váltani a megszálló csapatok Magyarország területén, ahol a fegyverszüneti megállapodások mellőzésével, különösen a cseh-szlovák és román csapatok, erősen terjeszkednek. Egy francia politikus, ki közel áll a Versailles-ben már megindult előzetes, — bár titkos béketanácskozásokhoz, — egy hírlapíró előtt a következő kijelentéseket tette : — Újabb időben kezdjük sejteni, hogy a tót nép nem rajong a cseh-szlovák egyesülésért s épen ezért sok valószínűség szól amellett, hogy a Felvidék a magyar államterülethez való csatlakozást fogja kimondani. Nos, miért nem mondja ki ? Mi franciák, nem fogjuk a tétságot megakadályozni abban, hogy oda csatlakozzék, ahova akar. Mert azt senki sem fogja rólunk komolyan elhinni, hogy mi előre odaígértünk volna Massaryknak egy közel két milliónyi nép lakóhelyéül szolgáló tartományt. A francia nemzet egyenesen nagyhatalommá kívánja emelni Szerbiát. A nagyhatalmi állással együtt járó kedvezések, amiket Jugoszláviának nyújtunk, oda fogják csábítani a horvát népet is. Az Adrián a délszlávok lesznek az urak és nem az olaszok. Az olasz annexiós politika Párisban soha sem talált meghallgatásra. A románok csupán megszálló csapatokat küldenek be Erdélybe a fegyverszüneti szerződés biztosítására. Lehetséges, hogy olyan területeket, amelyeket tiszta román lakosság lakik,a béketárgyaláson Romániahoz fogunk csatolni. Mondom, erről csak úgy szabad még beszélni, mint egy lehetőségről De bizonyos az, hogy a románok követeléseit a béketárgyaláson erősen meg fogják nyirbálni, ha csak már előbb meg nem nyír-