Pécsi Napló, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
2. oldal. népei között a kiegyenlítés útját egyengetni. Itthon pedig tudjuk-e viszonyainkat rendezni a polgárság, valamint gazdasági tényezőink teherbírása szem- ■ , , pontjából és sikerül-e ez irányban állan-dóságot teremteni a munka szabadsá- gának biztosítása mellett. A jövő év legyen tehát az intenzíven produktív munka éve, melyben a termelés fokozását kell szorgalmazni, miáltal lényegesen segíteni lehet a gazdasági és szociális bajokon, mert hiszen a világháború rombolásai után a munka és vállalkozás kezdetén vagyunk. A haza minden fia által áhítva várt béke sugara villanjon fel a múló esztendő pösgyéjén és bárha ez fényes világossággá nőné ki magát az új évben, mert nélküle hazánk közgazdaságáigi fellendülése nem képzelhető. PELM .VI*LO Megtérülnek-e a szerb megszállás okozta bírek? A szerb megszállás megszűnte után úgy a városi, mint megyei hatóságok összeírták a szerbek által okozott károkat. Ezen összeírás célja az volt, hogy a károk a jóvátételi számlán javunkra írassanak. .Megállapíthatjuk, hogy a szerb megszállás költségét a magyar államnak kell viselnie és a szerb hadsereg által okozott károkat a Jóvátétel Bizottság a jóvátételbe betudhatja. Ezért történt hatóságaink részéről a megszállás után a szer által okozott károk megállapítása. Felmerült azonban a kérdés, hogy a szerbek ha által okozott (tehát nemcsak a hadsereg által ) összes károkat a Jóvátételi Bizottság elé terjesztettük, beszámítja-» azokat, vagy ha beszámítja, mennyit és mik. a' . kát számit be ? Váljon a szerb miniszteri, .. alapján a szerb közigazgatás iható,'..n ok ái.t*p magyar állampolgároknak okozm. károkat, ha ezt is kértük a Jóvátétel: Bizottság alál heza mit ani beszámítja c iád ■' . mondon nem. 1 jog ■ i erre hatáskör azt az jtt . «.* Jóvá- ! téteti iiizeti ... /■ 1 -wo» 1 i ... caozta károk közül. 'ó. azok •! ■ ■ ■ melyeket a mit 1 áotl Másodsorban pepije • er. ,u ■' károk érvényesitésére a béke . —•zéhek Vili dinében foglalt 2.V' !•¡' e la pján а X. rész VI. címében levő "'. cikk szerint alakított Vegyes Döntő Bíróság illetékes. A 250. cikk szószerint azt mondja • 232. cikk és a IV. címhez tartozó Függelék elkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a az állampolgároknak vagy a magyar államok által ellenőrzött társaságoknak a voltMagyarMonarchia területén fekvő javai, s érdekei nem esnek az említett rendelkezémegszabott lefoglalás, vagy felszámolásuk a javak, jogok és érdekek a jogosultakminden ilynemű rendszabálytól, vagy a tásra, kényszerkezelésre, vagy zár alá vételezzólag 1918. évi november 3-ától a jelen s életbelépéséig alkotott bármily más •éstp|meltesen — fognak visszaadatni. •éstÉrrdekek abbansaz álla- • , ,..k amelynen'‘azok a ,omely ,■ , í sz , hai , alkalmazása el ott voltak. Azoku: - 14 i'.-.n,. i. amelyeket magyar állampolgárok • *-“•■. 'alapjáig esetleg elő fognak térj,-vt t -s•Idüjeben emlitett Vegyes Döntő Bíróság fogja elbírálni.“ n Átírási.röx Tehát, ha tekintetbe vesszük azokat a nagybirtokokat, uradalmakat,városi, püspöki, káptalani, gróf Benyovszkyék siklósi ,ggresényi, fig. Montenuovo németbólyijamelyek a‘ szert»’ megszállás alatt szerb miniszteri rendelet helytáll sequestrum alatt voltak, nyilvánvalói hogy ezen uradalmak káraikat ■— melyeket nem a szerb megszálló hadsereg okozott — csakis az előbb hivatkozott 250. cikk alapján és csakis a Vésigers Döntő Bíróság előtt érvényesíthetik. A Jóvátelteti Bizottság a már említett hatáskör hiányában ezt Magyarország javára nem írhatja. р М. р р 7 : Nem tartom célszerűnek azt a megoldást sem hogy a károsultak igényeiket egy kollektiv ványban tartsák fenn és várják, meg egy pernek az eredményét.. Ugyanivá' :Vlágy';ir- horvát-Szlavák Vegyes Döntő Bíróság .dlabályzata nem tesz említést íjz.ily Wdekс“'пуок sorsáról. 1 .+1$^ 'yi Ferenc dr. egye|jjfr / Ш 'illenyevel ellentettje J ’"’k hogy én azt'/jő 4 által ok itt kSi//e7 vOl v ̇ ragya:¡ *›Ír ^ «le ! ) döntettek ' , állampolgárok korai tekintetében felmerült perig kizárólag csak a 250. Йкк alapján lehet a Vegyes Döntő Bíróság illetékességét nemcsak valószínűsíteni, hanem meg is állapítani. Nem oszthatom pr. Faluhelyi egyetemi tanár ézetét a tekintetben sem, hogy amennyiben a kárigények a Jóvételi Bizottság előtt már érvényesíís végett, bejelenttettek, úgy azok már a Vegyes Döntő Bíróság előtt újból nem kereshetők. Az bizonyára nem vitás, hogy a Jóvátételi Bizottság még nem adta tudtára a magyar kormánynak, hogy mennyi kárt és mit számított, avagy mennyit fog beszámítani a jóvátételbe. Szóval a kárbeszámító mértékéről pozitív tudomásunk nincs. Felettes inghátránnyal járna ezek után, ha a sequestrum itt lévő riadalmak káraikat a Vegyes Döntő 'Biróság előtt nem érvényesítenék, mert nem tartom t alantalannak azon aggályomat, hogy a Jóvátételi Biró Bizottság az oly károkat, melyeket bizonyíthatólag nem a szerb hadsereg okozott, beszámítaná. A Jóvátételi Bizottság nem bíróság, előtte nincs per. Nincs felperes és alperes, hiányzik az alanyi magánjog feletti vita, — ami pedig a Vegyes Döntő Bíróság előtti peres eljárásnak substantiális feltétele azzal a kiegészítéssel, hogy e vitát ítélettel el is kell döntenie a bíróságnak. A békeszerződ 163. cikke a Jóvátételi Bizottság eljárásában magyar kormánynak csak azt a kedvezményt nyitj hogy a Jóvátételi Bizottság méltányos alkalmat nyújt a magyar kormánynak azt meghallgassák. De mi lesz akkor, ha a Jó Bizottság nem úgy hallgatja meg a magymányt, mint ahogy azt a magyar kormá várná, nem számítja be a felszámított kár, perelni kell. Mégpedig a Vegyes Döntő Bírós. Tisztán láthatjuk tehát úgy a Vegyes Döntő Iság, mint a Jóvátételi Bizottság eljárásának , minológiáját. Ezek után nem kell tartanunk . Szerb-szorvát-Szlovén állam részéről esetleges pert gátló kifogás előterjesztésének sikerétől. Az alperes állam legfeljebb a felperes magyar állampolgár kártérítési követelésének készpénzbeli egyenértékébe kérheti betudni azt az összeget, amelyet a Jóvátételi bizottság a felszámított káraiból esetleg a magyar állam jóvátételi számlájának javára irt. Fennmaradó kárát ezután is érvényesítheti. Búza László dr., a szegedi tud.egyetem nemzetközi jogtanárának véleménye alapján sem tartozik a szerb megszállásból eredő károk ügye a Szerb-Horvát-Szlovén Magyar Vegyes Döntő Bíróság elé. Dr. Búza szerintkétségtelenné teszi azt az a körülmény is, hogy a 249. cikk (a 250. cikk is) az átcsatolt területekre vonatkozó címben foglaltatik. Egy szegény ember az útszélen zsákot látott. A zsákra „szemét" volt írva. Közönyösen elhaladt mellette. Utána egy kis gyermek ment, aki kiváncsi volt és kinyitotta a zsákot. A zsákban valóban szemét volt. Kiszórta, turkált benne sem aranyat talált a szemét között. Valóságos arany volt. A trianoni békeszerződés X. rész VIII. címének sok szemét cikkei között miért ne turkálnánk és miért ne mérnék fel mi is a magyar érdeket, illetve a magyar állampolgár érdekét orvosolni igyekvő, aranyat ígérő 250. cikk értékét ' Hasznos sginte Дг ügyvédjelölt. 1V / I tt káV föl \ fagyas •l|P 012. január 1. Londoni és párisi sajtó Magyarországról London, december 28. A „Pécsi Napló“ megbízásából felkerestem Londonban, majd Párisban a sajtó néhány kiváló képviselőjét, hogy összegyűjtsem nézetüket hazánkról. Kérdéseim mögött magyar hit és reménység élt, de ők sematikusan ráhúzták speciális politikai szemszögletük kényszerzubbonyát. Weekham Seed, a,,Times“-nak évtizedek óta és az egész háború alatt főszerkesztője volt. Az angol sajtó nagyrészt a legutóbbi időkig lord Northcliff tartotta kezében és a sajtó monopóliummal úgyszólván az egész angol közvéleményt irányította. A Northcliff koncern szellemi vezérének W. Steedet tekintették, ki a „Times“ hasábjain viselt háborút a központi hatalmak ellen. Meg-ki döbbentő tudású férfi, ki szédületes emlékező terlhetségét és az adatok tárházát sziporkázó szellemességgel tudja felhasználni. Egy autogramm- H gyűjtő a múlt hetekben Doniban járt Vilmos császárnál autogrammját beszerzendő. A császár , átlapozván a könyvet Steed nevénél felkiáltott: 'I..Ez a legragyogóbb elméjű ellenfelem von '“ Steed fogadott magánlakásán és előadtam k kérésemet. — Szívesen felelek kérdéseire — szólt Anglia , legnépszerűbb publicistája,— de félek, hogy népezeteim visszatetszést fognak szülni Magyarországon. Én több ízben és hosszabb ideig tartózkodtam az Ön hazájában, igy megalkottam saját nép szetemet, mely nem mindenben vag 'az Önökével! A mi meggyőz?iéseinl.-i elég erősen élnek ! bennünk ahhoz hmn ' лае . nézzünk egy ellenit ^véleménnyel ti югу bin ai -i, különösen ha az — i .Európa politikai .bob ..-’tr.iek oly szakavatott is•j önerőjétől ércek- piint-ц >.Ti)íies“ hosszuéves főj szerkesztőjétől <45Ь- fríeHém. Jinny vélekedik Fnj szerkesztő hr ■ risci? ' MésségértV ft МЪотп Í£jt — E kérdésre, truran német felelősséggel fajfösszefüggésben leled. .válaszok, Ismerni kell azt * viszonyt, mellé a :‡7-e-s kiegy|zés óta Németorá-Xfonalbhin közt fennállott. A kiegye- - " . b \\ y. I el biztosította . ››4.-.* hege mérni át.A fenntartásában ásától. Az osztrájt. «és a. mgg .monarchia számos • .ük volt a dualizmus , ak dunamenti Svájccá átalakulásinál mega^9›É›ly zása. A spac'an I sokat az uralkodó és a nemzetiségek felett. Ezért csatlakozott Andrássy Bismarck lépéséhez, mely, mivel Ferenc Józsefnek 1871-ben Prágában történendő cseh királlyá koronázását, megakadályozta. A magyarok szükségszerűleg Berlin szövetségesei voltak, e hatalomtól remélték hegemóniájuk fenn- tartását a dualizmus alapján. Berlin viszont ilyen módon biztosította befolyását a Habsburg ural-I kodó felett és ellenőrizte annak Hohenzollern- barát politikáját. __ Ugyanez a szellem uralkodott a belpolitikában. Mindig azt vallottam, hogyMagyarország legfatálisabb ballépést követett el akkor, midőn a 19-ik század utolsó negyedében letért azon útról, melyet Deák és Eötvös bölcsessége számára kijelölt és Tisza Kálmán politikáját követte. A bölcs magyarok politikája századok óta az volt megnyerni a nemzetiségek elitéjét a magyar állameszmének. Ezt az irányt akarta Deák és Eötvös folytatni, mert féltek, hogy az ezzel ellentétes politika végeredményben csak az államalkotó magyarok és a nemzetiség közötti ellentéteket hangsúlyozná és oly zavarokra vezetne, mely úgy a szomszéd államoknak, mint magának az uralkodónak ürügyet szolgáltatna a beavatkozásra. E félelem nagyon is alaposnak bizonyult. A rendszer, melyet Tisza Kálmán alkotott és követői folytattak gyengítették a magyar államot, ahelyett, hogy erősítették volna, mind szorosabbá tették a Németországhoz való kapcsolatot és így a nagynémet politika részesévé, sőt eszközévé tették. — Hogy vélekedik a trianoni békéről és a revízió lehetőségéről? — A béke kegyetlenül sújtotta Magyarországot. Mégsem bízom a teljes revízió lehetőségében. — Maga a Népszövetség is a békeszerződésben foglalt kovenanton alapszik és e megállapodás a szerződések integráns és elválaszthatatlan részét képezi. A Népszövetség tehát a szerződésekkel áll vagy bukik. Az egyedüli lehetőséget a jogos magyar aspirációk elérésére a Népszövetség alkotja. Van még egy eshetőség is, egy újabb világkataklizma... A békeszerződések némely pontjának megváltoztatására az érdekelt, államokkal való szerződés vezethet a Népszövetség közvetítése és tekintélyének latba vetése mellett. Ezen változtatások annál több következhetnek be, minél ,itt előbb sikerül Magyarországnak kin- és belpolit . A spac-w bájával békés, szándékai felől iinzalmat kelteni. ■né- bef - — I logy vélekedik a magyar kisebbségg he