Pécsi Napló, 1926. augusztus (35. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
2. oldal. PÉCSI NAFC. fenyvessy Tréla dr. pécsi egyetemi tanár képviselte a magyar kormányt a londoni „J'he Цоуа1 Sanitary Institute “fennállásának félszázados jubileumán. Fenyvessy Béla dr. nyilatkozata a „Bécsi Napló”-nak. Pécs, júl. 31. A legelőkelőbb angol tudományos egyesületek egyike, a „The Royal Sanitary Institute“ az elmúlt hónapban ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját. A jubileumi ünnepségekkel kapcsolatban az egyesület tudományos kongresszust tartott, amelyen való részvételre meghívták az összes számottevő országokat. Meghívás érkezett így a magyar kultuszkormányhoz, amely a kongresszuson való képviseletével a pécsi Erzsébet Tudományegyetem európaszerte ismert közegészségtan tanárát bízta meg. Fenyvessy Béla dr. az elmúlt héten érkezett vissza útjáról s a látottakról a „Pécsi Napló“ munkatársát a következőkben informálta : T'NI— A „The Royal Sanitary Institute” julius hó 5—10-ig ünnepelte létesítésének 50 éves jubileumát, amelyre az angol kormány diplomáciai után meghívta a magyar kormányt is, amely viszont a kultuszminiszter képviseletében az ünnepségeken való részvétellel engem bízott meg. A ,,The Royal Sanitary Institute” társadalmi alapon létesült, mint a legtöbb angol tudományos intézmény s feladata elsősorban az egészségügyi propaganda, azonkívül egészségügyi tisztviselők nálunk nem létező kategóriájának kiképzése. Az egyesületnek saját székháza van London egyik legelőkelőbb negyedében. A székház épületében egészségügyi múzeum is van, amelynek falain örömmel láttam meg egész sorátt azoknak a rajzoknak és fényképeknek, amelyeket a Budapesti Társadalmi Múzeum adományozott az angol intézménynek. — Elnöke a nord-humberlandi herceg, aki az egyesület működésében maga is tevékenyen részt vesz. — A jubileumi ünnepség keretében tartott kongresszuson 1800 ember vett részt. A kongresszus védnökségét az angol király vállalta, míg elnöke Lord N. Chamberlein, az angol közegészségügyi miniszter volt. Tizenhét állam küldte ki a kongresszusra megbízottait, részt vettek így azon a volt ellenséges államok kiküldöttei is. Németországot így Uhlenhut freiburgi egyetemi tanár képviselte. — A fogadtatások és ünnepélyes összejövetelek alkalmából örömmel konstatálhattam úgy hivatalos részről, mint az angol társadalom vezető személyei részéről a Magyarország iránti szimpátiának és őszinte érdeklődésnek sok jelét. — Alkalmam volt az egyik ülésen a magyar kormány üdvözletét tolmácsolhatni s ennek kapcsán felemlítettem a régi angolmagyar tudományos kapcsolatokat, s különösen arra mutattam rá, hogy nagynevű magyar tudósunk, Fodor József a cambridge I egyetem diszdoktora volt. — A kongresszussal kapcsolatban és az után tanulmányoztam az angol közegészségügyi közigazgatás új rendszerét, valamint a fontosabb egészségügyi intézményeket és tudományos intézeteket. Az angol közegészségügyi intézmények sok tekintetben mintaszerűek s régi idő óta például szolgálnak más nemzeteknek. Bizonyos tekintetekben viszont az angol konzervatizmus az orvosi tudomány új vívmányainak érvényesítését erősen megnehezíti, így például a himlőoltást általánosságban kötelezővé tenni, illetőleg a kötelezettséget végrehajtani még a mai napig sem lehetett az úgynevezett lelkiismereti klauzula miatt, amely lehetővé teszi, hogy bárki „aggályaira való tekintettel” kivonhassa gyermekét az oltás alóli . Ennek azután sajnálatos következménye az, hogy az egyébként annyira előrehaladott Angliában állandóan fellép a himlő, holott például nálunk a sokkal kedvezőtlenebb behurcolási eshetőségek ellenére, a következetesen végrehajtott himlőoltások folytán a himlő alig fordul elő. Anglia különben a háború óta erősen dolgozik egészségügyi szervezetének és intézményeinek fejlesztésén és és ezért volt tanulmányutam tanulságos és érdekes. 1919. évben így külön közegészségügyi minisztériumot állítottak fel, 1925-ben pedig új közegészségügyi törvényt hoztak. — Hálásan kell megemlékeznem a közegészségügyi minisztérium osztályfőnökeinek szívességéről, akik két egész délelőttön át szolgáltak nekem tüzetes felvilágosításokkal és értékes kiadmányokkal az engem érdeklő igazságügyi kérdésekről, mint például a heveny fertőző betegségekről, a tüdővész s a gyermekhalálozás elleni intézkedéseik rendszeréről. — Különösen sokat tanulhattunk Angliától mint a múltban, mint a jelenben is a mindennapi élet egészséges irányítása szempontjából. A test ápolása, a sportolás s a tisztaság a nép minden rétegében magas fokon áll. Rendkívül sok történik jelenleg a lakásviszonyok javítása körül, azonkívül a városok vízellátása, a csatornázás, általában a köztisztaság fejlesztésére. — Jellemző az angol viszonyokra, hogy a közegészségügy és tudományos intézmények fenntartása majdnem teljesen a közönség adakozásából történik. — Angliának csaknem valamennyi egyetemét és kórházát egyes egyének alapítványaiból és a nagyközönségnek, még a szegényebb rétegeknek is önkéntes adományaiból tartják fenn. Kórházaik homlokzatán óriási betűkkel olvashatók a hangzatos feliratok a közönséghez napi 1—1 pennis adományokért és hasonlók. Ezek az adományok tényleg be is folynak, úgy, hogy a legegyszerűbb angol ember is azzal a büszkességgel és szeretettel tekinthet egyegy kórházra, hogy annak egy része az ő tulajdonát képezi. Ez viszont a közönség egészségügyi nevelésére is nagy hatással van, aminek jelentékeny része van abban, hogy az angol egészségügyi kultúra oly magas fokon áll. — Összefoglalva : rengeteget láttam utamon, sok újat és érdekeset. Remélem módom lesz, hogy tapasztalataimat a magyar közegészségügy javára értékesíthessem. (K—ny. FELVGYESSY BÉLA DR.-t 1926. augusztus 1. ó magyar-szerb határon minden csendes... Szomszédi békességben élnek a határ mentén. — Jóőcs község Szerbiához csatoltatott, de a halottai magyarod maradtak. — Benőtte a fű a trianoni határköveket. — „Jói van újság sógor?“ Végig a délbaranyai szerb határmenti községeken. Baranyai Szerb határ, július 30. (A Pécsi Napló kiküldött munkatársától.) Valamikor, nem is olyan régen, magyar föld volt ez mindenütt, amerre csak ellátott a szem. Ma vigyázni kell a jámbor, sváb parasztnak, hogy a réten nem-e ütközik kaszája a trianoni határkőbe. És állván a nyárba érett mezőkön, nem is sejtené a távoli utas, hogy a húsz lépésnyire lévő templom tornyában már Szerbia földjén cseng-bong a déli harangszó. Nehéz kiigazodni. Kezeddel magyar nyárfák szürke törzsét simíthatod és a tekinteted előtt zöldelő kukoricások már Szerbia számára érlelik kincses termésüket. Érdekes, érdemes itt, végigjárni az új határ mentén fekvő községeket. Megraboltságunk szomorúságában vigasztalás és biztató ígéret az a szomszédi békesség, amit a Szerbiával szomszédos községekben alkalmunk volt látni és amiről a hatóságok is beszéltek. A határmenti nagyobb községeket : Magyarbólyt, Lapancsát, Ilocskát, Beremendet, Ivándárdát, Sárokot, Majsot és Bezedeket járta végig a Pécsi Napló munkatársa. A vonat csak Magyarbólyig visz. Ez az utolsó magyar állomás. Az épület oldalán hatalmas nemzeti szinű zászlót himbál a júliusi szellő. A padon fináncok ülnek és cigarettáznak. Az egyik — Blazsek Gyula — meséli: — Csendes, könnyű a szolgálat itt. Alig van dolgunk. A csempészet teljesen megszűnt. Még egy esztendővel ezelőtt is nehéz dolgunk volt. Győztük ellenőrizni a csempészeket, akik a legkülönbözőbb rafinériával igyekeztek Szerbiából vámmentesen behozni az árucikkeket. Ma ez megszűnt. Vége a csempészetnek. Ez mireánk hátrányos, mert semmi mellékkeresetünk nincs. Különben a szolgálathoz tartozik, hogy a vonatokkal közvetlen a szerb határig elmegyünk. Itt leszállunk és felszállnak a szerb vámőrök. A határnál semminemű incidens nem fordul elő. Ha véletlenül adódik valami vitás kérdés, a szerbek a legnagyobb előzékenységgel intézik el. Az állomásfőnök, Völgyi János, ezeket mondotta .- Két hónapja vagyok mindössze Magyarbolyon, de azóta teljes szélcsend uralkodik. Hallomásból tudom, hogy elődöm alatt előfordultak némely atrocitások, most azonban szomszédi békességben élünk. Helyesebben : úgy élünk, mintha nem is egymás szomszédságában lennénk. Alig tudunk egymásról. Le kell szögeznem, hogy az elkerülhetetlen érintkezésben — ami kizárólag hivatalos ügyekre szorítkozik — szerb részről mindenkor udvariasságot, szolgálatkészséget tapasztaltam. Természetesen, a mi eljárásunk is hasonló. Az ügyeket egyébként állandóan egy emberünk intézi. Ez jár át Pélmonostorra, de két hónap óta még soha nem panaszkodott és kiküldetését zavartalanul elintézhette. A vonatokkal a magyar személyzet átmegy mindenkor. Odaát - kapcsolják a gépet és azzal jönnek vissza. Szerb részről, ittlétem óta, még nem érkezettt senki. Az elég gyakran előfordul, hogy útlevél nélkül jönnek át magánosok. Ezeknek további sorsát a faluban lévő államrendőrségi kirendeltség intézi. A faluban felkerestem Hoffer Károly jegyzőt. A határmenti állapotokat a következőkben ecsetelte : — A múlt év szeptember 23-ika óta a belügyminiszter csendőrkülönítményt rendelt ki a határra. Azóta teljes itt a rend. Bizony, azelőtt sok minden előadódott. Legtöbb volt a panasz a lótolvajok garázdálkodása miatt. Szerbiából átszöktek a tolvajok és reggelre a gazda arra ébredt, hogy az istálló saroglya elől elkötötték a lovait. Ez azelőtt úgyszólván napirenden volt. Tömegesen érkeztek