Pécsi Naplő, 1928. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2. oldal ebben a kérdésben. A közigazgatási bíróság határozata sem értelmezhető úgy, mintha az nyugdíj folyósítására kötelezte volna a kormányt. Gál Jenő és Walkó Lajos újabb felszólalása után a Ház többsége a választ tudomásul vette, mire az ülés 3 órakor véget ért. NYOLC ÉVEN ÁT MAGYARORSZÁG KORMÁNYZÓJA. Budapest , febr. 29. Horthy Miklós kormányzó és vele együtt az egész ország holnap ünnepli a kormányzó megválasztásának 8 éves jubileumát. Ebből az alkalomból Zsitvay Tibor elnök a Ház holnapi ülésén ünnepélyes enunciációt tesz, amely alkalommal a Ház tagjai nagy ünneplésben kívánják részesíteni a kormányzót a holnapi ülésen. A MINISZTERELNÖK DEBRECENBEN. Budapest, febr. 29. Bethlen István gróf miniszterelnököt vasárnapi debreceni beszámolójára körülbelül száz képviselő fogja elkísérni. A miniszterelnök hír szerint külpolitikai kérdésekkel is foglalkozik beszédében. A miniszterelnök feleségével, Bethlen Margit grófnővel együtt szombaton délután utazik Debrecenbe, ahol még aznap este Bethlen Margit grófnő felolvasást fog tartani. Debrecen egész közönsége pártkülönbség nélkül nagy szeretettel várja a miniszterelnököt. A fogadóbizottság nagyszabású előkészületeket tesz, hogy a fogadtatás méltó kifejezője legyen annak a nagy szeretetnek, ragaszkodásnak és bizalomnak, amellyel a város közönsége a miniszterelnök személye iránt visel tetik. ------—A KÖLNI NEMZETKÖZI SAJTÓKIÁLLÍTÁS. Köln, febr. 29. Az 1928 májustól októberig Kölnben tartandó Nemzetközi Sajtókiállítás alkalmából nemzetközi hirlaptudományi kongresszust is rendeznek. A kongresszus célja a hirlaptudomány fejlődésének bemutatása. Az első nemzetközi hírlaptudományi kongresszus elsősorban azt célozza, hogy a hirlaptudománnyal foglalkozó egyének és intézetek közeledésének útját egyengesse. A kongresszust augusztus első felében tartanák meg Kölnben, mégpedig három napon át. A szaktanácskozásokon kívül azt is tervezik, hogy a kongresszus résztvevői együttesen tekintik meg a Nemzetközi Sajtókiállítást és a nagy kölni vállalatok újságüzemét. A VIHAR UTÁN. Irta Czejléik Márton. Künn tombolt a hózivatar. Benn a kastély nagytermében az ódon ingaóra épen hetet ütött, amikor az ajtó felpattant és egy behavazott női alak lépett be. A ház ura a fiatal báró a kandalló mellett olvasásba volt merülve. Megrettenve nézett a belépő nőre. — Azt hiszem még ismer, — szólt a nő. — Vagy már teljesen megfeledkezett rólam. A fiatal báró meglepődve nézett a nőre, akiben különváltan élő feleségét ismerte fel. — Nem feledtem el Alice, de nem gondoltam — Hogy én még egyszer ide belépek ugye, vágott szavába a nő. Legyen nyugodt nem a közöttünk fenforgó ügy hozott ide. Azt elintézik az ügyvédeink úgy is. — Tévedés volt Alice. — Tudom, ami házasságunk elejétől kedve tévedés volt. De ne beszéljünk erről. Nem e miatt jöttem. — Hát akkor... — Akkor. Hagyja kimagyarázni az idejövetelem okát. Künn tómból a hóvihar, valóságos szibériai idő van. Egy vadásztársasággal vagyok itt a kövesdy gróféknál. A vihar meglepett bennünket és eltévedtünk, így kerültem a maga házába. De, nehogy azt higyje, hogy magam miatt jöttem ide. Nem, kedves barátom. Ha rólam volna szó nem venném igénybe a szívességét. De egyikünk megbetegedett az után, azért voltunk kénytelenke ide betérni. — Férfi. — kérdezte a báró csendesen.— Miért kérdi? Nem férfi, hanem nő, különben maga is ismeri a kis Kövesdy Ilka. — Mi baja van a grófnőnek. — Nagyon megviselte a rossz idő, s kimerült. Különben is a gyenge szervezete nem tud úgy ellent állani a fáradalmaknak mint a többieké. — Hát hiszen, aki gyenge az ne menjen vadászni, annak nem való ez a nemes sport. Ezért tértek be hozzám? — Igen. Csakis ezért. S remélem nem tagadja meg tőlünk vendégszeretetét . — Hova gondol Alice. Önök itt maradhatnak ameddig akarnak. Azonnal besüttetem a vendégszobákat. S ön is elfoglalhatja a régi lakosztályát. — Köszönöm. De én miattam ne fáradjon. Nem óhajtom igénybe venni a vendégszeretetét. Ha Ilkát elhelyeztem azonnal tovább megyek. A lovam meg van nyergelve. — Azt nem engedhetem meg Alice. Éjnek idején ilyen időben. Eltévedhet, sőt meg is betegedhet. — Legyen nyugodt. Én nem félek az éjjeltől, sem az időtől. Különben az utat innen Kövesdig jól ismerem. — De ilyen időben útnak indulni nem lehet. Bármily jól ismeri is az utat. — Nézze barátom, én tudom hogy maga mit gondol. Azt gondolja, hogy az emberek azt találják mondani, hogy kiűzött a házából. Engem az nem bánt amit beszélnek. Egyszerűen nem törődöm vele. — De törődöm én. Ne mondja senki, hogy Szeley Géza báró a halálba űzte különváltan élő feleségét. Ha férjnek nem is vagyok jó. De úriembernek és szives házigazdának még mindig tartom magamat. Ezt az egyet azt hiszem elismeri. — Azt nem vonom kétségbe. De nem maradok itt, Kövesdyék is aggódni fognak Ilka miatt. — Kövesdyéket majd értesítem én. Ön pedig amig a vihar lecsendesedik maradjon itt vagy ameddig akar. Ha kívánja, ameddig itt lesz, nem fogom jelenlétemmel háborgatni. Elég nagy ez a kastély, pár napig megférünk benne. — Nem kiváncsi, hogy kik a vendégei — szakította félbe a nő. — Bárki legyen is szívesen látom. — Két angol lord és egy lady akik ezidőszerint Kövesdyék vendégei, amolyan turistatársaság, meg akarják ismerni Magyarországot. — Annál jobb, így Ilka grófnő kivételével senki sem ismeri az egymáshoz való viszonyunkat. Kérem öltözzék át. A lakosztályában még talál némi ruhaneműt s jöjjön az ebédhez. Ne hagyjuk soká várni őket. A vadászember jó étvággyal bír. — Nem bánom, szólt a nő. Kissé fáradtnak érzem magamat. De ha a vihar lecsendesedik, útnak indulok. A lovamat hagyják felnyergelve. — úgy lesz ahogy kívánja, szólt a báró. * — Kedves báró, szólt az egyik angol a vacsoránál, megenged egy kérdést. Nős ön ? — Miért kérdi lordságod. — Mert nem látom a legcsekélyebb jelét sem, hogy ennek a gyönyörű kastélynak úrnője lenne. Pedig megérdemelné. — Hát hiszen igaza van önnek, de a sors másként határozott. — Eh mit a sors. Meg kell nősülnie és punktum — Majd utána nézek, szólt szomorúan a báró.— Még pedig mielőbb, szólt az angol a bárónőre pislogva. — Nem rajtam múlik. A házasság — tudja lordságod — igen sokszor egy téves helyzeten múlik, sőt egy felnyergelt paripa is megakadályozhatja. — Ezt nem értem. A bárónő érti, kérdezte az angol. ——Én értem, szólt a báróné gondolkozva. De nem magyarázhatom meg. Azonban a téves helyzetet meg lehet magyarázni, a felnyergelt paripa pedig nem számít semmit. Azt le is lehet nyergelni.—■ Beleegyeznék Alice, szólt a báró magyarul, kérdőn nézve a nőre. — Nem. A ló csak maradjon úgy ahogy van. — Hát akkor miért mondja, hogy a lovat le is lehet nyergelni. — Azért, mert arra szükség van. Amint látom a vihar elállott és táviratot kell küldeni az ügyvédeknek, hogy hagyják abba a válópert. P ÉtfeS NAPLÓ 1928. március 1. három éjszakája Bíró Lajos mesterműve szombaton a PARK, vasárnap az APOLLÓBAN A költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. Budapest, febr. 29. A képviselőház pénzügyi bizottsága Ivádi Béla elnökletével ma délelőtt folytatta a költségvetés tárgyalását. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, Bod János, gróf Klebelsberg Kunó, Herrmann Miksa miniszterek, Sztranyavszky Sándor és Jakab Oszkár államtitkárok vettek részt a bizottság ülésén. Gaál Gaszton a középosztály és a föld eladósodásával foglalkozott részletesen és adatokkal világította meg a kérdést. Kifogásolta az adók nagyságát és az adórendszer áttekinthetőségének hiányait. Szóvátette a benzin és petróleum magas vámját. Helyesli a magyar ipar pártolását, de csak akkor, ha ez nem jár az állam pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével. Kifogásolta a tisztviselők nagy számát és a takarékosság elveinek szigorú megtartására kérte a kormányt. Végül a mezőgazdaság nehéz küzdelmét tette szóvá és javaslatokat tett a bajok elhárítására. A költségvetést elfogadta. Biró Pál védelmébe veszi a kormányt az ellenzék vádjaival szemben és hangoztatja, hogy a trianoni helyzet az oka azoknak a nehézségeknek, és bajoknak, amelyekért az ellenzék a kormányt teszi felelőssé. Meggyőződése szerint jobb gazdasági politikát szociális szempontból tekintve sem tudna semmiféle kormányzat, folytatni, amely a mai helyébe lépne. Bethlen István gróf miniszterelnök rámutat arra, hogy a mezőgazdaság helyzete azért vált nehezebbé, mert a közös vámterület megszűnt a monarchia felbomlásával. A kormánynak nem volt szándékában a magas ipari vámok forszírozása. A magyar kormány más politikát nem követhet, minthogy, amennyiben szükség mutatkozik erre, néhány vámtételt a bekövetkező tárgyalások után megvizsgálva a mezőgazdaságra és fogyasztásra gyakorolt hatását revízió alá vegye. Biztosítja a bizottság tagjait arról, hogy a kormányt a tárgyalásokban egyetemes nemzeti szempontok vezetik. Bod János pénzügyminiszter szólal fel ezután. Hangsúlyozta, hogy a magyar pénz értéke nemcsak nálunk, hanem az egész világon a legnagyobb stabilitásnak örvend és ezt mindenütt a világpiacokon kivétel nélkül az összes pénzügyi és gazdasági körök elismerik. Rámutatott arra, hogy nálunk még kisebb az adóteher, mint a nyugati államokban, nem kifogásolható adórendszerünk sem, mert a külföldi államoké, még komplikáltabb, mint a mienk. A többféle adónemnek megvan az előnye, hogy a kiegyenlítéseket ezáltal jobban lehet elérni. Nem