Pécsi Napló, 1929. augusztus (38. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-01 / 172. szám

2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1929. augusztus 1. Szarajevóban valóságos ütközet fejlődött ki a rendőrség és a kommunisták között. KÉT MUNKÁST ÉS EGY RENDŐRT AGYONLŐTTEK. — SZARAJEVÓBEN TITKOS KOMMUNISTA KÖZPONT LÉTESÜLT. — A ZÁGRÁBI REND­ŐRSÉG MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY AZ OTT LETARTÓZTATOTT KOMMUNISTÁK EGY RÉSZE AZ OROSZORSZÁGI TERRORISTAISKOLA NÖVEN­DÉKE VOLT. — LETARTÓZTATTÁK PARISBAN A HUMANITÉ SZERKESZTŐJÉT. — BÉCSBEN ELKOBOZTAK А ЙОТЕ JAJMNET ÉS TÖBB KOMMUNISTÁT LETARTÓZTATTAK. Európa minden államának rendőrsége készenlétben áll augusztus elsején. Budapest, július 31. Holnap, augusztus 1-én Európa minden államának rendőrsége teljes ké­szenlétben lesz, hogy az esetleges kommunista megmozdulást már csírájában elfojtsa. Nagy­arányú csapatösszevonások történnek a nagy­városokban és a rendőrségek kíméletlen tisztogató munkát hajtanak végre a Moszkvából pénzelt felforgatóelemek között. Az európaszerte fogana­tosított preventív intézkedések teljes mértékben megnyugtatnak abban a tekintetben, hogy Moszk­va tervei a hatóságok éberségén megbuktak. Szarajevó, júl. 31 (Cseh Távirati Iroda.) Teg­nap este nagy tűz ütött ki az államvasutak szaraje­vói műhelyében, c­sak megerőltetett munka után sikerült a tüzet eloltani. A kár körülbelül 8 millió dinár. A tűz keletkezésénél a körülményekből nyilvánvalóan látszott, hogy valaki gyújtogatott. A rendőrség a helyszínen rögtön megindította a vizsgálatot és mint valószínű tettest letartóztatott egy kommunista munkást. A munkás késznek mutatkozott fontos bizonyító anyagot szolgál­tatni a rendőrségnek a kíséretére kirendelt rendőrt őrt a város túlsó részébe vezette. Hirtelen számos lövés dördült el rejtek­helyekből, ahol a letartóztatott tettes cin­kosai bújtak el. Valóságos ütközet fejlő­dött ki a rendőrök és a kommunisták között és összesen nyolcvan lövést adtak le. Az elfogott munkást és egy rendőrt agyonlőt­tek. Néhány rendőr többé-kevésbbé súlyo­san megsérült A rendőrség nyomban széles­körű vizsgálatot indított meg és több mint húsz személyt letartóztatott. Belgrád, júl. 31. (Avala), Szarajevóból jelen­tik : A rendőrség értesülést szerzett arról, hogy Szarajevóban titkos kommunista központ létesült és ezért a múlt éjszaka folyamán házkutatást tartott Barun Máriánnak a város környékén levő lakásán. A rendőrség Barun távollétében be­hatolt a lakásba és ott több ezernyi kommunista röpiratot­ talált, amelyekben a munkásokat for­radalomra lázította. A rendőrség a házat körül­vette és Barunt abban a pillanatban, amikor lakásába visszatérni szándékozott, letartóztatta. Kihallgatása egész éjszaka folyt, végre reggel 3 óra tájban Barun bevallotta, hogy a röpiratokat egy titkos nyomdában nyomták. Barim ezek u­tn felfegyverzett rendőrök kíséretében elindult, hogy a titkos nyomda helyiségébe vezesse a rendőröket. Menet­közben három ismeretlen ember tüzelni kezdett a rendőrökre. A lövöldözés okozta zavarban Barim elakart menekülni, a rendő­rök azonban viszonozták a támadók tüzelését és a menekülő Barint el is ta­lálták. A támadóknak az éjszaka homá­lyában sikerült elmenekülniük, Baren azonban holtan esett össze. Az ügyben szigorú vizsgálat indult meg. Belgrád, júl. 31. Zágrábból jelentik. A kom­munisták ügyében folytatott rendőri vizsgálatnak sikerült újabb adatokat felderíteni. A rendőrség leleplezett egy munkást, akit egy gyilkossággal vádolt asszony árult el, akinek lakásában több dinamittöltényt találtak. A munkás, akit letar­tóztattak, kijelentette, hogy a patront egy kávé­háztulajdonostól kapta, akit meg is nevezett és akit ugyancsak elfogtak. A rendőrség megállapí­totta, hogy az utóbbi napokban letartóztatott egyének egy része Oroszországban a terrorista iskola növen­déke volt. Ezek az utóbbi évben a külföldön több rej­télyes bűnt követtek el. Páris, júl. 31. Forestiert, a kommunista párt központi bizottságának tagját, a Humanité szerkesz­tőjét letartóztatták. Ugyancsak letartóztatták a kom­munista kamara frakció egyik titkárát. Páris, jul. 31. (Havas.) Az új kormány tagjai ma délelőtt az Ely­se-palotában Doumergue köz­­társasági elnök elnöklete alatt kormánytanácsot tartottak. A kormánytanácson Briand miniszter­­elnök bemutatta a kormánynyilatkozat végleges szö­vegét, amelyet egyhangúlag jóváhagytak. A belügy- ПШШКДО i Ilim IMI Hil«l»IHiiinil ll —tm—I Ilim l »Iliiül. НИ» «ястнииияч—ни— SCHNITZLER ARTHUR világhírű regény­e: ELZA KISASSZONY : .ШМКШШ9ЖЯ)£•• 'I II.........................IC I 1ЯШ1111М»11|П|­Д1И1|111(ПИМ^и1тШNo^|1111М11И111Г1ТТМШИ ELISABETH В EB­GIVER ' fi 11 r r.f » legkiválóbb alakításával a P й Ц К­И О 7 I legközelebbi szenzációja. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■—i illllllill Ш8ВШЯШЯ шшштшя^ттт^^тттшшшвштшяшятшшштятяштвттттштяшттттштяштятяяштшятттл SZÁLÓMBA. ” a pécsi napló R h gén . b. IRTA : PÉCSI LÁSZLÓ. (37) Kezével végigsimította izzó homlokát és fel­állt, hogy kunyhójába menjen. Amint felemelte fejét, majdnem felkiáltott meglepetésében. Egy fehér alak állott előtte­ A hold elöntötte sugaraival. Nyakán villog­tak a fényes arany és ezüstpénzek, haja harmattól csillogott és ahogy kissé lehajtott fejjel állt ott, tarkóján aranypihéket csillogtatott meg a hold. Borisz kiáltva ugrott hozzá: — Szalomea ! Hát mégis itt vagy Szalomea ? ! A lány egy lépést tett Borisz felé és csendesen felelt: — Itt vagyok. Nem bírtam az egyedüllétet. Most, amikor nagy titok tudója lettem. Először nem értette Borisz, hogy mit akar ezzel mondani a lány. De aztán, mint a villámsugár cikkázott át agyán egy gondolat. Szorosabban fogta át Szalomeát, aztán fejét felemelve, közel­ről a szemébe nézett és csöndesen, félve kérdezte : — Szalomea ! Igaz volna ? Igaz volna ? Szalomea kibontakozott az öleléséből. Eltolta Boriszt magától. — Igen. Igaz... folytatni akarta, ajkai mozogtak, de arcán fájdalmas vonaglás futott végig és a hangja elakadt. Borisz ijedten nézett rá. Nem tudta mire vélni a vallomásnak ezt a furcsa, fájdalmas módját. Csak nézte, hogy vívódik magával. Majd hozzáment és lágyan simította végig az arcát. — De hát mért vagy ezért szomorú ? Hát nem öröm ez neked ? A lány arcán ekkor két nagy könnycsepp gurult végig, amely szivárványszínű fényes csík­kal hullt le a hold fényében. ■— Szalomea ! Mért sirsz ! De Borisz már nem tudta megnyugtatni a lányt. — Oh Borisz, Borisz, ha te tudnád, mennyit gyötrődtem én, ha te tudnád...! — Hát beszélj, hát mondd már, mi fáj ? Hisz egyéb gondolatom sincs, csak a te fájdalmad. Egyéb célom sincs, mint hogy segítsek neked — Beszélj ! Borisz lágy kezekkel simogatta a lány har­mattól nedves haját. Szalomea kissé megnyugodott. Felemelte fejét és Boriszra nézett. Szemei most halálosan komo­lyak voltak. — Hát jól van, Borisz. Egyszer úgyis meg kell tudnod. Elmondok mindent. Pedig egy vá­gyam volt, egy kívánságom: hogy azt a rémes éjszakát te ne tudd meg soha. — M­ilyen éjszakáról beszélsz ? . •— Egy rettenetes éjszakáról. Tán az életem­be fog kerülni. De szívesen halok meg abban a tudatban, hogy érted tettem, hogy érted hoztam az áldozatot, a legnagyobbat, amit csak nő hoz­hat a kedveséért. — Meghalni ?... Áldozat ?... Én értem ?... Nem értelek, Szalomea. Mért kellett magadat fel­áldozni és mért értem hoztad az áldozatot ? — Hát nem értesz ? Hát nem én szabadítot­talak ki a kozák fogságból ? Hát nem hoztalak vissza a börtönből az erdő szabadságába ? Nem értesz, Borisz ? Oh, ha tudnád, milyen árat ad­tam én a te szabadságodért! Borisz feje zúgott, szemei kápráztak, valami furcsa sejtés éledt fel benne. • "— Te engem kiszabadítottál ? Hogyan ? Hon­nan ? Hát te még mindig azt hiszed, hogy én ott a sztani­án fogoly voltam ?■—Aztán eszébe jutott, hogy hogyan talált rá a lány, hogy ugrott ki ő az ablakon és hogyan illantak el onnan minden búcsú nélkül... Mosolygott, azt hitte, hogy a lány az elinalásnak ezt a furcsa módját hiszi szökésnek és ebből gondolja, hogy ő mentette meg. — Hát azt hitted, fogoly voltam én ott? Hát te nem...­— de torkára fagyott a szó, amint Szalomea rémülettől kimeredt szemeire pillantott. A lány csak nézte, remegő ujjait a fogai közt tartva, másik kezét kinyújtva, mintha rémes viziót akarna elkergetni... Rekedten, akadozva tört elő összeszorult torkából a hang: — Te nem.. .voltál.. .fogoly ? — Nem hát. Én ott vendég voltam. — Vendég! Vendég! — kiáltotta a lány ezt a két szót, aztán egész közel ment Boriszhoz és mégegyszer felkiáltott: — Te vendég voltál ? Nem fogoly ? Nem voltál gúzsba kötve ? Nem korbácsoltak véresre ? Vendég voltál ?! — Lázálomban beszélsz, Szalomea. Honnan veszed mindezt ? Igen, engem a kozákok elfog­tak, az őrmester megkötözve vitt a sztanicára. Ott azonban — de hisz tudod, hogy Vladimir zászlós jóbarátom... igen, ott megvendégeltek... A lány mint az őrült ugrott fel. Fejéhez ka­pott és ordított. — Hát hiába, hiába volt ?! Hiába hoztam érted a borzalmas áldozatot!? Oh, a gazember becsapott, hazudott! (Folyt, k­öv.) I Kedvezményes­­ vásárlási utalvány,­­ melynek felmutatója a lapunk utolsó oldalán található kedvezményes akciónkban hirdető cégeknél bevásár­lásai alkalmával az ott meghirdetett ■ százalékos engedményben részesül, f

Next