Pécsi Napló, 1930. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
XXXIX. évfolyam. I. szám Egyes szám ára 24 fillér. 1930 január 1. Szerda PÉCSI NAPLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy Mihály u. 10 Jj FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. II Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egybe Kéziratokat nem adunk vissza. .nric^i-Ti r r»0/pi v * 2 50 Pen8° n egynegyed évre 7*50 pengő, terkesztőségi telefon: 109. — Kiadóhivatali telefon: 127 FOSZEP HESZIO LENKEI LAJOS. II Egyes számra: 14 fillér, 16 oldalas 24 fillér. 1930. Pécs, dec. 31. Új évtized küszöbén állunk. A rohanó emberi életben egy lepergett év is számot tesz, az évtized pedig az örök nyugalom helyehez vezető igen rövid lépcsősor egy fokát jelenti. A nemzet életében azonban egy évtized csak röpke pillanat, amelyről gyakran meg sem emlékezik a történelem. Az örökoptimista emberi lélek bármily sűrű ködben áll előtte a jövő, az új év küszöbén reményteljes szívvel gondol az újévre. Sorsa, azt hiszi, csak jobbra fordulhat. Ám, ha hazánk szsára gondolunk, önkéntelenül ajkunkra tórdnak a költő szavai: Múltdban nincs öröm, Jövőben nincs remény... A malpergettet megelőző évtized a háborút visel nemzetek életében a vérözön korszaka vol, amelynek borzalmasságaiban kapott sebek egy újabb évtized alatt meggyógyulni nem tudtak. Sőt behegedni sem. Nem mi vagunk az egyedüli ország, amely ma is nyílt seekből vérzik. A legbetgebbek azonban mi vagyunk. Rajtunk töltete ki legembertelenebbül boszszúját a lihegő gyűlölködés, az örök igazságot tipró erőszakos a kalózkodó alattomosság. És még azt mondják nekünk: élni hagytunk, rántok a bűnösök kálváriáját és dolgozzatok a letipróknak. Ahány sze annyi rosszhírem és galádság. Élni élünk még, ha ugyan életnek lehet nevezni a levadást, de hogyan tudjunk járni, amikorvágták lábainkat, amelyek egyikét a Kálitok, másikát a Karszt szikláin vetettük meg és hogyan tudjunk dolgozni, amikor metszették acélos karjainkat. Ám megjenik lelki szemeink előtt a felszakadt ködi keresztül Csaba hada és ifjú leventéi és( igy szól a vezér : Ne legyetek kíshítüek, sz magyarok vagytok ! És utána jönnek Jezerév hősei, akik a török és tatár hódítás és pusztítások után visszaszerezték és ájrípítették országunkat, majd a szabadságharmartírjai és a világháborúban elesett fiaik és testvéreink százezrei... „Az nem let, hogy annyi szív hiába ont a vért. Igen, aztoa kell visszapillantanunk, hogy önbizalom, amelyre oly nagy szükségünk van, visszérjen és megacélozza lelkeinket a jövő gy küzdelmeire. A népek sóit intéző isteni gondviselés áldását és segítőét kérjük a mai évforduló alkalmából mini magyarra. Forrassza őket a szent ügy gonlata eggyé és akkor lesz még ünnep e hóban. A FRANCIÁK ÁGASZKODNAK A YOUNTERVHEZ. Páris, dec. 3(MTI.) Az Excelsior szerint a francia kormányt eltökélt szándéka, hogy nem járul hozzá a You-terv semmiféle további módosításaihoz és jeltenül ellenzi a mostani értekezleten Schacht okiratának értelmében utóbbi vita tárgyává tét, amelyek tekintetében az első értekezleten megegyeztek. A francia kormány felfogása sént a mostani értekezlet teendője egyedül az hogy meghozza a döntését a Young-tervezet készítése céljából a kiküldött szakértő bizottsá jelentéséről. Az anyagot, teszi hozzá a lapnnkívüli nagy gonddal készítették elő, úgy, ha az értekezlet simán végezhet feladatával. Újévi szózat a volt tizenkilencesekhez! Meg kell sokszorozni a mozgalom erejét, amely az ezrednapot és ezredemlékművet akarja megvalósítani. Ez év őszén, amikor már több, mint tizedikéve vonta avarba a természet hervadása a háborúban elesett magyar hősök, köztük a volt pécsi tizenkilences honvéd gyalogezred hősi halottainak sirhalmát, bontotta ki zászlaját itt az a mozgalom, amely az élő tizenkilencesek kegyelettevésével akarja a feledés avarja alól az ő példaadásuk erkölcsi tanítását a magyar jövőnek átmenteni. Rekonstruálni akarják az élő tizenkilencesek a nagy honvédezred emlékét, amelynek tagjai a Mecsek szelid erdeinek, az öttornyu város meghitt utcáinak, a hegy tövében megbúvó mecsekalji metropolisnak szeretetével vonultak el innen nótaszóval védeni a magyar földet, amelynek ez a város is egyik mozaik ékköve. Hogyan vizsgáztak a nagy próbán az ezred fiai, amelynek törzse Pécsett volt, de amelynek tömött soraiban Baranya, Somogy és Tolna honvédei a halállal is bátran paroláztak, e vizsga eredményeit ma már a történelem lapjai őrzik. Pecsétet, véres pecsétet tettek a honpolgári kötelezettség tetté vált: ra s halálos mezőkön feküdtek el minden világon, nem adva fel a rögöt, amelynek védelmét jukbizták. Helyüket az életben maradottaknak hagyták itt vozna örökségül, hogy beálljanak helyükre a sorba, ahonnan kidőltek, özvegyet, árvát ,ellátatlanokat hagyva hátra. Emlékük parancsol fölemelni, gyámolítani azokat, akikről a néma sírok lakói már nem gondoskodhatnak. De a közöny Szaharájából ,amelyen ma sokszor az eszményi célok kietlenednek, át kell menteni a megújhodásra szánt jövőnek az ő példaadásukat is, hogy a szükség esetén nagy elhatározásokra lendülő nemzedék lássa, mint lép ki az iskoláskönyvekből tanított honszeretet és polgári erény olyan tettekig magasztosulva, amely tett a legtöbbet, az emberi életet kész a haza állította oltárra tenni. Tizenkilencesek ! Akik harcok viharaiban, szenvedéseiben egyek voltatok, vájjon lehettek-e most elkülönülve egymástól. Lehet-e politikai, felekezeti, vagy társadalmi különbség, amelyet nem parancsol szégyenkező megsemmisülésre a hívó szó, amelyet a tizenkilences ezrednap és emlékmű szervező bizottság röpített közétek. Hisz nem akar mást, mint hogy újra találkozzatok az elesettek sírja fölött és csöndesen megfogva egymás kezét, egy néma kézszorítás szolidaritásával vállaljátok a nemes célt: emléket állítani az elesetteknek s vele a tizenkilences dicső szellemnek. Ez a szellem azután már aktivitásba lép önmagától, hogy könnyeket szárítson, árvákat fölemeljen. Jönnötök kell, sokkal sűrűbben, ahogy eddig jöttetek. Közöny, óvatosság, a feledés rozsdája tette eddig tétovává lépéseiteket. Ezért stagnált a mozgalom, amely hamarosan vád lesz ellenünk, hogy kialszik a parázs is a tizenkilences lelkekben, amelynek lángja oly fönnen lobogott a tizenkilences név glóriájával. Ne akarjátok, nem akarhatjátok, hogy a régi tüzek kráterét a közöny megkövesedett lávája temesse be. Nem akarhatjátok, hogy pár évtized múlva ne is emlékezzen már egy új generáció arra, hogy ez a város hősök ezreivel szentelte meg a nagy idők történelmét. Minden közösség csak annyit ér és olyan sorsra számíthat, amilyen mértékben nagyjait, példát adó fiainak emlékét megbecsüli ! Mutassátok meg e nagy kulturvárosban százával élő s minden baranyai, somogyi és tolnai faluban élő tizenkilencesek, hogy előjöttek a közöny vagy fölösleges óvatosság rezerváltáságából s január 9-én már impozáns táborrá nőve jöttök el a Polgári Kaszinóba és viszitek diadalra a május tizenkilencediki pécsi ezrednapot, amelyen lehull már a lepel is a tizenkilences emlékműről is ! Legyen az új esztendő végre tettekre szólító kinyilatkoztatás számotokra. Jöjjetek és sokszorozzátok meg élő tizenkilencesek valamennyien a szervező bizottság nemeset és nagyot akaró erejét. Mert méltatlan lenne hozzátok, ha a hősi sírok mellé egy másik nagy sírt, a közöny sírját ásnátok, amelybe a tizenkilences dicső szellemet földelnétek a megsemmisülésre. A magyar hírlapírók Vass József népjóléti miniszternél. Budapest, dec. 31. (MOT.) A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének tagjai ma délben testületileg tisztelegtek az intézet elnökénél, Vass József népjóléti miniszternél, akit az újév alkalmából Lenkei Gusztáv üdvözölt. Vass József válaszában rámutatott arra, hogy ez az év nem oldott meg kérdéseket. Az egész esztendő és a legutóbbi 10 esztendő a várakozás és a vágyakozás ideje volt. A magyar kérdés azonban ma már nincsen abban az állapotban, amelyben évekkel ezelőtt volt. A világ figyelme mindig fokozottabb mértékben fordul most már csonkaországunk és a magyar kérdés felé. A magyar kérdés túlnőtt a szimpátia és az antipátia keretein, mert mindenki, aki a nemzet sorsáért aggódott, látja, hogy a magyar kérdés kielégítő megoldása nélkül lehetetlen Európa függő kérdéseinek megoldása. A világ összes művelt nemzetei érdeklődnek a magyar kérdés iránt és az annyit jelent, hogy a kérdés nem fog sokáig megmaradni a megoldatlanságban. Azok, akik megfontolás és gazdasági ismeretek nélkül kötötték meg a békeszerződést, ma már kénytelenek aggodalommal szemlélni, hogy mekkora hibát követtek el. Az általános világgazdsági helyzet követelőleg parancsolja a mai kérdés megoldását a gazdasági élet terményeinek értékesítése körül. Most Hágában kezdődik a magyar nemzet harca. Oldják meg már egyszer a jóvátétel kérdését. Látniuk kell, hogy kezd már úrrá lenni a nemzetek között az a mentalitás, hogy nincs többé két részre szakadt Európa, győzők és legyőzöttek. Demokráciát sürgetnek tőlünk. De nincs demokrácia ott, ahol nemzetközi viszonylatban még mindig mint győzők és legyőzött államok viselkednek a nemzetek képviselői. De-emokráciát sürgetnek nyugaton, ezt mi elfogadni akarjuk, de mielőtt megvalósítanánk saját organizmusunkban a demokrácia nemesebb, magasabb értékét, az emberi értelemben vett demokráciát követeljük a magunk részére.Adjanak hangot ennek a gondolatnak a hágai konferencián, ahol jobban meghallják. Áldja Isten, hogy ebben a ködös, nem mondom sötét éjszakában, eme nehezen virradó hajnalban erőt adjon nekünk az Isten, hogy ne csak a világosságot, hanem ismerjük fel a nemzet egzisztenciáját, igényét és erre a felismerésre szentelje mindenki a maga életét, kiki a maga körében. Az egyik a tollát, a másik a buzogányát, a harmadik nem tudom milyen munkafegyverét, a politikus egész becsületét és Lapunk mai száma 20 oldal.