Pécsi Napló, 1930. március (39. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-01 / 50. szám

2. uival. máris átment az egész nemzet köztudatába, hogy Pécsnek nagy kincse az egyetem, s szállóigévé lett a kultuszminiszterünk egyik jelszava, hogy „Pécs a magyar Heidelberg”. Ép így fog át­menni a köztudatba az a gondolat, hogy a Mecsek tüdőbeteg szanatóriuma a betegek Mekkája, a csodabalzsam­os levegő hazája.’ ■— Nemcsak az egyetem idehelyezése, hanem annak felvirágzása is Horthy Miklós kormány­zatának tiz évére esik. Egyetemünknek immár 1375 hallgatója van s a múlt évien már 11.520 beteg fordult meg klinikáinkon. Mindezek ellátására már kevésnek bizonyult az egyetem 7 klinikája, 15 ön­álló tudományos intézete, 42 rendes tanára, 181 asszisztense és segédorvosa s 57 hivatalnoka. De mi reménnyel nézünk a még jövendő évekre s szilár­dan hisszük, hogy ezek hazánk felvirágzásának évei lesznek. A Mecseken felállítóuidó szanatórium gondolata is egyetemünk köréb­ől indult ki s boldogok és büszkék lehetünk, hogy a Kormányzó Úr ő Fő­méltósága ennek megvalósítását is belefoglalta annak a fiz nagy alkotásnak a koszorújába, mellyel az ő ne­mes lelke dísz és külső pompa helyett ezt az öröm­teljes évfordulót megünnepelni óhajtotta. — Hálát kell adni az Istennek, hogy a ma­gyar nemzetnek e válságos és nehéz idejében ilyen gondviselésszerű férfiút állított élére, örvendező szivünk eltelik a tisztelet, a hódolat és a hála szent érzelmeivel. „Fény nevére, áldás életére”. Zúgó taps és éljenzés fogadta a beszédet, majd az egész közönség felállással fejezte ki az államfő iránti tiszteletét. A JOGTUDOMÁNYOK LJ LÁTÓHATÁRAI. Az ünneplés elültével a rektor felkérte Finkey Ferenc dr.-t, az egyetem volt első rektorát, hogy előadását tartsa meg. — A váratlan hosszúra nyúlt háború — kezdte meg előadását s annak még kevésbé várt lesújtó eredménye a rettenetes trianoni béke­tető jogásznak, éppen 50 évvel ezelőtt megjelent „Nuovi orizonti” című híres műve, mely meg­támadta a fennálló büntető­jog alapelveit, ily értelemben kudarcot vallott ugyan, másfelől azon­ban megteremtette a kriminológiát és a biztonsági intézkedések új rendszerét.­­ Legtágabb, de legnehezebb perspektíva tárul azonban a nemzetközi jog művelői elé. A Nemzetek Szövetsége, a kisebbségek jogviszonyai­nak becsületes rendezése, a nemzetközi bírásko­dás megerősítése, azok az óriási horderejű új prob­lémák, melyeket az új nemzetközi jog teremtett meg. A rengeteg hibák, visszaélések ellenére, me­lyek e kérdésekben még mindig uralkodnak, elő­adó bízik a nemzetközi jog jövőjében s a nemzeti jogok vezéreszméinek, az igazságosság és az embe­riesség elveinek a nemzetközi viszonyokban is uralomra jutásában. A nemzetközi jog művelőinek azonban soha sem szabad szem elől téveszteniük e nagy általános kérdések melletti harcaikban nemzeti jogfejlődésünknek érdekeit s azt, hogy a jogfejlődésünkön elkövetett súlyos sérelmeink orvoslását kell szüntelenül követelnünk. A magyar nemzetet 1000 évi küzdelmes élete alatt annyi balszerencséből mindig kivezette a joghoz való rendületlen ragaszkodása, a hit és bizalom igazainkban s a törhetlen akarat igazaink kivivására. A mai nagy balsorsunkban is ez a törhetlen akarat s a hitté magasztosult remény a jog és igazság diadalában legyen vigasztalásunk és biztatásunk. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Án­gyán János dr. egyetemi tanár tartotta meg elő­adását „Szanatóriumok jelentősége a tüdővész elleni küzdelemben “ címmel. A mindvégig érdekes előadásban Ángyán professzor ismerteti, hogy a jubilális törvény, Pécs határában, Baranya vármegye költségén, a köztisztviselők betegsegély alapjának ter­hére épülő szanatórium felállítását jelenti ki. Egyetemünk orvosi fakultásának küldetése az, hogy e város és e vidék közegészségügyének és nép­betegségének leküzdésében részt vegyen. Orvosi fakultásunk számára rendkívül nagy fontosságú, mert orvosképzésének és tudományos kutató mun­kásságának jövendő fejlődéséhez tartozik. Amidőn közpénzből létesülő intézmény, joggal vetődik fel a kérdés, vájjon arányos-e a várható eredmény a befektetett nagy tőkével és az üzem nagy költ­ségével. Ismerteti a tuberkulózis elleni küzdelmet a nagy kulturállamokban, Angliában, Németor­szágban és Franciaországban és megállapítja, hogy annak ellenére, hogy szanatóriumi gondolatot állandóan erős kritika tárgyává teszik és jelentő­ségét a tuberkulózis elleni küzdelemben sokan kevésre becsülik, mindenütt épülnek és fejlődnek a szanatóriumok. Az orvosi megismerés a tudo­mány haladásával kapcsolatosan azonban a mai szanatórium már nem elégedhetik meg a szabad levegő kúrává és szoros kapcsolatban kell, hogy álljon éppen a tuberkulózis elleni küzdelem ered­ménye érdekében, egyrészt a bajt megállapító intézményekkel, másrészt a különböző klinikai szakokkal. A tuberkulózis ellen küzdő minden szerv együttműködése adja meg a lehetőségét annak, hogy a mecseki szanatórium Baranya népének és az ország szegény, megpróbált köz­­tisztviselőinek hathatós és erős fegyverül szol­gáljon. Nagy, őszinte ünneplésben részesítette a kö­zönség előadása után Ángyán professzort, majd Weszely rektor köszönetet mondva az előadók­nak, indítványozta, hogy a jelenlevők feliratban üdvözöljék Horthy Miklós kormányzót. Kitörő lelkesedéssel tették magukévá a jelen­levők az indítványt, majd a lélekemelő ünnepség a Hymnusz hangjaival ért véget. a- PfiCSI N M’LO !»,«1. m­rcius 1 AZ IDÉNY LEGNAGYOBB MESTERMŰVE A DÉLI TENGER MESEBELI SZÉPSÉGE FILMEN A PARK „ FEHÉR ÁRNYAK OZI LEGKÖZELEBBI NAGY SZENZÁCIÓJA ► EGY FIATAL KIRÁLYLÁNY ► REGÉNYE parancs az azt kísérő gazdasági válság szörnyű érvágást jelentettek a tudományok művelésére is. Egyfelől reménytelen kárt okoztak nemcsak anyagiakban, de a fogalmakban, a békevilágban kiörölt eszmékben, másfelől rengeteg új kérdést vetettek fel új látóhatárokat nyitottak szemeink elé. A jogtudományokban nincs tárgy, mely meg ne érezte volna a világháború rettenetes sorscsapá­sait. Maga a jogtudományok két alapfogalma, a jog és igazság eszméi, az azok szentségébe vetett hit rendült meg a négy éves háború s a békepa­rancsok által, a magánjogban, közjogban, a nem­zetközi jogban rettenetes eltolódások, másfelől új eszmék állottak elő.­­ A sötét képek ellenére előadó nem csatla­kozik a pesszimistákhoz és nem habozik kijelen­teni, hogy a békediktátumok óta lefolyt 10 esztendő végeredményében még­sem bénította meg a jog­tudományokat ,sőt oly érdekes új problémákat vetett fel, annyi helyes új jogalkotást mutat fel, hogy újból bizalommal tekinthetünk a jogtudo­mányok jobb jövője felé. Előadó végig tekint a magánjog, közjog és nemzetközi jog mezején. A magánjogban örvende­tes fejlődést állapít meg úgy a szakirodalom, mint a jogalkotások terén. Illusztrálásul felemlíti a földbirtok helyesebb megosztásának óriási hord­erejű kérdését, amit törvényhozásunk szerencsés kézzel oldott meg.Hivatkozik a magánjogi törvény­­könyv új miniszteri javaslatának a beterjesztésére. Hivatkozik a kereskedelmi jog terén uralkodó élénk reformmozgalmakra.­­ A közjog terén a parlamentáris kormányzás kérdése feletti élénk tudományos vitákra. A fassizmusra, mely ma az érdeklődés központjá­ban áll. — Reformeszmékkel teljes a közigazgatási jog tudománya is, ahol az uj közigazgatási törvény hatalmas reformokat léptet életbe. — Legközelebb jutottunk az uj látóhatárok megvalósítása terén a büntető­jogban. Enrico Ferrinek, a múlt évben meghalt nagy olasz bűn-Budapest, febr. 28. A kormányzó jubileumá­nak ünnepségei ma délután kezdődtek azzal a felvonulással, amelyet az egyetemek és a külön­böző társadalmi egyesületek rendeztek. Holnap délelőtt az ország valamennyi templomában hála­adó istentisztelet lesz, az országgyűlés tagjai a koronázó főtemplomban tartandó istentiszteleten jelennek meg. %11 órakor a kormány tagjai meg­jelennek a kormányzó előtt és üdvözlik az államfőt. % 12 órakor a különböző üdvözlő küldöttségeket fogadja a kormányzó. 1é1-kor Gömbös Gyula hon­védelmi miniszter, Jdnky Kocsárd, a honvédség főparancsnoka együttesen jelennek meg a kor­mányzó előtt és a honvédség üdvözletét tolmácsol­ják. 1 órakor díszebéd lesz, amelyen Gömbös Gyula és Jdnky Kocsárd, valamint a törzstiszti kar is meg fog jelenni. Délután a társadalmi egyesületek szövetsége rendez felvonulást a kormányzó előtt, este peddig díszelőadás lesz az Operaházban, amelyen a kormány összes tagjai, a tábornoki kar, az országgyűlés mindkét házának tagjai, a diplo­máciai kar és a magasrangú állami tisztviselők vesznek részt. A jubileum alkalmiból a kormány mindazon tagjai, akik még nem kaptak kitüntetést, s megkapják az elsőosztályú érdemkeresztet. Az országos magyar dalosszövetség délután monstre­ hangversenyt ad a kormányzó tisztele­tére, amelyen 47 dalosegyesület vesz részt 1785 dalossal. Budapest, febr. 28. (MTI.) A ma esti díszfel­­vonulás alkalmával a kormányzó a következő beszéddel válaszolt az üdvözlésre : — Szívből köszönöm meleg üdvözlésüket, mely a magyar társadalom és a főváros meleg együttérzését tolmácsolja. Az évfordulók emlék­ünnepek. A mai nehéz napokban nem is jelenthet többet, minthogy magunkba szállva vonjuk le az em­léknek tanulságait. Tíz évvel ezelőtt a nemzet újra magára eszmélt és csüggedés helyett friss energia lángolt fel. Azóta sokat küzdöttünk és még többet szenved­tünk, sorsdöntő harcok válságain mentünk keresz­tül, nehéz időket éltünk át­, de szívós, kitartó munkával helyrehozni töre­kedtünk azt, amit a balszerencse végzetes for­dulata rontott a magyarság sorsán. Az eredmények még távolról sem érték el a nemzet vágyait, a történelem igazságszolgáltatása néha nagyon is lassan halad előre. Két dolog van, amit nem érinthetett nálam csalódás, nem koptathatott el idő és ez a hit és kötelességérzet. Engem a nemzet erejének újjáébredése állított helyemre. Nem vesztettem el sohasem hitemet e nemzet jövőjében. Életemben mindig a kötelességteljesítés volt a vezércsillagom és a jövőben sem fogok habozni, hogy megtegyem azt, amit a nemzet érdeke tőlem megkíván. Ezt a hitet, illetve kötelesség­­érzet­­ vár­t el viszont minden jóérzésű ma­gyar embertől is.­ ­ „Életemben mindig a kötelességteljesítés volt vezér­csillagom és a jövőben sem fogok habozni megtenni azt, amit a nemzet érdeke tőlem kíván“ — mondotta a kormányzó a ma esti üdvözlésre adott válaszában. .A kormányzó jubileumának ünnepségei.

Next