Pécsi Napló, 1938. július (47. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
2. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1938. július 1. Blaskovich Iván dr. főispán a nemzetiségi kérdésről A Nemzeti Egység Pártja sásdi és mágocsi nagygyűlése Sásd, június 30. Péter és Pál napján a Nemzeti Egység Pártja kitűnően sikerült választókerületi nagygyűléseket tartott a sásdi kerület két községében, Sásdon és Mágocson. Ezek keretében tartotta Szily Márton, a kerület országgyűlési képviselője beszámolóját. Rajta kívül részt vettek az üléseken Blaskovich Iván dr. Baranya vármegye főispánja, NÉP elnök, Brogi József és vitéz Patacsy Dénes országgyűlési képviselők, dr. Hirt Ferenc járási főszolgabíró, dr. Mü 11herr Alajos, a választókerületi és Fóthy Viktor, nyomjai NÉP elnök. Sásdon, ahol a főispánt a járási főszolgabíró fogadta és üdvözölte, az ülést szentmise előzte meg, utána a kaszinó tágas udvarán mintegy 1000 választó gyűlt össze Sásdról és a környező községekből. Ma 11 herr Alajos dr. elnöki megnyitója után Blaskovich Iván dr. főispán állott elsőnek szólásra. — Ennek az országnak — mondotta — soha akkora szüksége nem volt a nemzeti öszszefogásban rejlő erőre és egymás megbecsülésére, mint ma. Az összefogás nem jelenti azt, hogy mindenbe belenyugodjunk, hanem azt, hogy közösen keressük a bajok orvoslását. Saját bajainkon kívül számot kell vetnünk egy nagy adósságunk lerovásával, elszakított véreink sorsának megjavításával is. A főispán nagy tetszéssel fogadott beszéde után Sziy Márton, a kerület országgyűlési képviselője mondotta el beszámolóját. Bevezetőül rámutatott arra, hogy Imrédy Béla miniszterelnök kormányrajutásakor magáévá tette a győri programot és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az abban kifejezésre jutó nemzeti vágyakat sürgősen realizálja. Az Imrédykormány által eddig törvényerőre emelt javaslatok mindegyike kivétel nélkül magyar, keresztény és jobboldali szellemű és a népi politikát szolgálja. Ezután a milliárdos tervvel foglalkozott, majd a szesztörvényjavaslatról a következőket mondotta: — Az új szesztörvény egy ipari kartell túltengő hatalmát törte meg és juttatta az állam kezére a szeszgyártás jövedelmét, de itt is tekintettel volt a falu népe érdekeire. A Nemzeti Bank alapszabályainak megváltoztatásával lehetővé vált, hogy a Nemzeti Bank ezentúl tőkéjével a mezőgazdaságot is táplálja. Imrédy Béla miniszterelnök Debrecenben újabb adóreformokat jelentett be, amelyek a progresszivitást szolgálják és kijelentette, hogy addig egyetlen magyar ember sem nyughatik, míg Magyarországon nyomor, sírás és fájdalom van. A nagy tapssal fogadott beszéd után vitéz Patacsy Dénes és Brogi József tartottak lendületes felszólalásokat. A nagygyűlés után a kaszinóban népes közebéd volt, amelyen a főispán, a képviselők, a pártelnök és Barna István titkár szólaltak fel. Ebéd után Mágocson Kindle Ernő községi főjegyző, a falu tekintélyesebb polgárai élén a községháza udvarán üdvözölte a főispánt. A templomtéren megtartott gyűlést 500 főnyi közönség előtt Müllherr Alajos dr. pártelnök nyitotta meg. Utána Blaskovich Iván dr. főispán mondott nagyobb beszédet. — Ezernyolcszáznegyvennyolc óta — mondotta — a liberalizmusra felépített kapitalizmus színleges jólétet hozott, de nem volt elég erős ahhoz, hogy az országot a háborúban védje. Minden fronton győztünk, de az ország kapuit a belső sorvadás megnyitotta az ellenség előtt. — Sokat beszélnek újabban a nemzetiségi kérdésről. Itt éltem gyermekkorom óta, de a legutóbbi időkig soha nem került szóba az, hogy ki milyen nyelven imádja Istenét. Eddig ez a kérdés idegen volt. Azt felszínre az 1918 19. évi destrukció dobta. A magyar törvények Szent István óta egyféle állampolgárt ismertek. Itt mindenkinek egyforma joga van és volt. — Mi idegenajkú honfitársaink népi tradícióit és kultúráját mindig megbecsültük. Nem szabad tehát megengedni, hogy mesterségesen szított nemzetiségi kérdéssel éket verhessenek. — És ha mégis jönnének ide konkolyhintők és ezek a mi jó német népünket el akarnák tántorítani hazafiságától, az ilyen agitátorokat elsősorban önök utasítsák vissza. Az éljenzéssel fogadott főispáni beszéd után Szily Márton képviselő tartotta beszámolóját, német nyelven. Utána vitéz Patacsy Dénes és Brogl József mondtak tetszéssel fogadott beszédeket. Szemüveget kell venni? akkor Éden Drogériába kell menni! TOHpmmmmi'wmmmmmnmm ■■■ n ■■ ■ ■■■ i n iiiliiw ■ ■—i —iwi.i—n nun—i lp— ■ ■—uram ■- i —«. A PÉCSI NAPLÓ REGÉNYE Tarzan az aranyvárosban Irta: E. R. BURROUGHS. Fordította: VAS GÁBOR. (68) — Megrontottad az életemet — kiáltotta Nemone —, Teés bolond szeretőd, Thomas. Megfosztottatok a boldogságtól, de most elég, itt a jutalmad! — és a kést, amelyet kezében tartott, az ordító öregasszony mellébe szúrta. — Itt a jutalmad, nesze, nesze, nesze — és minden szóra újból és újból a boszorkányba döfte a kést. Nduza most már nem kiáltott s a földre roskadt. Valaki kopogtatott az előszoba ajtaján, nemesek és őrök ijedt kiáltozásai hallatszottak. Belthar is rázta láncát és bőgött. Nemone ragyogó szemmel nézte Nduza végvonaglásait. — Átkozott legyen a lelked — kiáltotta, aztán az ajtó felé indult, amelyen most már sokan zörgettek. — Nincs semmi baj — kiáltotta —. Nekem, Nemonenak semmi bajom. Egy szemtelen szolga ordítozását hallottátok, akit Nemone megbüntetett. Az őrök visszatértek őrhelyeikre. Nemone most visszament Tarzanhoz: — Amit kérni akartál, kérd máskor, most nagyon fáradt vagyok. — Most kell kérnem, holnap már késő lehet. — Na jó — mondta a királynő —, tessék. Mit akarsz? — Van egy nemes az udvarodban, aki nagyon kedves volt hozzám. Most bajban van és én azért jöttem hozzád, hogy mentsd meg őt. Nemone összevonta szemöldökét — Ki az? — kérdezte. — Gemnon — felelte a majomember. Thudossal, Thudos lányával és sok barátjukkal együtt őt is fogságba vitték. Tudom, hogy az egész csak ellenem irányul. — Hát árulóim érdekében jössz hozzám ilyen késő éjszaka? — kiáltotta a királynő, hirtelen dühre lobbanva. — De tudom az okát. Szereted Doriát. — Nem vagyok szerelmes belé, hiszen csak egyszer láttam. Gemnon szereti őt, hadd legyenek boldogok, Nemone. — Én nem vagyok boldog — felelte a királynő—, miért legyenek boldogok ők? Mondd, hogy szeretsz, Tarzan és akkor boldog leszek. — A világ nem egyszerre nyílik, hanem lassan kint, így nő a szerelem is — felelte Tarzan. — Az, ami egyszerre tör ki az emberből nem szerelem, hanem szenvedély. Még nem ismerlek eléggé, Nemone. Ez a válaszom. A királynő elfordult, a heverőre roskadt és kezei közé rejtette arcát. Tarzan látta, hogy csukló sírás rázza meg a nőt és könyörület költözött a szívébe. Odament hozzá, vigasztalni akarta, de még egy szót sem szólhatott, mikor a királynő könnyein keresztül villogó szemmel fordult feléje: — Doria pedig meg fog halni — kiáltotta —, holnap Xanthorba kerül. Tarzan szomorúan rázta a fejét. Az imént kértél, hogy szeresselek — mondta. — Elát hogy szerethetném azt, aki ilyen könyörtelenül pusztítja el barátaimat. — Ha megkegyelmezek nekik, szeretni fogsz? — kérdezte Nemone. — Erre nem tudok válaszolni. Annyit mondhatok csak, hogy akkor tisztelni foglak. De ha megöleted őket, akkor soha, soha sem szerethetlek. A királynő most révetegen nézett rá. — Senki sem szeret engem. Thomas király akart lenni, Eroth gazdagságot és hatalmat akart, Nduza is a hatalmat akarta gyakorolni. Talán mégis Nduza szeretett a legjobban és őt is megöltem. — Vadul fellobogott a szeme. — Gyűlölöm őket, mind gyűlölöm, megölöm őket, mind megölöm, téged is megöllek — aztán elcsendesedve. — Ó, mit is mondtam — kiáltotta halántékához emelve kezét. — Szétrobban a fejem. — És a barátaimmal mi lesz? — kérdezte Tarzan. — Nem bántod őket? — Talán nem — felelte a királynő, s aztán újra dühre lobbanva: — A lány meghal. Ha kérlelsz érte, csak növelni fogod szenvedéseit. A Xarathor könyörületes. Izgalmasabb, mint Nemone. — Mikor hal meg? — kérdezte Tarzan. — Holnap Xarathorba viszik. Te is velünk jössz. Értetted? A majomember bólintott. — És a többi barátaim? Őket szabadon bocsátod? — Holnap éjszaka hozzám jössz — felelte Nemone. — Majd meglátom, hogyan bánsz velem, aszerint bánok majd barátaiddal. (Folyt. kov.) KIVÉGEZTÉK A GYILKOS GÖTZE TESTVÉRPÁRT Berlin, június 30. Götze Waltert és Maxot ma kivégezték. A két testvért a berlini különbíróság június 24-én ítélte halálra. 1934 novemberétől ez év januárjáig sok rablótámadást és gyilkosságot követett el a két testvér. Az ítéletet annak tárgyalása során elfogadott törvények alapján hozták, mely visszaható erővel halálbüntetést ró a gépkocsiknak csapdákat állító rablókra. Nemrégiben egy gyermekrablási ügyben folytatott tárgyalás idején hoztak olyan vissza- ható erejű törvényt, amely gyermekrablásokra , halálbüntetést elő. Németországban azóta nem volt gyermekrablás.