Pécsi Napló, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-06 / 77. szám

1940 április 6. PÉCSI NAPLÓ ­ Serdülő fiúknak és leányoknak adjunk időközönként reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József“ keserű­­vizet, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásá­nak gyakran igen fontos eredményeket köszön­hetünk. Kérdezze meg orvosát! ­ A győri gabonaraktárban elégett 500 vágón búza. Tegnap este 11 óra tájban a járó­kelők megdöbbenve vették észre, hogy a győri Dunaparton lévő gabonaraktárnak, az úgyne­vezett elevátornak a tetejéről sűrű füst gomo­lyog elő. Értesítették a tűzoltókat. A tűzoltók percek alatt kivonultak, de ekkor már hatal­mas lángok csaptak ki a gabonaraktárból. A tűz felülről lefelé terjedt és az alsóbb emele­teket is lángba borította. Az égő gabona per­nyéje a kitört ablakokon keresztül valóságos tűzesővel árasztotta el az egész környéket. A rőzfényű hatalmas tűzvész félelmes látványt nyújtott. Óriási tömeg sereglett össze és a rendőri karhatalom csak nehezen tudta a so­kaságot visszaszorítani. A tűzoltók halált meg­­vető bátorsággal harcoltak. Az oltási munkála­tok közben kilenc tűzoltó megsebesült, közü­lük az egyiknek a sebesülése rendkívül súlyos. Ez a tűzoltó az első emelet magasságából lezu­hant és koponyaalapi törést, valamint súlyos égési sebeket szenvedett. A tűz következtében 500 vágón búza pusztult el s a kár meghaladja a kétmillió pengőt. Ma tartják meg a tűzvizs­­gálatot és ennek során igyekeznek majd meg­állapítani a tűz keletkezésének okát. — Megrágalmazta a bíróságot — hat hónapi fogház. S­i­t­k­o­v­i­c­s József somogyvisontai napszámost súlyos testi sértés vétségéért a nagyatádi járásbíróság elítélte. A járásbíróság ítéletét a kaposvári törvényszék helybenhagyta. Sitkovics a pécsi táblához fellebbezett és mi­előtt ügyét tárgyalásra tűzték volna ki, bead­­ván­yt nyújtott be a táblához, amelyben úgy a járásbíróságot, mint a tábla egyik ítélő taná­csát részrehajlással vádolta. A tábla Sitkovics büntetését a súlyos testi sértés ügyében 2 hó­napi fogházra emelte fel, egyben hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén feljelenetették Sitkovicsot, akit a tör­vényszék G­a­ra­y-tanácsa 6 hónapi fogházra ítélt. Az ítélet még nem jogerős. Étkezzen mend 1*20 kismenő 1*80 Szórakozzon olcsón Kadarkút! Bandi női jazz-zenekara Fanki éttermeiben Minden pénteken Dizőz, halászlé csuszával 1*20 Orbán Gizi Kitűnő hegyiborok ! Minden szombat és vasárnap, reggel 4 óráig nyitva! ­ Tizenhárom év után megszólalt a fele­séggyilkos lelkiismerete. A debreceni rendőr­­kapitányságon megjelent Nagy János 40 éves cipészmester és elmondotta, hogy 13 eszten­dővel ezelőtt Vámospércs községben megfoj­totta feleségét, mert rájött arra, hogy az asz­­szony megcsalja. A meggyilkolt asszonyt, mint továbbiakban elmondotta, tíz méter mé­lyen elásta a szoba földjében. A rendőröknek meg is mutatta azt a helyet. Azóta azonban ott új ház épült, úgyhogy egy fal lebontása után lehetett csak a halott kiásását megkezdeni. Mint kiderült, a cipészmester igazat mondott; az asszony holttestét a megjelölt helyen meg­találták. Nagy János vallomása során elmon­dotta, hogy amikor rájött felesége hűtlensé­gére és ezért felelősségre vonta az asszonyt, felesége elismerte, hogy nem szereti és hogy megcsalta. Ez­ a beismerés, mondja a cipész­mester, annyira feldúlta, hogy szinte önkívü­leti állapotban vetette rá magát az asszonyra és így történt, hogy gyilkosa lett feleségének. Tizenhárom esztendő óta a lelkiismeretfurda­­lásoktól nem volt egy percnyi nyugalma sem. Végre elhatározta, hogy jelentkezik és töredel­mesen bevallja a bűnét. A gyilkosságra azért neki jöttek rá, mert annak idején elhíresztelte, hogy felesége elköltözött tőle és a szomszédok ezt el is hitték. Nagy Jánost letartóztatták. S­ZÍNHÁZ Vidéki történet Kardoss Géza társulatának megnyitó díszelőadása Pécs, április 5. Operettből két hónap ki­csit sok az igényesebb ízlésű közönségnek, még akkor is, ha azt olyan általánosságban szinte kifogástalan szervirozásban kaptuk, mint Tol­­nay Andor társulatának előadásai. A lenge-bájú operett múzsája után nagy várakozással és előlegezett rokonszenvel vártuk a próza ko­molyabb géniuszának megszólalását Kardoss Géza együttesének tolmácsolásában. Az előle­gezett rokonszenvhez ma este már őszinte meg­becsülés párosult, mert a bemutatkozó előadás minden tekintetben kifogástalan volt, valóság­gal fővárosi nívón mozgott. A Kardoss-társulat Kodolányi János „Vi­déki történet“ című színművével kezdte meg a pécsi részévadot. Kodolányi, az ismert regény­író „Földindulásba, ez a magyar falu életéből kiszakított eleven hús-vér darab, az utóbbi leg­nagyobb színpadi­­sikere volt. Első színpadi próbálkozása a „Vidéki történet“ azonban még igen kezdetleges tapogatódzás a regény­írónak szokatlan területen. A darab atmosz­férája a ma annyira divatos falukutató áram­latok irodalmi síkon való lecsapódása. A falu­kutatás munkája komoly, nemes és a nemzet egyeteme szempontjából életbevágóan fontos. Ennek a mozgalomnak irodalmi pionírjai azon­ban nem mindig rokonszenvesek, mert néha szinte kötelező színpadi divattá akarják avatni az orvos­köpenyt és a zöldkeresztes nővér ru­háját, ami végül is bizonyos „felelősségtudattal“ álcázott hatásvadászat és a valóság komolysá­gához nem illő frivolitás. A ma este bemuta­tott darab tulajdonképpen a szokásos szerelmi hármas küzdelme és a harc motiválása — a férj és az asszony származáskülönbségének túlzott kihegyezése kissé túlságosan tendenció­zus. A falu fullasztó légkörében a vele egy test parasztságért dolgozó férj, a mellette hősiesen váll-váll vetve küzdő és heroikus áldozattól sem visszariadó, szintén népi származású nő­vér és a férjét szerető, de munkáját meg nem értő „előkelő“ asszony konfliktusában az író nyilván nem a vélt vagy esetleg valóságos tár­sadalmi ellentétek harmonikus­­ áthidalását akarja szolgálni, hanem az ellentétek még fo­kozottabb aláhúzását, az úri asszonynak, aki, ha a földi igazságszolgáltatás előtt nem is, de Isten előtt gyilkosnak számít, el kell tűnnie, hogy a szerző által előre megfontolt szándék­kal egymásnak kijelölt és a közönség által az első öt percben úgy is már egymásnak szánt „paraszti sarj“ együtt dolgozhasson tovább a népért. A helyenként hírlapok szociológiai ro­vatának hangulatát idéző darab technikai fel­építése igen gyenge, itt-ott a komikum határát súrolja, mint a Tiővér fizikai és erkölcsi ártatlanságát bizonyító zálogcédula. Az alakok, az idealizált doktor és nővér, a strindbergi reminiszcenciákat idéző asszony a falusi intel­ligencia vicclapból kilépő figurái papirosalakok. Van azonban a darabnak egy szereplője, az öreg parasztasszony tragikus alakja, akit olyan hiteles életteljességgel állít Kodolányi a da­rabba, hogy duzzadó ereje szinte szét­veti a kereteket. Ez a ragyogóan megrajzolt — vagy inkább fotografált — eszelős úrgyűlölő paraszt­­aszony menti meg a darabot. Az előadás, mint már említettük, a lehető legtökéletesebb. Az asszonyt Könyves- Tóth Erzsi játszotta, gazdag érzelmi skálá­ját ,fölényes biztonsággal kezelve. Nagyon fi­nom, meleg tónusú színésznő, aki az érzések viharzását ép oly fontot erővel tudta megjele­níteni, mint a szerelmes szív riadt verdődéseit. Az orvos szerepében a közönség melegen ünnepelte régi kedvencét, Mester Tibort. Igen sokat ígérő, nagyon megnyerő, szordinós hangú színésznőt ismertünk meg Szilágyi- S­z­ab­ó Eszterben, ő és Mester mindent elkö­vettek, hogy tökéletesen csiszolt játékukkal életet öntsenek a papír­ alakokba. G­a­r­a­m­y Jolánt talán elsőnek kellett volna említeni. Pallagnéja balladai tragikumot sugárzó alak, monumentális emberábrázolás. Zách János lehiggadt bírója és G­y­u­r­á­n­y­i Irén kedves, kis lelkendező cselédkéje is részt kérnek a si­kerből. A rendezés mintaszerű. Előadás előtt Kardoss Géza kereset­len szavakkal köszöntötte a közönséget. Sze­rényhangú beköszöntőjénél azonban többet mondott a­ ragyogó előadás, Dr. G. . Ellopták régi pénzeit. G­a­á­l Lajosné szentdienesi asszony feljelentést tett ismeret­­l­­­len tettes ellen, aki távollétében behatolt háló- é­s szobájába, felfeszítette szekrényét és onnan 12 darab régi 10 és 1 darab régi 20 koronás arany­pénzt lopott el. A csendőrség megindította a nyomozást. Elegáns névjegyek fadobozban vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készülnek A RÉSZVÉNYNYOMDÁBAN 5. oldal. 760 vagy 600 mm. nyomtávval gőz vagy motorüzemmel, továbbá billenthető SZSkrípID csilléket bérbevennénk Ajánlatokat sürgősen részletes körülírással, árajánlattal „Mozdony* jeligére Hausenstein és Vogler r.­­ hirdetőirodában Budapest, V., Dorottya u. 8. ÓRIÁSI SIKERREL VENDÉG­SZEREPELT ESZÉKEN TOLNAY ANDOR SZÍNTÁRSULATA A horvát lapok a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg T­o­l­na­y Andor szín­­igazgató társulatának két napos eszéki vendég­­szerepléséről, melynek során Jakobi „Sybill“­­jét és Lehár „Mosoly országá“-t mutatta be a Pécsről átrándult együttes. A horvát lapok részletesen számolnak be a fogdtatás külsőségeiről, méltatják az előadá­sok művészi értékét, majd az egyes szereplők­ről emlékeznek meg igen hízelgően. A társulatot az első előadás előtt Perko­­v­i­cs intendáns köszöntötte a színpadon, elő­adás után pedig Eszék színeivel díszített babér­­koszorút nyújtott át Tolnay Andornak. Mind­két előadás a legmelegebb ünneplés jegyében folyt le. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Ma, szombaton este mutatkozik be a Kar­doss-társulat zenésvígjáték-együttese, Fényes­ Szabolcs remek muzsikája „Cs­i­p e­­­k­e“ című zenésvígjátékban. A címszerepet Jatzkó Dia, a pécsi közönség volt kedvence játsza, míg a többi főszerepek a társulat legjobb erős kezei között nyugszik. A „Csipetke“ szombaton A) és vasárnap B) bérletben kerül színre, míg va­sárnap délután rendes helyárakkal. Hétfőn este Herczeg Ferenc remek víg­­játékújdonsága, az „Utolsó tánc“ kerül színre tisztviselő-est keretében, 50 százalékos kedvez­ményes helyárakkal. A főszerepeket: Szilágyi- Szabó Eszter, Bánhidy Ilona, Mester Tibor, Bánhidy József és Zách János játszák. Kedden és szerdán szerepel a színház já­tékrendjén Birabau pompás vígjátéka, a „Sze­relem gyümölcse. SZÍNHÁZI HETI MŰSOR: Szombaton este: Csipetke. A) bérlet, 1. Vasárnap délután: Csipetke. Vasárnap este: Csipetke. B) bérlet, 1. Hétfőn este: Utolsó tánc. Tisztviselő-est. Kedd este: Szerelem gyümölcse. A) bér­. 2. Szerdán: Szerelem gyümölcse. B) bérlet, 2.

Next