Pécsi Napló, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-06 / 77. szám
1940 április 6. PÉCSI NAPLÓ Serdülő fiúknak és leányoknak adjunk időközönként reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József“ keserűvizet, mert gyomor-, bél- és vértisztító hatásának gyakran igen fontos eredményeket köszönhetünk. Kérdezze meg orvosát! A győri gabonaraktárban elégett 500 vágón búza. Tegnap este 11 óra tájban a járókelők megdöbbenve vették észre, hogy a győri Dunaparton lévő gabonaraktárnak, az úgynevezett elevátornak a tetejéről sűrű füst gomolyog elő. Értesítették a tűzoltókat. A tűzoltók percek alatt kivonultak, de ekkor már hatalmas lángok csaptak ki a gabonaraktárból. A tűz felülről lefelé terjedt és az alsóbb emeleteket is lángba borította. Az égő gabona pernyéje a kitört ablakokon keresztül valóságos tűzesővel árasztotta el az egész környéket. A rőzfényű hatalmas tűzvész félelmes látványt nyújtott. Óriási tömeg sereglett össze és a rendőri karhatalom csak nehezen tudta a sokaságot visszaszorítani. A tűzoltók halált megvető bátorsággal harcoltak. Az oltási munkálatok közben kilenc tűzoltó megsebesült, közülük az egyiknek a sebesülése rendkívül súlyos. Ez a tűzoltó az első emelet magasságából lezuhant és koponyaalapi törést, valamint súlyos égési sebeket szenvedett. A tűz következtében 500 vágón búza pusztult el s a kár meghaladja a kétmillió pengőt. Ma tartják meg a tűzvizsgálatot és ennek során igyekeznek majd megállapítani a tűz keletkezésének okát. — Megrágalmazta a bíróságot — hat hónapi fogház. Sitkovics József somogyvisontai napszámost súlyos testi sértés vétségéért a nagyatádi járásbíróság elítélte. A járásbíróság ítéletét a kaposvári törvényszék helybenhagyta. Sitkovics a pécsi táblához fellebbezett és mielőtt ügyét tárgyalásra tűzték volna ki, beadványt nyújtott be a táblához, amelyben úgy a járásbíróságot, mint a tábla egyik ítélő tanácsát részrehajlással vádolta. A tábla Sitkovics büntetését a súlyos testi sértés ügyében 2 hónapi fogházra emelte fel, egyben hivatalból felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén feljelenetették Sitkovicsot, akit a törvényszék Garay-tanácsa 6 hónapi fogházra ítélt. Az ítélet még nem jogerős. Étkezzen mend 1*20 kismenő 1*80 Szórakozzon olcsón Kadarkút! Bandi női jazz-zenekara Fanki éttermeiben Minden pénteken Dizőz, halászlé csuszával 1*20 Orbán Gizi Kitűnő hegyiborok ! Minden szombat és vasárnap, reggel 4 óráig nyitva! Tizenhárom év után megszólalt a feleséggyilkos lelkiismerete. A debreceni rendőrkapitányságon megjelent Nagy János 40 éves cipészmester és elmondotta, hogy 13 esztendővel ezelőtt Vámospércs községben megfojtotta feleségét, mert rájött arra, hogy az aszszony megcsalja. A meggyilkolt asszonyt, mint továbbiakban elmondotta, tíz méter mélyen elásta a szoba földjében. A rendőröknek meg is mutatta azt a helyet. Azóta azonban ott új ház épült, úgyhogy egy fal lebontása után lehetett csak a halott kiásását megkezdeni. Mint kiderült, a cipészmester igazat mondott; az asszony holttestét a megjelölt helyen megtalálták. Nagy János vallomása során elmondotta, hogy amikor rájött felesége hűtlenségére és ezért felelősségre vonta az asszonyt, felesége elismerte, hogy nem szereti és hogy megcsalta. Ez a beismerés, mondja a cipészmester, annyira feldúlta, hogy szinte önkívületi állapotban vetette rá magát az asszonyra és így történt, hogy gyilkosa lett feleségének. Tizenhárom esztendő óta a lelkiismeretfurdalásoktól nem volt egy percnyi nyugalma sem. Végre elhatározta, hogy jelentkezik és töredelmesen bevallja a bűnét. A gyilkosságra azért neki jöttek rá, mert annak idején elhíresztelte, hogy felesége elköltözött tőle és a szomszédok ezt el is hitték. Nagy Jánost letartóztatták. SZÍNHÁZ Vidéki történet Kardoss Géza társulatának megnyitó díszelőadása Pécs, április 5. Operettből két hónap kicsit sok az igényesebb ízlésű közönségnek, még akkor is, ha azt olyan általánosságban szinte kifogástalan szervirozásban kaptuk, mint Tolnay Andor társulatának előadásai. A lenge-bájú operett múzsája után nagy várakozással és előlegezett rokonszenvel vártuk a próza komolyabb géniuszának megszólalását Kardoss Géza együttesének tolmácsolásában. Az előlegezett rokonszenvhez ma este már őszinte megbecsülés párosult, mert a bemutatkozó előadás minden tekintetben kifogástalan volt, valósággal fővárosi nívón mozgott. A Kardoss-társulat Kodolányi János „Vidéki történet“ című színművével kezdte meg a pécsi részévadot. Kodolányi, az ismert regényíró „Földindulásba, ez a magyar falu életéből kiszakított eleven hús-vér darab, az utóbbi legnagyobb színpadisikere volt. Első színpadi próbálkozása a „Vidéki történet“ azonban még igen kezdetleges tapogatódzás a regényírónak szokatlan területen. A darab atmoszférája a ma annyira divatos falukutató áramlatok irodalmi síkon való lecsapódása. A falukutatás munkája komoly, nemes és a nemzet egyeteme szempontjából életbevágóan fontos. Ennek a mozgalomnak irodalmi pionírjai azonban nem mindig rokonszenvesek, mert néha szinte kötelező színpadi divattá akarják avatni az orvosköpenyt és a zöldkeresztes nővér ruháját, ami végül is bizonyos „felelősségtudattal“ álcázott hatásvadászat és a valóság komolyságához nem illő frivolitás. A ma este bemutatott darab tulajdonképpen a szokásos szerelmi hármas küzdelme és a harc motiválása — a férj és az asszony származáskülönbségének túlzott kihegyezése kissé túlságosan tendenciózus. A falu fullasztó légkörében a vele egy test parasztságért dolgozó férj, a mellette hősiesen váll-váll vetve küzdő és heroikus áldozattól sem visszariadó, szintén népi származású nővér és a férjét szerető, de munkáját meg nem értő „előkelő“ asszony konfliktusában az író nyilván nem a vélt vagy esetleg valóságos társadalmi ellentétek harmonikus áthidalását akarja szolgálni, hanem az ellentétek még fokozottabb aláhúzását, az úri asszonynak, aki, ha a földi igazságszolgáltatás előtt nem is, de Isten előtt gyilkosnak számít, el kell tűnnie, hogy a szerző által előre megfontolt szándékkal egymásnak kijelölt és a közönség által az első öt percben úgy is már egymásnak szánt „paraszti sarj“ együtt dolgozhasson tovább a népért. A helyenként hírlapok szociológiai rovatának hangulatát idéző darab technikai felépítése igen gyenge, itt-ott a komikum határát súrolja, mint a Tiővér fizikai és erkölcsi ártatlanságát bizonyító zálogcédula. Az alakok, az idealizált doktor és nővér, a strindbergi reminiszcenciákat idéző asszony a falusi intelligencia vicclapból kilépő figurái papirosalakok. Van azonban a darabnak egy szereplője, az öreg parasztasszony tragikus alakja, akit olyan hiteles életteljességgel állít Kodolányi a darabba, hogy duzzadó ereje szinte szétveti a kereteket. Ez a ragyogóan megrajzolt — vagy inkább fotografált — eszelős úrgyűlölő parasztaszony menti meg a darabot. Az előadás, mint már említettük, a lehető legtökéletesebb. Az asszonyt Könyves- Tóth Erzsi játszotta, gazdag érzelmi skáláját ,fölényes biztonsággal kezelve. Nagyon finom, meleg tónusú színésznő, aki az érzések viharzását ép oly fontot erővel tudta megjeleníteni, mint a szerelmes szív riadt verdődéseit. Az orvos szerepében a közönség melegen ünnepelte régi kedvencét, Mester Tibort. Igen sokat ígérő, nagyon megnyerő, szordinós hangú színésznőt ismertünk meg Szilágyi- Szabó Eszterben, ő és Mester mindent elkövettek, hogy tökéletesen csiszolt játékukkal életet öntsenek a papír alakokba. Garamy Jolánt talán elsőnek kellett volna említeni. Pallagnéja balladai tragikumot sugárzó alak, monumentális emberábrázolás. Zách János lehiggadt bírója és Gyurányi Irén kedves, kis lelkendező cselédkéje is részt kérnek a sikerből. A rendezés mintaszerű. Előadás előtt Kardoss Géza keresetlen szavakkal köszöntötte a közönséget. Szerényhangú beköszöntőjénél azonban többet mondott a ragyogó előadás, Dr. G. . Ellopták régi pénzeit. Gaál Lajosné szentdienesi asszony feljelentést tett ismeretllen tettes ellen, aki távollétében behatolt háló- és szobájába, felfeszítette szekrényét és onnan 12 darab régi 10 és 1 darab régi 20 koronás aranypénzt lopott el. A csendőrség megindította a nyomozást. Elegáns névjegyek fadobozban vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készülnek A RÉSZVÉNYNYOMDÁBAN 5. oldal. 760 vagy 600 mm. nyomtávval gőz vagy motorüzemmel, továbbá billenthető SZSkrípID csilléket bérbevennénk Ajánlatokat sürgősen részletes körülírással, árajánlattal „Mozdony* jeligére Hausenstein és Vogler r. hirdetőirodában Budapest, V., Dorottya u. 8. ÓRIÁSI SIKERREL VENDÉGSZEREPELT ESZÉKEN TOLNAY ANDOR SZÍNTÁRSULATA A horvát lapok a legnagyobb elismerés hangján emlékeznek meg Tolnay Andor színigazgató társulatának két napos eszéki vendégszerepléséről, melynek során Jakobi „Sybill“jét és Lehár „Mosoly országá“-t mutatta be a Pécsről átrándult együttes. A horvát lapok részletesen számolnak be a fogdtatás külsőségeiről, méltatják az előadások művészi értékét, majd az egyes szereplőkről emlékeznek meg igen hízelgően. A társulatot az első előadás előtt Perkovics intendáns köszöntötte a színpadon, előadás után pedig Eszék színeivel díszített babérkoszorút nyújtott át Tolnay Andornak. Mindkét előadás a legmelegebb ünneplés jegyében folyt le. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI: Ma, szombaton este mutatkozik be a Kardoss-társulat zenésvígjáték-együttese, Fényes Szabolcs remek muzsikája „Csip eke“ című zenésvígjátékban. A címszerepet Jatzkó Dia, a pécsi közönség volt kedvence játsza, míg a többi főszerepek a társulat legjobb erős kezei között nyugszik. A „Csipetke“ szombaton A) és vasárnap B) bérletben kerül színre, míg vasárnap délután rendes helyárakkal. Hétfőn este Herczeg Ferenc remek vígjátékújdonsága, az „Utolsó tánc“ kerül színre tisztviselő-est keretében, 50 százalékos kedvezményes helyárakkal. A főszerepeket: Szilágyi- Szabó Eszter, Bánhidy Ilona, Mester Tibor, Bánhidy József és Zách János játszák. Kedden és szerdán szerepel a színház játékrendjén Birabau pompás vígjátéka, a „Szerelem gyümölcse. SZÍNHÁZI HETI MŰSOR: Szombaton este: Csipetke. A) bérlet, 1. Vasárnap délután: Csipetke. Vasárnap este: Csipetke. B) bérlet, 1. Hétfőn este: Utolsó tánc. Tisztviselő-est. Kedd este: Szerelem gyümölcse. A) bér. 2. Szerdán: Szerelem gyümölcse. B) bérlet, 2.