Pécsi Napló, 1940. augusztus (49. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-18 / 187. szám

1940. augusztus 18. PÉCSI NAPLÓ 1941-évi rádiókra előjegyzéseket felveszek, augusztus 26-a utáni szállításra. Rádió csere. Kedvező fizetési feltételek. Szakszerű javító műhely Molnár Arthur műszerészmester Irgalmas ucca és Majlát-tér sarok. A SÍRON TÚL IS VILLÁNYI ANDOR ÚJ REGÉNYÉT KÖZLI A PÉCSI NAPLÓ Villányi Andor hirtelen, üstökösszerű ragyogással tűnt fel az irodalom egén. Szín­darabjai, regényei elragadtatták a közönséget, ami annál csodálatosabb, mert Villányi — és ez jellemző minden írására — sohasem töreke­dett olcsó sikerekre, költői hatások, nagy igaz­ságok teszi oeuvrejét egyedülállóan ízessé, ma­radandóvá. A „Királynőm meghalok érted“ európai hírnevet szerzett Villányinak, de ez sem hódí­totta el, megmaradt továbbra is a maga-taposta ösvényen, nem tett engedményeket se jobbra, se balra, ha nem énekelhette a maga dalát, inkább hallgatott. Hosszabb idő után lép most új regénnyel a nyilvánosság elé a kitűnő író. Új regényének sokat jelentő címe „A síron túl is“ és annak közlését Szent István-napi számában kezdi meg a Pécsi Napló, örömmel adunk hírt erről, mert az új Villányi-regény irodalmi esemény­nek számít, országos viszonylatban is. A munka csodálatos produktuma a látnoki írói megérzésnek, amely egy magyar író nagy kontúrokban fölvázolt életepizódjain keresztül, a rég letűnt boldog béke, a világháborút követő európai teljes anyagi összeomlás s az infláció állomásain át, egy, a világot sarkaiból kifordító szociális forradalom perspektíváját festi elénk, oly rembrandti nagyvonalúsággal, hogy szinte ámulva és szívszorongva látjuk e kis remek­művön át, a regény főszereplőjének szájába adott próféciáknak napról-napra egyre közelítő beteljesülését, az egész emberiség életrendjé­nek gyökeres megváltozását méhében hordozó új világrend megszületését, amelynek egyes étappjai most zajlanak le ámuló szemeink előtt. Hisszük, hogy lapunk olvasói döbbenten s igaz gyönyörűséggel fogják élvezni a napi foly­tatásokban megjelenő új Villányi regény minden sorát, melyet a kiváló író annak a Pécsi Napló­nak adott át közlésre, amely szinte tradicioná­lis feladatává tette a baranyai írók legjava ter­mésével szolgálni olvasóit. „A síron túl is“ közlését Szent István-napi számában kezdi meg a „Pécsi Napló“. —O— 5. oldal. Kneipp eml »A legjobb anyagból kell felépítenünk az emberi testet a lélek­nek ezt a legcsodálatraméltóbb ottho­nát, mert csak akkor lehet az erős és szívós, de a lélek is csak akkor lelheti benne örömét.« Ez volt a nagy Kneipp életigazságának egyik alaptétele. Itt pompázik előtte kimeríthetetlen bőségben a legjobb anyag: az arany­kalászos árpaföld. Az ifjúság is vele tart, melynek sorsát annyira szívén viselte. Mindig azon volt, hogy a gyermekek jó, ízletes és tápláló kenyeret kapjanak, héjastól megőrölt kenyérmagból készült kenyeret. Igen ám, de mit igyanak? ő maga fedezte fel az italukat is. Valósággal koronát tett élete nagy mű­vére, amikor olyan italt is adhatott, mely hasonló a folyékony kenyérhez és amel­lett nemes, ízletes és egészséges. Melyik ez az ital? A Kneipp malátakávé Ezt a kávéitalt hámozatlan, egészséges és cuk­ros malátává varázsolt árpából főzzük. Ez az ital nem csupán a gyerme­keké, hanem a felnőtteknek is ezt kel­lene inniük. Álljon minden asztalon na­ponként egy nagy kanna jó és egész­séges Kneipp malátakávé »Malátakávé mindenekelőtt» mondogatta Kneipp mindig. Jvunk Kneipp malátakávét! Ezt líneififi maga adta az emtergnek.

Next