Pécsi Napló, 1940. augusztus (49. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-18 / 187. szám
1940. augusztus 18. PÉCSI NAPLÓ 1941-évi rádiókra előjegyzéseket felveszek, augusztus 26-a utáni szállításra. Rádió csere. Kedvező fizetési feltételek. Szakszerű javító műhely Molnár Arthur műszerészmester Irgalmas ucca és Majlát-tér sarok. A SÍRON TÚL IS VILLÁNYI ANDOR ÚJ REGÉNYÉT KÖZLI A PÉCSI NAPLÓ Villányi Andor hirtelen, üstökösszerű ragyogással tűnt fel az irodalom egén. Színdarabjai, regényei elragadtatták a közönséget, ami annál csodálatosabb, mert Villányi — és ez jellemző minden írására — sohasem törekedett olcsó sikerekre, költői hatások, nagy igazságok teszi oeuvrejét egyedülállóan ízessé, maradandóvá. A „Királynőm meghalok érted“ európai hírnevet szerzett Villányinak, de ez sem hódította el, megmaradt továbbra is a maga-taposta ösvényen, nem tett engedményeket se jobbra, se balra, ha nem énekelhette a maga dalát, inkább hallgatott. Hosszabb idő után lép most új regénnyel a nyilvánosság elé a kitűnő író. Új regényének sokat jelentő címe „A síron túl is“ és annak közlését Szent István-napi számában kezdi meg a Pécsi Napló, örömmel adunk hírt erről, mert az új Villányi-regény irodalmi eseménynek számít, országos viszonylatban is. A munka csodálatos produktuma a látnoki írói megérzésnek, amely egy magyar író nagy kontúrokban fölvázolt életepizódjain keresztül, a rég letűnt boldog béke, a világháborút követő európai teljes anyagi összeomlás s az infláció állomásain át, egy, a világot sarkaiból kifordító szociális forradalom perspektíváját festi elénk, oly rembrandti nagyvonalúsággal, hogy szinte ámulva és szívszorongva látjuk e kis remekművön át, a regény főszereplőjének szájába adott próféciáknak napról-napra egyre közelítő beteljesülését, az egész emberiség életrendjének gyökeres megváltozását méhében hordozó új világrend megszületését, amelynek egyes étappjai most zajlanak le ámuló szemeink előtt. Hisszük, hogy lapunk olvasói döbbenten s igaz gyönyörűséggel fogják élvezni a napi folytatásokban megjelenő új Villányi regény minden sorát, melyet a kiváló író annak a Pécsi Naplónak adott át közlésre, amely szinte tradicionális feladatává tette a baranyai írók legjava termésével szolgálni olvasóit. „A síron túl is“ közlését Szent István-napi számában kezdi meg a „Pécsi Napló“. —O— 5. oldal. Kneipp eml »A legjobb anyagból kell felépítenünk az emberi testet a léleknek ezt a legcsodálatraméltóbb otthonát, mert csak akkor lehet az erős és szívós, de a lélek is csak akkor lelheti benne örömét.« Ez volt a nagy Kneipp életigazságának egyik alaptétele. Itt pompázik előtte kimeríthetetlen bőségben a legjobb anyag: az aranykalászos árpaföld. Az ifjúság is vele tart, melynek sorsát annyira szívén viselte. Mindig azon volt, hogy a gyermekek jó, ízletes és tápláló kenyeret kapjanak, héjastól megőrölt kenyérmagból készült kenyeret. Igen ám, de mit igyanak? ő maga fedezte fel az italukat is. Valósággal koronát tett élete nagy művére, amikor olyan italt is adhatott, mely hasonló a folyékony kenyérhez és amellett nemes, ízletes és egészséges. Melyik ez az ital? A Kneipp malátakávé Ezt a kávéitalt hámozatlan, egészséges és cukros malátává varázsolt árpából főzzük. Ez az ital nem csupán a gyermekeké, hanem a felnőtteknek is ezt kellene inniük. Álljon minden asztalon naponként egy nagy kanna jó és egészséges Kneipp malátakávé »Malátakávé mindenekelőtt» mondogatta Kneipp mindig. Jvunk Kneipp malátakávét! Ezt líneififi maga adta az emtergnek.