Pécsi Napló, 1941. július (50. évfolyam, 147-172. szám)
1941-07-06 / 152. szám
i. oldal. Tord Pécs 1543-1686. Egészen más a női hagyaték jegyzékek tartalma. Itt a boroshordók elmaradnak, helyettük több ruházati cikk jelenik meg. Így csak egy helyen szerepel, a láda gyakori, leggyakoribb azonban az ing, törülköző, főkötő, kék szoknya, vörös szoknya, kabát és az aggkor támaszai, a sétabotok. Előfordul még só, fa, fésű, tyúk és kolbász. Itt-ott találkozunk egy-egy diák hagyatékával; ezek a legszegényebbek. A jegyzék rendesen csak úgy említi, hogy maradt egy házikó apróságokkal. A török hagyatékok sokkal gazdagabbak. Többnek volt lova, kocsija és szolgái. Fegyverzetük buzogány, kard, puska, (türlenk), sisak, zászló. Ruházatuk bunda, kék dolmány, kék nadrág, ing, sarkantyús csizma. 1572 június 27-én egy előkelő aga halt meg Pécsett, hagyatéka részletes és feltűnően tartalmas. Csak egy pár általános szóval szeretném hagyatéka alapján jellemezni. Négy lován kívül volt két férfi szolgája, kik közül az egyik 3800, a másik 4405 akcse értékben kelt el. Volt egy szolganő is, kinek értéke 3405 akcse volt. Az aga fegyverzete díszes és ezüstös veretű kardból, tőrből, sisakból, őrből és íjtartóból, valamint paizsból állott. Ruházata vörös prémes és nem prémes feradzs (öltöny), vörös és kék dolmány, valamint turbán volt. Farkasprémes kabátja, ingei, egyéb fehérneműi és csizmája maradt még. Otthonát barátságosan rendezte be, porcellánok, drága, színes kisebb-nagyobb szőnyegek és takarók, külön imaszőnyegek,, kalapok, házisapkák, turbánszékek, csibukok, kések, papucsok, kristálypoharak, törülközők és egy ibrik képezték a lényegesebb bútorzatot. Ezen kívül volt búzája, lenje, gyapjúja és olaja. A hagyaték cikkei között rendkívüliségek voltak a következők: „egy régi szappan, egy régi papiros, egy ócska tintatartó és egy régi kanál“. (L. M. T. K. D. II. k. 4550.) Lássuk ezek után, hogy festett az itteni élet Evlia Cselebi meglátása szerint. „Valamennyi lakos határszéli öltözék szerint mellen és ujjakon ezüst gombos rövid dolmányt, nagyon szűk kapcsos nadrágot, selyemszövetből való övet és magassarkú erős lábbelit visel, fejükön fehér posztóból készült prémes kalapot hordanak, s felfegyverkezve járnak. Fegyvereik a kard, nyelves buzogány, dárda és nehéz buzogány. Valamennyi végvidéki nép között ez a pécsi visel fehér kalpagot a fején, derekukon kövekkel kirakott kötél, vagy gyapjúör van és övükben kürt nevő késeket hordanak. A könnyű sereg katonáinak kezében buzogány van. Hárfa hangszeren játszani ezeknek a pécsi harcosoknak szokása. Ebben a tartományban a zene, evésivás, elfogás, felakasztás, elnyomás és összevagdalás nem szégyen. Az elfogult gyalázkodó és rágalmazó ópiumevőket azonban nem szeretik és nem köszöntik, nem társalognak velük. A portyázásra és rablásra küldött vitézek magyar ruhát öltenek fel és egészen bemennek Magyarországba. Értelmesen és ékesen beszélnek magyarul. ottani vidékről melyik kapitányt, vagy kit akarnak elfogni, s öt-tíz napon belül rabolva és bántódás nélkül járnak városaikban. Vakbuzgókat és elfogultakat nem szeretik. Perzsául is olvasnak legtöbben. Háfiz, a híres perzsa költő Divánja, a Gulisztán és Bosztán (Rózsaliget és Kert Szaadi perzsa költő munkái) Khejjám és Nizámi Divánjai sohse hiányoztak kezükből. Szerbül, bolgárul, magyarul és perzsául igen szépen tudnak.“ Évii által megrajzolt kép teljes és szemléletes. Jellemző az elmagyarosodási hajlam, ami abban jut kifejezésre, hogy tudnak magyarul, itallal élnek és ami a keveredés jele, „a vakbuzgókat és elfogultakat nem szeretik.“ Már az öltözékük is magyaros hatás alá került, amit többek közt a hagyatékjegyzékkel azonos ruhadarbjai és Evlia előbbi leírása is igazolnak. Viszont a magyarságra is nagy hatással volt a törökös környezet. Ezt mozdította elő népünk elárvultsága, melyben a török veszedelem reátört, így értjük Tardossy István márévári (a Mecsek-hegység egyik kisebb vára ,Magyaregregy mellett) ispán levelét, melyet 1530 május 20-án írt távollévő urának: „Az áruló magyarok mind törökké lőnek! Csak én vagyok az te kegyelmed házanépével és az én szegény szolgámmal keresztény. Mind pap, mind barát, mind deák, mind nemes terökké lőnek a bestyék“. (Cs. és kir. áll. br. Turcica Bakyth Pálhoz levél.)— A látszat is sokat tett. A megriadt társadalom a török és a magyar közti válaszfalakat a legalacsonyabbra igyekezett leépíteni. (Folytatjuk.) Irta: Szabó Pál Zoltán dr. egyetemi magántanár. догшшш г. 1941 július 6. A kövérség és soványság orvosi megvilágításban Ki a kövér ember és ki a sovány? Az emberi testalkatnak e két végletéről nagy általánosságban gyorsan mondanak ítéletet. A sovány embert sajnálják, a kövéret pedig csodálják, hogy tudott ennyire elhízni. Most olvassuk el, mit mond az orvos a kövérségről és a soványságról, kit lehet nevezni kövérnek vagy soványnak és miért, mikor kell az egyiknek is meg a másiknak is orvoshoz fordulni. A felelet erre a kérdésünkre egy ismert belgyógyásztól kaptuk. — Az a hétköznapi, régi megállapítás, hogy az emberi test súlyának annyi kilónak kell lennie, mint amennyi centiméterrel több egy méternél a test magassága, körülbelül most is helytálló. A KÓROS ELHÉJASODÁS Általában a kövérség akkor mutatkozik kórosnak, amikor az túlzott mértékben kifejezésre jut az ember megjelenésében és panaszokra is okot ad. Kövérség és kövérség között nagy különbség van. Az egyik kövér ember jó munkaerő, a másik fáradt, nehézkes természetű, csak azért, mert az egyéni alkotát hoz az úgynevezett zsírfelrakódás káros menynyiségű. Az elhájasodás első megnyilatkozása a panasz. A szervezetben beállnak a köziérzeti zavarok. A szív, a vérkeringés és a légzőszervek érzik meg mindenekelőtt a kóros elhájasodás terhét. A szív munkája fokozódik, a pulzusverés megszaporodik. Később a szív is megnagyobbodik, majd a májban, tüdőben pangási tünetek keletkeznek, amelyek a légzés és a vérkeringés működését még inkább akadályozzák. A köztudatban ismerik a szívelhájasodás kifejezését. Ez azt jelenti, hogy erős, hájas embereknél a szív szöveti szerkezetében a rendesnél nagyobb mennyiségű zsír rakódik le. De a tulajdonképeni kór okát még ez esetben csupán a szívelhájaisodásban, hanem a vérkeringés megzavart működésében kell keresni. kívül pedig feltétlenül szükséges a kérdéses egyén szervezetének alapos ismerete. Nyilvánvaló, hogy a soványságról és a kövérségről matematikai pontossággal nem mondhatunk véleményt. Más szóval, hétköznapi értelemben e két állapotot határok közé nem szoríthatjuk. Nagy általánosságban úgy az elhájasodási, mint a soványságtól származó panaszok majdnem mindig okot adnak arra, hogy azt már orvos bírálja meg. Mert vannak betegségek, amelyeknél az egyén termetéhez, alkatához nem megfelelő táplálkozás miatt, például a tüdőbaj esetében bőségesebb étkezést ír elő az orvos, viszont vannak betegségek, amikor a testsúlyt csökkenteni kell. Ilyenek a szívbetegségek bizonyos fajtája és a vesebajok. A SOVÁNYSÁG ELŐIDÉZŐI Befejezésül még annyit: a soványság természetes oka lehet a fokozott munka, a helytelen táplálkozás, míg a kövérséget sok esetben előidézi a kevés mozgás, a sok pihenés és a túlzott táplálkozás. A kövér ember nem mindig azért kövér, mert sokat eszik, hanem a rajta lévő haj kívánja a sok ételt. Több munka, szóval több mozgás esetén több oxigén is jut a szervezetbe és ezzel a zsírelégés fokozódik és ekkor máris csökken a kövérség. Még egyet említsünk meg. Ez ugyan nem a belgyógyászhoz, hanem a kozmetikushoz tartozik és főleg a nőket érdekli. Ha valaki természetadta alkatát csak azért, mert az divat, erőszakkal megváltoztatja, ezzel már el is csúfítja önmagát. Arról pedig sokat lehetne beszélni, hogy ilyen asszonyi hiúságból származó, divatdiktálta fogyasztókúráknak — orvosi ellenőrzés nélkül — milyen súlyos következményei lehetnek. Sz. F. A ZSÍRFELHALMOZÓDÁS OKOZÓI A kóros elhájasodás nincsen összefüggésben a fentebb említett faji alkattal, hanem betegségnek a következménye. Legtöbbször, szinte kivétel nélkül, az úgynevezett belső elválasztási mirigyek zavarától származnak. Ilyen például a pajzsmirigy csökkent működése, amelynek következménye a szervezet , kevesebb oxigént fogyaszt, kisebb lehet tehát a zsír elégése és ezáltal a zsír a testben felhalmozódik. Vagy közismert zsírfelhalmozódásokat okoz az úgynevezett ivarmirigyek zavaros működése. Gyakran látni serdülő korú leányokat, fiatal asszonyokat, de a legtöbb esetben a változáskorba jutott nőket, akik hízni kezdenek. Ez az ivarmirigyek működésével van összefüggésben. Férfiaknál is tapasztalhatjuk ezeket. A belső elválasztási mirigyek másirányú működési zavarai soványodjára vezetnek. Ebből látható, hogy a kövérség és a soványság mérlegelése és megítélése esetenként elsősorban az egyes ember alkatától függ. Ezeken 1 vidéki űribolzdMég kedvenc hotelje az ESPLANADE jwmiiiMMii nagyszállódékTM11»—" ■« Budapest, No. Zsigmond u. 38/40, Telefonok: 15H735, 15H738, 157*299. Szemben a világhírű LukáCSfürdővel és a Császári Fürdővel a Rózsadomb alján- Teljes komfort, folyó melegviz, központi fülért. A Nyugati pályaudvartól 1 kis szakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, ti) vezetés alatt áll. Elsőrangú cafe restaurant polgári árak. Öleló szobák pensióval, vagy anélkül Hosszabb tartózkodásnál külön esgediskopje