Pécsi Napló, 1941. július (50. évfolyam, 147-172. szám)

1941-07-06 / 152. szám

i. oldal. Tord­ Pécs 1543-1686. Egészen más a női hagyaték jegyzékek tartalma. Itt a boroshordók elmaradnak, helyettük több ruházati cikk jelenik meg. Így csak egy helyen szerepel, a láda gya­kori, leggyakoribb azonban az ing, törül­köző, főkötő, kék szoknya, vörös szoknya, kabát és az aggkor támaszai, a sétabotok. Előfordul még só, fa, fésű, tyúk és kolbász. Itt-ott találkozunk egy-egy diák ha­gyatékával; ezek a legszegényebbek. A jegyzék rendesen csak úgy említi, hogy maradt egy házikó apróságokkal. A török hagyatékok sokkal gazdagab­bak. Többnek volt lova, kocsija és szolgái. Fegyverzetük buzogány, kard, puska, (tür­lenk), sisak, zászló. Ruházatuk bunda, kék dolmány, kék nadrág, ing, sarkantyús csizma. 1572 június 27-én egy előkelő aga halt meg Pécsett, hagyatéka részletes és feltűnően tartalmas. Csak egy pár általá­nos szóval szeretném hagyatéka alapján jellemezni. Négy lován kívül volt két férfi szolgája, kik közül az egyik 3800, a másik 4405 akcse értékben kelt el. Volt egy szolganő is, kinek értéke 3405 akcse volt. Az aga fegyverzete díszes és ezüstös ve­retű kardból, tőrből, sisakból, őrből és íj­­­­­tartóból, valamint paizsból állott. Ruhá­zata vörös prémes és nem prémes feradzs (öltöny), vörös és kék dolmány, valamint turbán volt. Farkasprémes kabátja, ingei, egyéb fehérneműi és csizmája maradt még. Otthonát barátságosan rendezte be, por­­cellánok, drága, színes kisebb-nagyobb szőnyegek és takarók, külön imaszőnye­gek,, kalapok, házisapkák, turbánszékek, csibukok, kések, papucsok, kristály­poha­rak, törülközők és egy ibrik képezték a lényegesebb bútorzatot. Ezen kívül volt búzája, lenje, gyapjúja és olaja. A hagya­ték cikkei között rendkívüliségek voltak a következők: „egy régi szappan, egy régi papiros, egy ócska tintatartó és egy régi kanál“. (L. M. T. K. D. II. k. 4550.) Lássuk ezek után, hogy festett az­ itteni élet Evlia Cselebi meglátása szerint. „Va­lamennyi lakos határszéli öltözék szerint mellen és ujjakon ezüst gombos rövid dol­mányt, nagyon szűk kapcsos nadrágot, se­lyemszövetből való övet és magassarkú erős lábbelit visel, fejükön fehér posztó­ból készült prémes kalapot hordanak, s felfegyverkezve járnak. Fegyvereik a kard, nyelves buzogány, dárda és nehéz buzo­gány. Valamennyi végvidéki nép között ez a pécsi visel fehér kalpagot a fején, de­rekukon kövekkel kirakott kötél, vagy gyapjúör van és övükben kürt nevő kése­ket hordanak. A könnyű sereg katonáinak kezében buzogány van. Hárfa hangszeren játszani ezeknek a pécsi harcosoknak szo­kása. Ebben a tartományban a zene, evés­­ivás, elfogás, felakasztás, elnyomás és összevagdalás nem szégyen. Az elfogult gyalázkodó és rágalmazó ópiumevőket azonban nem szeretik és nem köszöntik, nem társalognak velük. A portyázásra és rablásra küldött vitézek magyar ruhát öl­tenek fel és egészen bemennek Magyar­­országba. Értelmesen és ékesen beszélnek magyarul. ottani vidékről melyik kapi­tányt, vagy kit akarnak elfogni, s öt-tíz napon belül rabolva és bántódás nélkül járnak városaikban. Vakbuzgókat és elfo­gultakat nem szeretik. Perzsául is olvasnak legtöbben. Háfiz, a híres perzsa költő Di­­vánja, a Gulisztán és Bosztán (Rózsaliget és Kert Szaadi perzsa költő munkái) Khejjám és Nizámi Divánjai sohse hiá­nyoztak kezükből. Szerbül, bolgárul, ma­gyarul é­s perzsául igen szépen tudnak.“ Évii által megrajzolt kép teljes és szem­léletes. Jellemző az elmagyarosodási haj­lam, ami abban jut kifejezésre, hogy tud­nak magyarul, itallal élnek és ami a keve­redés jele, „a vakbuzgókat és elfogultakat nem szeretik.“ Már az öltözékük is magya­ros hatás alá került, amit többek közt a hagyatékjegyzékkel azonos ruhadarbjai és Evlia előbbi leírása is igazolnak. Viszont a magyarságra is nagy hatással volt a törö­kös környezet. Ezt mozdította elő népünk elárvultsága, melyben a török veszedelem reátört, így értjük Tardossy István máré­­vári (a Mecsek-hegység egyik kisebb vára ,Magyaregregy mellett) ispán levelét, me­lyet 1530 május 20-án írt távollévő urá­nak: „Az áruló magyarok mind törökké lőnek! Csak én vagyok az te kegyelmed házanépével és az én szegény szolgámmal keresztény. Mind pap, mind barát, mind deák, mind nemes terökké lőnek a bes­­tyék“. (Cs. és kir. áll. b­r. Turcica Bakyth Pálhoz levél.)­­— A látszat is sokat tett. A megriadt társadalom a török és a magyar közti válaszfalakat a legalacsonyabbra igyekezett leépíteni. (Folytatjuk.) Irta: Szabó Pál Zoltán dr. egyetemi magántanár. догшшш г. 1941 július 6. A kövérség és soványság orvosi megvilágításban Ki a kövér ember és ki a sovány? Az em­beri testalkatnak e két végletéről nagy általá­nosságban gyorsan mondanak ítéletet. A so­vány embert sajnálják, a kövéret pedig cso­dálják, hogy tudott ennyire elhízni. Most ol­vassuk el, mit mond az orvos a kövérségről és a soványságról, kit lehet nevezni kövérnek vagy soványnak és miért, mikor kell az egyik­nek is meg a másiknak is orvoshoz fordulni. A felelet erre a kérdésünkre egy ismert bel­gyógyásztól kaptuk. — Az a hétköznapi, régi megállapítás, hogy az emberi test súlyának annyi kilónak kell lennie, mint amennyi centiméterrel több egy méternél a test magassága, körülbelül most is helytálló. A KÓROS ELHÉJASODÁS Általában a kövérség akkor mutatkozik kórosnak, amikor az túlzott mértékben kifeje­zésre jut az ember megjelenésében és pana­szokra is okot ad. Kövérség és kövérség kö­zött nagy különbség van. Az egyik kövér em­ber jó munkaerő, a másik fáradt, nehézkes­­ természetű, csak azért, mert az egyéni alkotá­­t hoz az úgynevezett zsírfelrakódás káros meny­­nyiségű. Az elhájasodás első megnyilatkozása a panasz. A szervezetben beállnak a köziérzeti zavarok. A szív, a vérkeringés és a légzőszer­vek érzik meg mindenekelőtt a kóros elhája­sodás terhét. A szív munkája fokozódik, a pulzusverés megszaporodik. Később a szív is megnagyobbodik, majd a májban, tüdőben pangási tünetek keletkeznek, amelyek a lég­zés és a vérkeringés működését még inkább akadályozzák. A köztudatban ismerik a szívelhájasodás kifejezését. Ez azt jelenti, hogy erős, hájas embereknél a szív szöveti szerkezetében a ren­desnél nagyobb mennyiségű zsír rakódik le. De a tulajdonképeni kór okát még ez esetben csu­pán a szívelhájaisodásban, hanem a vérkerin­gés megzavart működésében kell keresni. kívül pedig feltétlenül szükséges a kérdéses egyén szervezetének alapos ismerete. Nyilvánvaló, hogy a soványságról és a kö­vérségről matematikai pontossággal nem mond­hatunk véleményt. Más szóval, hétköznapi értelemben e két állapotot határok közé nem szoríthatjuk. Nagy általánosságban úgy az el­­hájasodási, mint a soványságtól­ származó pa­naszok majdnem mindig okot adnak arra, hogy az­t már orvos bírálja meg. Mert vannak betegségek, amelyeknél az egyén termetéhez, alkatához nem megfelelő táplálkozás miatt, például a tüdőbaj esetében bőségesebb étke­zést ír elő az orvos, viszont vannak betegségek, amikor a testsúlyt csökkenteni kell. Ilyenek a szívbetegségek bizonyos fajtája és a vese­bajok. A SOVÁNYSÁG ELŐIDÉZŐI Befejezésül még annyit: a soványság ter­mészetes oka lehet a fokozott munka, a hely­telen táplálkozás, míg a kövérséget so­k eset­ben előidézi a kevés mozgás, a sok pihenés és a túlzott táplálkozás. A kövér ember nem mindig azért kövér, mert sokat eszik, hanem a rajta lévő haj kívánja a sok ételt. Több munka, szóval több mozgás esetén több oxigén is jut a szervezetbe és ezzel a zsírelégés foko­zódik és ekkor máris csökken a kövérség. Még egyet említsünk meg. Ez ugyan nem a belgyógyászhoz, hanem a kozmetikushoz tar­tozik és főleg a nőket érdekli. Ha valaki ter­mészetadta alkatát csak azért, mert az divat, erőszakkal megváltoztatja, ezzel már el is csúfítja önmagát. Arról pedig sokat lehetne beszélni, hogy ilyen asszonyi hiúságból szár­mazó, divatdiktálta fogyasztókúráknak — or­vosi ellenőrzés nélkül — milyen súlyos követ­kezményei lehetnek. Sz. F. A ZSÍRFELHALMOZÓDÁS OKOZÓI A kóros elhájasodás nincsen összefüggés­ben a fentebb említett faji alkattal, hanem be­tegségnek a következménye. Legtöbbször, szinte kivétel nélkül, az úgynevezett belső elválasztási mirigyek zavarától származnak. Ilyen például a pajzsmirigy csökkent műkö­dése, amelynek következménye a szervezet , kevesebb oxigént fogyaszt, kisebb lehet tehát a zsír elégése és ezáltal a zsír a testben felhal­mozódik. Vagy közismert zsírfelhalmozódásokat okoz az úgynevezett ivarmirigyek zavaros mű­ködése. Gyakran látni serdülő korú leányokat, fiatal asszonyokat, de a legtöbb esetben a vál­tozáskorba jutott nőket, akik hízni kezdenek. Ez az ivarmirigyek működésével van összefüg­gésben. Férfiaknál is tapasztalhatjuk ezeket. A belső elválasztási mirigyek másirányú működési zavarai soványodjára vezetnek. Eb­ből látható, hogy a kövérség és a soványság mérlegelése és megítélése esetenként elsősor­ban az egyes ember alkatától függ. Ezeken­ 1 vidéki űribolzdMég kedvenc hotelje az ESPLANADE jwmiiiMMii nagyszállódé­kTM11»—" ■« Budapest, No. Zsigmond­ u. 38/40, Telefonok: 15H735, 15H738, 157*299. Szemben a világhírű LukáCSfürdővel és a Császári Fürdővel a Rózsadomb alján- Teljes komfort, folyó melegviz, központi fülért. A Nyugati pályaudvartól 1 kis szakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, ti) vezetés alatt áll. Elsőrangú cafe restaurant polgári árak. Ölel­ó szobák pensióval, vagy anélkül Hosszabb tartózkodásnál külön esgedisk­opje

Next