Pécsi Napló, 1941. július (50. évfolyam, 147-172. szám)

1941-07-06 / 152. szám

1941 július 6. PÉCSI N­APLÓ HETI NOTESZ írja: Sásdi Sándor Nagy időkben kis emberek hogyan viselkedjünk? Van, aki prédikáció formá­jában, hangzatos szavakkal és lehetőleg sok frázissal teletűzdelve, adja meg a választ erre. Holott az igazság a kevés és köznapi szavakban van. Nem lehet tételekbe össze­foglalni, lediktálni, mint egy tortareceptet, amelynek sikerültsége az adagok pontos betartásától függ. Nagy időkben kis emberek ne úgy viselkedjenek, mint a „nagy idők tanúi“, akiket tárgyalásra idéztek meg és pózba helyezkedve tesznek vallomást, valamiről, amiről nem is kérdezik őket. Az igazság tehát az, hogy hallgatni kell Hallgatni és dolgozni a poszton, amelyre odaállították. Ezen a poszton, legyen az műhely, iroda, vagy bármi, szünettelenül éreznie kell azt, hogy elrendelésszerűen és sorsszerűsé­g magyar. Gondoljon elérzékenyülve, köny­­nyesre fényesedett szemmel Hungáriára, édes hazánkra, amelyet két kézzel, szívvel, idegekkel, verejtékkel és ha kell, vérrel is szolgálni kell. Azon a poszton, amely a kis ember helye, úgy kell állni, olyan szilárdan, mint földbegyökerező fa, amelyet vihar tépése meg nem ingathat és úgy kell állni, olyan jóságra felajzottan, amilyent szentek pél­daadása mutat. A cserkészek egyik paran­csolata az,hogy: Minden nap legalább egy jót cselekedjél. Ezt a napi „legalább“ egy jócselekedetet elmulasztani súlyos vétek a nagy időkben. Nézz körül tehát és találd meg azt az egyet minden nap, akire rá­simíthatod cselekvő jóságodat. Aktív jó­ságra van szükség, nemcsak a könny mozdulatba rögzített letörlésére, hanem arra is, hogy valóban segíts. Dolgozni olyan kötelesség, mint a ka­tonának harcolni. Ha úgy diktálja a hely­zet, hogy a többnél is többet dolgozz, ne sajnáld verejtéked hullását, feszítsd neki izmodat, amíg bírod, sőt — és ez az, ahol a polgári fronton is hőssé lehetsz — azon túl is feszítsd neki izmodat, amíg léleg-­­­zéssel és szívdobbanással bírod. Ha nek i héz, ha nagyon nehéz, úgy gondolj a Ha- J­i­zára, mint édesanyára, gondolj egy imád- i­­­ságra, amelyből megtanultad: Itt élned, halnod kell. Nagy időkben kis ember, feledkezz­­ meg a panaszlás, a jajgatás és sopánko­dás vénasszonyos nyögdécseléséről. Nem­­ számít az, amit az elpuhultság évei kényez-­­ tettek tested köré. Körülpólyázták vattás puhaságok, de feledned kell azt, ne tartsd­­ számon, ne ragozd magadban és ne nya­­j fogd fennszóval, hogy: „így volt, meg úgy­­ volt“ vedd számításba azt, hogy a langyos­­ évszakok idején gyerek voltál, de a nagy­­ idők férfiakat követelnek, keményöklü,­­ mindent elbíró férfiakat, Dobó Katicává, Zrínyi Ilonává magasztosult nőket, akik észre se veszik, ha egy árnyalattal sötétebb a kenyér, azt se, ha kisebbre adagolt, mert szemüket előre, felfelé vetik, égi magassá­gok irányába, ahol magyarok csillaga fénylik és ahonnan vért pezsdítő indulók muzsikája hallatszik, indulóké, amelyek­­ ritmusára menetel új ezredév felé Árpád­­ népe. Nagy időkben kis ember, tanulj a , történelemből. Lapozd a sárguló lapokat ! és ne piaci pletykások híreit hallgasd, ha-­­­nem fehérítsd lelked izzását azokhoz, akik­­ nemcsak meghalni tudtak példaadón, de f­élni is úgy, hogy egy világ ámuló szeme : szegeződik reájuk. Nagy időkben kicsi­­­­nek szabad lenni, de kicsinyesnek soha!­­ Hinned kell elrendeltetésben és csodában,­­ főként pedig hinned kell Istenben, aki soha­­ nem feledkezett meg árva magyarokról,­­ vezérelte őket veszedelmes utakon, ve­­­­zette őket kézenfogva, szívükbe bátorságot öntve, karjuknak erejét megacélosítva, fü­lükbe súgva a titkot, amelyet Álmos ve­zér fia akkor tudott már, amikor a La­­j­torcza völgyén át vezette honfoglaló eleine­­­ket. Biztosítsa autóját törés és tűzsor ellen, kára megtérül! Megkezdte működését a Hivatásszervezet „Mécs László Önképzőköre” Pécs, július 5. A Hivatásszervezet Mécs László önképzőköre két héttel ezelőtt bontotta ki zászlaját Pécs városában és azóta lelkesen munkálkodik a pécsi munkásifjúság kulturális színvonalának emelésén. Az Önképzőkör iránt éppen ezért máris olyan nagy érdeklődés nyil-­­ vánult meg, hogy a nehéz testi munkát végző ipari és gyári munkásifjak egymásután iratkoz-­­ nak be az egyesületbe.­­ A Hivatásszervezet Mécs László önképző-­­ körében tömörült pécsi munkásifjak most dol­­­­gozzák ki nyári és őszi munkaprogramjukat, s ennek értelmében Nagy Gyula, az önképző- j kör agilis elnöke egy hónapig illemtant fog előadni az egyesületi tagok részére. Az elkö­vetkező hónapokban az ifjak már szorgalma­san hozzálátnak majd a szeptemberben Pécsett­­ megtartandó matiné megrendezéséhez. A ma­tinéra, az eddigi tervek szerint, az önképzőkör meghívja Mécs Lászlót, az ismert, kiváló fel­vidéki magyar papköltőt, aki a matiné kereté­ben legújabb verseit fogja elszavalni. Ugyan­csak a matinén kerül bemutatásra majd Nagy Gyulának, az önképzőkör elnökének egyik leg-­­­újabb operettje is. Az önképzőkör munkaprogramján soroza-­­ tos kulturális előadások megrendezése és vita-­­ est szervezése szerepel. Az önképzőkör egyébként a munkásosz-­­ tály részére külön könyvtárat létesít, ahol a tagok megtalálják majd azokat a köny-­­­veket, amelyek a mistikus ifjúságot érdeklik­­ elsősorban, de kezükbe kapnak majd olyan­­ munkákat is, amelyekből a magyar irodalom­­ legkiválóbb egyéniségeit ismerhetik meg. Te­kintettel arra, hogy az egyesületnek még nem áll rendelkezésre annyi könyv, hogy tagjai kultúrigényét kielégíthesse, a tagok nagy lel­kesedéssel gyűjtik a könyveket és szívesen vesznek bármilyen könyv­adományt, amely a közönség részéről érkezik. A Pécsi Napló út­ján azzal a kéréssel fordulnak Pécs város kö­zönségéhez, hogy az egyesületet könyvadomá­nyozással támogatni szíveskedjék. Ezzel min­denki magyar kultúrmissziót teljesít. Hiszen a mai nehéz gazdasági viszonyok között a mun­­kásembernek nem igen jut könyvvásárlásra. Hozzásegíteni egy-egy munkásifjút a modern magyar irodalom remekműveihez, a legszebb feladat, amelyre pécsi ember vállalkozhat. Tört ezüstjét, aranyát ne pazarllja el, magas árért megveszem vagy becserélem» Bálint István ______színházzal szemben»_________________ — LASSAN, óvatosan közlekedj, mert szokatlan a jobbra hajtás! — Magyarország is részt vesz a pozsonyi nemzetközi vásáron. Szlovákia augusztusban Nemzetközi Dunavásárt rendez Pozsonyban. A szlovák Nemzetközi Dunavásáron Magyar­­ország külön pavilionnal jelentette be részvéte­lét. Magyarország mellett a pozsonyi Nemzet­közi Vásáron Németország és Olaszország is részt vesz. 7. oldal. Vászonáruk, férfi és női szövetek, selyem újdonságok, függöny, paplan nagy választékban rendkívül olcsó árban !DAM Kossuth Lajos u 8 RÖVID TÁVIRATOK A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI) Zürich, július 5. (Bud. Ért.) A Szovjet nem szándékozik Szentpétervárt nyílt városnak nyilvánítani. Kassa, július 5. A kassai légitámadásnak újabb halálos áldozata van. Onody Emma 35 éves bejárónő belehalt sérüléseibe, amelyet a postapalota előtt lezuhant bomba repeszda­­rabjai okoztak. Ezzel a repülőtámadás halálos áldozatainak száma 28-ra emelkedett. Budapest, július 5. Német, olasz és ma­gyar kézműiparos szervezetek szorosabb együttműködésre lépnek egymással, hogy elő­segítsék az egymás közötti csereforgalmat. _____________ ______________________________________.. .... ii I S üsB&uEdemág Ankét az idegen városok belső idegenfor­galmáról A Magyar Vidéki Sajtótudósító bu­dapesti jelentése szerint a vidéki városok belső idegenforgalmának fejlesztését a Váro­sok Szövetsége vette kezébe. A héten értekez­let volt az együttműködés érdekében Az ér­tekezleten résztvett Markos Béla, a Főváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója, Kibédy Albert, az OMIH kiküldöttje és Stromszky Dénes, az IBUSZ igazgatója. Lukács Ödön, a Városok Szövetségének alelnöke ismertette a felmerült problémákat, majd az értekezlet el­határozta, hogy a Városok Szövetsége magára vállalja az előkészítő tevékenységet, az ide­genforgalommal kapcsolatos közigazgatási teendők végzését, a tervezési munkát és a propagandát. A Főváros Idegenforgalmi Hiva­tala gondoskodik megfelelő propagandaanyag előteremtéséről, az IBUSz az üzleti ügyek le­bonyolítását vállalja, az OMIH pedig részt­vesz a vidéki városok idegenforgalmi propa­gálásában. A bortermelés tőke- és hitelellátása. A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelenti Budapest­ről, hogy az idei várható jobb termés kétség­kívül a jelenlegi rendkívül magas borárak ha­nyatlásával fog járni, amihez hozzájárul a sör­­fogyasztás ugrásszerű emelkedése is. A szőlős­gazdák helyzete kétségkívül kényes, mert míg egyfelől a termelési költségek és a munka­bérek éppen a szőlőművelésnél emelkedtek fokozottabb mértékben, másfelől belátják, hogy a jelenlegi borárszínvonalhoz való ragasz­kodás egyet jelentene a borfogyasztás jelenlegi hanyatlásával A közvetítő megoldást a szőlős­gazdák a bortermelés tőke- és hitelellátásá­nak korszerű és hatékony kiterjesztésében lát­ják. A kormány nagysikerű kedvezményes bor­­hitelakciója, melyet a MASZORSz bonyolított le, e tekintetben nagy segítséget jelentett. A szőlősgazdák most mozgalmat szerveznek az­­irányban, hogy ezt a hitelakciót az eredeti, kedvezményes feltételek mellett a szükséghez képest bővítsék ki és állandósítsák. A borter­melő társadalomnak az is általános kívánsága, hogy a hűtőházakba és egyéb hivatalos raktár­­helyiségekbe betárolt borra nyújtott lombard­hitelek rendszerét tegyék általánossá. Az ily természetű kedvezmények lehetővé teszik a borárkérdés megfelelő rendezését anélkül, hogy a termelőket érzékenyebb károsodás érné. A tenyészkoca-akciót ez évben is megis­métli a földművelésügyi minisztérium és ennek során 2000 darab 50 kilónál nem könnyebb 8—10 hónapos tenyészállat kerül kiosztásra a 30 holdnál kisebb földdel rendelkező gazdák közt. Egy gazda­­­kocát kaphat kb 100 pen­gős áron.

Next