Pécsi Napló, 1942. május (51. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-01 / 98. szám

1942 májusi._________________________________PÉCSI NAPLÓ_____________________________________3. oldal. APOLLO PARKMOZITM19­81 Péntek-82 orr b­at-vasárnap május 1-2-3. Péntek, május 1. A repül­ő tudomá­­st is Főszerepben ! H . Liedtke, Lolha­nyának maga iskolája! — Egy kocapilóta hajmeresztő kalandjai: lehet repülői! NZ RÜHMANN, Karin Himbolt, Harry Firmans. Világhiradó. Előadások Раги moziban pénteken : 1/38, 1/38, 4,10 ó Apollóban hétköznap: 5, 7, 9, vasárnap: 3, 5, 7, 9 ós A legkiválóbb komikusok kacagtató vígjátéka: KADAR KONTRA KEREKES Tolnay Klári, Szilaesy Líazló, Mály Gerő, Vaszary Piri, Makláry, Pét­her, Misoga. Már szombattól az Uránia és Partmoziban Budapest, április 30. (MTI) Csütörtökön délelőtt nyitotta meg Hóman Bálint kultusz­­miniszter azt a háromnapos tanári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kormány a falusi ma­gyar tehetségneveléssel kapcsolatos verseny­vizsgálat módszerének elsajátítása céljából vi­déki gimnáziumi tanárok részére rendezett. Az ország minden részéből 152 gimnáziumi tanár gyűlt össze 72 gim­názium képviseletében. A tanfolyamon gyakorlati­ és elméleti kiképzés­ben részesültek a tanárok és a gyakorlati bemu­tatás falusi és tanyai elemi iskolai tanulók megvizsgálása útján történik, akiket tanítójuk ör­kényről és Lajosmizse tanyáiról hoznak be erre az alkalomra. Hóman Bálint kultusz­­miniszter a tanfolyam megnyitásán nagy beszé­­det mondott a tehetségek kiválasztására. — A magyar jövőnek a múlthoz — mon­dotta — mind jövőbeni méltó alakulásában csak akkor bízhatunk, ha népünk minden fia a nemzeti munkaközösség hasznos emberének fogja érezni magát. Társadalomnak és az ál­lamnak azért komoly és céltudatos, nevelő munkával, az­­ erkölcsiség fejlesztésével és az értelmi műveltség gyarapításával a legmaga­sabb fokra kell emelkednie. Az egyéni köteles­ségérzést, a népi közösségtudatot, a nemzeti hivatásérzetet, de éppen olyan fontos köteles­ségünk a tehetségek megfontolt kiválasztása, hogy a nép minden fia hozzájusson a maga hely­zetének és képességeinek megfelelő mun­kához és a nemzeti élet minden őrhelyére a „ maga hivatásának betöltésére alkalmas sze­mélyek kerüljenek. A középiskolán és az egyetemen, a kiválasztás hanyag gyakorlása miatt keresztülvergődött és végül minden komoly készültség nélkül okle­vélhez jutott személyek képességeiknek és mű­veltségüknek meg nem felelő pályán törnek érvényesülésre, elvágva az utat az arra való tehetségek elől. A gazdasági és szellemi életnek munkahelyein jól bevált munkásai idegen hivatáskörben ke­resnek boldogulást a maguk világában helyt­álló, de a nagy összefüggéseket nem ismerő szakemberek a politikai életben próbálják te­­hétségüket gyümölcsöz­tet­ni a közszolgálatban, a­vagy a magán gazdasági életben hasznos munkát végző emberek a gazdasági, kulturális életben oly vezető szerepre vágynak, aminőnek betöltésére tehetségük hiánya, képességük terjedelme és műveltségük semmisége miatt teljesen alkalmatlanok. Másfelől pedig nagyképességű, magas mű­veltségű, vezetésre hivatott kiváló egyé­niségeik kényelem szempontjából, avagy anyagi okokból elhárítják maguktól a hoz­zájuk ülő feladatokat és megbízásokat. A köz önzetlen szolgálata helyett magánéletük biztos falai között húzódva fosztják meg a nemzeti közösséget szellemiségük gyümölcsei­­től. A szervezetek bomlását a népi erők elfor­­gácsolódását, nemzeti élet e­lsekélye­dését idézi elő. Az államnak és a társadalomnak tervsze­rűen kell a magyar nép minden rétegében feli­­található jeles tehetségeket kiválasztaniok és felemelniük és a nép minden fiát tehetsége irányához, képességeihez, műveltségi színvona­lához illő hivatás felé terelniök.­­ A magyar értelmiségi rétegből kirekesz­tett izraeliták és az eddig hamis szempontok szerint, helytelen kedvezményekben részesített hanyag és tehetségtelen tanulók helyébe lépő életerős népi gyermekek tanulmányainak bizto­sítása által meggyorsítjuk a társadalom folytonos megújulásának szükséges folymatát. Korunk állami és társadalmi életének bonyo­­lult szervezetében ma konkrétebb, nagyobb Pécs, április 30. Csütörtökön délelőtt egy munkás külsejű férfi és nő kopogtatott be a Városi Közjóléti Szövetkezet irodahelyiségébe. Az asszony kezében fonott piaci kosarat tar­togatott és kíváncsian nézett szét a falon el­helyezett festmények között. A magyaros ba­­juszú, komoly tekintetű férfi katonásan össze­verte fekete csizmája’sarkát." — Hivatni tetszett aljegyző úr — mondotta­­— hát eljöttünk. Zala J. Béla dr. városi al­jegyző melegen megszorította a kérgeskezű munkásember kezét. — Maga a Takács István? — kérdezte — én vagyok a feleségemmel együtt. — Maga a hét gyermek­ atyja? — Igenis! — mondotta férfias öntudatos­sággal. — Tudják-e azt, hogy miért kérettem ma­gukat ma ide? — Nem tudjuk kéremalásan — felelte a férfi, aki fekete kalapját kezében egyszer meg­forgatta. Csodálkozva néztek Zala J. Béla di­ai jegyzőre, aki a következőket mondotta: — Azért kérettem magukat, hogy öröm­hírt közöljek. A Városi Közjóléti Szövetkezet vezetősége legutóbb megtartott ülésén úgy ha­tározott, hogy maguknak juttatja a Horthy Miklós Kertváros századik házát. A házaspár szeme fényleni kezdett az örömtől. Olyan váratlanul és hirtelen érte őket ez a meglepetés, hogy hamarjában nem is tud-­t­tak szóhoz jutni. Alig találtak szavat атга, hogy a hozzájuttatást megköszönjék. Zala .1. Béla dr. ismerteti előttük a házhoz­­juttatás feltételeit: 1. „Tartozik magát és családját orvosi vizs­gálat alá venni. 2. Tartozik gyermekeit vallásos és haza­fias szellemben nevelni és a szövetkezet haza­fias, szociális, valamint kulturális mozgalmai­­ban családjával együtt résztvenni. 3. A lakás kivétetik az általános lakbérleti szabályok alól és ezért a lakbér nem, vagy pontatlan fizetése esetén kilakoltatásra kerül­het sor. 4. Tartozik a házat és környékét, valamint lakását a legnagyobb rendben és tisztaságban tartani. 5. Tartozik a háziveteményeskertben az előírt növényeket termelni.. 6. Tartozik a megállapítandó mennyiségű értelmiségi rétegre van szükség, mint a múltban volt és az értelmiségi pályákról legutóbb ki­zárt izraelita intelektuelek pótlásáról is gon­doskodni kell. Jöjjenek hát magyar népünk tudomány­szomjas, egészséges fiai, mind többen és többen a középiskolába és az egyetemekre, hozzanak friss vért és új erőt vidám vál­lalkozó kedvet és komoly alkotókészséget a magyar értelmiségi réteg szervezetébe. Ne anyagi érvényesülést, elhelyezkedést, állást, jövedelmet, avagy hivalkodó szerepet és külső elismerést keressenek a nekik új világban, ha­­nem erkölcsi gyarapodást, szellemi műveltséget és élethivatást, mert a magyar életnek nem szó­nokokra, törtető és önmaguk érvényesüléséért, mások elbuktatására megengedhetetlen eszkö­zökkel harcoló fiatalságra, hanem elméletileg és gyakorlatilag egyaránt alaposan képzett erős felkészültségű, szilárd keresztény magyar világ­nézettel felfegyverkezett munkás- és szociális érzésű magyar fiatalságra van szüksége. Ez az út vezet a nép boldogulásához, a nemzet felemelkedéséhez, az ország meg­erősödéséhez. Hiszem, hogy a magyar tanárok szívesen irá­nyítják majd népük fiait efelé az igazi út felé, ők maguk pedig örömmel fogják azt járni, bár­­milyen nehéz és göröngyös legyen is az: sertést hizlalni és aprójószágot, szárnyasokat nevelni. 7. Tartozik a kívánt háziiparral foglalkozni. 8. Tartozik közvetlen szomszédainak érde­keit tiszteletben tartani, azokat megbecsülésben részesíteni. 9. Tartozik segítséget nyújtani a szomszé­dos házakban szülő, vagy beteg anyáknak oly módon, hogy a környező 10 szomszédos csa­lád felnőtt nőtagjai naponta felváltva gondos­kodnak a család lakásának tisztántartásáról, a főzésről és a gyermekekre való felügyeletről. 10. Tartozik a szövetkezet beszervezésre és értékesítésre irányuló mozgalomban részt ven­ni és általában mindazokat az előírásokat pon­­tosan megvalósítani, amelyeket eléje tűznek“. Takács­­István és felesége figyelmesen hall­gatja a feltételeket, majd megszólal: — Aljegyző úr kérem, hálásan köszönjük a hozzájuttatást. A feltételeket elfogadjuk, mert olyan kikötéseket taralmaznak, amely­eket minden tiztességes magyar embernek úgyis be kell tartani, mindenütt, ha békességben és bol­dogságban akar élni ezen a földön. Aláírásukkal erősítik meg, hogy a feltéte­leket tudomásul vették és magukra nézve ér­vényesnek tekintik. Zala J. Béla dr. a falon lévő térképhez ve­zeti őket és megmutatja nekik, hogy a Horthy Miklós Kertvárosban a Bokor ucca 67 s2. alatt lévő ház­ót kapják. Csinos, piros cserépfedeles kis házacska ez, amelybe a hétgyermekes Ta­kács-család a mai nap folyamán már be is köl­tözhet. Takács István a pécsi bőrgyár előmunkása meg is érdemli a házjuttatást. Huszonegy­ éve megszakítás nélkül dolgozik a gyárban, ahol munkáját mindig pontosan végezte el. Naponta 9—10 órát töltött a gyárban és munkásfizeté­­séből hét gyermeket nevel fel. A legidősebb gyermeke tizennégy esztendős, míg a legfiata­labb mindössze két hónapos. A gyermekek kö­zül már négy jár iskolába, hárman pedig otthon vannak. A legidősbb fiú már pályát is válasz­tott. Bejelentette, hogy az elemi iskola hetedik osztályának elvégzése után puskaműves sze­retne lenni. Most már tágas udvaron játszhat­nak majd a gyermekek. A Bokor uccai lakásba pénteken beköltözik a hétgyermekes család és a boldogság ... Pusztai-Popovits József.­ ­ Hóman Bálint nagy beszédet mondott a tanári továbbképző tanfolyam megnyitásán Hétgyermekes családnak juttatta a város a Horthy Kertváros századik házát

Next