Pécsi Napló, 1942. október (51. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-01 / 222. szám
1942. október 1. Tel. 20-46 ДРОК. L О ТеЬ2(М6 Csütörtök-péntek, október 12. Mikszáth Kálmán örökedesű novellája, veszekedő örökösök vidám esetei: Gentrylészes. Főszerepben : Tolnay Kláry, Hajmássy Mitló*, Vaszery Piri, Csertő*, Mihályffy, Pethe*. VILAGHIRADÓ. Előadások: 3, 5, 7 órakor TA 28-00 NRIHIÍPIRKMOZ!T" '-98-"Csütörtöktől-szombatig. Csütörtöktől vasárnapig, október 1-2-3. október 1-2-3-4. Az ifjúság, a jókedv, a dal és muzsika bűbájos filmje: Kadétszerelem Főszereplők: Zidley Margit, Hidvághy Valéria, Pataky Jenő, v. Bénitő Gyula, Rejnay, Makláry, Juhász VILÁGHÍRADÓ. Előadások: Urániában 133, 133, 137 órakor Parkmoziban 35, 7 órakor апаоааппаааваппшNo!мм ■вавапаа&внюшя g£ Pécs városa örökös törvényhatósági tagságot tartott fenn a belügyminiszter részére Általánosságban és részleteiben is elfogadták a város 1943. évi költségvetését Esztergrár Lajos dr. polgármester nagyhatású expózét mondott a közgyűlésen Pécs, szeptember 30. A városháza homlokzatán elhelyezett nemzetiszínű és városi zászló jelezte azt, hogy Pécs város törvényhatósági bizottsága első őszi közgyűlését tartja. A közgyűlést a Magyar Hiszekegy nyitotta meg, majd Sebestyén Lajos pénzügyi tanácsnak közölte, hogy a belügyminiszter a háztartás, az üzemek és az alapok 1942. évi költségvetését jóváhagyta. Vitéz Zádor Imre dr. főjegyző rámutatott arra, hogy az egyesített üzemek segélyalapjának szervezetéről alkotott szabályzatot a belügyminiszter némi módosítással jóváhagyta. Ezután Jobbágy Valér dr. tiszti főügyész közölte, hogy a belügyminiszter jóváhagyta Pécs szab. kir. város lakbérleti szabályrendeletét .app Jező műszaki tanácsos rámutatott arra, hogy a belügyminisztertől leirat érkezett, amely a pécsi igazságügyi palota felépítését jóváhagyta. Az igazságügyi palota építéséhez azonban az igazságügyminiszter három észrevételt fűzött. Az igazságügyminiszter első kívánsága az volt, hogy a közművek és az útépítések idejében készüljenek el, úgyi, hogy mire az igazságügyi palotát átadnák rendeltetésének, az odavezető utak hozzáférhetőek legyenek. Az igazságügyminiszter második kívánsága az volt, hogy a két esztendei beépítési határidőt Pécs város törvényhatósága hat évre tolja ki. Az igazságügyminiiszter harmadik kívánsága pedig az volt, hogy ha az igazságügyi palota hat év alatt sem épülne fel, úgy a telek szálljon vissza a város közönségére, de az átírás költségeit ne az igazságügyminisztérium, hanem Pécs városa viselje. Papp Jenő műszaki tanácsnok az igazságügyminiszter észrevételével kapcsolatban hangoztatta, hogy az első és a második kívánság teljesítéséhez a város hatósága a legnagyobb készséggel hozzájárul, azonban az igazságügyminiszter harmadik kívánságát nem áll módjában teljesítenie. Négy örökös tag Vitéz dr. Zádor Imre főjegyző ezután bejelentette azt, hogy a város törvényhatósági bizottságába négy örökös tagot választanak A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vitéz - ej veeztes Fischer Ferenc dr. m. kir. belügyminiszter részére tartott fenn örökös bizottsági tagsági helyet, míg Fischer Béla dr.-t Baranya vármegye nyugalmazott alispánát, Baumann Emilt és Pekár Gyula dr. ■ egyetemi tanárt örökös bizottsági tagokká választotta. Baumann Emil harminc év óta leékés és agilis tagja Pécs szabad királyi város törvényhatóságának és ötven év óta aktívan részt vesz a város gazdasági és hiteléletének irányításában. Fischer Béla Baranya vármegye nyugalmazott alispánjának kulturális érdemei vannak, mint a Janus Pannonius Társaság vezetője élénk irodalmi életnek vetette meg az alapjait. Pekár Gyula dr. egyetemi tanár tudományos munkásságával érdemelte ki az örökös törvényhatósági bizottsági tagságot. Az örökös törvényhatósági bizottsági tagok nevében Baumann Emil sírva mondott köszönetet. Visszaemlékezett arra az időre, amikor a város legelőször választott örökös törvényhatósági bizottsági tagokat. Hangoztató hogy őbenne olyan örökös törvényhatósági bizottsági tagot választottak meg, aki élete utolsó lehelletéig szolgálni fogja Pécs városát. A közgyűlés lelkesen megtapsolta Baumann Emilt A megválasztott örökös törvényhatósági bizottsági tagokat Nikolits Mihály főispán meleg szavakkal üdvözölte, majd vitéz Zádor Imre dr. főjegyző bejelentette, hogy a közművelődési bizottságban megüresedett tagsági helyet dr. Lovász Pállal töltötték be. T v negyedik háborús költségvetés Ezután Sebestyén Lajos dr. tanácsnok közölte, hogy a törzsvagyonalapról szóló szabályrendelet hatodik szakaszát módosították és ezzel lehetőséget kapott a város arra, hogy Pécs gazdasági és pénzügyi életébe az eddiginél jóval nagyobb mértékben bekapcsolódjék Sebestyén Lajos dr. ezután felolvasta a második világháború negyedik városi költségvetését, és többek között a következőket mondotta: — Háztartásunk végösszege az 1939. évi 58 millió pengőről — hatalmas évi ugrásokkal — 8,2 millióra szökött fel, az üzemekkel és az alapokkal együtt számított kerete pedig 9,6 millióra tágult. — A növekedés a háztartásban 41 százaléknak felel meg, az üzemekkel és az alapokkal együt számított egész gazdálkodásunkban pedig 73 százaléknak. — Próbáljuk vizsgálat alá venni, hogy a bevételek és kiadások ilyen nagyarányú emelkedése mennyiben származik a valóságos fejlődéstől és milyen mértékben eredménye a vásárlóerő változásának. PÉCSI NAPLÓ _______ __________ 3. oldal. аШИИИ1И11Г>Д1ИВ тЯNoШШКВШШЯШШШШа&яшаяящжшт>я*шяашя/ттичNoа1ЮЮЯЯШЖЯЯЯМШШ1тШ1&вЖШШтК1ППШШШЯШйШШЯЯЯШКЖЯГ — A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint a megélhetés jelzőszáma lakbér nélkül 1939. augusztus havában 107 volt, 1942 május havában pedig 170. A megélhetésre fordított kiadásokban tehát a legutóbbi 3 év alat 59 százalékos emelkedés következett be. — Ennek oka a mindjobban növekvő áruhiány, a nemzetközi áruforgalom megnehezedése és megdrágulása, a drágább pótanyagok használatára való kényszerű áttérés, a termelési költségek emelkedése és az árellenőrzési rendszer működésének tökéletlensége. Ha a megélhetés 59 százalékos drágulását a háztartásunkban előállott 41 százalékos, valamint az üzemekkel és alapokkal együtt számított teljes gazdálkodásunkban bekövetkezett 73 százalékos emelkedéssel egybevetjük, azt látjuk, hogy a háztartás szükségleteinek pénzbeli növekedése 18 százalékkal a megélhetés drágulásának színvonala alat marad, ellenben az üzemekkel és alapokkal együtt számított gazdálkodásunkban a költségvetés végösszegének emelkedése 14 százalékkal túlszárnyalja a megélhetés drágulását. Ezeket az általános megállapításokat bizonyos bírálattal kell kisérnünk és némileg ki is kell egészítenünk. A megélhetés jelzőszáma egy háromtagú munkáscsalád megélhetésének pontszámát mutatja. A város gazdálkodásában azonban a szükségletekegészen másként alakulnak, mint egy munkáscsaládban. Az árszabályozással és árellenőrzéssel alacsonyabb szinten tartott élelmiszerek helyett háztartásunkban és üzemeinkben a sokkal nagyobb mértékben drágult építési anyagok és egyéb szükségleti cikkek jelentkeznek túlnyomó részben, ezek ára pedig a szükségletek pénzbeli értékét jóval nagyobb mértékben emeli, mint amilyen változást a megélhetés általános jelzőszámának növekedésében látunk. Másfelől azonban számításba kell vennünk azt, hogy a háztartásunk szükségleteinek végösszegében kb. 1/3-nyi súllyal jelentkező személyzeti illetmények és munkabérek emelkedése sokkal kisebb, mint a megélhetésé. A tisztviselők és az egyéb közszolgálati alkalmazottak illetményét ugyanis a legutóbbi 3 évben csak 22—25 százalékkal, a családi pótlékot is figyelembe véve legfeljebb 30 százalékkal emelték, a magánszolgálati alkalmazottak fizetését a munkások bérét pedig 30 százalékkal növelték, míg a megélhetés drágulása ugyanezen idő alatt sokkalta nagyobb, nevezetesen lakbér nélkül 59 százalék, lakbérrel számítva pedig 46 százalékos volt. A megélhetés drágulása azonban a valóságban még nagyobb, mert a legutolsó 4 hónap áremelkedése hiteles közzététel hiányában még nem szerepel benne. — Beruházásra 1939-ben a háztartásban 340.000 pengőt irányoztunk elő, 1943-ra ellenben kereken 600.000 pengőt. A háztartás, az üzemek és az alapok együttesi előirányzata volt 1939-ben beruházás címén 780.000 pengő, 1943-ra pedig 1,4 millió pengő lesz. — Beruházásaink mértéke évről-évre örvendetesen növekszik és a 3 év előttinek csaknem kétszeresére rúg. — Ez a város fejlődésének, haladásának legbiztosabb jele. — Emellett a számok beszédes bizonysága szerint vagyontárgyaink fenntartását és közigazgatásunk színvonalának megőrzését, illetve fejlesztését — a megélhetés drágulásának mértékén jóval belül maradva — a leggazdaságosabban és a legolcsóbban sikerül biztosítanunk. — Bár nagyon sok feltornyosuló nehézségeket kell leküzdenünk, különösen a nyomasztó anyaghiány miatt, szívós erőkifejtésünkkel mégis a legbiztosabban valósítjuk meg azt a mindenekfölött álló célt, melyet — a