Pécsi Napló, 1942. október (51. évfolyam, 222-247. szám)

1942-10-01 / 222. szám

1942. október­ 1. Tel. 20-46 ДРОК. L О ТеЬ2(М6 Csütörtök-péntek, október 1­2. Mikszáth Kálmán örökedesű novellája, vesze­kedő örökösök vidám esetei: Gentrylészes. Főszerepben : Tolnay Kláry, Hajmássy Mit­ló*, Vaszery Piri, Csertő*, Mihályffy, Pethe*. VILAGHIRADÓ. Előadások: 3, 5, 7 órakor TA 28-00 N­RIHIÍPIRKMOZ!­T" '-9­8-"­Csütörtöktől-szombatig. Csütörtöktől vasárnapig, október 1-2-3. október 1-2-3-4. Az ifjúság, a jókedv, a dal és muzsika bűbájos filmje: Kadétszerelem Főszereplők: Zid­ley Margit, Hidvághy Valéria, Pataky Jenő, v. Bénitő Gyula, Rejnay, Makláry, Juhász VILÁGHÍRADÓ. Előadások: Urániában 133, 133, 137 órakor Parkmoziban 3­5, 7 órakor апаоааппаааваппшNo!мм ■вавапаа&внюшя g£ Pécs városa örökös törvény­hatósági tagságot tartott fenn a belügyminiszter részére Általánosságban és részleteiben is elfogadták a város 1943. évi költségvetését Esztergrár Lajos dr. polgármester nagyhatású expózét mondott a közgyűlésen Pécs, szeptember 30. A városháza homlok­zatán elhelyezett nemzetiszínű és városi zászló­­ jelezte azt, hogy Pécs város törvényhatósági­­ bizottsága első őszi közgyűlését tartja. A köz­gyűlést a Magyar Hiszekegy nyitotta meg, majd Sebestyén Lajos pénzügyi tanács­nak közölte, hogy a belügyminiszter a háztar­tás, az üzemek és az alapok 1942. évi költség­­vetését jóváhagyta. Vitéz Z­á­d­o­r Imre dr. főjegyző rámutatott arra, hogy az egyesített üzemek segélyalapjának szervezetéről alkotott szabályzatot a belügyminiszter némi módosí­tással jóváhagyta. Ezután Jobbágy Valér dr. tiszti főügyész közölte, hogy a belügymi­niszter jóváhagyta Pécs szab. kir. város lak­­bérleti szabályrendeletét .­a­p­p Jez­ő műszaki tanácsos rámutatott arra, hogy a belügyminisztertől leirat érkezett, amely a pécsi igazságügyi palota felépítését jóváhagyta. Az igazságügyi palota építéséhez azonban az igazságügyminiszter három észre­vételt fűzött. Az igazságügyminiszter első kí­vánsága az volt, hogy a közművek és az út­építések idejében készüljenek el, úgyi, hogy mire az igazságügyi palotát átadnák rendelte­tésének, az odavezető utak hozzáférhetőek le­gyenek. Az igazságügyminiszter második kí­vánsága az volt, hogy a két esztendei beépí­tési határidőt Pécs város törvényhatósága hat évre tolja ki. Az igazságügyminiiszter harmadik kívánsága pedig az volt, hogy ha az igazság­ügyi palota hat év alatt sem épülne fel­, úgy a telek szálljon vissza a város közönségére, de az átírás költségeit ne az igazságügyminiszté­rium, hanem Pécs városa viselje. Papp Jenő műszaki tanácsnok az igazságügyminiszter ész­revételével kapcsolatban hangoztatta, hogy az első és a második kívánság teljesítéséhez a város hatósága a legnagyobb készséggel hozzá­járul, azonban az igazságügyminiszter harma­dik kívánságát nem áll módjában teljesítenie. Négy örökös tag Vitéz dr. Z­á­d­o­r Imre főjegyző ezután­­ bejelentette azt, hogy a város törvényhatósági­­ bizottságába négy örökös tagot választanak A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vitéz - e­­j veeztes­ Fischer Ferenc dr. m. kir. bel­­­­ügyminiszter részére tartott fenn örökös bi­­­­zottsági tagsági helyet, míg Fischer Béla­­ dr.-t Baranya vármegye nyugalmazott alispán­­­­­át­, Baumann Emilt és Pekár Gyula dr. ■ egyetemi tanárt örökös bizottsági tagokká vá­­­­lasztotta. Baumann Emil harminc év óta leé­­­kés és agilis tagja Pécs szabad királyi város törvényhatóságának és ötven év óta aktívan részt vesz a város gazdasági és hiteléletének irányításában. Fischer Béla Baranya vármegye nyugalmazott alispánjának kulturális érdemei vannak, mint a Janus Pannonius Társaság ve­zetője élénk irodalmi életnek vetette meg az alapjait. Pekár Gyula dr. egyetemi tanár tudo­mányos munkásságával érdemelte ki az örökös törvényhatósági bizottsági tagságot. Az örökös törvényhatósági bizottsági ta­gok nevében Baumann Emil sírva mondott köszönetet. Visszaemlékezett arra az időre, amikor a város legelőször választott örökös törvényhatósági bizottsági tagokat. Hangoz­tató hogy őbenne olyan örökös törvényható­sági bizottsági tagot választottak meg, aki élete utolsó lehelletéig szolgálni fogja Pécs városát. A közgyűlés lelkesen megtapsolta Baumann Emilt A megválasztott örökös tör­vényhatósági bizottsági tagokat Nikolits Mihály főispán meleg szavakkal üdvözölte, majd vitéz Z­á­d­o­r Imre dr. főjegyző beje­lentette, hogy a közművelődési bizottságban megüresedett tagsági helyet dr. Lovász Pál­lal töltötték be. T­ v negyedik háborús költségvetés Ezután Sebestyén Lajos dr. tanács­nok közölte, hogy a törzsvagyonalapról szóló­­ szabályrendelet hatodik szakaszát módosítot­ták és ezzel lehetőséget kapott a város arra, hogy Pécs gazdasági és pénzügyi életébe az eddiginél jóval nagyobb mértékben bekapcso­lódjék Sebestyén Lajos dr. ezután felol­vasta a második világháború negyedik városi költségvetését, és többek között a következő­ket mondotta: — Háztartásunk végösszege az 1939. évi 5­8 millió pengőről — hatalmas évi ugrásokkal — 8,2 millióra szökött fel, az üzemekkel és az alapokkal együtt számított kerete pedig 9,6 millióra tágult. — A növekedés a háztartásban 41 száza­léknak felel meg, az üzemekkel és az alapokkal együt számított egész gazdálkodásunkban pe­dig 73 százaléknak. — Próbáljuk vizsgálat alá venni, hogy a bevételek és kiadások ilyen nagyarányú emel­kedése mennyiben származik a valóságos fej­­lődéstől és milyen mértékben eredménye a vá­sárló­erő változásának. PÉ­­CSI NA­P­L­Ó _______ __________ 3. oldal. аШИИИ1И11Г>Д1ИВ тЯNoШШКВШШЯШШШШа&яшаяящжшт>я*шяашя/ттичNoа1ЮЮЯЯШЖЯЯЯМШШ1тШ1&вЖШШтК1ППШШШЯШйШШЯЯЯШКЖЯГ — A m. kir. Központi Statisztikai Hiva­tal megállapítása szerint a megélhetés jelző­száma lakbér nélkül 1939. augusztus havában 107 volt, 1942 május havában pedig 170. A megélhetésre fordított kiadásokban tehát a legutóbbi 3 év alat 59 százalékos emelkedés következett be. — Ennek oka a mindjobban növekvő áru­hiány, a nemzetközi áruforgalom megneheze­­dése és megdrágulása, a drágább pótanyagok használatára való kényszerű áttérés, a terme­lési költségek emelkedése és az árellenőrzési rendszer működésének tökéletlensége.­­ Ha a megélhetés 59 százalékos drágu­lását a háztartásunkban előállott 41 százalé­kos, valamint az üzemekkel és alapokkal együtt számított teljes gazdálkodásunkban bekövet­kezett 73 százalékos emelkedéssel egybevetjük, azt látjuk, hogy a háztartás szükségleteinek pénzbeli növekedése 18 százalékkal a megél­hetés drágulásának színvonala alat marad, el­lenben az üzemekkel és alapokkal együtt szá­mított gazdálkodásunkban a költségvetés vég­összegének emelkedése 14 százalékkal túlszár­nyalja a megélhetés drágulását.­­ Ezeket az általános megállapításokat bizonyos bírálattal kell kisérnünk és némileg ki is kell egészítenünk.­­ A megélhetés jelzőszáma egy három­tagú munkáscsalád megélhetésének pontszá­mát mutatja. A város gazdálkodásában azon­ban a szükségletek­­egészen másként alakul­nak, mint egy munkáscsaládban. Az árszabá­lyozással és árellenőrzéssel alacsonyabb szin­ten tartott élelmiszerek helyett háztartásunk­ban és üzemeinkben a sokkal nagyobb mérték­ben drágult építési anyagok és egyéb szükség­leti cikkek jelentkeznek túlnyomó részben, ezek ára pedig a szükségletek pénzbeli érté­két jóval nagyobb mértékben emeli, mint ami­lyen változást a megélhetés általános jelzőszá­mának növekedésében látunk.­­ Másfelől azonban számításba kell ven­nünk azt, hogy a háztartásunk szükségleteinek végösszegében kb. 1/3-nyi súllyal jelentkező személyzeti illetmények és munkabérek emel­kedése sokkal kisebb, mint a megélhetésé. A tisztviselők és az egyéb közszolgálati alkalma­zottak illetményét ugyanis a legutóbbi 3 év­ben csak 22—25 százalékkal, a családi pótlé­kot is figyelembe véve legfeljebb 30 százalék­kal emelték, a magánszolgálati alkalmazottak fizetését a munkások bérét pedig 30 százalék­kal növelték, míg a megélhetés drágulása ugyanezen idő alatt sokkalta nagyobb, neve­zetesen lakbér nélkül 59 százalék, lakbérrel számítva pedig 46 százalékos volt.­­ A megélhetés drágulása azonban a va­lóságban még nagyobb, mert a legutolsó 4 hó­nap áremelkedése hiteles közzététel hiányá­ban még nem szerepel benne. — Beruházásra 1939-ben a háztartásban 340.000 pengőt irányoztunk elő, 1943-ra ellen­ben kereken 600.000 pengőt. A háztartás, az üzemek és az alapok együttesi előirányzata volt 1939-ben beruházás címén 780.000 pengő, 1943-ra pedig 1,4 millió pengő lesz. — Beruházásaink mértéke évről-évre ör­vendetesen növekszik és a 3 év előttinek csak­nem kétszeresére rúg. — Ez a város fejlődésének, haladásának legbiztosabb jele. — Emellett a számok beszédes bizonysága szerint vagyontárgyaink fenntartását és köz­igazgatásunk színvonalának megőrzését, illetve fejlesztését — a megélhetés drágulásának mér­tékén jóval belül maradva — a leggazdaságo­sabban és a legolcsóbban sikerül biztosítanunk. — Bár nagyon sok feltornyosuló nehéz­ségeket kell leküzdenünk, különösen a nyo­masztó anyaghiány miatt, szívós erőkifejté­sünkkel mégis a legbiztosabban valósítjuk meg azt a mindenekfölött álló célt, melyet — a

Next