Pécsi Napló, 1943. augusztus (52. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-03 / 173. szám
1943 augusztus 3. PÉCSI NAPLÓ Üevepélyes keretek között megnyílt a Keszthelyi Nyári Egyetem József királyi bércéi a Nyári Egyetem jelentőségéről . Augusztus 1-én, gyönyörűen verőfényes nyári vasárnapon, Keszhely lakosságának és az ott nyaraló közönségnek élénk részvétele mellett tartotta ünnepi megnyitóját a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem által rendezett Keszthelyi Nyári Egyetem. A Gazdasági Akadémia felékesített dísztermében a nagyszámú közösség soraiban a hivatalok és társadalmi intézmények vezetői mellett a kereskedő és iparos osztály képviselői is megjelentek. A Tihanyból gépkocsin érkező vitéz József királyi herceg tábornagyot a Gazdasági akadémia előcsarnokában vitéz gróf Teleki Béla Zalavármegye főispánja és dr. Hauser János, a keszthelyi m. kir. Mezőgazdasági Főiskola igazgatója fogadták, majd a Nyári Egyetem igazgatója és az Erzsébet Tudományegyetem Tanácsa köszöntötte a fenséges urat, aki a zsúfolásig megtelt díszteremben közönségének élénk ovációja közben foglalta el helyét. Az ünnepségen dr. Hauser János igazgató üdvözlő szavai után dr. Schaurek Rafael egyetemi Rector Magnificus mondott megnyitóbeszédet, melyben Keszthely kulturális jelentőségét méltatta. A Rector nagy tetszéssel fogadott szavai után a belügyminiszter képviseletében dr. Grosch Károly miniszteri osztályfőnök emelte ki a tanfolyam közegészségügyi előadásainak nagy jelentőségét, a kultuszminiszter képviseletében dr. Nagy Iván miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanár mutatott rá a tanfolyam művelődéspolitikai foztosságára. Zalavármegye közönsége nevében dr. Brand Sándor alispán mondott lelkes üdvözlő szavakat s tett tanúságot a pécsi egyetem nemzetnevelő munkája mellett .Dr. Gárdonyi Lajos városbíró Keszthely örömét és hűségét tolmácsolta. Riadó éljenzés köszöntötte vitéz József királyi herceg tábornagyot, aki beszédében elismeréssel adózott az Erzsébet Tudományegyetem Tanácsának, mely minden kicsinyhitűséggel dacolva, a Nyári Egyetemet a különösen nehéz időkben is megrendezte. Beszéde további folyamán, azt fejtegette a királyi herceg, hogy a Nyári Egyetem az ifjabb és idősebb nemzedék lelki egybeforradásának is kitűnő alkalma s így a nemzeti egység létrehozásának hathatós eszköze. Majd így folytatta: „Azért jöttem el ezen lélekemelő ünnepélyre, hogy mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és mint meggyőződés teli magyar ember szívem egész melegével üdvözöljem a Nyári Egyetemet, alkotóit és résztvevőit, azt kívánva, hogy a Mindenható áldja meg nemes törekvésüket fényes sikerrel, a tudomány egyesítő erejének győzelmével“. A közönség tapsvihara közben fejezte be lelkes beszédét a királyi herceg. Az ünnepség befejezéséül a Nyári Egyetem igazgatója tartotta meg az első leckeórát, melyen gyakorlati útmutatást adott a tanfolyamon résztvevő ifjúságnak a végzendő munkára vonatkozóan. A Himnusz elhangzása után a királyi herceg gépkocsin visszautazott nyári tartózkodási helyére, a Nyári Egyetemen megjelent előkelőségek pedig a Hullám szállóban egytálételet közelében vettek részt. Hogy milyen százalékkal emelje fel a fél biztosítását, ezt minden esetben a félnek magának kell eldöntenie, mert a biztosítási öszszegnek a megállapítása mindenkor a biztosított félnek a feladata. Mindenesetre figyelembe kell venni ennél a megállapításnál a következő szempontokat: Régebbi keletű biztosításnál, melynél a fél mindeddig nem kötött utánbiztosítást, mindenesetre magasabb, viszont olyan biztosításnál, melynél már kötöttek értéktöbbletutánbiztosítást, úgyszintén az újabb keletű biztosításoknál is nyilván kisebb lesz e százalékos értékemelés, amely szükséges ahhoz, hogy a fél a jelenlegi áraknak megfelelően teljes értékben legyen biztosítva. Figyelemmel kell lenni az értékemelés százalékának megállapításánál arra is, várjon a biztosítás már annak idején, amikor azt megkötötték, fedezte-e az akkori valóságos értéket, önként értetődik, hogy amennyiben a fél már biztosításának megkötésekor nem biztosította vagyontárgyait az akkori teljes értékben, most magasabb százalékban kell a több értéket megállapítania, ha azt akarja, hogy teljes értékben legyen biztosítva. , Bár az árak emelkedése a különböző biztosított tárgyaknál nem egyforma, mégis egyszerűbb biztosításoknál a felek megelégedhetnek azzal, ha az összes biztosított tárgyakra vonatkozólag egyöntetűen, azonos százalékkal jelölik meg az értékemelést. Amennyiben azonban a fél külön-külön kívánja megállapítani a kötvény egyes tételeire nézve az áremelkedés százalékát, ennek természetesen nincs akadálya. A biztosított tárgyak értékének megállapításánál hatóságilag megállapított árak esetében az értékemelkedés százalékának megállapításánál csakis a hatóságilag megállapított árak vehetők figyelembe. Ezzel a széleskörű utánbiztosítási akcióval a BIOSz kétségkívül az egyéni érdekeken túlmenőleg fontos közgazdasági hivatást teljesít, megteremtve a teljes kártérítések alapját. Kárának csak egy töredékét kapja meg az, aki értéken alul van biztosítva A BIOSZ széleskörű akciója az értéktöbblet- utánbiztosítások tárgyában Az új árszínvonal megállapításával kapcsolatos áremelkedések következtében a biztosított felek túlnyomó része ezidőserint értéken alul van biztosítva. Ennek az a következménye, hogy kár esetében a keresk. törvény 478 §-a értelmében a kárnak csak egy töredékrésze térül meg. A K. T. 478. §-a szerint ugyanis „a kártérítés azon érték szerint állapíttatik meg, amellyel a biztosított tárgyak a megsemmisülés, vagy megsérülés idejében bírtak, ha az érték a biztosított összeget meghaladja, a tárgyak teljes megsemmisülése esetében a kártérítés fejében egyedül a biztosított összeg fizetendő, ha pedig a tárgyak részben semmisültek meg, kártérítések azon arányban van helye, melyben a biztosított összeg a tárgyak összértékéhez áll.“ A törvény fenti rendelkezéséből folyik, hogy a biztosított fél csak akkor számíthat kárának teljes megtérítésére, ha vagyontárgyait azok valóságos értékében biztosította és amenynyiben az árak az időik folyamán a biztosított összeget túlhaladták, a több értékre nézve megfelelő utánbiztosítást kötött. Ellenkező esetben a biztosított fél kár esetében a biztosítás ellenéresúlyos veszteségeket szenved. A teljes értékű biztosítás, illetve a biztosításnak a tényleges árviszonyoknak megfelelő felemelése elsőrendű érdeke tehát minden biztosított félnek. De fontos érdeke ez magának a biztosítási intézménynek is. Ha a felek biztosításuk összegét nem emelik fel és emiatt kár esetén káruknak csak egy töredékrészét kapják meg, abiztosítás — nyilván a biztosító társaság hibáján kívül — a káresemény —tűz, jégverés, betörés, stb. — bekövetkezésekor, vagyis akkor, amikor ki kellett volna állania próbáját, nem teljesítette hivatását. Mindezeknél fogva a BIOSz elhatározta, hogy a helyes és kellő értékben való biztosítás érdekében széleskörű akciót indít meg az egész országban.’ A biztosító vállalatok helyi képviselői személyesen keresik fel a biztosított feleket és megmagyarázzák szóban és írásban, hogy mily súlyos hátrányok fűződnek ahhoz, ha a felek az aránylag csekély díjtöbblet miatt nem törődnek biztosításaikkal és nem tartanak lépést a biztosított értékek megállapításánál a fokozódott értékemelésekkel. A társaságok helyi képviselőitől minden fél változásbejelentési űrlapot kap, amelyben a félnek csupán azt a százalékot kell kitöltenie, amellyel biztosításának összegét felemelni óhajtja. E változásbejelentés ellenében a biztosító társaság a félnek az értéktöbbletről utánbiztosítási függeléket állít ki, melynek alapján a biztosítás a félelmért értékben érvényes. A díjtöbblet az alapbiztosítás díjával együtt fizetendő. 5. oldal. A szórakozott közönség Mi mindent felejtenek a villamoson és autóbuszon? Pécs, augusztus 2. Hogy a közönség ma szórakozottabb, mint valaha, bizonyos fokig érthető. Megnehezült felettük az idők járása , a száz ügyes ó bajos dolga után szaladgáló ember, különösen a bevásárlási keserveitől elfáradt háziasszony nem tud elég figyelmet fordítani holmijaira, különösen, ha akár leszállás, akár felszállás köziben van, folyton rádörrentenek: — Testsek sietni a leszállással! Avagy: — Tessék sietni a felszállással! Aki aztán siet, könnyen ottfelejti sétabotját, afétatárskláját, kesztyűjét, ernyőjét, piacikosarát, a kilogramm barackot, sőt a sarkantyúját isal. A Városház bejárata mellett idegenforgalmi iroda eddig valóságos múzeumot állított fel a villamoson vagy autóbuszon talált tárgyakról, amelyek kellő igazolás után ugyanott átvehetők. — Vasúti szerencsétlenség Hidasbonyhádon. Az elmúlt éjszaka Hidasbonyhád melletti vasúti átjárónál egy motorkerékpár robogott keresztül, amelyen, a vezetőn kívül még két utas ült. Amotorkerékipár vezetője valósággal belerohant egy ott tolató mozdonyba. A hatalmas összeütközés következtében mind a három utas lezuhant a motorbieiklről és agyrázkódást, súlyos külső és belső sérüléseket szenvedtek. Értesülésünk szerint az egyik utas a helyszínen szörnyethalt, a másik kettő reménytelen állapotban kórházba került. A vizsi gálat folyik. u