Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - Boros László: A pécsi bazilika festészeti programjának előképei 1885-1891

BOROS LÁSZLÓ A PÉCSI BAZILIKA FESTÉSZETI PROGRAMJÁNAK ELŐKÉPEI 1885-1891 A 19. századi Pécs művészeti életével foglalkozó szakmai irodalom egy-egy kiemelkedő művész vagy mesterkar bemutatásától eltekintve, napjainkig adós ma­radt a város e korszakának összefoglaló jellegű bemutatásával. A következőkben a remélhetőleg megvalósulandó művészettörténeti munkához adalékkal kívánunk szolgálni a század végén létesült, és Pécsnek az­óta is legnagyobb festészeti alko­tás-együttese keletkezési körülményeinek megvilágításával. Az előbbiekből nyil­vánvaló, hogy a pécsi székesegyház nagy falfelületeit borító falkép-ciklusairól van szó, amelyek tematikai összefüggésükben, kiterjedésükben, jelentőségükben egyedülállóak a kor hazai festett főtemplomainak hasonló alkotásai között. Témánk kiindulópontját Karl Andrea (1823-1904) Rómából, 1885. február 28-án keltezett levele szolgáltatta, amelyet a Schmidt-féle átépítés előtt intézett Dulánszky Nándor (1829-96) pécsi püspökhöz (1877-96). Andrea pécsi székesegyházbeli festői eszköztárának és kifejezésmódjának elem­zései során napvilágot látott találgatások és sok esetben megalapozatlan magyarázatok helyett célszerűbb, ha a mestert befolyásoló körülmények, személyes művészi hatások eredetét, művészi irányultságát, jellegét a kutatás eredményei alapján vizsgáljuk. KARL ANDREA A Köln melletti Mühlheimben, 1823-ban született. A kölni polgári iskolából fe­gyelmi úton eltávolították, mert egyik tanáráról gúnyrajz-sorozatot készített. Bár családja eredetileg nagyatyja bécsújhelyi selyemgyárának vezetésére szánta, büntetésül, egyben, hogy rajzolói szenvedélyét korlátlanul gyakorolhassa, a szigo­rú apa­kamasz gyermekét a festői pályára irányította. Düsseldorfban, Friedrich Wilhelm Schadow professzor tanítványaként sajátította el a festés alapismerete­it.­ Tanárának apja Johann Gottfried Schadow, a 19. század eleji német klasszi­cista szobrászat jeles képviselője, akire Canova művészete nagy hatást gyako­rolt.­­2 A 18. század végén Itáliában, főként Rómában tevékenykedett, amikor is gra­fikai munkáival ért el sikereket. Klasszicizmustól áthatott művészetének egyenes folytatója a vallásos tárgyú kompozíciókat és arcképeket alkotó ifjabb Schadow, aki apjának kifejezőeszközeiből, formanyelvéből sokat merített. Karl Andrea 1845-ben Rómába ment, ahol négy évig grafikai és festészeti stúdiumok révén képezte magát. Közben Drezdában, majd Münchenben is dolgo­ 1 Selbstbiografie des Malers Professor Carl Christian Andreae. In: Carl Christian Andreae (1823-1904) Austellungskatalog. Sinzig, 2004. 7. p., valamint Die jüngst restaurierte Kathedrale von Fünfkirchen. Wien, 1891.45. p. 2 Művészeti Lexikon. Zádor Anna-Genthon István (szerk.) IV. kötet, Budapest, 1968. 230. p. 16

Next