Pécsi Szemle, 2009 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám - T. Pusztafalvi Henriette: A kisdedóvás Magyarországon a dualizmus idején. Egy pécsi magánintézet története

A KISDEDÓVÁS MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDEJÉN mind Koholczernél, mind Szigrisztnél a felesége besegített az intézmény munkájá­ba. Szigriszt János 1859-ben bekövetkezett halála után testvére, Szigriszt József tanító alapított egy újabb kisdednevelő intézetet a városban.14 . 1858-ban fordult a Pécs Városi Tanácshoz német nyelvű beadványával, és kérte egy kisdedóvó megnyitásának engedélyezését.15 Ami korábbi életútját illeti, a ta­nító részt vett a magyar szabadságharcban, majd politikai fogolyként került Pécsre fogházba 1850-ben, hét hónap elzárásra. Utána katonai szolgálatra kötelezték, így az 52. gyalogezredbe sorozták be, majd három év után kérésére felmentették a szolgálat alól.16 Ezt követően nem települt vissza Budára, hanem itt telepedett le városunkban, és eleinte magánoktatásból tartotta fenn magát, majd később határozta el egy kisded­óvó megnyitását. A kérelmére válaszként megkapta az engedélyt a városi tanácstól, Girk György püspöktől és a soproni Helytartótanácstól egyaránt.17 Az óvoda 1860. február 1 -jén nyílott meg, az Apáca utca 12. számú házban. (Az épület ma is ugyanab­ban a formában áll.) Az óvoda 7 gyermekkel indult, ezért szükséges volt szélesebb körben is ismertté tenni az intézetet. Szigriszt intézménye népszerűsítése érdekében a helyi újságok oldalain adta hírül a nyilvános vizsgák időpontját, majd magukról a vizsgákról is beszámolt a lapok hasábjain. A Pécsi Lapokban még arra is felhívják a la­kosok figyelmét, hogy az intézetnek mennyire előnyös hatásai vannak a gyermekekre. A nyilvános vizsgáról (5-9 év közötti gyerekek jártak ide) a Pécsi Lapok 1860. szep­temberi számában az alábbiakat olvashatjuk: „Volt szerencsénk a kisdedóvóda f. hó 24.-én tartott, s igen sikerült próba­téten jelen lehetni. Szigriszt kisdedóvódai tanító a várakozást felülmúlta, s tettleg is bebizonyította, hogy ő e szakmára született. A próba­tétet nagy vendégkoszorú tisztelte meg.”18 A vizsgákon a versmondáson és a hazafi­as himnusz eléneklésén kívül hittanból is számot adtak a gyerekek, a nagyobbak pe­dig az olvasás, írás, számolás és francianyelv-tudás tárgyköreiből számoltak be a nagyközönség előtt. Szigriszt az intézet fennmaradását remélte ettől a nyilvános be­mutatkozástól, és bízott abban, hogy a város és az egyház felkarolja. A nyilvánosság és a jó munka segített elfogadtatni az óvodát a helyi lakosokkal. A püspök a korábbi alap kamataival, a Scitovszky alapítvány 1700 forinttal támogatta az intézetet.19 Az igazgató a kisdedóvó fenntartását más tevékenységgel is próbálta kiegé­szíteni, így éveken át hirdette a pécsi újságokban a ’táncz és illemórák tartását’, a kisdedóvoda növendékein túl, más 5-9 éves korú gyermekek számára, melyet csekély díjazás ellenében lehetett igénybe venni Herczenberger József tánctanár vezetése mellett.20 Az óvoda növendékeinek száma az első évben 38 volt, a következő évben már 70 főre emelkedett. Az óvoda népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy bekapcsoló­dott Pécs város közös ünnepélyeibe, és erről a korabeli lapokban is beszámoltak, mint 14 Mindkét óve tüdővészben hunyt el. 15 BML Pécs város mutató 3934/1858 Klein Kinderbewahranstalt-kérelem. 16 Ebben az időben a tanítók katonai szolgálat alóli mentességet élveztek, ezért menthették fel oly könnyen a szolgálat alól. 17 A soproni Helytartótanács rendezetlen 46 doboz iratanyagában ezt az engedélyt nem találtam meg. 18 Pécsi Lapok, 1860. szeptember 30. 95. p. 19 BML Pécs város közgyűlése 5520/1862 20 Pécsi Lapok, 1860. december 30. 210. p. Hirdetések rovat

Next