Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 2. szám - Márfi Attila: "Vesztett háború és forradalmak utáni viszonyok". Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945. II. rész

----------------------------------------------------------------- MÁRFI ATTILA ----------------------------------------------------------------- „VESZTETT HÁBORÚ ÉS FORRADALMAK UTÁNI VISZONYOK” Arató Jenő­ visszaemlékezései 1921-1945. II. rész Egyesületi társasági élet az 1930-as években Az egyesületben van egy csoport, amely a Mecsek énekes madarai iránt ér­deklődik. Ennek a csoportnak Páldy Géza MÁV felügyelő a lelke, aki a Mecseken megszervezi a madárvédelmet, madárodúkkal rakja tele a hegyet. 1937-ban Páldy meghívására csatlakozom ehhez a csoporthoz, amelyből a Madártani Intézet bará­tainak köre nő ki. Sokszor találkozunk fehér asztal mellett, amelyhez gyakran meg­jön dr. Szlávy Kornél mohácsi közjegyző, a neves madárfotográfus, bemutatja leg­újabb fényképeit a dunai madárvilágból, olykor előadást is tart kedves madarairól. Tavasszal a csoport végigjárja a Mecseket, leellenőrzzük az odúkat, milyen madár­családok foglalták el őket, s a madárotthonokban milyen a költés. A kirándulást az­tán közös vacsora fejezi be a Nendtvich Menedékházban. Nemcsak a fehér asztal, vagy a választmányi ülések zöld asztala mellett turistáskodom, de szeretem és sű­rűn járom a Mecseket is, a Misina, Tubes, Lapis, Kantavár, Kőlyuk, Kozári vadász­ház, Mélyvölgy, Páfrányos szentkút. No és a Jakab-hegy avar gyűrűsáncaival, régi pálos kolostor romjával, a csodálatos kilátást nyújtó Zsongorkővel stb. Mind ked­ves kiránduló­helyeim. Legtöbbször csak egyedül mászkálok a hegyen. Barátaim között nincsen turista. Tusi meg a szülések után visszamaradt visszereivel nem bírja a gyaloglást. Abban bizakodom, ha megnőnek a fiúk, majd ők lesznek kirán­duló partnereim. Csalódom, a fiúk megnőnek és mennek saját társaságukkal, a cserkészekkel stb., a hegyre, s megint csak magam maradok. Az egyetem katholikus diákjait az Emericana Katholikus Diákegyesület fogja össze. Valamikor az 1920-as években alakult meg az Emericana1 első corporátiója,1 2 3 a Quinquecclesiensis 50 egyetemistával, aztán ahogy emelkedik az emerikánusok száma, úgy szaporodnak a corporátiók is. (Barania, Ludovicana, Alta Ripa stb.) Az Emericana jelvénye a zöld sapka, amelyhez a corporátiók különböző színű mellsza­lagokat viselnek. A corporátiók élén egy-egy idősebb, tekintélyes úr áll, mint prior,­ akit a diákok által választott senior­ támogat. Minden egyes corporátiónak megvan a maga famíliája, urak (dominusok), hölgyek (dominák), lányok, vagy ahogy az Eme­­ricánában hívják őket, kisasszonyok. Ezek viselik gondját erkölcsileg, anyagilag a corporátióhoz tartozó fiúknak. A corporátió nagy család, amelyben különösen az ide­genből jött fiúk találhatnak otthont, barátokra, leányismerősökre tehetnek szert. Összeismerkedhetnek családokkal, akikhez látogathatnak. 1925-ben engem is fel­kérnek a Corporatio Quinqueecclesiensis dominusának. Az Emericánát fontosnak tartom, s ezért is vállalom a dominusságot, mert ez az egyesület távol tartja diákjait . Magyarországon a két világháború közti korszakban megalakult katolikus egyetemi és főiskolás diákszö­vetségek, Szent Imre herceg latin nevéből (Emericus) származva. 2 Azaz korporáció, latin eredetű kifejezés, jelentése társulás, egyesület, szövetség. 3 Latin vallási kifejezés, jelentése házfőnök, perjel. 4 Latin jogi kifejezés, jelentése korelnök, valamely közösség legidősebb tagja.

Next