Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 4. szám - Márfi Attila: Vesztett háború és forradalmak utáni viszonyok. Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945. III. rész

ARATÓ JENŐ „VESZTETT HÁBORÚ ÉS FORRADALMAK UTÁNI VISZONYOK” Arató Jenő­ visszaemlékezései 1921-1945. III. rész Pécs politikai helyzete az 1930-as években A pécsi városi politika? Még kevéssé érdekel, mint az országos politika. A városnak, lehet mondani, korlátlan ura Visnya Ernő, a Pécsi Takarékpénztár nagy­hatalmú elnökigazgatója. Visnya a Pécsi Takarékpénztárnál futja be Pályáját. Az elegáns és vivőr (francia kifejezés, jelentése életművész) bankfiút esze, ügyessé­ge, nagy üzleti érzéke rohamosan viszi előre, s aránylag rövid idő alatt a Pécsi Ta­karékpénztár vezérigazgatója lesz. Vezetése alatt a takarékpénztár nem csak megússza az inflációt, de megerősödve kerül ki belőle. Sorra magába olvasztja a többi pécsi pénzintézeteket, a Kereskedelmi és Iparbankot, a Délmagyarországi Takarékpénztárt, a Dunántúli Bankot, s több más vidéki pénzintézetet, s az 1930- as években a Pécsi Takarékpénztár úgy áll itt az élén Visnya Ernővel, akkor már el­nökigazgatóval, mint a vidék egyik legnagyobb, legerősebb pénzintézete. Visnya Ernő szava döntő súllyal bír gazdasági és pénzügyi kérdésekben. De ő nem elég­szik meg ezzel, többre, politikai hatalomra is törekszik. Megalakítja a Pécsi Keresz­tény Polgári és Munkáspártot, s a törvényhatósági bizottsági választásokon legá­zolja a Komócsy kanonok körüli csoportosuló független elemeket. Igaz, hogy ezek vereségében nagy része van Komócsy kétbalkezes politikájának is. A szociálde­mokraták közül is csupán mutatóba kerülnek be egy-ketten a Törvényhatósági Bi­zottságba. Amelynek nagy többsége Visnya Ernő embereiből áll, s csak természe­tes, hogy az ilyenképp alakult Törvényhatósági Bizottság az érdemes Visy László volt főispánnal szemben Visnya Ernőt küldi be a város képviseletében a felsőház­ba. A magas, kövérkés, pufók arcú, csontkeretes pápaszemes férfi kizárólagosan dönt a város minden ügyében­ dolgában és feltétlenül uralja a város kereskedel­mét, iparát, pénzpiacát. Korábban is voltak a városban érdemes férfiak, akiknek szava döntő súllyal bírt a város ügyeiben, de olyan hatalmat, amilyennel Visnya Ernő bír, soha senki kezében nem tartott. Főispánok, polgármesterek jönnek-men­­nek, változnak, de Visnya Ernő változatlanul helyén áll és megszabja mi történjék a városban. Az eszes, okos, energikus, de mellette diplomatikus dr. Keresztes-Fischer Fe­renc főispánt 1937-ben belügyminiszternek nevezik ki (a Pécsi Takarékpénztár volt ügyészének magas állásban bőven lesz módja meghálálni Visnya Ernőnek, hogy fő­­ispánságának 10 éve alatt finanszírozta), utódja gr. Szapáry Lajos pestmegyei föld­­birtokos lesz, a vékony arisztokratikus megjelenésű férfi azonban sehogysem találja fel magát ebben az erősen polgári városban. De a városiak sem tudnak iránta felme­legedni, rövidesen távozik is a főispáni székből. Helyébe a siklósi várurat gr. Benyovszky Móricot nevezik ki főispánnak. Harmadszor foglalja el a főispáni széket, először 1906-ban, másodszor 1917-ben, harmadszor 1935-ben. A magas elegáns, himlőhelyes arcú, érdekes megjelenésű férfit ismerik és szeretik a városban, de hát­ 78

Next