Pécsi Szemle, 2010 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1. szám - Márfi Attila: Veszett háború és forradalmak után. Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945. I. rész

VESZTETT HÁBORÚ ÉS FORRADALMAK UTÁN Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945.1. rész Bevezetés A szerkesztőséggel közösen döntöttünk arról, hogy a 2007-ben közzétett Arató Jenő: Életem c. önéletírását folytatjuk. „A boldog békeidők utolsó évei Pé­csett” c. négy részletben közölt írása a visszajelzések alapján népszerű és kedvelt olvasmány volt. Mert egy olyan letűnt korszakról tudhattunk meg a szemtanú sze­mével láttatott eseményeket, amely Pécs és a korszak történelméhez is közel hoz­za az olvasót. Reméljük a folytatatás is ugyanígy felkelti a város története iránt ér­deklődők figyelmét. Attól függetlenül, hogy ez az időszak már több regresszív korszakot is felölel, a háborús vereség, a trianoni területvesztések, s a szerb meg­szállás okozta társadalmi, gazdasági és morális válságot. A kilábalásról, a város fejlődéséről, főként politikai, kulturális és társadalmi életéről kaphatunk újabb izgal­mas metszeteket. Természetesen a hivatali-jogi pálya, családja és magánélete változásairól is érzékletes leírásokat olvashatunk. Ezúttal nagyszüleink élettere a két világháború közti korszak eseményei elevenednek meg a naplóíró gördülékeny írásmódjának köszönhetően. Viszont ezeket a rendkívül részletes visszaemléke­zéseket, a többszöri átfedések és a néha tapasztalható időbeli „ugrások”, s termé­szetesen a terjedelmi korlátok miatt nem közölhetjük maradéktalanul. A szükséges szöveggondozás, és szöveghű közlés mellett kényszerűségből több részletet is el­hagytunk a műből. Ezeket kipontozva jelöltük [...]. Az előző közléshez hasonlóan több szerkezeti egységre, alfejezetre osztottuk, valamint az idegen kifejezéseket és a szövegben néhol tapasztalható tévedéseket jegyzetben közöljük. Ezek az írások mára kibontakozási lehetőségeit kereső városlakókról, fele­lős városvezetőkről, a gazdasági és kulturális élet jeles szereplőiről, neves jogász egyéniségekről és természetesen egyre bővülő családjáról szólnak. A politikai pártküzdelmek, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre települése, a színházi élet és a mozi gyökeres változásai mellett, az egyesületi, zenei, képzőmű­vészeti és a sportélet is megelevenedik. Bepillanthatunk a mindennapokba, a meg­élhetés keserves gondjaiba, s a családi élet örömteli pillanataiba, az új társasági szokásokba, egy ma már szintén feledésbe merült egyre távolodó világba. Rend­hagyó kéziratot olvashat az érdeklődő. Ezért újfent meg kell köszönni Gál Évának a Várostörténeti Múzeum vezetőjének és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának, hogy ehhez a közléshez hozzájárultak. A szerb megszállás után A szerbek elvonulásával helyreáll a magyar állami hatalom Pécsett és Bara­nyában. A város vezetését újból átveszi Nendtvich Andor polgármester és a régi tisztviselői kar. Sásdról, az ideiglenes megyeszékhelyről megjön Szenge Ferenc al­ispán és a megyei tisztviselői kar, újból Pécs lesz a megyeszékhely. Eltűnik a dinár, a szerb pénz, helyette bevonul a városba az osztrák-magyar bank által kibocsátott, de piros pecséttel ellátott magyar pénz, hogy aztán utóbb helyt adjon a magyar ál- 84

Next