Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 3. szám - Márfi Attila: A kiélesedett osztályharc jegyében az új rendben félszegen, ügyfogyottan mozgunk. Arató Jenő visszaemlékezései 1945-1959. II. rész

MÁRFI ATTILA A KIÉLESEDETT OSZTÁLYHARC JEGYÉBEN AZ ÚJ RENDBEN FÉLSZEGEN, UGYEFOGYOTTAN MOZGUNK ARATÓ JENŐ VISSZAEMLÉKEZÉSE11945-1959. II. RÉSZ Újabb próbálkozások, alkalmi munkalehetőségek Március végén a Pécsi Járási Tanács Terv és Statisztikai Csoportja jogászo­kat keresett, hogy a pécsi járáshoz tartozó községekben felkutassák azokat a föld­hiányokat, amelyek a kataszteri területhez viszonyítva a gazdalajstromokban je­lentkeznek. Egyik volt bírótársam révén sikerült itt munkát kapnom, s ettől kezdve jártam a községeket. A tanácsházán átvizsgáltam a gazdalajstromokat, s kerestem a hiányzó holdakat. Egymásután Szőkén, Szilváson, Regényén, Mecsekalján, Egerágon, Málomban, Keszüben, Cserkúton és Birjánban dolgozom. Eleinte las­san megy a munka, de aztán beletanulok és egész nagy földmennyiséget kutatok fel. Korán busszal megyek, s onnan gyalog tovább, sokat gyalogolok, ázom, fá­zom, bokáig gázolok a falusi sarokban. Délben eszem valami magammal hozott hi­deget, s késő este érek haza. Pár száz forintot keresek ezzel a munkával, de saj­nos április 20-ával véget ér a munka és én újra itt állok kereset és munka nélkül. Megint kezdem a munka után való szaladgálást, de éppen olyan eredménytelenül, mint korábban, semmiféle munkát nem tudok kapni. A Budapesti Erdőkémia Vállalatnak Baranyában több telepe is van, így Hetvehelyen mészkőbányája és mészégetője. Aztán különböző helyeken gomba­gyűjtő, gyógynövénygyűjtő, erdei gyümölcsgyűjtő állomásai. Itt Pécsett meg egy nagy tölgyfakéreg-raktára, amelyben az erdőigazgatóságok által szállított tölgyfa­kérget (a bőrgyárak által használt cserzőanyag nyersanyagát) tárolják. A baranyai telepeket az Erdőkémia Vállalat Pécsi Üzemvezetősége vezeti. A tölgyfakéreg-rak­­tár vezetője barátom, Dunaszentgyörgyi Gusztáv ny. erdőmérnök, aki szólt nekem, hogy a raktárban kaphatok munkát, amelyért 2,44 Ft órabért fizetnek. Miután intelli­genciámra, tudásomra senkinek sincs szüksége, hogy valami keresetem legyen, vállalom a fizikai munkát. Bemegyek munkakönyvemmel az üzemvezetőséghez, miután fizikai munkáról van szó, nem kértek sem önéletrajzot, sem más papírt, ha­nem minden további nélkül felvettek. A munkát 1952. május 2-án kezdtem el a vállalat raktárában, amely kint van a pályaudvar végén, a fűtőház közelében. Dunaszentgyörgyi mellett négyen vagyunk munkások a raktárban. Közülük az egyik dr. Krassóy Béla, volt táblabíró kollégám, akitől ugyancsak elvették a nyugdíját. A tölgyfakérget legtöbbször ko­csikon hozzák, a kocsi bejár a raktárba, a kísérő munkások ledobják a kérget, s azzal a kocsival elvonulnak. Mi pedig a hozott kérget felkazalozzuk a raktárban. De gyakran megtörténik, hogy a tölgyfakéreg vagonban érkezik. Egy-egy vagon 60-70 mázsa tölgyfakérget hoz. A vagont a raktár mellé tolják, mi pedig hozzálá­tunk a vagon kirakásához. Hajszál munka ez, mert a vagonnak öt órán belül üresnek kell lenni, különben fekbért fizet a vállalat. Majd a kirakott kérget a raktár- 84

Next