Pécsi Szemle, 2011 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1. szám - Márfi Attila: "Vesztett háború és forradalmak utáni viszonyok". Arató Jenő visszaemlékezései 1921-1945. V. rész

MÁRFI ATTILA VESZTETT HÁBORÚ ÉS FORRADALMAK UTÁNI VISZONYOK ARATÓ JENŐ VISSZAEMLÉKEZÉSEI 1921-1945. V. RÉSZ Menetelés a nyugati határszélen és Ausztriában Március 27-én a németek elkezdik a költözködést a városból, raktáraikat teher­autókra rakják és elszállítják. A front felől újabb és újabb gépkocsi- és kocsioszlopok ér­keznek és vonulnak át a városon nyugat felé. A nyilas családok mind hurcolkodnak, megrakott kocsikkal mennek el a városból. Március 28-án az autóoszlopok már csak úgy özönlenek a front felől. Végeláthatatlan autósor vonul át a városon. Délelőtt bent járt nálam Ratkóczy alezredes, aki újságolta, hogy a németek vonulnak vissza, s azon dühöng, hogy legtöbbször a magyar csapatokat „elfelejtik” visszavonulásukról értesíte­ni. Március 29. - Nagycsütörtök. Éjjel semmit sem alszom, tele vagyok nyugtalanság­gal, idegességgel. Mellettem egész éjjel német teherautók dübörögnek az utcában, haj­nalban meg orosz repülőgépek járnak a város felett, s több bombát dobnak le. Álmosan felzaklatott idegekkel megyek reggel az irodába, itt hallom, hogy az oroszok elfoglalták Körmendet, Szombathelyt, Zalaegerszeget. A németek előttünk, közvetlenül a város előtt húzódó ún. Margit-állásba vonultak vissza. Március 30-án reggel hét órakor Becsehelyen, Polán, Letenyén keresztül álmosan és fáradtan megérkezünk Kotorba. Ez egy nagy horvát község a Mura mellett, az idősebbek még beszélnek úgy-ahogy magyarul, de a fiatalok már kizárólag horvátul tudnak. A faluban állomásozik a Mura Ez­red parancsnoksága, ettől kapjuk a közlést, hogy a hadosztályparancsnokság Mura­szombatba települt át. Este 10 órakor elindulunk Csáktornya felé. Szép holdvilágos éj­szaka borul ránk, s ahogy vonulunk az országúton a távolból. (...) A Náray-csoport 8 gyalog és 1 lovas századból áll, a századok részben Csáktor­nyán, részben a környékbeli falvakban vannak elhelyezve. Minden egyes századhoz 6-7 kocsi tartozik, melyek a századok élelmiszerét és poggyászát viszik magukkal. Egyszerre csak üvöltözni kezdenek a szirénák, s pár másodperc múlva egy csomó orosz repülőgép jelenik meg a város felett. Nagyon csúnya, ami következik: zúgni, har­sogni kezd körülöttünk minden, hullnak a bombák, recseg, ropog a nagy épület, amely­nek pincéjében lapulunk. Rettenetes perceket élünk át, négy-öt percig tart ez a pokol, akkor elvonulnak a repülőgépek, s mi megkönnyebbülve lélegzünk fel, ma Húsvét Va­sárnapja van, így ünnepeljük Krisztus feltámadását. A légitámadás lezajlása után Náray ezredes elrendeli a törzsnek a közeli Drávavásárhely községbe való áttelepülé­­sét. Nem sokáig maradunk itt, mert a következő napon, április 2-án Drávahíd községbe vonulunk át, este 11 óra felé innen is indulunk tovább. Miksavárnál átlépjük a magyar határt és Friedauba megyünk. Este hét órakor tovább indulunk és április 4-én hajnalban ázottan, fáradtan érjük el Pettaut. A következő napot is itt töltjük el, s éjfélkor indulunk tovább Lendorfba. Négy napot töltünk Lendorfban, sokat fázom az Auda-ház nyitott paj­tájában, amelyben a törzs szállása van. Április 9-én délután hagyjuk el Lendorfot és Marburgon keresztül St. Ostwaldba menetelünk. Marburg nagyon csúnyán néz ki, az egész város egy nagy romhalmaz. Április 10-én reggel 7 órakor érkezünk meg St. Ostwaldba, s a község mellett egy erdőben letáborozunk, itt két napot töltünk. (...) 61

Next