Pedagógiai Szemle, 1975. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)

1975-07-01 / 7-8. szám

TERRAY BARNABAS A felvidéki gimnáziumok művelődési szerepe — Gondolatok Ján Rezik—Samuel Matthaeides: Gymnaziologia Dejiny Gymnázii na Slovensku című műve nyomán — Lapis refugii — a menedék sziklája — volt a neve régen egy kis helynek a magyar—lengyel határ (ma szlovák—lengyel határ) közelében. Ijedt magya­rok, szlovákok, lengyelek csapata keresett itt menekülést, amikor 1240—42-ben Pajdar kán tatárjai északról, Batu kán serege délről fogta közre a Kárpátokat, égetve, pusztítva, az életben maradottakat rabságba hurcolva. A magyar tudományban is voltak ilyen menedéksziklák. Részben Erdély­ben, ahol a magyar nyelvű irodalmat is sikerült fenntartani, részben éppen a lapis refugii környékén, a Bártfa—Kassa—Késmárk, illetve Korpona—Zó­lyom—Breznó háromszögben. A törököknek — és sokszor kétfelé is — adózó Alföld, illetve a török hadak gyakori átvonulását szenvedő Dunántúl (Kőszeg, Sopron és Pápa kivételével) a mohácsi vész és a szatmári béke között nem tudott tartósan felsőfokú, sőt középfokú iskolát sem fenntartani. Néhány hiva­tását szerető, népe között falujában maradó, tudománnyal is foglalkozó lelké­szen és tanáron kívül a tudósok, különösen aki a tanult fiatalságot is nevelni akarta, a tudományát élőszóban is át akarta adni, csaknem kivétel nélkül Erdélybe, vagy a királyi Magyarországnak ma Szlovákiához tartozó részébe vonultak vissza. A Felvidék tudományos életéről, legmagasabb fokú iskoláiról egy ismert — de napjainkig csak néhány kéziratos másolatban fennmaradt — munka ad igen jellemző képet. Rezik János és Matthaeides Sámuel, az eperjesi „Thököly”­­illetve „Rákóczi”-kollégium rektorai Gymnasiologia Evangelico-Hungarica cím­mel a királyi Magyarország evangélikus középiskoláinak első történeti össze­foglalását írták meg 1710-ig, illetve 1728-ig, halálukig. Már 1772-ben sem sike­rült Laucsek Jánosnak a teljes anyagot összegyűjtenie. 1971-ben Vladislav Ruzicka, érdemes szlovák kutató, több mint 20 éves fáradságos, precíz, sokoldalú munkával nyomtatásban is kiadta a mű szlovák nyelvű kivonatát. Ennek a ki­adásnak a címe A szlovákiai gimnáziumok története. Területileg valóban a mai Szlovákia területére esik ezeknek az evangélikus iskoláknak legnagyobb része. A katolikus egyház, lelkészképzés céljából, külö­nösen a XVII. században, erőteljesen megkezdte az egyházi, elsősorban szer­zetesi iskolahálózat kiépítését. Nagyszombat és Kassa kivételével ezek ekkor még kevesebb tanárral dolgoztak, nem érhették el a Rezik által tárgyalt iskol 1­ ­ Ján Rezik—Samuel Matthaeides: Gymnaziologia Dejiny Gymnázii na Slovensku. Bratislava. 1971. (Továbbiakban: Ruzicka.)

Next