Nevelők Lapja, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1955-09-15 / 18. szám

A pedagógusok Az alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben fog­lalkoztatott pedagógusok bé­reinek felemeléséről szóló mi­nisztertanácsi rendelet alapján a 60/1955. (O. K. 15.) O. M. szá­mú utasítás részletesen meg­határozta a pedagógusok be­sorolásának feltételeit, a bér­rendezés első ízbeni végrehaj­tásával kapcsolatos teendőket, határidőket. A besorolási munkák időbe­­ni és helyes végrehajtása ér­dekében szakszervezetünk el­nöksége az Oktatásügyi Mi­nisztériummal közösen a be­sorolási munkák megkezdése előtt országos értekezletet tar­tott a megyei oktatási osztá­lyok és a területi bizottságok funkcionáriusai rész­ére. Ezt követően területi bizottsága­ink és a megyei oktatási osz­tályok megyénként tárgyal­ták meg a járások állami és szakszervezeti vezetőivel a be­sorolási teendőket. A járási oktatási osztályok általában időben kezdték meg az egyes pedagógusok besorolásával kapcsolatos munkákat és azt a miniszteri utasításban meg­állapított határidőre be is fe­jezték. E munkákat az Okta­tásügyi Minisztérium és szak­­szervezetünk elnöksége által megbízott munkatársak a hely­színen segítették és ellenőriz­ték. A tapasztalatok azt mutat­ták, hogy az oktatási osztályok álta­lában jó munkát végez­tek. Általános tapasztalat volt az is, hogy szakszer­vezeti bizottságaink ered­ményesen működtek közre a besorolásnál, szorosan együtt dolgoztak az ok­tatási osztállyal, így a sok között pl. a hevesi, paksi, soproni járásokban, a budapesti VIII. kerületben a nevelők bérének helyes meg­állapítása érdekében minden­re kiterjedő alapossággal, nagy körültekintéssel, a munka he­lyes megszervezésével végez­ték egy-egy pedagógus beso­rolását. A felmerülő problé­mákat az oktatási osztály és a szakszervezeti bizottság ki­küldötte megtárgyalta, a ké­tes esetekben a határozat meg­hozatala előtt a felsőbb szer­vek döntését kérték. Ez a né­hány példa is azt mutatja, hogy szakszervezeti funkcioná­riusaink általában látták, hogy a rendelet helyes végrehajtásá­nak jelentős mozzanata a be­sorolás, átérezték az ezzel járó felelősséget. Megállapítható azonban, hogy egy-két járásban lebecsül­ték a munka jelentőségét. Ebből adódhatott pl., hogy a győri járási szakszervezeti bi­zottság kiküldötte, Bácsi Jó­zsef felelőtlenül, a besorolási tervezeteket még kitöltés előtt aláírta s így az egyes helyte­len besorolások ellen észrevé­telt sem tehetett. A munka le­becsülése másutt abban mutat­kozott meg, mint például a ta­mási járásban, hogy későn kezdtek a besorolásokhoz. Helytelen, hogy Somogy megye több járásában az utasításban megjelölt határidőre, augusztus 25-re nem fejeződött be a be­sorolási munka. Bár kétségte­len, hogy az oktatási osztályok­nak ebben az időszakban szá­mos más, igen fontos feladatuk is volt, másrészt egyes nevelők munkaköri beosztása (pl. osz­tályfőnökség)) még nem történt meg, a munka jobb megszerve­zésével a határidő elmaradás elkerülhető lett volna. A jövő­ben az Oktatásügyi Miniszté­riumnak is jobban kell ügyel­nie arra, hogy az oktatási osz­tályok részére adott határidős feladatok ne torlódjanak job­ban, figyelembe kell venni a munkák elvégzésének lehetősé­geit. A besorolások során egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a fokozatba való besorolás kérdése volt. Számos probléma merült fel a soronlívüli előlép­tetésekkel nyert évek szá­mának figyelembevételé­vel kapcsolatban. A helyes elbírálás biztosításá­hoz kívánt segítséget adni a Nevelők Lapja augusztus 19-i számában közölt cikkünk a „Jó tudni”, rovat keretében. Meg­állapítható, hogy a besorolást végző szervek az eddig helyte­lenül figyelembevett, a tanügy­ igazgatásban nyert soronkívüli előléptetéseket, az igazgatói 8 évet, stb. ezúttal, helyesen, nem vették figyelembe a beso­rolásnál. Számos kérdés vető­dött fel a szolgálati idő beszá­mításánál. Egyes helyeken az a túlzás mutatkozott, hogy a már eddig jogosan beszámított szol­gálati éveket sem akarták el­ismerni, bár azt a miniszteri utasítás 19. szakasz (2)­ bekez­dése k) pontja előírja.­Ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a legutóbbi időben kért szolgálati idő beszámítások el­bírálásával az oktatási osztá­lyok csak a besorolási munka befejezésével foglalkozhatnak. Az ekkor kért működési évek­nek a fokozatba való beszámí­tása a kérés beadását követő hó 1-től visszamenőleges hatá­lyú. Amennyiben az oktatási osz­tály a kérelmet elutasítja, egyeztető bizottsághoz csak ak­kor fordulhat a kérelmező, ha közszolgálatban eltöltött évek beszámítását kérte. Számos kérdés merült fel a különböző képesítések­kel kapcsolatban. Ezek helyes elbírálásához adott az Oktatásügyi Minisztérium szakszervezetünkkel egyetér­tésben 322—64/1955. sz. alatt tájékoztatót a tájékoztató 4. pontja értelmében a pedagó­gusok képesítésének elbírálá­sánál nem a képesítést adó in­tézet, tanfolyam stb. jellege, vagy a tanulmányi idő tartama határozza meg a besorolást, ha­nem az a körülmény, hogy az oklevél vagy bizonyítvány mi­lyen képzettséget állapít meg, milyen tanításra jogosít Ugyanezen utasítás — tekint­ve, hogy az egyes pótlékok megállapításával, valamint megosztásával kapcsolatosan számos probléma merült fel — —16. pontjában előírja, hogy a pótlék megállapításakor a mi­niszteri utasítás rendelkezései szerint kell eljárni, vagyis a pótlékot minden esetben meg kell állapítani, ha az utasítás­ban előírt feltételek fennállnak még akkor is, ha a pótlék fo­lyósítására az előző szabályo­zás szerint nem volt lehetőség. Ugyanakkor a pótlék folyósí­tását meg kell szüntetni, ha az utasítás alapján nincsenek meg a további folyósítás feltételei. A 60/1955. (O. K. 15.) O. M. számú utasítás 110 §-a értel­mében az új besorolás ellen az értesítő kézhezvételétől számított két hónapon be­lül a pedagógus munka­­­helye szerint illetékes egyeztető bizottsághoz for­dulhat panasszal, ennek határozata ellen pedig a kézhezvételtől számított 8 napon belül az illetékes te­rületi egyeztető bizottság­hoz fellebbezéssel élhet. A Minisztertanács rendeleté­nek maradéktalan, helyes vég­rehajtása, a bérfegyelem meg­szilárdítása érdekében az elkö­vetkezendő időszakban az egyeztető bizottságokra foko­zott felelősség hárul. Egyeztető bizottságaink minden esetben körültekintően vizsgálják meg a panaszt és az idevonatkozó rendelkezések figyelembevéte­lével hozzák meg határozatu­kat. Szabó István A bolgár szocialista kultúra felvirágzása A POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HATALOM átvétele­­ burzsoázia kezéből,, a termelőerők nagyarányú kifejlődése, a szociálisig építés általános programjának elválaszthatatlan részeként végrehajtott széleskörű kulturális reform megte­remtette Bulgáriában a kulturális forradalom feltételeit. A bolgár kultúra megőrizte mindazt, ami örökségében becses és hasznos, s most tartalmában szocialista, formájában nem­zeti kultúraként fejlődik tovább. A bolgár szocialista kultúra gránitszilárd alapja a diadalmas marxi-leniai világnézet alkotói a népi tömegek. Példaképük a világ leghaladóbb kul­túrája: a szovjet kultúra. A tanuláshoz való jog a bolgár nép egyik legnagyobb vívmánya. A tanulók száma Bulgáriában ma több, mint egy millió. Az elemi oktatás kötelező, egyre bővül az általános­és szakközépiskolák hálózata, évről évre nagyobbak a közok­tatásra fordított összegek. A NÉPI DEMOKRATIKUS KORMÁNYZAT évei alatt óriási fejlődésnek indult a felsőoktatás. 1939-ben Bulgáriában mindössze öt főiskola működött 11 karral és 23 szakkal. Ma nem kevesebb, mint 21 főiskola működik, s a karok száma 31, a szakoké mintegy 150. A főiskolák kapui szélesre tárultak a dolgozók fiai és leányai előtt A bolgár felsőoktatási intézetek kádereket képeznek a népgazdaság csaknem valamennyi ága számára. Az első öt­éves terv során több, mint 23 000 ifjú szakember szerzett fő­iskolai képesítést Tavaly nem kevesebb, mint 7000 főiskolás hagyta el az egyetemeket. Azok az összegek, amelyeket a monarcho-fasiszta uralom a tudomány, az irodalom és a művészet támogatására költött, alamizsnaszámba is alig mennek azokhoz az összegekhez ké­pest, amelyeket a népi kormányzat költ hasonló célokra. A tudomány, a felsőiskolai oktatás és a művészet támogatására fordított összeg ma 120-szor, az ösztöndíjakra fordított összeg pedig nem kevesebb, mint 3600-szor nagyobb, mint a háború előtt volt. PEDAGÓGUSOK SZŐKE BÉLA Kiváló Tanító Abaújszántó, általános tanítója. Dr. KISBÁN LÁSZLÓ Kiváló Tanár Iskola Esztergom, Kenyérmezei Bányagé­pészeti Technikum igazgatója. Dr. PAPP ZOLTÁN Kiváló Tanár Mezőkövesd, általános gimná­zium igazgatója OSVÁTH ANDRÁS Kiváló Tanár Komádi, általános iskola igazgatója Szakszervezetünk feladatai a pedagógusok továbbképzésében Sok szó esett már az új tan­év jelentőségéről Többször hangzott el, hogy ebben az új tanévben jobb, pártosabb ne­velőmunkát kell végezni. E jobb, pártosabb nevelőmunka biztosítása érdekében nagy fi­gyelmet kell fordítani a peda­gógusok politikai és szakmai továbbképzésére. Az idei továbbképzés az el­múlt év tapasztalataira épül. Mindenekelőtt félreérthetetle­nül leszögezzük, hogy a peda­gógusok szervezett­­tovább­képzése állami feladat és ezt a tanév során érvényesíte­nünk kell. Ez azt jelenti, hogy az oktatásügyi apparátus minden fokon felelős a nevelők politikai és szak­mai fejlődéséért. Ennek alkalmazása során a Központi Pedagógus Tovább­képző Intézet tervet dolgoz ki, hogy az egyes tantárgyakon belül elsősorban milyen kér­ést kíván tenni a szakszer­vezet a nevelők ideológiai és szakmai továbbképzése érde­kében? Mindenekelőtt biztosí­tani kívánjuk, hogy szakszer­vezeti bizottságaink a jövőben szüntessék meg tevékenysé­gük egyoldalúságát, hogy el­sősorban és szinte kizárólag a nevelők szakmai fejlődéséhez nyújtottak segítséget, elha­nyagolván az ideológiai to­vábbképzést. A nevelők poli­tikai fejlesztése érdekében különböző, változatos, a neve­lők érdeklődési körének meg­felelő lehetőségeket kell te­remteni a legfontosabb elmé­leti és napi politikai kérdé­sek megismertetésére. Ezért rendszeresíteni kívánjuk a szakszervezeti bizottsá­gok szervezésével iskolá­inkban az iskolai politikai vitákat. Ezeken a vitákon egy-egy fej­lettebb nevelő vezetésével a legfontosabb párt- és kor­mányhatározatokat, a nemzet­közi élet és hazánk életének jelentősebb eseményeit vitat­juk meg. Távolról sem a régi sajtóviták rosszul megszerve­zett, a szó rossz értelmében vett iskolás jellegét kívánjuk visszahozni, hanem azt akar­juk, hogy legyen egy fórum, ahol a nevelők megvitathat­ják a tantestületet érdeklő és munkájukat befolyásoló kér­déseket, eseményeket. Olya­nokká kell tenni e vitákat, hogy itt erősödjön minden közoktatásügyi dolgozó fele­lőssége az ország építéséért. Szakszervezetünk ez évben, lehetőleg minél több kör­zetben rendszeres ideoló­giai előadásokat kíván szervezni. Ezeken az előadásokon a kör­zet pedagógusait érintő elmé­leti kérdéseket, továbbá fon­tos világnézeti problémákat tisztázunk, s nem „felülről” előírt kérdéseket kívánunk ráerőszakolni a pedagógusok­ra, hanem a meglévő igények kielégítésére törekszünk. Min­den körzetben olyan és annyi előadást kell szervezni, amennyi érdeklődésre igényt­­ések elmélyítéséhez kell segít­séget nyújtani, hogy a pedagó­gusok a tanévnyitó utasítás­ban megjelölt feladatoknak eleget tehessenek. A megyei, járási szakfelügyelők a szak­mai továbbképzés tartalmi irányítóivá és szervezőivé vál­­­­nak. A szakmai továbbképzési napokkal a falusi pedagógu­sok szakmai továbbképzésén kívánunk segíteni. Nőni fog az ideológiai oktatásba bevont pedagógusok­­száma, elsősor­ban a falusi és tanyai isko­lákból. Központilag gondosko­dás történik a konferencia ve­zetők elméleti és módszertani színvonalának emeléséről. Na­gyobb számban vonnak be pe­dagógusokat a pártoktatásba A pedagógusok­ politikai és szakmai nevelése nem csupán állami feladat. A szakszerve­zetnek is egyik legfőbb fel­adata, hogy gondoskodjon a pedagógusok politikai és szak­mai neveléséről Szakszervezetünk a jövő­ben is folytatni fogja és bővíteni kívánja a nem­zetközi kérdések ismerte­tését. Szakszervezeti bizottságaink elsősorban a megyeszékhe­lyeken és nagyobb városokban a különböző követségek kul­turális intézményeinek segít­annak az elvnek a hangoz­tatása, hogy az ideológiai to­vábbképzés segítésében nagy lépéssel kell az idén előbbre haladnunk, nem jelentheti azt, hogy csökkentsük tevékenysé­günket — amely az elmúlt év során gazdag eredményeket hozott — a szakmai tovább­képzés érdekében. Szakszervezetünk a szak­­felügyelőkkel, TTIT-vel, a METESZ-szel együttmű­ködve továbbra is bizto­sítani kívánja pedagógiai és szaktárgyi előadások szervezését, a legjobb ne­m gazdag és változatos lehe­tőségek megteremtése nem szabad azonban, hogy elfeled­tesse velünk azt a tényt, hogy a nevelők továbbképzésé­nek és fejlődésének igazi biztosítéka — bármennyi­re szükséges is — nem a különböző előadásokon és vitákon való részvétel, ha­nem a nevelők önképzése. Az előadások, viták, tapasz­talatcserék csak kiegészítik ezt, segítséget nyújtanak az önképzés során felmerült problémák tisztázásához, le­hetőséget adnak egy-egy új módszer megismeréséhez, vagy talán a már használt, de még bizonytalankodással használt módszerek eredményessé téte­léhez. Az önképzés előmozdí­tása érdekében jelentős mér­tékben fejlesztjük az elkövet­kezendő években is könyvtá­rainkat és biztosítani kíván­juk, hogy ott megtalálhassák a nevelők az őket érdeklő ideológiai és szakmai könyve­ket. Nagy segítséget nyújtanak a pedagógusok munkájához a különböző társadalmi szervek által szervezett előadások, vi­ták, konferenciák. Ezek szük­ségesek és feltétlenül igényel­nünk kell a jövőben is szer­vezésüket. Azonban az okta­tási osztályok mellett a szakszervezeti bizottsá­gaink is vigyázzanak arra, hogy a­­ pedagógusok to­vábbképzésének segítése ne váljék a pedagógusok munkájának gátlójává. A különböző rendezvényeken való részvétel ne akadályozza a pedagógusokat iskolai mun­kájukban, órájukra való fel­készülésben. A helyes mérték­kel szervezett továbbképzési lehetőségekre a rendezvények komoly tartalmával kell ér­deklődést kelteni. Szakszervezetünk egész munkájában törekedni fog arra, hogy megbecsü­lést szerezzen a tovább­képzésben kiemelkedő pe­dagógusoknak. A kitüntetések, a jutalmak, a rendkívüli előléptetések ellen­ségével megszervezik a Szót Sv­jetunió, egy-egy népi demok­ratikus ország, vagy más or­szágok társadalmi és politi­kai rendszerének, kulturális eredményeinek ismertetését. Ezeken az alkalmakon irodal­mi és zeneműsorokból, kiállí­tásokból megismerhetik az ér­deklődök egy-egy ország éle­tét, fejlődését. Úgy véljük he­lyes lesz, ha a szakszervezeti bizottságok — különösen vá­rosokban — nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy ismertes­sék és propagálják a béke­harc eredményét. Ezért na­gyobb számban fogunk a jö­vőben felkérni újságírókat, külföldi kongresszusokon rész­vevő magyar küldötteket, va­lamint a hazánkban tartózko­dó külföldi vendégeket, hogy kultúrotthonainkban, kultúr­­szobáinkban ismertessék a békeharc eseményeit, a világ békeszerető népeinek küzdel­­­mét a békés jövőért. E változatos lehetőségek mellett természetesen szakszervezetünk tovább­ra is elsőrendű feladatá­nak tekinti, hogy segítse az állami ideológiai to­vábbképzésben résztvevő nevelők tanulását. Folytatni fogjuk és szélesíteni kívánjuk a tanulókörök szer­vezését, szükség esetén, al­kalmakként konzultációk szer­­­vezését a nevelők tanulása­i­nak megkönnyítésére, velők tapasztalatainak el­terjesztését. Az idén különösképpen fo­kozni kívánjuk, — s lehető­ségekhez képest rendszeressé tenni — a kitüntetett nevelők munkabeszámolóit s az újító pedagógusok tapasztalatainak elterjesztését, újításainak nép­szerűsítését. Az idén is meg­szervezzük két alkalommal a Nevelők Napját. Ezeken első­sorban a nevelők munkájá­hoz kívánunk segítséget nyúj­tani pedagógiai előadások szervezésével, valamint a ta­valyi tapasztalatokat felhasz­nálva kulturális élményt kí­vánunk biztosítani elsősorban a falusi kartársaink számára. válásánál feltétlenül előnyben kell részesíteni ezeket a nev­­velőket a magukat nem képező, elmaradó és ezért gyengébb munkát végző pedagógusokkal szemben. " I­­ „Mi új társadalmat alkot­tunk... A tanítónak ebben az épülő hatalmas kollektí­vában óriási erkölcsi súllyal és erkölcsi jelentőséggel kell rendelkeznie. Ez a körülmény természetesen a szakmai szer­vezetek és pártunk elé is azt a feladatot tűzi, hogy min­den tekintetben emeljük a tanító erkölcsi és politikai jelentőségét. Kétségtelen, hogy a tanító jelentősége és tekint­­élye évről évre nagyobb lesz. Úgy vélem, hogy a tanító ezt a tekintélyt munkájával rövid időn belül teljes egészében ki fogja vívni". (Kalinin: A kommunista nevelés kérdései 49. Oldal.) Szakszervezetünk tevékeny­»­ségét a továbbképzés segíté­sében az vezérli, hogy mind­inkább és mind hamarabb al­kalmassá tegyük a tanítót e tekintély megszerzésére. Mezei Gyula A nevelők ideológiai képzése érdekében A szakmai továbbképzés érdekében A fejlődés igazi biztosítéka: a pedagógus HA­JDÚ-BIH­A­R MEGYÉ­BEN kétezernyolcszáz gyermek lakik diákotthonokban. Debre­cenben mezőgazdasági jellegű ifjúsági otthont létesítettek, melyben 30 általános iskolát végzett gyermeket helyeztek el. Hajdúszoboszlón szeptem­ber 1-én nyílt meg a Tiszántúl első óvodai gyermekotthona. Tégláson az egykori grófi kas­télyban 120 általános iskolás talált otthonra. SZEKSZÁRDON ez év ta­vaszán kezdték meg egy két­emeletes iskola és egy kétcsa­­ládos tanári lakás építkezését. Az iskolát közel 6 millió forin­tos beruházással építik. A föld­­munkálatok jó részét már el­végezték, jelenleg a pincék és az alagsor építésén dolgoznak. Nevelők Lapja 3

Next