Nevelők Lapja, 1955 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1955-09-15 / 18. szám
A pedagógusok Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott pedagógusok béreinek felemeléséről szóló minisztertanácsi rendelet alapján a 60/1955. (O. K. 15.) O. M. számú utasítás részletesen meghatározta a pedagógusok besorolásának feltételeit, a bérrendezés első ízbeni végrehajtásával kapcsolatos teendőket, határidőket. A besorolási munkák időbeni és helyes végrehajtása érdekében szakszervezetünk elnöksége az Oktatásügyi Minisztériummal közösen a besorolási munkák megkezdése előtt országos értekezletet tartott a megyei oktatási osztályok és a területi bizottságok funkcionáriusai részére. Ezt követően területi bizottságaink és a megyei oktatási osztályok megyénként tárgyalták meg a járások állami és szakszervezeti vezetőivel a besorolási teendőket. A járási oktatási osztályok általában időben kezdték meg az egyes pedagógusok besorolásával kapcsolatos munkákat és azt a miniszteri utasításban megállapított határidőre be is fejezték. E munkákat az Oktatásügyi Minisztérium és szakszervezetünk elnöksége által megbízott munkatársak a helyszínen segítették és ellenőrizték. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az oktatási osztályok általában jó munkát végeztek. Általános tapasztalat volt az is, hogy szakszervezeti bizottságaink eredményesen működtek közre a besorolásnál, szorosan együtt dolgoztak az oktatási osztállyal, így a sok között pl. a hevesi, paksi, soproni járásokban, a budapesti VIII. kerületben a nevelők bérének helyes megállapítása érdekében mindenre kiterjedő alapossággal, nagy körültekintéssel, a munka helyes megszervezésével végezték egy-egy pedagógus besorolását. A felmerülő problémákat az oktatási osztály és a szakszervezeti bizottság kiküldötte megtárgyalta, a kétes esetekben a határozat meghozatala előtt a felsőbb szervek döntését kérték. Ez a néhány példa is azt mutatja, hogy szakszervezeti funkcionáriusaink általában látták, hogy a rendelet helyes végrehajtásának jelentős mozzanata a besorolás, átérezték az ezzel járó felelősséget. Megállapítható azonban, hogy egy-két járásban lebecsülték a munka jelentőségét. Ebből adódhatott pl., hogy a győri járási szakszervezeti bizottság kiküldötte, Bácsi József felelőtlenül, a besorolási tervezeteket még kitöltés előtt aláírta s így az egyes helytelen besorolások ellen észrevételt sem tehetett. A munka lebecsülése másutt abban mutatkozott meg, mint például a tamási járásban, hogy későn kezdtek a besorolásokhoz. Helytelen, hogy Somogy megye több járásában az utasításban megjelölt határidőre, augusztus 25-re nem fejeződött be a besorolási munka. Bár kétségtelen, hogy az oktatási osztályoknak ebben az időszakban számos más, igen fontos feladatuk is volt, másrészt egyes nevelők munkaköri beosztása (pl. osztályfőnökség)) még nem történt meg, a munka jobb megszervezésével a határidő elmaradás elkerülhető lett volna. A jövőben az Oktatásügyi Minisztériumnak is jobban kell ügyelnie arra, hogy az oktatási osztályok részére adott határidős feladatok ne torlódjanak jobban, figyelembe kell venni a munkák elvégzésének lehetőségeit. A besorolások során egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a fokozatba való besorolás kérdése volt. Számos probléma merült fel a soronlívüli előléptetésekkel nyert évek számának figyelembevételével kapcsolatban. A helyes elbírálás biztosításához kívánt segítséget adni a Nevelők Lapja augusztus 19-i számában közölt cikkünk a „Jó tudni”, rovat keretében. Megállapítható, hogy a besorolást végző szervek az eddig helytelenül figyelembevett, a tanügy igazgatásban nyert soronkívüli előléptetéseket, az igazgatói 8 évet, stb. ezúttal, helyesen, nem vették figyelembe a besorolásnál. Számos kérdés vetődött fel a szolgálati idő beszámításánál. Egyes helyeken az a túlzás mutatkozott, hogy a már eddig jogosan beszámított szolgálati éveket sem akarták elismerni, bár azt a miniszteri utasítás 19. szakasz (2) bekezdése k) pontja előírja.Ezúttal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a legutóbbi időben kért szolgálati idő beszámítások elbírálásával az oktatási osztályok csak a besorolási munka befejezésével foglalkozhatnak. Az ekkor kért működési éveknek a fokozatba való beszámítása a kérés beadását követő hó 1-től visszamenőleges hatályú. Amennyiben az oktatási osztály a kérelmet elutasítja, egyeztető bizottsághoz csak akkor fordulhat a kérelmező, ha közszolgálatban eltöltött évek beszámítását kérte. Számos kérdés merült fel a különböző képesítésekkel kapcsolatban. Ezek helyes elbírálásához adott az Oktatásügyi Minisztérium szakszervezetünkkel egyetértésben 322—64/1955. sz. alatt tájékoztatót a tájékoztató 4. pontja értelmében a pedagógusok képesítésének elbírálásánál nem a képesítést adó intézet, tanfolyam stb. jellege, vagy a tanulmányi idő tartama határozza meg a besorolást, hanem az a körülmény, hogy az oklevél vagy bizonyítvány milyen képzettséget állapít meg, milyen tanításra jogosít Ugyanezen utasítás — tekintve, hogy az egyes pótlékok megállapításával, valamint megosztásával kapcsolatosan számos probléma merült fel — —16. pontjában előírja, hogy a pótlék megállapításakor a miniszteri utasítás rendelkezései szerint kell eljárni, vagyis a pótlékot minden esetben meg kell állapítani, ha az utasításban előírt feltételek fennállnak még akkor is, ha a pótlék folyósítására az előző szabályozás szerint nem volt lehetőség. Ugyanakkor a pótlék folyósítását meg kell szüntetni, ha az utasítás alapján nincsenek meg a további folyósítás feltételei. A 60/1955. (O. K. 15.) O. M. számú utasítás 110 §-a értelmében az új besorolás ellen az értesítő kézhezvételétől számított két hónapon belül a pedagógus munkahelye szerint illetékes egyeztető bizottsághoz fordulhat panasszal, ennek határozata ellen pedig a kézhezvételtől számított 8 napon belül az illetékes területi egyeztető bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A Minisztertanács rendeletének maradéktalan, helyes végrehajtása, a bérfegyelem megszilárdítása érdekében az elkövetkezendő időszakban az egyeztető bizottságokra fokozott felelősség hárul. Egyeztető bizottságaink minden esetben körültekintően vizsgálják meg a panaszt és az idevonatkozó rendelkezések figyelembevételével hozzák meg határozatukat. Szabó István A bolgár szocialista kultúra felvirágzása A POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI HATALOM átvétele burzsoázia kezéből,, a termelőerők nagyarányú kifejlődése, a szociálisig építés általános programjának elválaszthatatlan részeként végrehajtott széleskörű kulturális reform megteremtette Bulgáriában a kulturális forradalom feltételeit. A bolgár kultúra megőrizte mindazt, ami örökségében becses és hasznos, s most tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúraként fejlődik tovább. A bolgár szocialista kultúra gránitszilárd alapja a diadalmas marxi-leniai világnézet alkotói a népi tömegek. Példaképük a világ leghaladóbb kultúrája: a szovjet kultúra. A tanuláshoz való jog a bolgár nép egyik legnagyobb vívmánya. A tanulók száma Bulgáriában ma több, mint egy millió. Az elemi oktatás kötelező, egyre bővül az általánosés szakközépiskolák hálózata, évről évre nagyobbak a közoktatásra fordított összegek. A NÉPI DEMOKRATIKUS KORMÁNYZAT évei alatt óriási fejlődésnek indult a felsőoktatás. 1939-ben Bulgáriában mindössze öt főiskola működött 11 karral és 23 szakkal. Ma nem kevesebb, mint 21 főiskola működik, s a karok száma 31, a szakoké mintegy 150. A főiskolák kapui szélesre tárultak a dolgozók fiai és leányai előtt A bolgár felsőoktatási intézetek kádereket képeznek a népgazdaság csaknem valamennyi ága számára. Az első ötéves terv során több, mint 23 000 ifjú szakember szerzett főiskolai képesítést Tavaly nem kevesebb, mint 7000 főiskolás hagyta el az egyetemeket. Azok az összegek, amelyeket a monarcho-fasiszta uralom a tudomány, az irodalom és a művészet támogatására költött, alamizsnaszámba is alig mennek azokhoz az összegekhez képest, amelyeket a népi kormányzat költ hasonló célokra. A tudomány, a felsőiskolai oktatás és a művészet támogatására fordított összeg ma 120-szor, az ösztöndíjakra fordított összeg pedig nem kevesebb, mint 3600-szor nagyobb, mint a háború előtt volt. PEDAGÓGUSOK SZŐKE BÉLA Kiváló Tanító Abaújszántó, általános tanítója. Dr. KISBÁN LÁSZLÓ Kiváló Tanár Iskola Esztergom, Kenyérmezei Bányagépészeti Technikum igazgatója. Dr. PAPP ZOLTÁN Kiváló Tanár Mezőkövesd, általános gimnázium igazgatója OSVÁTH ANDRÁS Kiváló Tanár Komádi, általános iskola igazgatója Szakszervezetünk feladatai a pedagógusok továbbképzésében Sok szó esett már az új tanév jelentőségéről Többször hangzott el, hogy ebben az új tanévben jobb, pártosabb nevelőmunkát kell végezni. E jobb, pártosabb nevelőmunka biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítani a pedagógusok politikai és szakmai továbbképzésére. Az idei továbbképzés az elmúlt év tapasztalataira épül. Mindenekelőtt félreérthetetlenül leszögezzük, hogy a pedagógusok szervezetttovábbképzése állami feladat és ezt a tanév során érvényesítenünk kell. Ez azt jelenti, hogy az oktatásügyi apparátus minden fokon felelős a nevelők politikai és szakmai fejlődéséért. Ennek alkalmazása során a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet tervet dolgoz ki, hogy az egyes tantárgyakon belül elsősorban milyen kérést kíván tenni a szakszervezet a nevelők ideológiai és szakmai továbbképzése érdekében? Mindenekelőtt biztosítani kívánjuk, hogy szakszervezeti bizottságaink a jövőben szüntessék meg tevékenységük egyoldalúságát, hogy elsősorban és szinte kizárólag a nevelők szakmai fejlődéséhez nyújtottak segítséget, elhanyagolván az ideológiai továbbképzést. A nevelők politikai fejlesztése érdekében különböző, változatos, a nevelők érdeklődési körének megfelelő lehetőségeket kell teremteni a legfontosabb elméleti és napi politikai kérdések megismertetésére. Ezért rendszeresíteni kívánjuk a szakszervezeti bizottságok szervezésével iskoláinkban az iskolai politikai vitákat. Ezeken a vitákon egy-egy fejlettebb nevelő vezetésével a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat, a nemzetközi élet és hazánk életének jelentősebb eseményeit vitatjuk meg. Távolról sem a régi sajtóviták rosszul megszervezett, a szó rossz értelmében vett iskolás jellegét kívánjuk visszahozni, hanem azt akarjuk, hogy legyen egy fórum, ahol a nevelők megvitathatják a tantestületet érdeklő és munkájukat befolyásoló kérdéseket, eseményeket. Olyanokká kell tenni e vitákat, hogy itt erősödjön minden közoktatásügyi dolgozó felelőssége az ország építéséért. Szakszervezetünk ez évben, lehetőleg minél több körzetben rendszeres ideológiai előadásokat kíván szervezni. Ezeken az előadásokon a körzet pedagógusait érintő elméleti kérdéseket, továbbá fontos világnézeti problémákat tisztázunk, s nem „felülről” előírt kérdéseket kívánunk ráerőszakolni a pedagógusokra, hanem a meglévő igények kielégítésére törekszünk. Minden körzetben olyan és annyi előadást kell szervezni, amennyi érdeklődésre igénytések elmélyítéséhez kell segítséget nyújtani, hogy a pedagógusok a tanévnyitó utasításban megjelölt feladatoknak eleget tehessenek. A megyei, járási szakfelügyelők a szakmai továbbképzés tartalmi irányítóivá és szervezőivé válnak. A szakmai továbbképzési napokkal a falusi pedagógusok szakmai továbbképzésén kívánunk segíteni. Nőni fog az ideológiai oktatásba bevont pedagógusokszáma, elsősorban a falusi és tanyai iskolákból. Központilag gondoskodás történik a konferencia vezetők elméleti és módszertani színvonalának emeléséről. Nagyobb számban vonnak be pedagógusokat a pártoktatásba A pedagógusok politikai és szakmai nevelése nem csupán állami feladat. A szakszervezetnek is egyik legfőbb feladata, hogy gondoskodjon a pedagógusok politikai és szakmai neveléséről Szakszervezetünk a jövőben is folytatni fogja és bővíteni kívánja a nemzetközi kérdések ismertetését. Szakszervezeti bizottságaink elsősorban a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban a különböző követségek kulturális intézményeinek segítannak az elvnek a hangoztatása, hogy az ideológiai továbbképzés segítésében nagy lépéssel kell az idén előbbre haladnunk, nem jelentheti azt, hogy csökkentsük tevékenységünket — amely az elmúlt év során gazdag eredményeket hozott — a szakmai továbbképzés érdekében. Szakszervezetünk a szakfelügyelőkkel, TTIT-vel, a METESZ-szel együttműködve továbbra is biztosítani kívánja pedagógiai és szaktárgyi előadások szervezését, a legjobb nem gazdag és változatos lehetőségek megteremtése nem szabad azonban, hogy elfeledtesse velünk azt a tényt, hogy a nevelők továbbképzésének és fejlődésének igazi biztosítéka — bármennyire szükséges is — nem a különböző előadásokon és vitákon való részvétel, hanem a nevelők önképzése. Az előadások, viták, tapasztalatcserék csak kiegészítik ezt, segítséget nyújtanak az önképzés során felmerült problémák tisztázásához, lehetőséget adnak egy-egy új módszer megismeréséhez, vagy talán a már használt, de még bizonytalankodással használt módszerek eredményessé tételéhez. Az önképzés előmozdítása érdekében jelentős mértékben fejlesztjük az elkövetkezendő években is könyvtárainkat és biztosítani kívánjuk, hogy ott megtalálhassák a nevelők az őket érdeklő ideológiai és szakmai könyveket. Nagy segítséget nyújtanak a pedagógusok munkájához a különböző társadalmi szervek által szervezett előadások, viták, konferenciák. Ezek szükségesek és feltétlenül igényelnünk kell a jövőben is szervezésüket. Azonban az oktatási osztályok mellett a szakszervezeti bizottságaink is vigyázzanak arra, hogy a pedagógusok továbbképzésének segítése ne váljék a pedagógusok munkájának gátlójává. A különböző rendezvényeken való részvétel ne akadályozza a pedagógusokat iskolai munkájukban, órájukra való felkészülésben. A helyes mértékkel szervezett továbbképzési lehetőségekre a rendezvények komoly tartalmával kell érdeklődést kelteni. Szakszervezetünk egész munkájában törekedni fog arra, hogy megbecsülést szerezzen a továbbképzésben kiemelkedő pedagógusoknak. A kitüntetések, a jutalmak, a rendkívüli előléptetések ellenségével megszervezik a Szót Svjetunió, egy-egy népi demokratikus ország, vagy más országok társadalmi és politikai rendszerének, kulturális eredményeinek ismertetését. Ezeken az alkalmakon irodalmi és zeneműsorokból, kiállításokból megismerhetik az érdeklődök egy-egy ország életét, fejlődését. Úgy véljük helyes lesz, ha a szakszervezeti bizottságok — különösen városokban — nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy ismertessék és propagálják a békeharc eredményét. Ezért nagyobb számban fogunk a jövőben felkérni újságírókat, külföldi kongresszusokon részvevő magyar küldötteket, valamint a hazánkban tartózkodó külföldi vendégeket, hogy kultúrotthonainkban, kultúrszobáinkban ismertessék a békeharc eseményeit, a világ békeszerető népeinek küzdelmét a békés jövőért. E változatos lehetőségek mellett természetesen szakszervezetünk továbbra is elsőrendű feladatának tekinti, hogy segítse az állami ideológiai továbbképzésben résztvevő nevelők tanulását. Folytatni fogjuk és szélesíteni kívánjuk a tanulókörök szervezését, szükség esetén, alkalmakként konzultációk szervezését a nevelők tanulásainak megkönnyítésére, velők tapasztalatainak elterjesztését. Az idén különösképpen fokozni kívánjuk, — s lehetőségekhez képest rendszeressé tenni — a kitüntetett nevelők munkabeszámolóit s az újító pedagógusok tapasztalatainak elterjesztését, újításainak népszerűsítését. Az idén is megszervezzük két alkalommal a Nevelők Napját. Ezeken elsősorban a nevelők munkájához kívánunk segítséget nyújtani pedagógiai előadások szervezésével, valamint a tavalyi tapasztalatokat felhasználva kulturális élményt kívánunk biztosítani elsősorban a falusi kartársaink számára. válásánál feltétlenül előnyben kell részesíteni ezeket a nevvelőket a magukat nem képező, elmaradó és ezért gyengébb munkát végző pedagógusokkal szemben. " I „Mi új társadalmat alkottunk... A tanítónak ebben az épülő hatalmas kollektívában óriási erkölcsi súllyal és erkölcsi jelentőséggel kell rendelkeznie. Ez a körülmény természetesen a szakmai szervezetek és pártunk elé is azt a feladatot tűzi, hogy minden tekintetben emeljük a tanító erkölcsi és politikai jelentőségét. Kétségtelen, hogy a tanító jelentősége és tekintélye évről évre nagyobb lesz. Úgy vélem, hogy a tanító ezt a tekintélyt munkájával rövid időn belül teljes egészében ki fogja vívni". (Kalinin: A kommunista nevelés kérdései 49. Oldal.) Szakszervezetünk tevékeny»ségét a továbbképzés segítésében az vezérli, hogy mindinkább és mind hamarabb alkalmassá tegyük a tanítót e tekintély megszerzésére. Mezei Gyula A nevelők ideológiai képzése érdekében A szakmai továbbképzés érdekében A fejlődés igazi biztosítéka: a pedagógus HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN kétezernyolcszáz gyermek lakik diákotthonokban. Debrecenben mezőgazdasági jellegű ifjúsági otthont létesítettek, melyben 30 általános iskolát végzett gyermeket helyeztek el. Hajdúszoboszlón szeptember 1-én nyílt meg a Tiszántúl első óvodai gyermekotthona. Tégláson az egykori grófi kastélyban 120 általános iskolás talált otthonra. SZEKSZÁRDON ez év tavaszán kezdték meg egy kétemeletes iskola és egy kétcsaládos tanári lakás építkezését. Az iskolát közel 6 millió forintos beruházással építik. A földmunkálatok jó részét már elvégezték, jelenleg a pincék és az alagsor építésén dolgoznak. Nevelők Lapja 3