Pedagógusok Lapja, 1989 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-24 / 6. szám
Egy kiállítás margójára Harminc éve ismerem Somfainé Pados Máriát, ezt a szorgalmas, példamutató, kedves aszszonyt. Ismerem és szeretem. A sors úgy hozta, hogy 1963- ban Tatán együtt képviseltük Pápát az önkéntes nyelvjárási és néprajzi gyűjtők első országos találkozóján. Azóta számtalan megyei tanfolyamon, honismereti rendezvényen vettünk részt Veszprém megyében. Számomra azonban az a két együttmunkálkodás maradt a legemlékezetesebb, amikor közös néprajzi, nyelvészeti témákon dolgoztunk. Az elsőről írás is megjelent a Naplóban, emlékezetem szerint 1963 május végén vagy június elején, Kincskeresők címmel. Egyik kedves tanítványunk, Horváth Iván (azóta már az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Intézetének igazgatója) írt rólunk a megyei lapban. Saját magunkról és az általunk vezetett — akkor még néprajzi szakkörnek nevezett — iskolai tevékenységünkről. Őrzöm ma is ezt az írást. A másik téma összefüggött a területen folyó földrajzinév-gyűjtéssel. Mivel Pápa város nevezetes házainak, utcáinak, tereinek valamint a külterület dűlőneveinek teljes összegyűjtését kellett elvégezni a 24. órában, s a nyelvészeti szempontok elsődleges figyelembevételével, Somfainé Pados Mária értékes dolgozata nem került bele a Pápai járás földrajzi nevei című akadémiai gyűjteménybe. Az ő munkája főleg a néprajzi szempontokat érvényesítette. A dolgozat tudományos értékét azonban minden szakember elismerte. Valóban, Somfainé Pados Mária nagy alapossággal, szinte minden pápai utcát, nevezetes házat, közteret, malmot, hidat keresztet, azóta már lebontott házat megörökített. Munkája az egykor majd megírásra kerülő városi monográfiában semmivel sem pótolható forrásanyag lesz. Szólnom kell arról is, hogy évtizedeken keresztül hangyaszorgalommal gyűjtötte a város kulturális életének dokumentumait. Elsősorban a városi színjátszás érdekelte. Az anyagot a saját, valamint a szemtanúk és szereplők visszaemlékezései alapján rendszerezte, s a pápai Jókai Könyvtár által elindított Jókai Füzetek sorozat első köteteként megjelentette. A dolgozat címe: Adalékok a pápai műkedvelő színjátszás történetéhez 1930— 1975. Leletmentő munka volt. Somfainé Pados Mária generációkat nevelt mint kiváló rajztanár. Pedagógiai munkájában mindig az alábbi gondolat vezérelte: „Keressük mindenben azt, ami szép, finom és igaz!" Ezt nyilatkozta 1985-ben, egyik pápai kiállítása előtt. Ez a gondolat ma is érvényes iránytű a művész számára. Ezt bizonyította legújabb, a művész-pedagógus egész életművét bemutató kiállítása, amely február közepén nyílt meg a Pápai Pedagógus Művelődési Ház kiállítótermében. Ezen a délutánon — s később is — nagyon sokan tisztelegtek a művész, az alkotó pedagógus előtt. Képeit nagy hozzáértéssel Szalai László rajztanár, festőművész mutatta be. Méltatta Somfainé Pados Mária pedagógiai és művészi munkásságát, utalt rá: képeinek egy része már szerepelt több megyei kiállításon, sőt Budapesten, a Fáklya klubban is. Két alkotását a Nemzeti Galéria őrzi. Dr. Tungli Gyula MOLNÁR BERTALAN: KOMPOZÍCIÓ PEDAGÓGUS KÖLTŐK Csizóczki József Magamról: A bajai Tóth Kálmán Ifjúsági Irodalmi Klub tagjaként jelentek meg írásaim. Kecskemétre költözésem miatt a kapcsolat kissé lazult, az új miliőben nemigen találtam meg a számomra megfelelő, járható utat. 1955. X. 9-én születtem Dunafalván, földműves család második gyermekeként. Az általános iskola elvégzése után a bajai iskolákban tanultam tovább. Jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Gyermek és Ifjúsági Otthon nevelője vagyok. Nős, egy fiúgyermek apja. A Pedagógusok Lapjában először jelentkezem. Hajnalodó Felszárad a sötét, józanul az álom. Ébredez a hajnal, fény feszül az ágon. Ablakaikat a fények mossák. Kinyitja szemét a világosság. Alkony Álom van a világ szemén. Az égről lecsordul Némán vonulnak az árnyak. Becsukják szemüket a fény, a házak. És vittük magunkkal a csodát Délután 2-re rendhagyó irodalomórára invitált a kazincbarcikai tanács művelődési osztálya. A gyermekklubkoryoztárban Csorba Piroska borsodi költő-tanár (vagy tanár-költő) az abaúji születésű Kalász László verseit ismertette meg nyolcadikos szakköröseivel. A tíz szerelmes versből összeállított blokk bemutatása, tartalmi és formai kibontása művészi szintű élmény volt. Az óra főszereplőivé a versek váltak. Hála a népköltészetből táplálkozó, de a modern versformákat is használó, a ma emberének életérzéseit bemutató (56 éves) költőnek, aki az idén várja 7. kötetének megjelenését. Gyönyörű verseket hallhattunk, szép bemutatásban. Csorba Piroska művészien átélt versmondását az is fokozta, hogy nem könyvből olvasta fel azokat, hanem emlékezetből adta elő. Mindnyájan éreztük, mennyivel hatásosabb ez a bemutatás, mint a tankönyvből a puszta felolvasás. A tartalomra és a művészi szépre, annak formai megjelenésére (stíluseszközök, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét stb.) érzékenyen reagáló diákokat és a személyes hatás varázspálcájával dolgozó, játszó tanárt ismerhettünk meg. Ügyes érzelmi indítás volt az Anyámnak kontya van bekezdésű vers értelmezése, ami átvezetett a szerelmes versekhez. ..Csak akkor leszek kedvesed, ha kerek kontyod lesz neked, ha mint anyám, első jajomra gyógyírt találsz minden bajomra."* A dévajkodó ifjúság képe a Patakparti világban, a tiszta étert szerelem az Alszol címűben, a kedves iránti áhitat A tányérokban, az egymással egymásért vívódó és „legbelül” síró szerelmes költő a Zöldhagymaágyban fekszem című versben tűnik fel. „... és nehogy mellőlem elmaradj, nehogy más ölbe menekülj mert jaj nekem és jaj neked, ha nem sírsz miattam, mint én, legbelül.** Megszólaltak a mindennapi gondok is. S jelen volt az ebből való egyetlen menekülésről, az ölelésről szóló vers (Ledobom ruhámat), majd az oldó szabadság és a kötöző hűség két szép verse következett. .Ne kötözz úgy eltévelyülök világ ölébe beledülök oldd el a bogot valahogy: örökre veled maradok"* „Hogyha oly nagyon szeretnél akkor is jönnél ha mennél" A verseim — mint a népdalokban — egybeforr a kezdősorral. Így, ilyen egyszerűen, magától értetődően, minden fellengzősség és formai kötöttség nélkül. Aki ezeket a sorokat először leírta, az csak ösztönös tehetségű, mélyen érző, tiszta ember lehet. . S valóban, ilyennek ismertük meg a jelenlévő költőt, aki beteg torka, rekedt hangja ellenére személyes varázsával fokozta az óra ihletettségét. Beszélt gyerekkoráról, családjáról, a természet iránti vonzalmáról, és pályájáról. Záróakkordként a két költő elmondta egy-egy saját versét. Erőt merítve álltunk fel helyünkről és vittünk magunkkal az irodalom és a hit adta csodát a szürke hétköznapokra. Dr. Takács Istvánná „ .. .forró kanalad hántásaimat s csak helyét tudom fújni a elejted fájdalomnak." Pedagógusok Lapja 87 évesen is megy, ahová hívják Kossuth Lajos kései hírnöke Érd városában él Hoitssy Andor, a Kossuth család oldalági leszármazottja. Nagyanyja, Holitsy Miksáné Kossuth Sarolta ugyanis az apja, Kossuth Miklós révén unokahúga volt Kossuth Lajos húgának, Kossuth Zsuzsannának, aki a szabadságharc idején sebesült katonákat ápolt, gyűjtéseket szervezett, s az „élelmezés és tisztaság felügyelésére, valamint közvetlen ápolásra” mozgósította a haza honleányait. A szabadságharc idején valamennyi tábori kórház főápolónője lett. A zöldre festett, földszintes, Gyula utcai ház lakószobája olyan, akár egy múzeum. Tablók, újságok, fényképek, rajzok, reprodukciók, sárguló dokumentumok a Kossuth-családról. A falon látható Kossuth Zsuzsannának bronzból készült emlékplakettje, amelyet Kallós Elek ceglédi szobrászművész készített. Nagyanyai örökség: Kossuth Lajos Hírlapjának eredeti 1848. augusztus 20-i száma, Mária Terézia 1742. augusztus 9-i keltezésű, latin nyelvű nemesi adományozólevelének másolata, melynek alapján a Holssy-család kiemeltetik a „nemtelenség állapotából és helyzetéből”. Az asztalon, polcon könyvek, jegyzetek halmaza. Holssy Andor rendszeresen tart TIT-előadásokat Érden és az országban mindenütt, ahová meghívást kap. Szívesen megy iskolákba, fiatalok közé. Hazaszeretetre, hagyományápolásra tanít, ma, 87 évesen is. B. B. E. Kiadó: egy budai gimnázium Táncsics Mihály, a képviselő Jó tapasztalni, hogy a lelkes vállalkozás, jelenlegi súlyos körülményeink között is él, hat és eredménnyel jár. Erre helyezem példaként kirakatba — nem először — a budai Táncsics Mihály Gimnázium 1984-ben indított kiadványsorozatát, mely az iskola névadójának és kortársainak műveit, írásait teszi közkinccsé, egyszerre szolgálván a nevelő-oktató munkát, valamint a történettudomány gazdagítását. A sorozatot egy kitűnő triász szerkeszti, gondozza: Danyi Gábor, Kovács Andrásné és Simor András. A gimnázium igazgatója, Kálmán Gyula és kollégái megtalálták a külső segítőtársakat is, így a Fővárosi Tanács művelődési főosztályát, a XII. kerületi tanács végrehajtó bizottságát, valamint a már küllemével is vonzóan , szép 5. füzet nyomtatását vállaló híres békéscsabai nyomdaipari szakközépiskolát A sorozat most megjelent 5. kötete az esztendeje Táncsics Mihály népképviselő 1848—49 címmel napvilágot látott 4.-et folytatja a Táncsics Mihály képviselő úr 1869—1872 című, tanítandóan gondos összeállítással. Danyi Gábor az előszóban bravúros tömörséggel foglalja össze Táncsics 1849-től 1869-ig tartó életszakaszát, majd találóan jellemzi a kiegyezés után megválasztott Országgyűlést, és tárgyilagosan értékeli a szélsőbal színeiben tevékenykedő Táncsics képviselői munkásságát. A gazdag szöveganyag meggyőzően igazolja, hogy az orosházi választókerület bizalmából a Parlamentbe került törhetetlen demokrata, forradalmár és hazafi — saját szavaival élve — „a nemzet tagjának legnagyobb méltóságot adó” küldetésként fogta fel a képviselőségét. Ennek a füzetnek is rangos része a jegyzetek sora, melynek összeállításában nagy segítséget nyújtott az iskola volt tanulója, Décsy Gábor, az ELTE magyar—történelem szakos hallgatója. (fényi) Dufla pofon amatőröknek A karcsú kötet, amelyet kezemben tartok, kilenc művet tartalmaz. Amatőr színjátszók számára összeállított antológia a „Dufla pofon", amelynek minden iskolai könyvtárban helye lenne. A könyv darabjait a szerkesztő ugyan felnőtt falusi csoportoknak ajánlja, ám élvezettel játszhatja, hallgathatja, nézheti a tanulóifjúság is. . . Az egyfelvonásosok, a jelenetek nagy része a régi falu életét ábrázolja élénk színekkel. A könnyed stílusnak, a cselekmény fordulatainak köszönhetően minden darab érdekes olvasmány is. Örök téma a szerelem — e könyvben is minden jelenet főszereplője. De mindenhol kiegészíti valami: a féltékenység, a széptevők megtréfálása („Hárman voltak”, Justh Zsigmond jelenete) , a hűség-hűtlenség problémája („Azördög”), a hozományvadászat, az örökség („Dufla pofon”) — mindkettő Móricz Zsigmond műve, a hiúság, (Fáy András: „Az időjós”). A komédia általában nevettető, de Móricz Zsigmond „Tökmag” című rövid jelenete által meggyőződhetünk arról, hogy kesernyés is lehet. Hans Sachs egyfelvonásosa, „A nagyorrú doktor” arra figyelmeztet, hogy „hallgatni arany”, illetve „szólj igazat és betörik a fejed”. Szigeti József egyfelvonásosának, „A becsületszódnak a „figurái olyanok, amilyennek a nemesi udvarház gazdái látták a maguk világát akkor is, amikor a ház fedelét elvitte már a szél, a kis birtok dobra került, s a korhely ifjúság helyet keresett magának az üzleti életben”. Tamási Áron „Elemi csapás” című komédiája pedig arról szól, hogyan dolgozzák fel magukban a csapásoktól edzett emberek a konfliktusaikat. Baranyi Ferenc „A lónak vélt menyasszony” című darabjában félreértések sorozata szüli a komikumot. A vásári komédiákat, egyfelvonásosokat követően a rendezőknek, szereplőknek szóló tanácsok, utasítások olvashatók. Az iskolák, amelyek irodalmi színpadjuk műsorára tűzik e darabokat, közelebb hozhatják tanulóikat az irodalomhoz, annak szeretetére, élvezetére nevelnek. (Múzsák Közművelődési Kiadó) Tarján Miklós filmszalag A regényeim csak alibi? Mire e néhány sor megjelenik, már „lefutott” újdonság lesz Az új földesúr című alkotás. Mégis — a sajtó töprengő, találgató kritikái után is — érdemes szólnunk a Lányi András írta és rendezte alkotásról. Az eddigi, különleges, absztrakt szemléletű filmjeiről ismert rendező úgy jelöli meg a nagy hírű, sokak által olvasott, azonos című Jókairegény és saját műve kapcsolatát, hogy az utóbbi az előbbinek a fő motívumai nyomán készült. Mindenesetre már ez a forrásutalás is elég ahhoz, hogy a pedagógusok ne úgy ajánlják tanítványaiknak ezt a feldolgozást, mint a nagy író egyik legnépszerűbb alkotásának korszerű technikával készült, újabb képi változatát. Mit akart Jókai a kiegyezés előtt, 1863-ban megírt regényével? A valamelyest Haynauról mintázott és a Tiszatájon megtelepedett Ankerschmidt lovag, az új földesúr realistának szánt történetével egyrészt a saját békességóhajtását igyekezett kifejezni, másrészt a magyar népnek és földnek varázslatos átalakító erejét példázni. Művészetének lebilincselő teljesítménye ez is, ám ugyancsak kétséges a hitele. Lányi András ebből a romantikus álmodozásból kiindulva — az ábrázolás hajdani kellékeit megtartva, ám az alkotóelemeket mintegy kaleidoszkópban öszszerázva — a regényből cselekményes példázatot szerkesztett. A Filmvilág 1989. januári számában közölt beszélgetésből idézve, „lelkiismeretes hamisításnak” tartja művét, mely „Jókai-stílusban, ma is aktuális Jókai-probléma új értelmezésére vállalkozik: hogy mibe kerül a nemzetnek, mibe az egyénnek, ha a konszolidáció érdekében feladja, meghamisítja múltját.” E „történelmi lecke” azonban — a jó színészi játék (Sinkovits Imre a főszereplő) és Halász Gábor operatőri munkája ellenére — megrázó felismerés helyett értetlenséget és zavart kelt a nézőben. Fényi András A Móra kínálatából Lapunkban egy-egy kiadvány terjedelmesebb bemutatása mellett — és helyett — többnyire afféle sommás, nevekre és címekre szorítkozó felsorolással szoktuk ajánlani —a többi közt — a gyerekeknek és fiataloknak szánt könyveket, főként a szorgosan termelő Móra kiadó új meg új kínálatából. Sajnos — mert erre a piaci kirakás esetében is csak negyedévenként kerül sor — néha bizony ugyancsak megkésett dicsérettel. Így vagyunk Padisák Mihálynak, a Rádió kitűnő munkatársának könyvével is ,mely „Kedves Miska bácsi!" címmel még a múlt évben került a könyvesboltokba. Az Eszik Alajos rajzaival illusztrált mű levelek gyűjteménye, melyeket gyerekek írtak. Nem kiagyalt esetek sorakoznak benne, hanem olyan mindennapos hitelességű megnyilatkozások, amelyeket a szerző több mint tíz esztendő során az ezer meg ezer „páciense” által neki címzett üzenetekből formált. Ezekben, az élet szinte minden helyzetét tükröző levelekben úgy szólalnak meg küldőik, hogy egyúttal kis vagy nagy gondjaik feloldására is próbálják megadni a választ. A gyerekek, nyelvén értő, velük baráti, sőt atyai barátságot teremtő író a felnőttek lelkiismeretét is ébresztgetni akarja, arra figyelmeztetvén őket, hogy minden gyermekért felelősek — a családi otthonban éppúgy, mint az iskolában vagy a szélesebb társadalmi környezetben. A Múzsák Közművelődési Kiadó gondozásában jelent meg ugyan, de ide kívánkozik Padisák Mihály másik figyelemre méltó műve, a Tanácstalan szerelmesek könyve is. Amint az olvasóhoz szóló bevezetőből látni, ezt a nagy élettapasztalatot tükröző, okos, megértő és féltő „tanácsadót” a szerző elsősorban „a 18 éven aluli tanácstalan szerelmeseknek’.’írta, ám az idősebbek is sokat tanulhatnak belőle. A levélrészletek és válaszok mozaikkockáiból felépített könyvben a sejtelemtől a kiteljesedésig minden változatát megtaláljuk a szerelemnek, ennek az emberi életet meghatározó érzelemnek, illetőleg kapcsolatnak. A továbbiakban-----csakugyan a legszükségesebb „adatokkal” — néhány könyvet emelünk ki a ■mórai „bőség kosarából”. Döbrentei Kornél regénye — a Már tudok olvasni! sorozatban — Az első repülés címmel kisiskolásokat szórakoztathatja(illusztrátora: Réber László). Ugyancsak hozzájuk szól Gianni Rodari, az ismert olasz író, Meséld te a végét című műve (Fried Ilona fordításában, Árkossy István rajzaival). A mai magyar költők gyermekverseiből állított össze nagyarányú, kézikönyvtárba kívánkozó antológiát Farkas László Varázstrombita címmel, Molnár István rajzaival díszítetten. A jó játék című népszerű sorozatban Krenner István írása és grafikája révén az akváriummal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A felsősök is számos szórakoztató regény és egyéb műfajú könyv közül válogathatnak. Kiss Dénes olvasmányos műve: Tatár kalandjai tíz országban, már címével ajánlja magát, s aki belekezd olvasásába, nem tudja letenni. A könyvet Dolnik Miklós illusztrálta. Az iskolaélet kimeríthetetlen világából táplálkozik — Maurer Dóra rajzainak kíséretében — Petrovácz István legújabb regénye, a Szimacsek tanár úr kettős élete. Viszontagságos múltunkat szólaltatja meg Horváth Marietta történelmi regényében, A vándorlantos címmel Tinódi Lantos Sebestyénről írván (rajzolója: Barczánfalvi Ferenc). Az ismeretterjesztő kiadványok közül kivételes élménnyel szolgál Tímár György terjedelmes műve, A Duna titkai. Ebben a szerző, számos bélyegillusztrációval díszítetten, Európa legnagyobb folyójának változatos históriáját nyújtja. Az Ezerszínű Magyarország című nagy sikerű sorozatban látott napvilágot Csányi László személyes hangvételű, igényesen megírt könyve: Bejártam Tolnát, Baranyát címmel a két megye gazdag múltját és küzdelmes jelenét tárja elénk, sok fénykép kíséretében. Anyanyelvi művelődésünket szolgálja Hernádi Sándor újabb ötletes, gazdag műve, a Szópárbaj — számos nyelvi játékot közölve —, valamint Tótfalusi István ötletes elbeszélő kötete, A forró kutya (Hegedűs István rajzaival), mely idegen eredetű szavainkat nyomozza. Fiatalok, felnőttek örömet lelnek az Óhajtott szép kincsecském! című szépséges kiadványban. Az alcíme szerint „Szerelmes-levelesláda” anyagát Szathmáry Éva válogatta — a XVI. századtól szinte máig terjedően — a magyar episztolairodalomból, röviden bemutatva a levelek íróit és címzettjeit, számos arcképpel és facsimilével. F. A.