Pénzügyi Közlöny, 1909
1909-05-12 / 16. szám
A „méhsör" vagy a „mézbor" amennyiben annak készi- Méhsör vagy mentéséhez vagy kezeléséhez szőlő, mazsolaszőlő, must, bor, vagy bor a törvény III. fejezetében felsorolt italok nem használtattak és amennyiben nem bor gyanánt hozatnak forgalomba, nem esnek ezen törvény rendelkezései alá. (T. 8. §.) 32. §. A törvény 8. §-ának negyedik bekezdése szerint olyan Borhamisításra „ szolgáló anyagok anyagokat, melyeknek a törvény rendelkezései alá eső italok árusítása, készítéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a czélra t. i. a must vagy a bor, törkölybor, gyümölcsbor, pezsgő- és habzóbor, készítésénél vagy kezelésénél leendő használat czéljaira, a magyar szent korona országainak területén hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Egyébként azonban amennyiben ezek az anyagok más czélra használhatók, hirdetésüket, ajánlásukat és forgalomba hozatalukat ezen törvény rendelkezései nem érintik. Minthogy az 1908 : XLVII. t.-cz.-ben a borkezelésnél megengedett anyagok egyenként fel vannak sorolva, ebből, valamint a törvény 8. §-ának most idézett rendelkezéséből következik, hogy az előző bekezdésben említett tilalom kiterjed minden olyan titkos összetételű vagy meg nem nevezett anyagra vagy szerre, amelynek a forgalombahozó által adott elnevezéséből nem tűnik ki, hogy az illető anyag vagy szer tulajdonképen miből áll (pl. „Non plus ultra borderítő szer"). Áll ez még akkor is, ha az illető borkezelésre hirdetett áruczikk tényleg csak a megengedett anyagokat tartalmazza ugyan, de ezek nincsenek a saját nevükön megnevezve, mert azoknak, akik ilyen anyagokat borkezelési czélra szereznek be, szükséges tudniok, hogy azok miből állanak, minthogy azokat csak igy használhatják a borkezelésnél. Ennélfogva az 1908. XLVII. t.-cz. rendelkezései alá eső italok kezelésénél ezen törvény értelmében megengedett anyagokat csak világos megnevezésük mellett