Pénzügyi Közlöny, 1909

1909-05-12 / 16. szám

A „méhsör" vagy a „mézbor" amennyiben annak készi- Méhsör vagy men­téséhez vagy kezeléséhez szőlő, mazsolaszőlő, must, bor, vagy bor­ a törvény III. fejezetében felsorolt italok nem használtattak és a­mennyiben nem bor gyanánt hozatnak forgalomba, nem esnek ezen törvény rendelkezései alá. (T. 8. §.) 32. §. A törvény 8. §-ának negyedik bekezdése szerint olyan Borhamisításra „­­ szolgáló anyagok anyagokat, melyeknek a törvény rendelkezései alá eső italok árusítása, készítéséhez vagy kezeléséhez való használata megengedve nincs, erre a czélra t. i. a must vagy a bor, törkölybor, gyümölcs­bor, pezsgő- és habzóbor, készítésénél vagy kezelésénél leendő használat czéljaira, a magyar szent korona országainak terü­letén hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. Egyébként azonban a­mennyiben ezek az anyagok más czélra használhatók, hirdetésüket, ajánlásukat és forgalomba hozatalukat ezen törvény rendelkezései nem érintik. Minthogy az 1908 : XLVII. t.-cz.-ben a borkezelésnél megengedett anyagok egyenként fel vannak sorolva, ebből, valamint a törvény 8. §-ának most idézett rendelkezéséből következik, hogy az előző bekezdésben említett tilalom kiterjed minden olyan titkos összetételű vagy meg nem nevezett anyagra vagy szerre, a­melynek a forgalombahozó által adott elneve­zéséből nem tűnik ki, hogy az illető anyag vagy szer tulaj­­donképen miből áll (pl. „Non plus ultra borderítő szer"). Áll ez még akkor is, ha az illető borkezelésre hirdetett áru­czikk tényleg csak a megengedett anyagokat tartalmazza ugyan, de ezek nincsenek a saját nevükön megnevezve, mert azoknak, a­kik ilyen anyagokat borkezelési czélra szereznek be, szük­séges tudniok, hogy azok miből állanak, minthogy azokat csak igy használhatják a borkezelésnél. Ennélfogva az 1908.­ XLVII. t.-cz. rendelkezései alá eső italok kezelésénél ezen törvény értel­mében megengedett anyagokat csak világos megnevezésük mellett

Next