Pénzügyi Közlöny, 1909

1909-05-12 / 16. szám

szabad erre a czélra hirdetni, ajánlani vagy bármi módon for­galomba hozni. Ha tehát valaki, az említett példa szerint, kor­derítőszert „Non plus ultra", „Hungaria" vagy más efféle elnevezés alatt akar forgalomba hozni, ezt megteheti ugyan, de az áru csomagolásán, valamint árjegyzékeiben, hirdetéseiben stb. világosan fel kell tüntetnie, hogy az illető áru minő anya­gokat tartalmaz és minő arányban. A törvény 8. §-ának ötödik bekezdése szerint tilos hami­sított bor készítésére, illetve a törvény rendelkezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, útmuta­tást készíteni, ilyet hirdetni, vagy bármi módon terjeszteni. A­ki a törvénynek a jelen szakaszban említett rendel­kezései ellen vét, az a törvény 38. §-a szerint ugyanolyan büntetéssel büntethető, mint az, a­ki hamisított bort készít, vagy ilyet tudva forgalomba hoz. 33. §. Külföldi borok. Az 1908:XLVII. t.-cz. rendelkezései kiterjednek arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezs­gőre és habzóborra, illetőleg ezek olyan hamisítványaira is, a melyek­­külföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olyan italok, a­melyeknek előállítása nálunk tiltva van, más álla­mokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbírálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy bizonyos kiváló külföldi csemegeborok az illető országból hazánkba is behozhatók, illetőleg itt forgalomba hoz­hatók legyenek, még akkor is, ha előállításuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, a­mely nálunk nincs meg­engedve. (T. 9. §.) A törvény 9. §-a azonban világosan kimondja, hogy e tekintetben csakis olyan erős vagy édes külföldi csemegeborokra nézve tesz kivételt, a­melyek egyes bortermő országok külön­legességei s a világpiac­on már eddig is, mint ilyenek szere­

Next