Pénzügyi Közlöny, 1909
1909-05-12 / 16. szám
szabad erre a czélra hirdetni, ajánlani vagy bármi módon forgalomba hozni. Ha tehát valaki, az említett példa szerint, korderítőszert „Non plus ultra", „Hungaria" vagy más efféle elnevezés alatt akar forgalomba hozni, ezt megteheti ugyan, de az áru csomagolásán, valamint árjegyzékeiben, hirdetéseiben stb. világosan fel kell tüntetnie, hogy az illető áru minő anyagokat tartalmaz és minő arányban. A törvény 8. §-ának ötödik bekezdése szerint tilos hamisított bor készítésére, illetve a törvény rendelkezései alá eső italoknak tiltott módon való kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, ilyet hirdetni, vagy bármi módon terjeszteni. Aki a törvénynek a jelen szakaszban említett rendelkezései ellen vét, az a törvény 38. §-a szerint ugyanolyan büntetéssel büntethető, mint az, aki hamisított bort készít, vagy ilyet tudva forgalomba hoz. 33. §. Külföldi borok. Az 1908:XLVII. t.-cz. rendelkezései kiterjednek arra a mustra, borra, törkölyborra, gyümölcsborra, gyógyborra, pezsgőre és habzóborra, illetőleg ezek olyan hamisítványaira is, a melyekkülföldről hozatnak be a magyar állam területére, mert az egyenlő elbánás elve nem engedi meg, hogy olyan italok, amelyeknek előállítása nálunk tiltva van, más államokból kerüljenek hozzánk forgalomba, illetőleg a külföldi származású italok a hazai termékeknél kedvezőbb elbánásban vagy enyhébb elbírálásban részesüljenek. Másrészt azonban indokolt, hogy bizonyos kiváló külföldi csemegeborok az illető országból hazánkba is behozhatók, illetőleg itt forgalomba hozhatók legyenek, még akkor is, ha előállításuk az illető országban szokásos oly eljárás szerint történt, amely nálunk nincs megengedve. (T. 9. §.) A törvény 9. §-a azonban világosan kimondja, hogy e tekintetben csakis olyan erős vagy édes külföldi csemegeborokra nézve tesz kivételt, amelyek egyes bortermő országok különlegességei s a világpiacon már eddig is, mint ilyenek szere