Pergő Képek, 1972 (21. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 3. szám
Problémák akkor merülnek fel, ha a megjelent művet lapozva kétségek támadnak az olvasóban a népszerűséget vagy a tudományosságot illetően. Vagy mindkettő vonatkozásában. Nem állítjuk, hogy ez globálisan és egyértelműen lenne elmondható az Új Filmlexikonról. Megjegyzéseink mégis ezeket a kétségeket próbálják röviden felvázolni. Nem valószínű ugyanis, hogy a népszerűségnek feltétlenül a tudományosság vagy akár az igényesség rovására kellene érvényesülnie. Nevezetesen, hogy "a legtöbb címszó a színészeket tárgyalja”, valamint az az elv, miszerint .. nemcsak olyan művészek kaptak helyet, akik azt művészi rangjuknál fogva megérdemlik, hanem olyanok is, akik iránt az olvasók feltehetőleg érdeklődnek? Nagyon irigyeljük a szerkesztők optimizmusát, ami feltételezi, hogy laikus százezrek fogják tanulmányozni a kötetet, és hogy ezek az olvasók mohón ütik majd fel a a betűt, hogy tájékozódjanak Koch Marienne német színésznőről, akinek ugyan nem igen láthatták egyetlen egy filmjét sem hazánkban, és azok is, amelyekben játszott, többségükben kommersz kalandfilmek. Ugyanakkor kiemelkedő színészegyéniségek karakteréről, emberformáló művészetéről jó esetben is csak egy-két mondatot talál az olvasó. Azt sem hiszem, hogy a népszerűség kritériumát az merítené ki, hogy a színészekről szóló címszó a legtöbb, ugyanakkor (és ez a rendezőkre, stílusok ismertetésére, stb. is vonatkozik, a tartalmi, formanyelvi stb. kérdésekről a szó szoros értelmében kizárólag minimális jelzéseket lehet találni. Egy kevéssel több az egyes címszavakban foglaltak lényegi jegyeiről még nem jelentett volna esztétizálást, vagy hasonlót, ami nyilván nem feladata a lexikonnak. A tudományosság kritériumát azonban több helyen konkrétan is megsértik - nemcsak néhány fogalom meglehetősen gyönge leírásával /filmzene, filmszerűség/-, ami viszont a népszerűség szempontjából sem túlságosan biztató. A francia új hullám rendezőiről írva például a következő igen szellemes definíciót olvashatjuk:"... kedvelik a kihagyásos szerkesztést, a szokatlan vágásokat és a montázst”. A filmművészetben teljesen járatlan olvasó ugyanis meglehetősen zavaros képet nyer ebből a megfogalmazásból a filmesztétikai alapfogalmakról, a francia új hullám stílusáról pedig semmit a szakemberek számára.... Hasonlóképpen nem lehetne például leírni a filmesztétika címszó alatt, hogy kutatási tárgya /mármint a filmesztétikának, illetve filmesztétának/ többek között a filmszociológia és a filmhatás lélektana abból az egyszerű tényből következően, hogy a filmszociológiával a filmszociológia foglalkozik, a film.