Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 10. szám

Turisztika, kerékpárút, hulladékgyűjtő udvar A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2005. szeptember 20-i ülésén a régió fejlődését előmoz­dító idegenforgalmi és infrastrukturá­lis pályázatok támogatásáról döntött. Az ülésen megítélt 1,5 milliárd forint támogatással 3,2 milliárd forintnyi fej­lesztés valósulhat meg a régióban. Idegenforgalmi fejlesztésekre ös­szesen 259,2 millió Ft állt a Közép-ma­gyarországi régió rendelkezésére, melyből a Tanács ülésén turisztikai rendezvények támogatására több mint 63 millió forintot, turisztikai marketing tevékenység támogatására több mint 35 millió forintot, míg Tourinform irodák fejlesztésére mintegy 4,5 millió forint támogatást ítélt meg 2005-2006-ra. Ezzel a döntéssel 200 millió forintnyi idegenforgalmi fejlesztés előtt nyitotta meg az utat a Tanács. Köztisztviselők és pedagógusok szélessávú Internet hozzáférésé­nek támogatása közösségi terek­ben c. pályázati kiírásra szélessávú internetes közösségi hozzáférést még nem nyújtó, nyilvános könyvtári jegy­zéken szereplő könyvtárak és önkor­mányzati fenntartású vagy közhasznú szervezetként bejegyzett művelődési központok nyújthatták be támogatási igényüket 3-10 db számítógép be­szerzésére és egyéves szélessávú internet-hozzáférés biztosítására. A 2005-2007. évekre megítélt támo­gatás 26,4 millió forint, a beérkezett 14 pályázatból 13 támogatásban ré­szesült. Kerékpárutak fejlesztésére pályá­zatot nyújthattak be a Szobi, a Nagykátai illetve a Ceglédi kistérség­ben megvalósuló fejlesztésekre a he­lyi önkormányzatok, önállóan vagy társultan, kerékpárutak építésének támogatására, elsődlegesen a helyi forgalmat lebonyolító fejlesztésekhez kapcsolódóan. Ceglédbercel, Törtei és Kőröstetétlen pályázata összesen mintegy 118 millió forintot nyert. A Tanács úgy döntött, hogy Pest Me­gye Önkormányzatának „Idősek ottho­na épület rekonstrukciója I. ütemének munkálatai” című pályázatát 20 millió forinttal támogatásban részesíti. Biciklis demonstráció Budapesten - Miért is? Szeptember 22-én ismét bringás fel­vonulás volt Budapesten. A rendez­vény résztvevőinek - a Critical Mass -legfontosabb célja a városi kerékpá­rozás népszerűsítése volt. A rendezvény szerevezőit kérdez­tük: Budapesten a légszennyezés évente 2000 ember életét követeli. A lakosság évi 60-80 ezer kerékpárt vásárol, melynek csak a forgalmi adó­ja évi félmilliárd forint körül van. A szakértők szerint a minimális kerék­­párút-hálózat kiépítéséhez - amely 400 kilométer lehet - 5-10 milliárd fo­rint lenne szükséges, ugyanakkor ha­zánk közlekedésfejlesztésre és felújí­tásokra nagyjából 100 milliárd forintot költ évente. Ezzel szemben az utóbbi években csak 2-3 km kerékpárút épült! Jelenleg nagyjából 140 kilométer ke­rékpárút van Budapesten, míg Bécs­­ben már átadták az 1000. kilométert is. Egyes európai nagyvárosokban a ke­rékpáros közlekedés aránya megha­ladja a 15 százalékot, nálunk ez 1-2 százalék. Budapesten a kerékpárutak többségét gyalogjárdára festik, ami olcsó ugyan, de napi konfliktusokat okoz gyalogos és kerékpáros között, holott a kerékpározás nem a gyalog­lás alternatívája. Tovább épül az körgyűrű keleti szektora Eredményt hirdetett a Nemzeti Autó­pálya Rt az M0 autóút keleti szektor 4. számú főút és 31. számú főút kö­zötti szakaszának kivitelezésére kiírt nyílt, közbeszerzési eljárásban. Az EU Kohéziós Alap támogatását el­nyert projekt első alszakaszának ten­derére hat ajánlat érkezett. A győztes kivitelező a PVT-MO Konzorcium lett. A konzorcium vezetője egy osztrák cég, magyar alvállalkozója a Viadom Építőipari Rt. A 6, 7 km-es szakasz nettó 8, 9 milli­árd forintból épülhet meg. Az új 4. számú főút és az M3-as autó­pálya között megépítendő 26, 5 km­­es szakasz további két alszakaszára kiírt közbeszerzési eljárásokat a múlt héten hirdette meg a társaság. Az új szakaszokat 2007 végén adják át a forgalomnak. A jelenleg épülő M0 körgyűrű szaka­szok: M 5-ös autópálya és a 4. számú főút között, kivitelezője a Strabag Rt valamint az új 4. számú főút Vecsés - Üllő elkerülő szakasza, kivitelezője a Swietelsky Kft. Ezek tervezett átadá­sa 2005. decemberében lesz. Az első gazdasági, közéleti havilap az agglomerációban Panaszok Budapest ellen Tizenhat jogsértési eljárást folytat je­lenleg az Európai Bizottság Magyar­­ország ellen. A környezetvédelmi szektorban egy emissziókereskedelemmel kapcsola­tos és egy a környezetvédelmi ada­tokhoz való nyilvános hozzáférést szabályozó irányelv átvételének hiá­nya miatt indult eljárás. A bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló irányelvet sem ültette át megfelelően hazánk­­ a bizottság szerint. Budapest ebből a négy kifogásból csak egyet ismer el. A hat növény- és állategészségüg­gyel, valamint egy pénzügyi szolgál­tatásokkal kapcsolatos panaszt Bu­dapesten elintézettnek tekintik, és csak a bizottság bürokratikus lassú­ságának tudják be, hogy Brüsszel ezeket még folyó ügyként kezeli. A távközlési keretszabályozás egye­temes szolgáltatásokról szóló részét a bizottság szerint szintén rosszul adaptálta a magyar állam. A magyar válasz szerint így is jó. Az energiaügyben a biodízelkvóta nem teljesítése adott okot panaszra. Budapest első válasza után most a kedvező elbírálásban reménykedik. Gondot jelent a hajón keletkező hulla­dék fogadására alkalmas kikötői be­rendezések építését szabályozó irányelv is. Ezek csak a hivatalos szakaszban lé­vő eljárások. Ezeket elkerülendő, elő­ször általában informális úton keresik a megoldást. (Forrás: VG) BKV-jegyellenőrök turisztikai képzése A közlekedés turisztikai jelentőségé­re, a turizmus és a közlekedés kap­csolatára irányította a figyelmet idén a Turizmus Világnapja. A Magyar Tu­rizmus Rt és a BKV Rt vezérigazgató­ja ezen a napon írta alá azt a megál­lapodást, amelynek részeként a BKV- jegyellenőrök turisztikai képzésen vettek részt. Ennek célja a BKV Rt tö­megközlekedési eszközeit használó külföldi turistákkal való kommunikáció kulturáltabbá és hatékonyabbá tétele, ezáltal a turisták komfortérzetének ja­vítása. A külföldi turistákban Magyarország­ról kialakuló képet nagy részben az emberi tényezők befolyásolják, va­gyis azok, akik munkájuk során sze­mélyesen is találkoznak és kommuni­kálnak a turistákkal. Az alapvető tu­risztikai szolgáltatások mellett meg­határozóak a budapesti tömegközle­kedés igénybevétele során szerzett benyomások is, hiszen a közlekedés a turizmus egyik legfontosabb pillére. A BKV-ellenőrök és a külföldi turisták közötti nyelvi nehézségek áthidalása érdekében­­ a BKV és az MT Rt ha­marosan közös információs lapot ké­szít angol, német és orosz nyelven. Az információs lap segítségével az ellen­őrök könnyedén tudják tájékoztatni a jegy nélküli utast az elkövetett sza­bálytalanságról és felkínálják a há­romnapos - korlátlan számú és időtar­tamú, Budapest közigazgatási határa­in belüli utazásra jogosító - jegy meg­vásárlásának lehetőségét a pótdíj megfizetésének alternatívájaként. Nemzeti Fejlesztési Terv Sarudi Csaba, az Országos Terü­letfejlesztési Hivatal elnöke, Nem­zeti Fejlesztési Tervről. A jövőben minden hazai régió külön operatív programmal fog rendelkezni. Előzőeken túl készülni fog egy opera­tív program, amelyik külön a közép­magyarországi régióra vonatkozik. Er­re azért van szükség, mert itt részben mások a feladatok illetve a közép-ma­gyarországi régió - a finanszírozás szempontjából - más kategóriába esik az Európai Uniós támogatások miatt. A harmadik jelentősebb program a központi területfejlesztési program lesz, amelyik az ország meghatározó, kiemelt térségeinek a fejlesztési célki­tűzéseit, ezek megvalósítási terveit fogja meghatározni. Ide tartozik a Ba­laton térsége, a Tisza mente és a Du­na térsége. A negyedik fontos témakör - a köz­ponti koordinációt igénylő programok közül - a termálvíz hasznosítása. Eb­ben nem kifejezetten és nemcsak für­dő, gyógyfürdő, egészségügyi, ha­nem ehhez kapcsolható más típusú hasznosítási módokat is keresünk. Mi azt szeretnénk, ha ezek a progra­mok a régiókban készülnének el, eh­hez a Hivatal részéről minden támoga­tást megadunk, szakmai, módszertani, konzultációs és egyéb támogatást. Ezeket a régióban készülő programo­kat egyeztetni kell a tárcákkal. Ebben mi, a régióknak komoly szakmai se­gítséget kívánunk nyújtani. A jövőben a végrehajtás során is a ré­giókra szeretnénk támaszkodni. Ez azt jelenti, hogy a területfejlesztési for­rásoknak mintegy 50 százalékát a ré­giók irányában szeretnénk decentrali­zálni, a régiók kapnák meg ezeket. Ar­ról, hogy ez milyen mechanizmussal és intézményrendszeren keresztül történne, milyen lenne a forrásoknak a felhasználása, illetve a források fel­­használásában a kormányzati ellenőr­zés, a garancia biztosítása, erről már előrehaladott tárgyalások folynak.

Next