Agglomeráció, 2005 (2. évfolyam, 1-12. szám)

2005 / 4. szám

Kistarcsa Kistarcsa legkorábbi régészeti leletei újkőkoriak (Kre. 4000-2500) Az azo­nosítható maradványok alapján lakó­helyet alakítottak ki a kelták, vandá­lok, alánok, szarmaták és avarok. A település az Árpád-korban szokásos egyik névadási módon a Tar sze­mélynévből kapta nevét, 1352-ből származik az első említése Tarcsa néven, a Tarchai család birtokaként. A török hódítás nem követelt helyi emberáldozatokat, viszont a XVI. sz. végén kezdődött tizenötéves háború idején (1593-1606) elnéptelenedett a falu. A török kivonulása és a Rákóczi szabadságharc bukása után a Habs­burgok híveik közt osztották fel a föld­területeket, akik a magyar jobbágyok helyett szívesebben láttak német vagy szláv telepeseket. Maga Gras­­salkovich herceg is a felvidéki Tren­­csén és Nyitra megyékből telepített tótokat a területre nagy számban. A XIX. század második felében bein­dult iskolai oktatás nyelve 1888-ig szlovák volt. Az 1848-49-es Szabad­ságharc tavaszi hadjáratának idején Aulich Lajos Kistarcsán szedte had­rendbe seregét és indult velük az Isa­­szegi csatába. A település életében jelentős változást hozott a XIX. sz. vé­gén beindult a vasúti közlekedés. Gőzmozdony vontatta szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek, majd a XX. század elején hosszabbították meg Gödöllőig és villamosították az egész vonalat. A helyi érdekű vasút a vele párhuzamosan haladó 30-as főközle­­kedésű úttal jelenleg is fontos szere­pet tölt be a Kistarcsai lakosok közle­kedési lehetőségei szempontjából. A lakosság számának gyors növekedé­se az 1908-ban alakult Gép-és Vasút­­felszerelési Gyár nagy munkásigé­nyének tudható be - kezdetét vette a település másik irányban történő ter­jeszkedése. A gazdasági válság ide­jén a vasgyár tönkrement. Területe a Belügyminisztérium tulajdonába ke­rült és az 1930-as évektől internáló táborként működött sokakban hagy­va keserű emlékeket az 1950-es évekből. A rendszerváltást követően a hazánkban illegálisan tartózkodó külföldiek közösségi szállása, azaz menekülttábor volt. A mezőgazdaság szövetkezesítését követően sok­­ föld nélkül maradt vidéki család - a fővá­ros kínálta munkalehetőség reményé­ben - telepedett itt le. A lakosság­szám növekedésével a hetvenes évek elején új iskola épült, 1978-ban pedig átadására került az 1000 ágyas Pest megyei Flór Ferenc kór­ház, melyhez szinte automatikusan története kapcsolódott az egészségügyi sza­kiskola és gimnázium beindítása. A korábban „Új Barázda” nevet vise­lő termelőszövetkezet fúzió után a „Szilas" nevet vette fel. A privatizá­ciót követően jelenleg több kisebb termelőegységként működik. Kistar­csán, Kerepesen és környékén ha­gyománya van a gyógynövények ter­mesztésének, a belőlük készült teák, illóolajok, aromák, fűszerek, kozmeti­kumok, élelmiszer kiegészítők gyár­tásának. Ma is számos cég tevé­kenykedik e területen. 1922 óta beszélhetünk helyi orvosi ellátásról. Jelenleg 4 háziorvossal és Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán, már évekkel ezelőtt gyakori téma volt az integrá­ció. A Kistarcsai Kulturális Egyesület is szeretett volna hozzájárulni az Eu­rópával kapcsolatos ismeretek ter­jesztéséhez. Ennek érdekében szer­veztünk nemzetközi szemináriumo­kat, melyek elsősorban fiataloknak szóltak. Minden korosztály érdeklő­désére számot tarthattak viszont a nemzeti napok. Ezek keretében igyekeztünk átfogó képet adni egy­­egy ország kultúrájáról. Tartottunk úti beszámolót, majd egy egész es­tét betöltő programmal adtunk ízelí­tőt irodalomból, zenéből, táncból, és természetesen nem maradhatott ki a gasztronómia sem. Amikor már túl voltunk a görög és az ír napokon, úgy gondoltuk, hogy tör­ténelmi korok bemutatásával is hoz­zájárulhatunk az európai kultúrkör alaposabb megismertetéséhez. Vá­lasztásunk elsőként a reneszánszra esett, talán azért is, mert mostanában a reneszánsz reneszánszát éljük, ami különösen a zenében mutatkozik. A nemzeti estek mintájára, ezúttal is színes programot terveztünk, de most az étkezésre helyeztük a hangsúlyt. Ennek érdekében felkutattunk korabe­li recepteket, utánanéztünk az étkezé­si szokásoknak, és az akkor rendelke­zésre álló alapanyagoknak, evőeszkö­zöknek. Néhány ételt előzetesen ki is próbáltunk, nehogy csalódás érjen minket. Persze az elsődleges szem­pont a vendégek minél ízletesebb, változatos étellel való ellátása volt. A Csigaház amúgy sivár falait a kor­ra emlékeztető dekorációval díszí­tettük. A vendégek mindegyike úgy foglalhatott helyet, hogy jól láthassa a műsort. A terem megvilágítását állandó ügyelettel működik az orvosi rendelő. 2 gyermekorvos és 2 fogor­vos is segíti a lakosság egészségé­nek megőrzését. Az első gyógyszer­­tár 1923-ban indult, jelenleg két he­lyen válthatják ki gyógyszereiket az arra rászorulók. Az egészségház 1932 óta folytatja tevékenységét. 1979-ben Kerepestarcsa néven egye­sítették Kistarcsa és Kerepes közsé­gek közigazgatását. Mivel a két szom­szédos település mindig is önálló, sa­játos életet élt, az 1994-es népszava­zás eredményeként újra külön önkor­mányzatok vezetik a községek életét. A községben élénk sportélet folyik. Labdarúgó, kézilabda, kerékpáros, triatlon, cselgáncsozó egyesület mű­ködik itt, de évtizedes hagyományai méretes gyertyákkal oldották meg. A korabeli hangulathoz hozzájárult a sok jelmez is: a szereplőkön kívül a rendezők és családtagjaik is rene­szánsz ruhát öltöttek. A bejárat előtt korhű ruhába öltözött csinos lányok - az akkoriban igen kedvelt - ürmös borral kínálták a vendégeket, akik a zenekar hangjá­ra léptek a terembe. Emelvényen el­helyezett asztal mögött ült a ház ura és a környezetéhez tartozó előkelő­ségek. Az asztalok roskadásig telve mindenféle finomsággal. A várt hatás nem maradt el. Minden­kit lenyűgözött a zenei aláfestéssel elétáruló látvány. A négy órás programban a zene és táncbemutatók mellett, a hoppme­ster által vezetett játékokra is sor ke­rült. A végén pedig reneszánsz táncház keretében próbálhattuk ki, milyen érzés járni az eddig csak fil­meken látott táncokat. A következő évben még távolabbi időkben kalandoztunk, mert ekkor a római kort idéztük meg. Itt már jóval nehezebb dolguk volt a szervezők­nek. A zenei részt semmiféleképpen nem akartuk kihagyni, de hol van ilyen zenekar? A jó zenész bármit el tud játszani, csakhogy ebből az idő­ből nem maradt fenn kotta. Végül találtunk egy zenészt, aki vál­lalta, ő kihívásnak tekintette ezt a feladatot. A mozaikok ábrázolásai alapján összegyűjtötte, milyen hang­vannak a sakkozásnak is. A kulturális programok színteréül egy nagyterem és a klubfoglalkozásoknak helyet biztosító két kisebb terem szolgál. Színes a kistarcsai kulturális, hagyo­mányőrző tevékenység is. Színját­szó­ kör, népdalkör, néptánc-együt­tes tevékenykedik Kistarcsán, az is­kolák évente mesemondó és szavaló versenyt rendeznek, a Kistarcsai Kulturális Egyesület hetente ismeret­­terjesztő előadásokat tart. Nagysza­bású kulturális rendezvény az évente májusban megrendezésre kerülő Kistarcsai Napok, ahol kiállításokkal, koncertekkel, színházi előadásokkal, látványos rendezvényekkel, sport­­rendezvényekkel szórakoztatják a község lakóit és minden látogatót, szereket használtak, azt pedig tud­juk, hogy nem a római polgárok, ha­nem a nagy valószínűséggel Közel- Keletről származó rabszolgák szóra­koztatták a patríciusokat. Vállalkozó kedvű barátunk felkérte - az adott hangszereken játszó - néhány társát, és megalakult az alkalmi zenekar. Felkutattunk még gladiátor iskolát és egy pantomim csoportot, vala­mint egy keleti táncokban jártas lányt. A műsor összeállt. A nagy küzdelmek ellenére, emberéletben nem esett kár, pedig a császár egy alkalommal nem adta meg a kegyel­met a szegény, kiszolgáltatottan föl­dön fekvő gladiátornak. Az ételekkel kevesebb gondunk akadt, mint a reneszánsz esetében, ugyanis nagyon sok ókori recept maradt fenn. A távoli múlt után most hozzánk kö­zelebbi időket választottunk. A ba­rokkot céloztuk meg, annak is első­sorban a XV. Lajos korabeli változa­tát. Az április 30-án megrendezésre kerülő barokk lakomán a zenét a Mu­­sica Historica zenekar szolgáltatja, a táncbemutatókat a Company Cana­­­ rio csoport tartja. A ceremóniames­ ter szerepét Tarcsa Zoltán tölti majd be. A jósdában Cassandra fogadja kuncsaftjait. A lakoma legalább tíz fogásból fog állni, melyekből most csak néhányat említünk meg: tyúkmánnyal csinált tészta kemencében sütve, miskulan­­cia saláta sós faolajjal, s egyéb kerti jószagú füvekkel gazdagon, az libá­nak combja kukrejttel, töpörtyűs tar­honyaágyon. És így tovább. Várunk tehát minden érdeklődőt. Információ: 28/470-926, kike@kike.hu, www.kike.hu. Kereszti Ferenc Barokk lakoma Kistarcsán 3

Next