Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)
2006 / 7. szám
Tölgyes nő. az egykori szántóföldön Erdész szakemberek egy csoportja megragadva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete adta lehetőséget, erdőtelepítési tervei megvalósításához uniós pénzekért pályázott és nyert. Erdőmérnökök és földtulajdonosok közösen nevelik a jövő erdeit Pest,Nógrád,Heves és Borsod megyékben, ahol eddig kedvezőtlen adottságú szántóföldeken különféle kultúrnövényeket termesztettek, nem sok sikerrel. A gödöllői Bartucz Ferenc nem az FVM-rendelettől kapott ihletet az erdőtelepítéshez. Az erdőmérnök végzettségű férfinak már az édesapja is az erdőnek szentelte életét, s ezt a hivatást választotta a férfi bátyja is, aki szintén erdőmérnök. Bartucz Ferenc társaival immár tíz éve magánerdő gazdálkodásban munkálkodik, nem is akármilyen módon, mivel két esztendeje letette a szakirányítói esküt. Aki ismerős az erdészet világában, az tudja, hogy a szakirányítás egyfajta rang a szakmában. Természetesen nem kerülte el a figyelmét az uniós pályázat, melyet a szaktárca írt ki két évvel ezelőtt, s amely a kedvezőtlen hasznosítású szántóföldek helyére történő erdőtelepítést támogatását ígérte. A tulajdonosi kör, amelynek Bartucz Ferenc is tagja, gyakorlott pályázó, eddig 20 millió forintot nyertek az EU-tól művelési ág módosításával járó erdőtelepítésre. Legutóbb közel 30 hektárnyi terület „átvarázsolását" vállalta az erdőtelepítésre létrejött és szakosodott projekt-cég. Az erdőmérnök rövid bepillantást enged az erdőtelepítés mikéntjébe. A majdan hatalmas sátrat bontó őshonos fák-juhar, kőris, hárs, tölgyfélék - magként, vagy törékeny csemeteként kezdik. Bartuczék a hajdani szántóföld felszántott harminc hektárjára többszázezer csemetét ültettek. Egy hektár 8-10 ezret fogadott be, s ahhoz, hogy valamikor sűrű tölgyerdő borítsa a terepet, hektáronként négy mázsa tölgymakkot kellett a földbe vetni. Az „apróságokból” csak nyolctíz év múlva lesz erdő, szaknyelven szólva a csemeték ekkorra érnek össze, növik be a területet. Addig is, kemény munkát adnak az erdőművelőknek. Bartucz Ferenc elmondta, hogy a nevelés során évekig ápolni kell a növekvő csemetéket, illetve speciális, környezetkímélő vegyszerrel óvni a kártevőktől, mindaddig, míg a jövő fái el nem érik a kívánt magasságot. Bartucz Ferenc és társai - akik a gazdaság különböző területein dolgoznak, jogi-, agrár, könyvviteli- és erdészeti szakmákból érkeztek -, az idén is pályázni kívánnak uniós pénzekre. Ez biztosabb sikerrel kecsegtet, mint a nemzeti támogatás, amelyben - mint mondja - régen volt részük. Az EU-s pénz persze nem könnyedén hullik az ölükbe, a pályázás kisebbnagyobb zökkenőkkel jár. A bürokrácia útvesztői itt is tartogatnak boszszankodni valót a résztvevők számára, a különféle, elhúzódó engedélyeztetési ceremóniák, a szűkös határidők elég komoly stresszt okoznak, s akkor még hátra van a szigorú elbírálás. Meg kell említeni azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes szakembereitől személyesen és elektronikus úton is szívélyes, gyors és korrekt segítséget kaptak. Csak olyan cég tud sikerrel pályázni, ahol megfelelő pénzügyi és szakmai tudással felvértezett csapat állítja össze a pályázat anyagát, mondja Bartucz Ferenc. A kívülállók joggal gondolkodhatnak el azon, miért áll érdekében az uniónak, hogy egy olyan mezőgazdasági termelőt támogasson, aki az általa művelt mezőgazdasági területen erdőt telepít, méghozzá nem is csekély pénzzel, hiszen a szóban forgó pályázati támogatás 80 százalékát az unió állja. Pedig a válasz nem is bonyolult. Európának az a jó, ha átlagos vagy kedvezőtlen adottságú szántók helyett inkább az egy helyen újratermelhető, korszerű energiaforrást adó erdő foglalná a területet. Szinte valamennyi uniós programban megtalálható az újratermelhető energiaforrások előállítása. Az erdőben a nevelés, végvágás során nagy mennyiségű biomassza keletkezik, amely kiváló alapanyag több hazai erőmű számára. Magyarország erdősűrűség tekintetében egyébként is elmarad az európai átlagtól, az EU-ban 24, hazánkban mindössze 19 százalékos az erdősűrűség. Bartucz Ferenc utalt rá, hogy a magyar állam is jól jár, ha például nem kell támogatást adnia a gyenge termésátlagú kukoricára vagy más gazdaságtalanul megtermelt mezőgazdasági növényre. Más dolog is szól az erdő mellett. Például az, hogy egyszeri támogatással hosszú időre megoldódik a már említett energiaforrás előállítása. Az erdő regenerálja a környezetet, s növekedésével felbecsülhetetlen ökológiai értékek keletkeznek, lényegesen komolyabb biodiverzitás jön létre, mint a szántóföldön. Az elkövetkező hét évben további erdősítések várhatók hazánkban, mivel a telepítési programot meghosszabbították, mondta az erdőmérnök. A csemetenevelésből élő cégek jövője hosszú távra biztosított. Az erdőtelepítés persze nem diadalmenet, rengeteg rizikóval jár. Elég csak a gyapjaspille invázióra gondolni. Bartuczék ezt is vállalják nem csak pillanatnyi megélhetésük, hanem a majdani erdők érdekében. Bár tudják, hogy a teljesen kifejlett tölgyeseket már csak unokáik fogják látni. Forrás: nepszava.hu Az első gazdasági, közéleti havilap az agglomerációban Aggloapró ____ Megszűnhet a fóti díszletváros? A Népszava információi szerint pénzügyi válságban van a Mafilm Szcenika kft. Június 23-án ugyanis lejárt az Erste Bank által nyújtott 150 millió forintos hitel határideje, melynek visszafizetését a Mafilm Szcenika kft. nem volt képes telje síteni. A bank a jövő héten minden bizonynyal él a hitel fedezeteként nyújtott vételi opciójával. Gárdonyi László, a Mafilm Szcenika igazgatója attól tart, hogy a bank a tényleges érték alatt elárverezi a fóti telephelyen lévő díszleteket és eszközöket. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy miután a Mafilm részvényeinek a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára történő átadása még nem történt meg, jelenleg veszélyben van a magyar filmgyártás egyik legendás és magyar tulajdonban lévő szelete. Talán nincs minden veszve, hiszen, mint Marosi György, a DHK Hátralékkezelő zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, cégük nyitott a Mafilm Szcenika állóeszközeinek megvásárlására, és Mafilm számára való visszalízingelésére. Természetesen a tranzakcióhoz szükség volna az MMK által vállalt garanciára. Ez, hivatkozva a vagyonátadás elhúzódására, eddig nem érkezett meg. Településmarketing Vác jövőjéért Kampányt indít Vác, hogy ráirányítsa a figyelmet a város egyedülálló kulturális értékeire, különleges adottságaira. A kampányról, amelynek középpontjában az újjászülető főtér áll, dr. Bóth János polgármester és Lukács Ilona, a Tourinform iroda vezetője adott tájékoztatást. A július elejétől augusztus végéig tartó városmarketing-kampány elsősorban óriásplakátokra épül, amelyeket a fővárosban és az agglomerációban helyeznek ki. A plakátokon a megújuló főtér egyik látványterve látható, a felirat pedig azt hirdeti, hogy Vác a Dunakanyar szíve, és híd a tájak, kultúrák között. Az óriásplakátok a Tourinform gondozásában készültek el, a 2005. évi Virágos Magyarországért versenyben a Magyar Turizmus Rt. díjaként elnyert egymillió forintból, amelyet az önkormányzat még megtoldott. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Semmelweis nap Gödöllőn 2006. június 30-án ünnepelték Gödöllőn a Semmelweis napot, és ezen a napon kiosztották a Gödöllő Egészségéért díjakat is. Dr. Gémes György Polgármestert kérdezte az Agglomeráció arról, kik lettek az idei kitüntetettek? Minden esztendőben a Tormay Károly Egészségügyi Központ és a város együttesen ünnepli a Semmelweis napokat. Ebben az esztendőben is így történt, az ünnepségen Szabadfalvy András igazgató úr mondott ünnepi beszédet, és Bükkfalvy Beatrix képviselő asszony az egészségügyi bizottság elnöke méltatta a kitüntetetteket, én magam pedig újra átadhattam ezeket a díjakat. Tudni kell azt, hogy nem egyszerű ma az egészségügyben dolgozni, az embernek az esküje alapján a szolgálatot végezni. Itt Gödöllőn, Szabadfalvy András igazgató úr vezetésével most már hosszú évek óta a lehetőségekhez képest a csapat mindent kihoz magából. A Gödöllő Egészségügyéért-díj kitüntetettjei ebben az évben: Dr. Matuz Márta fogszakorvos, aki a rendelőben hosszú évtizedek óta dolgozik, és számos tudományos munkában részt vett és régi gödöllőiként végzi ezt a szolgálatot. Dr. Zsohár Imre reumatológus főorvos, aki rendkívül nagy hozzáértéssel kezeli a betegeket. A Tormay Károly Egészségügyi Központ bőr- és nemibeteg gondozói munkaközössége és igazgatója Dr. Fehér Ágnes kapta a Gödöllő Egészségügyéértdíjat. Gödöllő várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából emléklapokat is átadtunk: harminc egészségügyi dolgozó kapott díjat, melyek szerényebb, gesztusértékű elismerések voltak. Havay Ildikó kapta meg a Polgármesteri külön elismerést áldozatos munkájáért, amit a Gödöllői Tormay Károly Egészségügyi Központ vezető főnővéreként végez, illetve azért a sok-sok munkáért, amit a már hagyományossá váló és nagyon magas színvonalú Ápolók napja kapcsán letett az asztalra. 5 ÜDÍTŐITAL ÜZEMÜNKBE GÉPKEZELŐT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK! Érdeklődni személyesen: Veresegyház, Búzavirág u. 26. Tel.: 28-585-140