Agglomeráció, 2006 (3. évfolyam, 2-9. szám)

2006 / 7. szám

­ Tölgyes nő­­. az egykori szántóföldön Erdész szakemberek egy csoportja megragadva a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium rendelete adta lehetőséget, erdőtelepítési tervei megvalósításához uniós pénzekért pályázott és nyert. Erdőmérnökök és földtulajdonosok közösen nevelik a jövő erdeit Pest,­­Nógrád,­Heves és Borsod megyék­ben, ahol eddig kedvezőtlen adottsá­gú szántóföldeken különféle kultúrnö­vényeket termesztettek, nem sok si­kerrel. A gödöllői Bartucz Ferenc nem az FVM-rendelettől kapott ihletet az er­dőtelepítéshez. Az erdőmérnök vég­zettségű férfinak már az édesapja is az erdőnek szentelte életét, s ezt a hi­vatást választotta a férfi bátyja is, aki szintén erdőmérnök. Bartucz Ferenc társaival immár tíz éve magánerdő gazdálkodásban munkálkodik, nem is akármilyen módon, mivel két eszten­deje letette a szakirányítói esküt. Aki ismerős az erdészet világában, az tudja, hogy a szakirányítás egyfajta rang a szakmában. Természetesen nem kerülte el a figyelmét az uniós pályázat, melyet a szaktárca írt ki két évvel ezelőtt, s amely a kedvezőtlen hasznosítású szántóföldek helyére történő erdőtelepítést támogatását ígérte. A tulajdonosi kör, amelynek Bartucz Ferenc is tagja, gyakorlott pályázó, eddig 20 millió forintot nyer­tek az EU-tól művelési ág módosítá­sával járó erdőtelepítésre. Legutóbb közel 30 hektárnyi terület „átvarázso­­lását" vállalta az erdőtelepítésre létre­jött és szakosodott projekt-cég. Az erdőmérnök rövid bepillantást en­ged az erdőtelepítés mikéntjébe. A majdan hatalmas sátrat bontó ősho­nos fák-juhar, kőris, hárs, tölgyfélék - magként, vagy törékeny csemete­ként kezdik. Bartuczék a hajdani szántóföld felszántott harminc hektár­jára többszázezer csemetét ültettek. Egy hektár 8-10 ezret fogadott be, s ahhoz, hogy valamikor sűrű tölgyerdő borítsa a terepet, hektáronként négy mázsa tölgymakkot kellett a földbe vetni. Az „apróságokból” csak nyolc­tíz év múlva lesz erdő, szaknyelven szólva a csemeték ekkorra érnek össze, növik be a területet. Addig is, kemény munkát adnak az erdőműve­lőknek. Bartucz Ferenc elmondta, hogy a nevelés során évekig ápolni kell a növekvő csemetéket, illetve speciális, környezetkímélő vegyszer­rel óvni a kártevőktől, mindaddig, míg a jövő fái el nem érik a kívánt magas­ságot. Bartucz Ferenc és társai - akik a gaz­daság különböző területein dolgoz­nak, jogi-, agrár, könyvviteli- és erdé­szeti szakmákból érkeztek -, az idén is pályázni kívánnak uniós pénzekre. Ez biztosabb sikerrel kecsegtet, mint a nemzeti támogatás, amelyben - mint mondja - régen volt részük. Az EU-s pénz persze nem könnyedén hullik az ölükbe, a pályázás kisebb­­nagyobb zökkenőkkel jár. A bürokrá­cia útvesztői itt is tartogatnak bosz­szankodni valót a résztvevők számá­ra, a különféle, elhúzódó engedélyez­tetési ceremóniák, a szűkös határidők elég komoly stresszt okoznak, s ak­kor még hátra van a szigorú elbírálás. Meg kell említeni azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes szakemberei­től személyesen és elektronikus úton is szívélyes, gyors és korrekt segítsé­get kaptak. Csak olyan cég tud siker­rel pályázni, ahol megfelelő pénzügyi és szakmai tudással felvértezett csa­pat állítja össze a pályázat anyagát, mondja Bartucz Ferenc. A kívülállók joggal gondolkodhatnak el azon, miért áll érdekében az unió­nak, hogy egy olyan mezőgazdasági termelőt támogasson, aki az általa művelt mezőgazdasági területen er­dőt telepít, méghozzá nem is csekély pénzzel, hiszen a szóban forgó pályá­zati támogatás 80 százalékát az unió állja. Pedig a válasz nem is bonyolult. Európának az a jó, ha átlagos vagy kedvezőtlen adottságú szántók he­lyett inkább az egy helyen újratermel­hető, korszerű energiaforrást adó er­dő foglalná a területet. Szinte vala­mennyi uniós programban megtalál­ható az újratermelhető energiaforrás­ok előállítása. Az erdőben a nevelés, végvágás során nagy mennyiségű biomassza keletkezik, amely kiváló alapanyag több hazai erőmű számá­ra. Magyarország erdősűrűség tekin­tetében egyébként is elmarad az eu­rópai átlagtól, az EU-ban 24, hazánk­ban mindössze 19 százalékos az er­dősűrűség. Bartucz Ferenc utalt rá, hogy a magyar állam is jól jár, ha pél­dául nem kell támogatást adnia a gyenge termésátlagú kukoricára vagy más gazdaságtalanul megtermelt me­zőgazdasági növényre. Más dolog is szól az erdő mellett. Például az, hogy egyszeri támogatás­sal hosszú időre megoldódik a már említett energiaforrás előállítása. Az erdő regenerálja a környezetet, s nö­vekedésével felbecsülhetetlen ökoló­giai értékek keletkeznek, lényegesen komolyabb biodiverzitás jön létre, mint a szántóföldön. Az elkövetkező hét évben további er­dősítések várhatók hazánkban, mivel a telepítési programot meghosszab­bították, mondta az erdőmérnök. A csemetenevelésből élő cégek jövője hosszú távra biztosított. Az erdőtele­pítés persze nem diadalmenet, ren­geteg rizikóval jár. Elég csak a gyapjaspille invázióra gondolni. Bartuczék ezt is vállalják nem csak pillanatnyi megélhetésük, hanem a majdani erdők érdekében. Bár tudják, hogy a teljesen kifejlett tölgyeseket már csak unokáik fogják látni. Forrás: nepszava.hu Az első gazdasági, közéleti havilap az agglomerációban Aggloapró ____ Megszűnhet a fóti díszletváros? A Népszava információi szerint pénzügyi válságban van a Mafilm Szcenika kft. Június 23-án ugyanis lejárt az Erste Bank által nyújtott 150 millió forintos hitel határideje, melynek visszafizetését a Mafilm Szcenika kft. nem volt képes telje­­ síteni. A bank a jövő héten minden bizony­nyal él a hitel fedezeteként nyújtott vételi opciójával. Gárdonyi László, a Mafilm Szcenika igazgatója attól tart, hogy a bank a tényleges érték alatt elárverezi a fóti telephelyen lé­vő díszleteket és eszközöket. Szak­értők arra hívják fel a figyelmet, hogy miután a Mafilm részvényeinek a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára történő átadása még nem történt meg, jelenleg veszélyben van a magyar filmgyártás egyik le­gendás és magyar tulajdonban lévő szelete. Talán nincs minden veszve, hiszen, mint Marosi György, a DHK Hátra­lékkezelő zrt. vezérigazgató-helyet­tese elmondta, cégük nyitott a Mafilm Szcenika állóeszközeinek megvásárlására, és Mafilm számára való visszalízingelésére. Természe­tesen a tranzakcióhoz szükség vol­na az MMK által vállalt garanciára. Ez, hivatkozva a vagyonátadás el­húzódására, eddig nem érkezett meg. Településmarketing Vác jövőjéért Kampányt indít Vác, hogy ráirányítsa a figyelmet a város egyedülálló kul­turális értékeire, különleges adottsá­gaira. A kampányról, amelynek középpont­jában az újjászülető főtér áll, dr. Bóth János polgármester és Lukács Ilona, a Tourinform iroda vezetője adott tájékoztatást. A július elejétől augusztus végéig tartó városmarke­­ting-kampány elsősorban óriáspla­kátokra épül, amelyeket a főváros­ban és az agglomerációban helyez­nek ki. A plakátokon a megújuló fő­tér egyik látványterve látható, a fel­irat pedig azt hirdeti, hogy Vác a Du­nakanyar szíve, és híd a tájak, kultú­rák között. Az óriásplakátok a Tourinform gondozásában készültek el, a 2005. évi Virágos Magyaror­szágért versenyben a Magyar Turiz­mus Rt. díjaként elnyert egymillió fo­rintból, amelyet az önkormányzat még megtoldott. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Semmelweis nap Gödöllőn 2006. június 30-án ünnepelték Gö­döllőn a Semmelweis napot, és ezen a napon kiosztották a Gödöllő Egészségéért díjakat is. Dr. Gémes György Polgármestert kérdezte az Agglomeráció arról, kik lettek az idei kitüntetettek? Minden esztendőben a Tormay Kár­oly Egészségügyi Központ és a vá­ros együttesen ünnepli a Semmel­weis napokat. Ebben az esztendő­ben is így történt, az ünnepségen Szabadfalvy András igazgató úr mondott ünnepi beszédet, és Bükkfalvy Beatrix képviselő asszony az egészségügyi bizottság elnöke méltatta a kitüntetetteket, én magam pedig újra átadhattam ezeket a díja­kat. Tudni kell azt, hogy nem egy­szerű ma az egészségügyben dol­gozni, az embernek az esküje alap­ján a szolgálatot végezni. Itt Gödöl­lőn, Szabadfalvy András igazgató úr vezetésével most már hosszú évek óta a lehetőségekhez képest a csa­pat mindent kihoz magából. A Gödöllő Egészségügyéért-díj ki­tüntetettjei ebben az évben: Dr. Matuz Márta fogszakorvos, aki a rendelőben hosszú évtizedek óta dolgozik, és számos tudományos munkában részt vett és régi gödöllő­­iként végzi ezt a szolgálatot. Dr. Zsohár Imre reumatológus főorvos, aki rendkívül nagy hozzáértéssel ke­zeli a betegeket. A Tormay Károly Egészségügyi Központ bőr- és nemibeteg gondozói munkaközös­sége és igazgatója Dr. Fehér Ágnes kapta a Gödöllő Egészségügyéért­­díjat. Gödöllő várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából emlékla­pokat is átadtunk: harminc egész­ségügyi dolgozó kapott díjat, me­lyek szerényebb, gesztusértékű el­ismerések voltak. Havay Ildikó kap­ta meg a Polgármesteri külön elis­merést áldozatos munkájáért, amit a Gödöllői Tormay Károly Egész­ségügyi Központ vezető főnővére­ként végez, illetve azért a sok-sok munkáért, amit a már hagyomá­nyossá váló és nagyon magas szín­vonalú Ápolók napja kapcsán letett az asztalra. 5 ÜDÍTŐITAL ÜZEMÜNKBE GÉPKEZELŐT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK! Érdeklődni személyesen: Veresegyház, Búzavirág u. 26. Tel.: 28-585-140

Next