Ese Híradó, 2008. február-2009. január (13. évfolyam, 1-10. szám)
2008-09-01 / 7. szám
Jogszabályi háttér A rágcsálók elleni védekezés jogszabályi alapját az egészségügyről szóló törvény, illetve a törvény végrehajtása tárgyában kiadott 18/1998. (VI. 3.) NM (járványügyi) rendelet biztosítja. EGÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY Az 1999. évi LXXI. törvénnyel módosított 1997. évi CLIV. törvény • 73. §-a alapján. A betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban (a járványügyi rendeletben) meghatározott rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. • 153. § (1) bekezdés b) pontja alapján: A települési önkormányzat a környezet- és településegészségügyi feladatok körében biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban (a járványügyi rendeletben) meghatározott rágcsálók irtását. JÁRVÁNYÜGYI RENDELET A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1 36. §-a alapján: - az egészségügyi kártevők közé tartozó rágcsálók (vándor és házi patkány, házi egér és a lakásban megtelepedett egyéb egerek) elleni védekezésről (megtelepedésük és elszaporodásuk megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról) gondoskodni kell; - a védekezési kötelezettség azonban csak lakott területen áll fenn; - lakott területnek minősül: a városok és községek beépített területén a lakóházak (középületek, üzemek stb.), valamint az utcák (terek, parkok stb.) továbbá - területi elhelyezkedésüktől függetlenül - a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátóipari egységek, illetőleg mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt; a védekezéshez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni; - amennyiben a fenntartó a fentiekben foglaltaknak nem tesz eleget, a városi intézet határozattal kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre; - a fenntartó a védekezést házilagos kivitelezésben is elvégezheti. Ennek eredménytelensége esetén a városi intézet határozatban rendeli el egészségügyi kártevőirtással hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy igénybevételét, ha a városi intézetnek a védekezésben való részvétele azért vált szükségessé, mert a fenntartó az előírt kötelezettségét megszegte, akkor a városi intézet a fenntartót a védekezés költségeinek megtérítésére kötelezi. • 38. §-a szerint: A nemzetközi személy- és áruszállítást végző légi-, vízi- és szárazföldi járművek, valamint a repülőterek és kikötők rágcsálóktól való mentességét a nemzetközi egészségügyi előírásokban rögzített kötelezettségeknek megfelelően biztosítani kell. A 39. §-a pedig arról határoz, hogy a rágcsálók elleni védekezésben: - alkalmazható eljárásokat, - felhasználható rágcsálóirtószereket, az ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek ilyen irányú feladatait az OEK által időszakosan megjelenésre kerülő „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című kiadvány tartalmazza. • 4. sz. mellékletének 7. pontja alapján: A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében mindazon helyen, ahol - a hely jellegéből, az ott folyó tevékenység természetéből eredően - ez a veszély fennáll, évente két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni tekintet nélkül arra, hogy ott az adott időben észlelhető-e rágcsálóártalom vagy sem. Megelőző jellegű rágcsálóirtás végzendő: - egészségügyi intézményekben, - élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.), - vendéglátóipari és közétkeztetési egységekben, - piacokon és vásárcsarnokokban, - szeméttelepeken, települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban, - állattenyésztő és állattartó telepeken, városi területen fenntartott istállókban, állatkertekben, - szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén, - romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén, - folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő, patkányjárta partszegélyein, folyami és tóparti kikötőkben, vasúti pályaudvarokon, repülőtereken. Folyamatos gócirtást kell végezni minden olyan helyen/esetben, ahol/amikor a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett. A tisztifőorvos előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.) http://www.sote.hu/download/inst208/ragcsalok.pdf 2008. szeptember KÖRNYEZETÜNKÉRT . BSE Híradó 41 Traffipax vezénylés 2008. szeptember hónapra Gödöllő Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály 2100 Gödöllő, Petőfi Sándor u. 6-10. Telefon/fax : 06-28-514-645 Levélcím: 2101 Gödöllő, Pf. 52. Nap 1. Nagytarcsa, Kistarcsa 2. Mogyoród, Kerepes 3. Gödöllő, Gödöllő 4. Gödöllő, Gödöllő 5. Valkó, Dány 6. Kerepes, Kistarcsa 7. Kistarcsa, Kerepes 8. Gödöllő, Gödöllő 9. Pécel, Isaszeg 10. Isaszeg, Pécel 11. Pécel, Pécel 12. Isaszeg, Isaszeg 13. Vácszentlászló, Zsámbok 14. Dány, Valkó 15. Isaszeg, Pécel 16. Pécel, Isaszeg 17. Kistarcsa, Mogyoród 18. Csömör, Kerepes 19. Nagytarcsa, Kistarcsa 20. Pécel, Pécel 21. Isaszeg, Isaszeg 22. Gödöllő, Gödöllő 23. Mogyoród, Kerepes 24. Csömör, Kistarcsa 25. Isaszeg, Pécel 26. Pécel, Isaszeg 27. Gödöllő, Gödöllő 28. Gödöllő, Gödöllő 29. Zsámbok, Vácszentlászló 30. Valkó, Dány Közlemény A Péceli Állatbarátok Egyesülete az Önök felajánlásainak köszönhetően 2007. évben az adó 1%-okból 248 299 Ft-ot kapott. Az egyesület a kapott támogatást kiegészítve, az egész összeget a Péceli Kutyamenhely számlájára utalta, amiből a telepen élő állatok orvosi kezelését és oltásait finanszírozták. Ezúton is még egyszer köszönjük felajánlásaikat!