Gödöllői Dombvidék, 2010 (1. évfolyam, 1-8. szám)

2010-09-01 / 1. szám

4. oldal DOMBVIDÉK Puccs, felsőbb engedéllyel? Az önkormányzati válasz­tásokra készülődő pártok mindegyikét megkerestük annak érdekében, hogy a leghitelesebb for­rásból szerezzünk információt stratégiáikról, terveikről, programjaikról. Volt aki nyilatkozott, volt aki még nem. A Jobbik Gödöllői Szervezetnél másfél hetes sokadszori próbálkozás és hitegetés után sem akadt egyetlen hivatalos személy, aki nyi­latkozott volna lapunk számára. Végül Gombár Zoltán, a helyi csoport volt elnöke mesélt érdekes dolgokat számunkra. - Hogyan lett jobbikos? A Magyar Gárdával kezdődött, ame­lyet párom fedezett fel.­­ Harcias párja lehet. Igen, hála Istennek. 2007 őszén együtt mentünk el Gödre, ahol toborzást tartottak, s ott „el is dőlt a sorsunk”. Mi voltunk az elsők Gödöllőről, akik belép­tünk a Magyar Gárdába. - Mit szólna ahhoz, ha mondjuk Jobbik kormányzás idején alakulna egy Vörös Gárda? Saját véleményem az, legyen bármely párthoz tartozó „gárda”, vallástól, etni­kumtól függetlenül, ha az országért dol­gozik, és olyan értékrendet képvisel, mint például a Magyar Gárda, akkor miért ne?! Számtalan olyan Fideszes emberrel vagy MSZP-ssel beszéltem, akik hétköznapi szinten hasonlóan látják a Magyar Gárdát és hasonlóan gondolkodnak róla.­­ Hogyan lett a helyi Jobbik elnöke? A gárdán keresztül kapcsolatba kerül­tünk a Jobbikkal is, megismertük a tevé­kenységét, amivel azonosulni tudtunk. 2008 decemberében segítettünk meg­szervezni Vona Gábor gödöllői látogatá­sát. Az akkori 8 fős helyi szervezet na­gyon összetartó csapat volt. Ma már több mint 30 fős a csoport. - Mióta nem ön a helyi elnök? 2010 elején személyes vitám volt az egyik tagtársammal, mely következmé­nyeként csináltak ellenem egy puccsot. Meglátásom szerint a puccs és annak elő­készítése tudatos volt, amelynek oka szókimondásom lehetett. - Miről szólt az a személyes vita, ami ilyen hullámokat kavart? Ezt nem szeretném kifejteni de tény, hogy én is hibáztam mert nem megfelelő hangnemet használtam. Az ügy egyéb­ként napokon belül rendeződött, bocsá­natot kértem a hangnem miatt, viszont az akkori álláspontomat ma is fenntar­tom. Aztán az új elnököt is megtámad­ták, ami oda vezetett, hogy „központi­lag” feloszlatták a gödöllői szervezetet.­­ Az új elnök nem az ön ellenzői kö­zül került ki? Nem. Sajnos azok, akik másképp lát­ják a dolgokat - amivel egyébként sem­mi problémám nincs - azok nem vállal­ják a felelősséget. Pedig be kellett volna ülni a székbe, és irányítani a munkát úgy, ahogy ők szeretnék. - Név szerint? Én vállalom a véleményem, de máso­kat nem szeretnék kényelmetlen hely­zetbe hozni. Egyébként az az érzésem, hogy az illetőt egy kicsit „elvitték”. -Kik? Sajnos vannak a Jobbikban is olyan emberek, akik nem ide valók. Nagyon so­kan. - Ezt hogyan kell érteni? Más gondolkodásúak, nem nemzeti érzelmű emberek, és más malmára hajt­ják a vizet.­­ Közelednek az önkormányzati vá­lasztások. Mint jobbik tagot kérde­zem: lesznek jelöltjeik, illetve pol­gármesterjelöltjük? Véleményem szerint közülünk senki nincs olyan szinten, hogy polgármester legyen Gödöllőn. Komoly politikai ta­pasztalat és a város vezetésében való ak­tív részvétel kellene ahhoz, hogy valaki ilyenre pályázzon. Ez nem olyan dolog, hogy beleugrunk, és pillanatok alatt csi­nálni tudjuk. Én elég sok testületi ülésre bejárok és látom, hogy a döntések előtt milyen komoly munka folyik. Úgy érzem, hogy ezt nekünk még tanulni kell. Ez nem kor függvénye, hanem önkormányzati munkában szerzett tapasztalat kérdése.­­ Milyennek ítéli a város irányítását? Számomra a legfontosabb szempont, hogy a város vagyonát nem engedik ki a kezükből, ami óriási dolog. Számtalan olyan település van az országban, amely eladta a vagyonát, majd az így befolyt összeget felélte, és most teljesen el van adósodva.­­ A Jobbik tagja marad-e? Mivel a párt országos programját rendkívül jónak tartom, ezért tag kívá­nok maradni. Minden pártban vannak problémák, de ha a program megvalósí­tásában előrelépés történik, azt támo­gatni kell. Szebb jövőt! labor Minőségre kényszerülő egyetemek A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerének jelentős átalakítását tervezi a kormány. A tisztán hallgatói létszám alapú finanszírozási rendszert mindenképpen fel kívánják számolni és helyette az igényes, minőségi képzést kívánják támogatni. A tervezett lépések várható hatásairól kérdeztük Solti Lászlót, a gödöllői egyetem rektorát. Az általános céloknál többet egyelőre nem tudunk. A jelenlegi normatív (lét­számalapú - a szerk.) támogatásnak több problémája van. Az egyik, hogy az intézmények abban érdekeltek, hogy mindenkit vegyenek föl és mindenkit tartsanak meg, a másik pedig, hogy a legtöbb szakterületen a támogatás mér­téke messze nem éri el a képzési költsé­geket. Az is megfontolandó, hogy kell-e nekünk 100 ezer hallgatót beiskolázni évente? Szerintem nem, de lehet, hogy vannak, akik más véleményen vannak. Én úgy gondolom, hogy ma, amikor hoz­závetőlegesen 80 ezer gyerek születik egy évben, akkor fölösleges 100 fiatalt beengedni a felsőoktatásba, több okból. Először is az országnak nincs szüksége ennyi felsőfokú végzettségűre, miköz­ben a szakképzés haldoklik, hiszen nincs villanyszerelő, hegesztő és sorol­hatnám, és ha minden érettségizettet felveszünk főiskolára vagy egyetemre, akkor a gyengébb képességűek is beke­rülnek. A rendszer természetesen megváltoz­tatható, de óvatosan kellene közelíteni a kérdéshez. Azt remélem, hogy meg fogják kérdez­ni a Magyar Rektori Konferenciát, amely az összes felsőoktatásban érdekelt intéz­mény vezetőjét tömöríti, de vigyázni kell ezzel is, mert nyilván minden rektornak meg­van a maga intézményi érdeke, s ne­hezen képzelhető el, hogy olyan állás­­foglalást adjanak, ami esetleg az érdeke­iket sérti. Az törvényszerűnek látszik, hogy lesz­nek intézmények, amelyek be fognak zár­ni, vagy más szintű képzésre fognak átáll­ni. Logikusnak látszik, hogy ezeknek az intézményeknek a szakképzést kellene erősíteniük. A megmaradó felsőoktatási intézmé­nyekkel kapcsolatban viszont felmerül a kérdés, hogy biztosan a legjobbak ma­radnak-e fönn? Fél éve született egy olyan rangsor, amely az ország 69 felsőoktatási intéz­ményét állítja sorrendbe. Ez alapján a gödöllői egyetem az első 10 között szere­pel, s ha az összes paramétert figyelem­be vesszük, akkor a mi egyetemünk a 6-7 helyen tanyázik. Tehát én attól nem fé­lek, hogy paramétereink alapján nem maradnánk életben, csak az a kérdés, hogy valóban ilyen paraméterek alapján dől majd el a kérdés, vagy lobbiérdekek szerint. DV ügyviteli szoftverek vállalkozásoknak. www.precizss.hu info@precizss.hu Fax: (1)201 3118 Telefon: (30) 932 7330 1276 Budapest, Pf.: 214 15­8 2010. szeptember­ 1

Next