Szénanátha, 1990 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1990-08-01 / 8. szám

SZÉNANÁTHA 9 A nyíregyházi Mezőgazdasági főiskolai kar 1990. szeptember 1-jével új kar­ral bővült az egyetem. Az új kar neve: GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza. Nyíregyházán 1939-ben kezdő­dött a mezőgazdasági szakem­berképzés. A táj termelési kul­túráját figyelembe véve a képzés alapvetően a kertészképzésre, azon betűi is kiemelten a gyü­mölcskertészek oktatására speci­alizálódott. A gépészképzés 1955-ben indult technikumi rendszerben. Az intézmény, vé­gigjárva a képzési fokozatokat (középiskola, technikum, felső­fokú technikum), 1971-től mű­ködik főiskolaként. Földön és égen A felsőoktatás első nagyobb átszervezésekor (1978) meg­szűnt a kertész, az üzemgaz­dász és áruforgalmi üzemmér­nök képzés. A főiskolán jelenleg mezőgazdasági gépész és repülő üzemmérnök képzés folyik. A gépész üzemmérnök kép­zés célja a mezőgazdasági üze­mek gépesítési ágazatait közvet­len termelésirányító szakembe­rekkel ellátni, de gyakorlati felkészültségük alapján önálló vállalkozóként is dolgozhatnak a végzett üzemmérnökök. A képzési idő három év, amely alatt a diploma megszer­zéséhez nyelvvizsgát is kell tenni. A változó elhelyezkedési le­hetőségeket figyelembe véve a harmadéves tantárgyblokk vá­lasztással a hallgatók gépjavítói, gépüzemeltetési, energiagazdál­kodási, gépszerkesztői, automa­tizálási, termékfeldolgozási stb. ismeretekből készülhetnek fel mélyebben leendő hivatásuk gyakorlására. Matematika, fizika A nagyobb begyakorlottságot, szaktudást igénylő területeken szakmérnök képzés keretében lehet kiegészítő diplomát sze­rezni. Jelenleg számítástechnikai, áruforgalmi, műszaki-gazdasági, automatizálási, kertészeti gép- üzemeltető, gépjavítási, energia­gazdálkodási területeken van lehetőség szaküzemmérnöki vég­zettség megszerzésére. 1990-től a gépész szakra felvételi vizsgával, vagy anélkül lehet bejutni. Azon pályázók, akik felvételi vizsgát kívánnak tenni, matematikából és fiziká­ból (vagy az azt helyettesítő szakmai tárgyból) adnak számot tudásukról. A felvételi vizsga nélkül pályázók a középiskolai és érett­ségi eredményeikkel pályáznak a felvételre. A nyelvvizsga megléte pontokban kifejezett előnyt je­lent a felvételnél. A pályázók legjobbjai nappali tagozaton, míg az előírt alsó ponthatárt elértek távoktatásos formában kezdhetik meg tanul­mányaikat. A repülő üzemmérnöki sza­kon repülőgépvezetői szakszol­gálati engedély és repülő üzem­mérnöki oklevél szerezhető. A repülő üzemmérnökök a mező- gazdasági és polgári repülés terén helyezkednek el és azonnal, vagy továbbképzés után mint pilóták dolgoznak. A szakon az angol középfokú nyelvvizsga letétele kötelező, így a felvételi vizsgán is előnyben részesülnek az angol nyelvvizsgások és a repülésben jártas pályázók. Feszített tempó A hallgatóknak először a szigorú orvosi vizsgálaton kell megfelel­ni, és csak azután tehetnek fel­vételi vizsgát. E tényező miatt a repülő üzemmérnöki szakon kettős jelentkezéssel lehet élni. A felvételi vizsga tárgyai a matematika és fizika. A szakra felvételi vizsga nélkül nem lehet jelentkezni. A képzés hároméves, ami igen feszített tanulmányi tempót követel meg, hiszen ele­get kell tenni az üzemmérnöki követelményeknek, le kell re­pülni 200 órát és még az angol nyelvvizsgát is le kell tenni. A képzési létszám a szűk elhe­lyezkedési lehetőségek miatt korlátozott (15 fő). Társadalmi kezdeményezésre évek óta dolgozunk a vállalat- gazdasági (vállalkozói) üzem­mérnöki szak beindításán, amely­re 1990-ben konkrét ígéretet kaptunk az egyetem vezetésé­től. Előreláthatóan 1991 szep­temberében indul az új szak. Sokszínű kutatás Néhány szót a főiskola elhelye­zéséről. Nyíregyháza megyei jogú vá­ros, SzabóIcs-Szatmár-Bereg me­gye székhelye, dinamikusan fej­lődő város. A főiskola épületei az eltelt 25 évben épültek, és folyamatosan fejlesztjük tárgyi feltételeinket. A kollégiumunkban minden jo­gosult hallgatónak elhelyezést tudunk adni. Egy felsőoktatási intézmény sem lehet meg kutatómunka nélkül. Szinte kizárólag a főis­kolán folyik a repülőgépes nö­vényvédelmi munkák műszaki, technológiai kutatása. Jelentős a hegesztés fejlesztése, oktatása terén kifejtett kutatómunka. A hidraulika, a gyümölcsszállí­tás, a tó-levegőztetés, a dohány­szárítás, az energiagazdálkodás stb. területein született szaba-. dalmak a kutatómunka haté­konyságát jelzik. Harmincéves mese I960 telén világhírű biológus, Liszenko akadémikus tisztel­te meg egyetemünket. Rövid üdvözlések után — mint arról elődünk, a Mezőgazdasági Mérnök első évfolyamának 4. száma tudósított - dr. Bá­lint Andor dékán felolvasta az első konzultációs kérdést, a Liszenko akadémikus által már több mint 30 éve kidol­gozott stádiumos elmélettel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről. „T. D. Liszenko válaszá­ban kifejtette, hogy a szaka­szos fejlődés elmélete a dia­lektikus materialista vflág- szemléleten alapul. Ő csupán felhasználta a materialista elméletet a növényi és állati fejlődés törvényszerűségei­nek megállapítására. Beszélt a tavaszi kalászosok ősziesí­tésével kapcsolatos kísérletről, ennek gyakorlati és elméleti jelentőségéről. így próbálta be­mutatni azt az elméletileg is nagyon fontos kérdést, hogy az örökletesség konzervativizmusa — a szervezetek által a fejlődés különböző szakaszain igényelt feltételek céltudatos változta­tásával - gyengíthető. Több generáción keresztül történő tudatos ráhatás eredményeként új tulajdonságok hozhatók létre az élő szervezetekben. A korpuszkuláris genetikával kapcsolatban N. I. Nyusgyin akadémikus elmondotta, hogy a micsurinisták nem tartják mate­rialistának ezt az irányzatot. Ez ugyanis lényegében azonos a génelmélettel. Itt a gének he­lyett a nukleinsav molekula az örökletesség hordozója, tehát olyan egyetlen anyag, amely független a szervezet belső ösz- szefüggéseitől. A micsurinisták szerint viszont nincs külön ilyen anyag, hanem a szervezetek külső és belső összefüggései ilyen, vagy olyan tulajdonsá­gokban jelentkeznek, amelyek generációkon keresztül mindig meghatározott összefüggések ha­tására alakulnak ki, tehát meg is változtathatók. Mindebből lát­ható, hogy a két irányzat elvi­leg gyökeresen különbözik egy­mástól. Emberüeg barátkozha­tunk a klasszikus genetika eredményeivel, tényeit tanul­mányozhatjuk, felhasználhat­juk, de elvi engedményeket nem teszünk. Liszenko akadémikus még néhány megjegyzést fűzött a két irányzat harcáról. Megje­gyezte, hogy nem lehet a két irányzatot úgy összebékíteni, hogy egyikből is kivesszük a vélt jót, meg a másikból is és csinálunk valami harma­dikat. Hogy melyiknek van igaza? A természeten kell leellenő­rizni, meg kell vizsgálni, kit igazol a gyakorlat. — Az igaz­ság kritériuma nem a vita lesz, nem az dönti el, hogy ki kit hogyan nevez, hanem a gyakorlat - mondotta be­fejezésül Liszenko akadémi­kus '.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék