Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

TANÁCSKOZIK A PÁRTKONGRESSZUS A csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan barátságáért Oldrich Cernik, a CSKP KB elnökségének tagja Oldrich Cernik Csehszlová­­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, tolmácsolta pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. Hangsúlyozta: pártja a jövő­ben is azon munkálkodik, hogy országaink politikai, gazdasá­gi és kulturális együttműködé­se tovább fejlődjék, népeink barátsága tartós és megbont­hatatlan legyen. Rámutatott arra, hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, va­lamint a kommunista és mun­kásmozgalom egysége erősíté­sének módját illetően. A továbbiakban elítélte nemzetközi kommunista moz­­­galom egységének megbontá­sára irányuló Majd a következő törekvéseket, szavakkal fejezte be felszólalását: — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja úgy véli, hogy ér­lelődnek a feltételek a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezletének ös­­­szehívására, e tanácskozás hozzájárulhatna, a nemzetközi kommunista­ és munkásmozga­lom egységének erősítéséhez és akcióképességének növelésé­hez. Küzdünk Európa biztonságáért Paul Thomsen, a Dán KP Politikai Bizottságának tagja Paul Thomsen, a Dán Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja bevezetőben tol­mácsolta a Dán KP Központi Bizottságának forró üdvözletét és további sikereket kívánt a magyar nép boldogulásáért és jólétéért végzett munkához, majd pártja tevékenységéről beszélt. — A múlt heti parlamenti választásokon — mondotta — Dánia történetében először jött létre munkás­ többség a parla­mentben. — Továbbra is küzdünk Német Demokratikus Köztár­a­saság elismeréséért, Dánia NATO-tagságának megszünte­téséért, s azért, hogy a tömb­politikát egy időtálló, egész Európát magában foglaló, európai biztonsági rendszer váltsa fel. Hasznosnak tartjuk az egy­ségakciókat és valamennyi politikai probléma megvitatá­sát a kommunista pártok kö­zötti, két, vagy több oldalú tanácskozások útján. A kom­munista pártok esetleges új nemzetközi konferenciájának összehívásával pártunk elvileg egyetért. A olyan fórumnak konferenciának kell lennie, amely nem ítéletet mond, ha­nem az akcióegység helyreál­lítását szolgálja, a vietnami nép békéje és szabadsága ér­dekében. Az ír kommunisták üdvözlete / / Betty Sinclair, Észak-Írország Kommunista Pártja KB-titkára Betty Sinclair, Észak-Iror­ és függetlenségéért, majd arról Gróg Kommunista Pártja Köz­ szólt, hogy Észak-Írország pánti Bizottságának titkára Kommunista Pártjának szilárd tolmácsolta az észak-ír kom- és őszinte véleménye: megérett munista párt forró üdvözletét az idő a kommunista és mun­ A küzdelemről beszélt, amelyet káspártok világméretű tárgya­­fiz ir nemzet vív szabadságáért lására. Új korszak kezdődött a finn munkásmozgalomban A.L. Hyvönen, a Finn KP Politikai Bizottságának tagja Anna Kiisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, elmond­ta, hogy a pártban, az egész finn munkásmozgalomban új korszak kezdődött. Tizennyolc év szünet után ugyanis, az országban olyan kormány ala­kult, amelyben a kommunisták együttműködnek a szociálde­mokratákkal és a parasztokat képviselő polgári centrumpárt­­tal. A kormányban részvevő többi párt céljai ugyan merő­ben eltérnek a kommunistáké­tól, a kormány mégis olyan határozatokat hozott a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tása érdekében, amelyeket egyetlen polgári k­ormány sem tett volna meg. — Elvileg pozitíven fogad­juk a kommunista pártok kö­zös értekezletét. Ilyen értekez­let összehívásának természete­sen előfeltétele, hogy azt igen gondosan készítsük elő, az előkészületekben a lehetőség szerint sok párt vegyen részt, az értekezlet segítse elő a munkásmozgalom egységét, emelje mozgalmunk harcossá­gát és harci képességét — mondotta Anna Liisa Hyvö­nen. A kínai vezetők szakadár politikája bátorítja az amerikai agresszorokat G. Plissonniere, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja Gaston Plissonniere, Francia Kommunista Párt Po­­­litikai Bizottságának tagja ag­godalmát fejezte ki az ameri­kai imperializmus növekvő agresszivitása és mindenek­előtt Vietnam hősi népe el­len folytatott háborúja miatt és a francia kommunisták tel­jes szolidaritásáról biztosítot­ta a Vietnami Dolgozók Pártja képviselőit, valamint a Nem­zeti Felszabadítási Frontot. Elítélte a kínai vezetők sza­kadár politikáját, amellyel megkönnyítik az amerikai ag­resszorok dolgát, s újabb gaz­tettekre bátorítják őket. — Híven elvi álláspontjá­hoz,­­Jártunk az SZKP-val együtt a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységén munkálkodik, a marxizmus— leninizmus elvei és az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilat­kozatok alapján. Pártunk hoz­zájárul azoknak a feltételek­nek a megteremtéséhez, ame­lyek valamennyi kommunista párt nemzetközi értekezleté­nek összehívásához szüksége­sek — mondotta végezetül. Küzdjünk Vietnam békéjéért • Sztringosz, a Görög EP Politikai Bizottságának tagja Leonidasz Sztringosz, a Gö­rög Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, tol­mácsolta pártja központi bi­zottságának forradalmi üdvöz­letét, méltatta hazánk szerepét a szocialista tábor erejének fokozásáért és a világbéke megőrzéséért folytatott harc­ban, majd kijelentette: — A görög nép a világ ös­­­szes békeszerető és haladó erőivel együtt küzd a vietna­mi problémának a Dél-Vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak javaslatain alapuló békés megoldásért. Síkra szállt a munkáspártok akcióegységéért, a kommunis­ta és munkáspártok nemzetkö­zi értekezletének összehívásá­ért. *“Jc"­/Űrlap 1966. DECEMBER 2., PÉNTEK Bennünket is lelkesítenek Kossuth, Petőfi szabadságeszméi K. E. Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt KB tagja Kristin E. Andersson, az Iz­landi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözletét, majd így folytatta felszólalását: — Izland messze van az önök országától, s ezért külö­nösen figyelemre méltó, hogy őseik ezer év előtti hőstetteit irodalmunk nagy hősköltemé­nyében, az Edda-dalokban megénekelték és emlékét mai napig megőrizték. A ké­­­sőbbi évszázadokban is sokat hallottunk az önök történelmé­ről, szabadságküzdelmeiről. Dr. Vladimir Bakancs, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Jól ismerjük az önök szabad­sághősét, Kossuth Lajost, s Petőfi Sándor lángoló költe­ményeivel a mi szabadsághar­cosainkat is lelkesítette. Cso­dálattal szemléljük irodal­muk, művészetük, kulturális életük­­ mostani fellendülését is. — Nehéz helyzetben levő, megszállt országban dolgozó kis párt­ vagyunk. Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokonszenve. Arra tö­rekszünk, hogy megőrizzük testvéri kapcsolatainkat, elnökségének tagja, a Hor­­vát Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottságának elnöke lépett neki emelvényre,ezután a szó­beszélt a Jugoszlávia és hazánk közötti együttműkö­dés fejlesztéséről. Vietnam népének harcáról szólva kije­lentette: " Mi is úgy véljük, hogy az amerikaiak vietnami ag­ressziója, s a Délkelet-Ázsiá­­ban kialakult helyzet az egész világ békéjét, az emberiség jövőjét veszélyezteti. Egyet­értünk az önök értékelésé­vel — mondotta —, hogy ha a kínai helyesebben Kommunista Párt fogná fel a vi­lág e részében történő ese­mények törvényszerűségeit, és a szocialista erők feladatait, ez óriási mértékben meg­könnyítené a háború befeje­zéséért folytatott küzdelmét. Felszólalásának további ré­szében beszélt a Jugoszláviá­ban folyó gazdasági reform jelentőségéről,­­ a Jugoszláv Kommunisták átszervezéséről. Szövetségének kifejezte azt a reményét, hogy Jugoszlá­viában a szocializmus építé­sében ismét újabb forradal­mi fellendülés következik be, lefedéséről, igényességének nö­vekedéséről szólott. Az iroda­lom és a művészetek termékeit — mondotta — mind többen igénylik, mind többen kritizál­ják és kulturális forradalmunk legnagyobb vívmánya, hogy ma már nemcsak szűk értelmi­ségi rétegeknek mi a tájékozottsága, ideológiai olyan fel­készültsége, határozott ízlése, esztétikai igényessége, ami fel­tétele az aktív véleményfor­málásnak. Találóan írta nem­régiben Benedek Marcell, hogy a „regényt magyar közönségről kellene írni, mert olyan mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül az utóbbi 20 esztendőben, ami­lyent a könyvnyomtatás óta nem látott a világ." — Az elmondottakból azon­ban nem azt a konklúziót vo­nom le, hogy a követelmények­hez viszonyítva a társadalmi tudat fejlődésében nincs elma­radás. De jelentős a fejlődés és ezt is regisztrálnunk kell ah­hoz, hogy helyesen állapítsuk meg jövőbeli feladatainkat. Van még a mi közéletünkben sok múltbeli maradvány, pol­gári, kispolgári hordalék, nép­től, céljainktól idegen szemlé­let. Gondolatokat azonban nem lehet puskagolyóval kilőni az emberek fejéből, a gondolat­­szegénységet sem lehet erő­szakkal, vagy ráolvasással pó­tolni. Az idegen szemléletek, a rossz magatartás hosszú, türelmes eszméi ellen har­cot kell vállalnunk. Arra kell törekednünk, hogy, az eddigi­nél is sokkal nagyobb igényes­séggel, megértessük a dolgozó tömegekkel terveinket, elkép­zeléseinket, nagyobb betekin­tést, több jogot kell biztosítani számukra az állami és egyéb döntésekben, hogy magukénak érezhessék azokat. Tovább kell tanítanunk a marxizmus—le­­ninizmust és jobban, mint ed­dig.; magyarázzuk a mára al­kalmazva, érvényesítsük mai problémáink megoldásában és közben védjük azt minden torzítással szemben. A délkelet-ázsiai helyzet a világ békéjét veszélyezteti Dr. V. Bakancs, a JKSZ KB elnökségének tagja A magyar szellemi életet eleven, termékeny vitalégkör jellemzi Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Az első négy napirend fe­letti vitával folytatta tanács­kozását csütörtökön reggel a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődé­si Házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné bejelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összesen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus titkár­ságára. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett. Az elnöki bejelentések után Szirmai István, a Szocialista Munkáspárt Magyar Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel elsőként. — Tisztelt kongresszus! — Kedves elvtársak! — Most tíz munkásosztály éve a magyar újjászervezett pártjával az élén, fegyveres erővel verte le az ellenfor­radalmat, megvédte a mun­káshatalmat és olyan szocia­lista politikát kezdeményezett, amely felszabadította népünk alkotó energiáit és forradal­mi lendületet adott a szocia­lista építőmunkának. Ezen az évfordulón miért ne emlékez­nénk meg arról, hogy tíz év­vel ezelőtt újjáalakult a ma­gyar kommunisták pártja, megalakult a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt­mány és a néptömegekre kör­tá­maszkodva, megvívta a teljes forradalmi harcot győ­r kezdte beszédét, majd többek között így folytatta: — A tíz éve alkalmazott valóban lenini, eredményes politika radikális fordulatot hozott a magyar szellemi élet­ben is, felszabadította a szel­lem erőit. Ma a magyar nép büszke hatalmára.. Arra, hogy íme, urak nélkül, 21 év alatt csodákat tett: nemcsak gyá­rakat épített, mezőgazdaságot korszerűsített, hanem iga­zán, végre nemzetté lett. Nem is akármilyen nemzetté, mert megvalósult Bessenyei „jámbor szándéka”, hogy „len­nénk tudós nemzetté”, megva­lósult Széchenyi, nemes szen­vedélyű álma, hogy a nemzet legyen „a kiművelt emberek sokasága”. És, ha a nemzetek népeik szabadságjogain a társadalmi haladásért folyó harcban elfoglalt helyük, kul­turális színvonaluk értendő, akkor a magyar nemzetnek a világban az első sorokban vann a helye, konzerváljuk, esetleg megerő­sítjük. — A marxista történelemtu­domány művelői ne művész­­kedjenek, maradjanak tudósok. Az a feladatuk, hogy a törté­­nelemtudo­mányt tisztítsák meg a pillanatnyi politikai taktika torzításaitól. A múlt feldol­gozásában ragaszkodjanak az objektív igazsághoz. Kulturális forradalmunk legnagyobb vívmánya Szirmai István ezután kul­turális közvéleményünk kiszé- A történelem torzított bemutatása sérti a szomszéd nemzet önérzetét — A szocialista és nemzeti tudat formálója, a tudatba ivódott része a nemzet múlt­ja, történelme. Ezért néhány történelemtudóssal vitatkoz­nom kell. A Baranya megyei pártértekezleten idézték Ana­­tol France aforizmáját: „A történelem nem tudomány, ha­nem művészet”. Ez a szelle­mes, csúfolódó arra utal, hogy meghatározás a történelmi múlt értékelését a pillanatnyi hatalom érdekei szerint vál­toztatták. Tették ezt annak ellenére, hogy éppen a törté­nelem bizonyította az önké­nyes „átírások” rövid élettar­tamát és kétes sikerét. így volt ez itt, a Duna-medencé­­ben is a polgári világban. A Duna-medence világát azóta megváltoztattuk, az itt élő né­pek szocialista forradalom­ban kivívták jogaikat, közös ideálokat, célokat követünk, megteremtettük a feltételeit a testvéri együttélésnek.­­ Ezt zavarják egyes szom­szédos országokban élő törté­nész barátaink, ha új történel­met írnak, és a múltat ismét vélt pillanatnyi politikai ér­dekek­ szolgálatában, úgy tor­zítják, hogy ezzel a szomszéd nemzet fiainak, lányainak nemzeti önérzetét sértik. A nacionalizmus elleni közös harcunk sikerének feltétele, hogy legyünk figyelemmel egymás nemzeti érzelmeire, számoljunk egymás érzékeny­ségével. Ha nem azt tesszük, akkor az itt és ott élő emberek gondolkodásában még meglevő nacionalista maradványokat — Dolgozó emberek termé­szetes­­ törekvéseit, vágyait, hogy jobban akarnak élni, la­kást, esetleg családi házat, jobb bútort, televíziót, autót akar­nak, nem szabad elítélni, kis­polgárinak minősíteni, ha mindezt tisztességes munka eredményeként kívánják elér­ni. A szocialista politika nem öncélú, hanem — megfelelően a marxizmus—leninizmus ta­nításának — az emberek élet­­körülményeinek javítását és megvalósítását vállalja. Ami­kor ezt követjük, egy gazda­gabb társadalom felépítésén dolgozunk, a szegénység, nehéz, sivár élet ellen folyta­a­tunk háborút.­­ Érdekes, hogy ezt a po­litikát mégis jobbról is, bal­ról is, kispolgárinak, liberális­nak minősítik, azt állítják, hogy közéletünkből hiányzik a nép és a munkásosztály ér­dekeiért folyó forradalmi harc. Jobboldali opportunisták és „baloldali” álradikálisok abban is összetalálkoznak, hogy tár­sadalmunkat polgárosodónak minősítik, azt vetik szemünk­re, hogy feladtuk forradalmi eszméinket, nem vagyunk elég harciasak, elkényelmesedtünk. Vannak elmaradott, primitív, másra nem képes emberek, akik úgynevezett keménykezű politikát reklamálnak. Nem ve­szik észre, hogy az elvtelen megalkuvás — az egyik olda­lon az álradikalizmus, és a szektás magatartás a másik oldalon — egyaránt a valóban kispolgári. — Hogy ki­ a harcos, ki az elvhű, ki az igazi marxista— leninista, ki tart ki az ügy mellett, azt csak munkával és a munka bizonyítani. eredményével lehet A győzelemhez nemcsak rohamozni kellett tudni, hanem várni is, meg dolgozni is sokat, szívósan, és sokszor ez a nehezebb. A mi mai viszonyaink között így szolgáljuk jól a magyar népet. — Sokszor mondjuk, hogy bonyolult és összetett az a kor, amelyben élünk és azon mun­kálkodunk, hogy győzelemre vigyük a szocializmus ügyét hazánkban. Két világrendszer vív ádáz harcot nemzetközi méretekben, de az új és a régi küzdelme idehaza is folyik. Ellentmondásokkal terhes az a forradalmi átalakulás, amely­nek részesei vagyunk és ezek az ellentmondások törvénysze­rűen jelen vannak az emberek gondolkodásában, életszemlé­letében, ízlésében is. Harc dúl az emberekben a régi és az új ideológia között. Ebben a harc­ban a vezető szerep a párté, a politikáé, de jelentős feladatai vannak a tudományoknak, az irodalomnak, a művészeteknek is. Átmeneti korunkban a tár­sadalmi problémák és az azo­kat hordozó emberek gondol­kodása, magatartása is össze­tett. Az irodalom, a művészet sem mutatja be életünket le­egyszerűsítve, fekete-fehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az iroda­lom, a művészetek művelői akkor töltik be hivatásukat, ha az új, a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új győzelmét segítik, erősítik az emberek szocialista meggyő­ződését.­­ A régi és az új jelen van az emberek gondolkodásában Izmosodott a szocialista kultúra . A magyar irodalom, film, színház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Is­mert költőink, filmművésze­tünk alkotói, nemzetközi elis­merésben részesültek. Nagy az érdeklődés az új magyar ope­rák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erő­södtek a szocialista vonások, (Folytatás a 3. oldalon)

Next