Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI XI. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM B­I­Z­O­T­T­S­Á­G­A F­S A MEGYEI TANÁCS L­APJA" 1967. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Áll A 50 FILLÉH Kádár János beszéde Kádár János bevezetőben rámutatott: A hárommillió választó rész­vételével lezajlott nyolcvanöt­­ezer jelölő gyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpo­litikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét. jelölő gyűlésekre a megnöve­­­kedett és nagyfokú közéleti érdeklődés és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában népünk életét, országunk fej­lődését legközvetlenebbül érin­tő és legfontosabb kérdések állnak. A továbbiakban kijelentet­te: érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra. Mivel az élet semmit sem ad ingyen, és sok éves harcunk legfőbb eredmé­nyét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő hazánkban ma szilárd népha­talom, törvényes rend és nyu­galom van, békés és eredmé­nyes szocialista építőmunka folyik. Nemrégiben végezte el mun­káját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, ez sokat segít politikánk he­lyes értelmezésében­ és felada­taink széles körű megvilágítá­sában. Nagy jelentősége van annak, hogy a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa januári ülé­sén egyhangúlag állást foglalt a párt IX. kongresszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom tejes felépítésének programja mellett és annak megvalósítására szólít fel mindannyiunkat választási felhívásában. Szilárd szocialista rendsze­rünk intézményesen garantál­ja a dolgozó nép érdekeinek védelmét. A párt IX. kong­resszusa kiindulva az adott helyzetből, megjelölte tenni­valóinkat, világosan kijelölte a szocialista társadalom tel­jes felépítésének, a munkás­­osztály, az­ egész dolgozó nép, a nemzet boldogulásának biz­tos és reményteljes útját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári határozatával és választási felhívásával, amelyben a szocialista társa­dalom teljes felépítésének cél­ját a nemzet céljaként támo­gatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a válasz­táshoz. Dolgozó népünk már­cius 19-én szavazatával nyil­váníthatja egyetértését poli­tikánkkal, szocialista cél­jainkkal és jó összetételben választhatja újjá legfőbb tör­vényhozó és néphatalmi szer­veinket, az országgyűlést, a ta­nácsokat. Szavazás a szocializmus és a béke mellett A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagy­gyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnök­ségi emelvény mögött felirat hirdette: „Éljen és erősödjék a szocialista építést segítő nem­zeti összefogás”. A nagygyűlés résztvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszöntötték az emelvényen megjelenő el­nökséget. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára lépett a mikro­fonhoz. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára emelkedett szólásra. xisták és hívők, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Ha­zafias Népfront-mozgalomban tömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A mozga­lomban résztvevők viszonyá­ban éppen ez a döntő, hogy még világnézeti különbségek ellenére is összeköt bennünket az a felismerés és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel együtt szolgáljuk. Mi, kommunisták értékel­­jük a párttagok és pártonkí­vüliek szövetségét és örü­lünk annak, hogy ez a válasz­tás, amely a Hazafias Nép­front égisze alatt megy vég­be, ismét demonstrálja egy­ségünket ország-világ előtt. Nálunk népuralom, tehát demokrácia van kedves elvtársak! Az országgyűlés a múlt esz­tendőben új választási tör­vényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egy egyéni választókerület­ben jelölik és választják. A törvény lehetőv­é teszi a kép­viselőválasztásnál is több je­lölt állítását. Az egyéni vá­lasztókerület magával hozza — ez már a mostani jelölé­seknél is így alakult —, hogy csökken a központi és nö­vekszik a helyi képviselője­löltek száma. Most, az elő­zőkhöz képest, kevesebb a képviselőnek ajánlott minisz­ter és más vezető funkcioná­rius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növeked­jék az országgyűlés ellenőr­zése a kormány és az egyes minisztériumok ügyviteli mun­kája felett. A képviselőjelö­­léseknél kevesebb, a tanács­tagoknál több esetben került sor egyazon kerületben má­sodik jelölt ajánlására és el­fogadására. A jelöltek, a má­sodik jelöltek is, kivétel nél­kül a Hazafias Népfront programjával léptek fel és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásol­ják, mondván, nem igazi demokrácia az, ahol nincs több párt és a jelöltek azo­nos programmal lépnek fel. Ez­zel az állásponttal könnyen tudunk vitázni. A demokrá­cia szó eredeti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs több­pártrendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. Horthy-rendszerben többpárt­i rendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fasiszta diktatúra, és nem a nép kép­viselői, hanem a kapitalisták és a földesurak ültek a parlamentben.képviselői Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrá­cia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis kiváltságosak, a monopoltőke, a a milliárdosok képviselői ül­nek, és nem a dolgozók kép­viselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista párt jelöltjei országban ■ több között választ­hatnak a szavazók, az ese­tek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle politika között választhatná­nak. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszemléltetőbb példát. A legutóbbi elnökvá­lasztás során az Egyesült Ál­lamok jelenlegi elnöke béke­szólamokkal, az állampolgári egyenlőség érvényesítésének programjával, a nyomor el­leni harc programjával lé­pett fel a háborús uszító_ Goldwater ellenpárti jelölttel szemben. A választók a jelen­legi elnökre szavaztak, ő azon­ban a bukott jelölt háborús programját valósította meg, és nincs szó állampolgári egyenjogúságról és a nyomor­gók helyzetének megjavításá­ról sem. Ilyen az ő demokrá­ciájuk. A Hazafias Népfront kép­viselőjelöltjeinek, ha bejutnak az országgyűlésbe, el kell lát­niuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztüket. Vá­lasztóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák terü­letük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indo­kolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék, a legfőbb kö­telességük a közügy, a dolgo­zó nép érdekeinek, a szocia­lizmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pedig legyenek büszkék arra, hogy az eddig ismert legdemokrati­kusabb rendszerben, szocia­lista ország parlamentjében a nép ügyét szolgálhatják —je­lentette ki Kádár elvtárs, majd rámutatott: A választás eddigi meneté­ben, a jelölő gyűléseken, in­kább az ajánlók és a válasz­tók beszéltek, most a második részben, a tömeggyűléseken már a jelölteknek kell a program alapján fellépni és beszámolni az eddigi munká­ról, a jövő feladatairól és saját munkájukkal kapcsola­tos elgondolásaikról. A kongresszus határozatai nem maradnak papíron Kedves elvtársak! A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsó sor­ban a jelölő gyűlések tapasz­talatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttag­ságunk és népünk jól fogadta és helyesli annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel találko­zott, hogy politikánk fő iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges és megfelelő dönté­sek születtek fejlődésünk meg­oldást kívánó kérdéseiben. Közvéleményünk helyesli és támogatja világos és határo­zott imperialistaellenes külpo­litikánkat, amely a szocializ­must, a haladást, a békét szol­gálja. Teljes egyetértéssel ta­lálkozott világos, előremutató belpolitikánk, amelynek egy­értelmű célja társadalmunk szocialista és demokratikus vonásainak erősítése és tovább­fejlesztése. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősítet­ték a gyermeknevelési segély­ről, a termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjáról, a bányászok helyzetének méltányos rende­zéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az em­berek látják, hogy a kongres­­­szuson elhangzottak, a határo­zatok nem maradnak papíron, ellenkezőleg, azok végrehaj­tása nyomban megkezdődött. • • Összeköt bennünket az az elhatározás, hogy a haza ügyét szolgáljuk Kádár János elvtárs vábbiakban hangsúlyozta: a to­Bennünket, kommunistákat mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártikongresszusunk mindazon program jellegű cél­kitűzései, amelyek csak az egész nép munkájával valósít­hatók meg, széles körű egyet­értésre és támogatásra rak a népfrontmozgalom talál­ke­retében és társadalmi életünk más területén tevékenykedő pártonkívüli szövetségeseink­nél. Úgy véljük, ez tovább erő­­síti egységünket, a nép, a nem­lét minden alkotó erejének t­ömerítését és annak haté­­onyságát. A­­ mai népfrontmozgalom­­ lapjait azok a magyar haza­fiak rakták le, akik annak ide­jén világnézeti és minden más ellentétet félretéve összefog­tak a hitlerfasiszták háborúja és megszálló csapatai, horthys­ta és nyilas csatlósaik ellen, a nemzeti megsemmisüléssel fe­nyegető veszélyének elhárítá­sára, a szabadság kivívására. Ma más időket élünk. Az egykori kizsákmányoló osztá­lyok eltűntek, a nép van ha­talmon, szocialista társadal­mat építünk, de viszonyaink még átmenetiek. A szocialista társadalom alapjait leraktuk, azok szilárdak, de még sok a tennivalónk, a virágzó és gaz­dag, magasan fejlett ország, a szocializmus teljes felépítéséig. Éppen ezért nagy jelentőség­gel bír annak még jobb meg­értése, hogy belső, nagy fel­adataink megoldása és a nemzetközi helyzet egyaránt megköveteli minden hazafias erő összefogását a nép érde­keit legjobban előmozdító szo­cialista céljaink közös szolgá­latára. Társadalmunk összetételé­nek és fejlettségi fokának megfelelően ma a Hazafias Népfront-mozgalom keretében, a képviselő- és tanácstagjelöl­tek között, itt a gyűlés részve­vői között is különböző embe­rek, munkások, parasztok, ér­telmiségiek és kispolgárok képviselői találhatók. Vannak közöttük kommunisták, párt­tagok és pártonkívüliek, mar­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Választási programunknak fontos része a harmadik ötéves terv Ha szocialista építőmun­kánknak eredményeit, az or­szág fejlődését, a választók előtt négy évvel vállalt köte­lezettségeket vizsgáljuk, akkor a választási gyűléseken a Ha­zafias Népfrontot képviselő emberek tiszta lelkiismerettel adhatnak számot a végzett munkáról, a megtett útról. A második ötéves tervet végre­hajtottuk, fejlődött az ipar,­­a kereskedelem, a mezőgazda­ság, számos új üzem, híd, köz­mű, iskola, kórház épült, ja­vultak a szociális viszonyok és fejlődött a­ közművelődés, kultúra. Fejlesztettük néphad­i seregünket, közrendvédelmi intézményeinket, a munkásőr­séget, úgy ahogy azt rendsze­rünk, hazánk védelme és az emberiség iránti kötelezettség szocialista országunktól meg­követelte. Kádár János ezután vissza­pillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Majd hangsú­lyozta: a szocialista társada­lom építése programjának, így választási programunk­nak is fontos része a harma­dik ötéves terv, amely az ipari termelés harminckettő-har­minchat gazdasági százalékos, a mező­­termelés tizenhá­rom-tizenöt százalékos, a reál­­jövedelem tizennégy-tizen­­hat százalékos növelését irányozza elő. A harmadik ötéves terv első éve, az 1966-os népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult. Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint öt száza­lékkal, a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az ipari terme­lés növekedésének 80 százalé­ka a termelékenység növeke­déséből származott. A munká­sok és az alkalmazottak átlag­­keresete négy és fél százalék­kal emelkedett. A múlt év eredményei alapján az állami iparban az idén körülbelül száznegyven millió forinttal nagyobb fizetnek ki, nyereségrészesedést mint tavaly. szövetkezeti parasztság szemé­­­lyi jövedelme — a termelés­sel arányosan — szintén nö­vekedett. Elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk Az életszínvonal emelkedé­sének kérdését a legnagyobb felelősséggel kell mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszín­vonalának rendszeres emel­kedésével. Erre mindig akkor kerül sor, amikor a termelés növekedésével, a gazdaságos­ság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a (Folytatás a 2. oldalon)

Next