Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-08 / 83. szám

4 Gyöngyház fényű Balaton A kék tengerhez szokott turisták gyakran megcso­dálják a Balaton színjátékot. Mitől keletkez­nek a valószínűt­len szín­tünemé­­nyek és árnyala­tok? A köztudatban az él, hogy az ég színétől és tükrö­ződésétől. A tiha­nyi biológusok­nak más a véle­ménye. A tél végi jég­zajlás után pél­dául a sötétszürke színek helyett nyomban világos­zöld vízfelületet láthatnak a szem­lélők. Ilyenkor a hidegkedvelő al­gák alkotják „festőanyagot”, a amelyek télen el­szaporodnak. A tó mélyén ugyanis még hideg év­szakban sem kö­vetkezik be az úgynevezett tel­jes bénaság, szá­mos növény és apró állat akkor éled és szaporo­dik. Vihar idején is megváltozik Balaton víztükré­a­nek színe, ilyen­kor a nyugalmi állapotban kékes­zöld színt a lebe­gő algáik, a biogén mészkristályok — a nap beesési szö­gétől függően vál­toztatják. Ez a felszínen, színekben megje­lenő élő és szer­ves tömeg el is zárja a fényt a Balaton mélyétől. A magyar tenger­ben 80 centimé­ter lejjebb mélységtől menziós háromdi­sötétség uralkodik. Ez az oka annak is, hogy a tó élőlé­nyei sápadtak, szervezetük rend­kívül szegény fes­tékanyagban. FEST MEGYEIIJ&kktm Mekkora a Föld csóvája? Idén érkezik el a naptevé­kenység 11 évenként vissza­térő maximuma, s ezzel egy­idejűleg előreláthatólag ismét eléri legnagyobb kiterjedését a Föld csóvája. Bolygónk nem üstökös, mégis van az üstökösökre jellemző csóvája. Korábban már kimutatták, a naptevékenység fokozódása szorosan összefügg az úgyne­vezett napszélnek, vagyis Napból minden irányban szét­a sugárzott részecskék áramá­nak erősödésével, márpedig a Föld csóvája éppen ezekből a részecskékből áll össze. Ami­kor ugyanis a felénk jövő ré­szecskék elérnek egy részük a Föld bennünket, mágneses erőterének foglyává válik és kényszerűen rááll a mágneses erővonalak jelölte pályákra. Ezeken az útvonalakon a Föld mellett elhaladva, a Nappal ellentétes irányban, nagyjából egymással párhuzamosan ro­hannak tovább, amíg valahol — valószínűleg a kozmoszból velünk szemben érkező más részecskékkel való összeütkö­zésük miatt — száguldásuk véget ér. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy a csóva méretei messze meghalad­ják a korábban feltétele­zetteket. Amint ugyanis a mesterséges holdak mérései megállapítot­ták, a csóva átmérője 180—200 ezer kilométer lehet, hossza pedig valószínűleg többször tízezer kilométer. Mindeneset­re kétségtelen, hogy méretei a napszél erősségétől függnek. Iránya viszont állandóan vál­tozik, ahogy a Föld kering a Nap körül, mert a csóva min­dig a Napot a Földdel össze­kötő egyenes meghosszabbí­tásában, a Földnek a Nappal ellentétes oldaláról indul a végtelen felé. Hová menjenek tégláért? Leáll az építkezés mert vidékre szállít az üzem Perel a városgazdálkodás A nagykőrösi Városgazdál­kodási Vállalat hosszú levél­lel kereste meg szerkesztősé­günket. Levelük fontos pa­naszt tartalmaz, s úgy gondol­tuk, mivel válaszolni nem tu­­­dunk, talán akit illet — nagykőrösi téglagyár —, vála­­­szol e közérdekű panaszra. Öröm volt, hogy a városban visszaállították a téglagyárat. Azt várták, hogy lényegesen olcsóbban szerezhetik be a téglát. Az örömbe azonban — mint az indulásnál is — üröm vegyült 1967 negyedik negyedévében a Városgazdálkodási Vállalat a szabályoknak megfelelően, a Szolnok megyei Tégla- és Cse­­répipari Vállalatnál — akihez a helybeli téglagyár szerveze­tileg tartozik — megrendelt 150 ezer darab kisméretű tég­lát. A megrendelés 1968 első negyedére szólt. Ebből a tétel­ből 70 ezer téglát sikerült megkapni, a hátralevő 80 ezer tégla szállítását április 30-ra igazolta vissza a vállalat. A második negyedévre szóló téglaszükségletüket is meg­rendelték, de nemleges választ kaptak. A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat azzal küldte vissza a megren­delést; kapacitásuk olyan nagymértékben lekötött, hogy már nem tudnak téglát bizto­sítani. Ugyanakkor tudomásukra jutott, hogy Kecskemétre, Tá­­piógyörgyére és más vidéki városokba is szállít a körösi téglagyár. A Városgazdálkodási Válla­lat most nem tud építkezni, mert nincsen kisméretű tég­­­lájuk. A rendeletek értelmé­ben beperelték a gyárat. De a perből csak időhúzás lesz, tég­la nem születik belőle. Vala­honnan Márpedig mégis szerezni kell, ha más vidékről szállítják a téglát, lényegesen megdrágul. Vajon nem lenne ésszerűbb először a helyi vál­lalatok kiszolgálása, és ezt követné a vidék, illetve a kör­nyék falvainak, városainak ellátása ? Javult a községek áruellátása Ké­elkedő forgalom - Új beruházások - Lesz-s edgestdő sör? A párt váci járási végrehaj­tó bizottsága foglalkozott községek áruellátási helyzeté­­­vel. A vitára bocsátott jelen­tésekből kitűnik, hogy a köz­ségek élelmiszer-, ruházati, iparcikk- és vendéglátóipari ellátását százhetvenkét álla­mi, szövetkezeti és magán-kis­kereskedői boltegység végzi. Az áruforgalom évről évre bő­vül mind mennyiségben, mind választékban, egyre inkább igazodva a lakosság igényei­hez Az általános fejlődés mel­lett — állapította meg a vég­rehajtó bizottság — elmúlt évben az egyes árucikkekből nem megfelelő az ellátás.volt Hiányok mutatkoztak különö­sen a húsárukból, mennyiség­ben és választékban egyaránt. Sok panasz volt a kenyér mi­nőségére és a szállítás szerve­zetlenségére. A nyári hóna­pokban a sörhiány miatt ér­kezik a legtöbb panasz. Ez év első negyedében az átárazással egybekötött, hos­­­szú ideig elhúzódó leltározá­sok okoztak átmeneti nehézsé­geket. A járási pártbizottság­nak kellett beavatkoznia ez év januárjában Kösd község tej­ellátása érdekében, s ugyan­csak a pártbizottság közbelé­pésére orvosolta a sütő­ipar a kenyér minősége, a szállítás pontatlansága miatti panaszokat Váchartyán, Kisnémedi, Püs­pökszilágy és Őrszentmiklós községekben. Az új gazdaság­­irányítási rendszer indulása­kor a Váci Vendéglátóipari Vállalat — helytelenül — több üzletét magasabb osztályba sorolta, s egyes áruknál szük­ségtelen áremelést eszközölt. E túllépéseket azóta a válla­lat megszüntette, s ma már a vendéglátóiparban általában csökkentek a fogyasztói árak. Az árrendezési hírek hatá­sára egyes cikkekből, mint a hűtőszekrény, rádió, televízió, mosógépek, a vártnál na­gyobb volt a vásárlás, s ez csökkentette a választékot, amit a boltoknak még mindig nem sikerült teljesen felszá­molniuk. Megvizsgálta a párt végre­hajtó bizottsága a nyári hóna­pok áruellátási problémáit is. Megelégedéssel fogadta a vál­lalatok vezetőinek ígéretét, mely szerint a nyári szezonban az igé­nyeknek megfelelően mó­dosítják a boltok nyitva tartási idejét. A húsipar a húsellátás ja­vítását ígéri, a tejipar ennél is tovább megy: minden igény kielégítését vállalta tejtermé­kekből. A sütőipar — az ide­genforgalom szempontjából számításba jövő községek szá­mára vasárnap is süt péksüte­ményt, s vállalta a pontos szállí­tást. A sörellátás viszont — a je­lek szerint — még ezen a nyá­ron sem lesz kielégítő, bár ígéret van a javulásra. Javítják a községek áru­ellátását az új kereskedel­mi beruházások. Május 1-re átadják Dunake­szin és Fóton az ABC-áruhá­­zat, szövetkezeti vendéglátó üzlet épül Alsógödön, élelmi­szerbolt Szódon, a MÉK Du­nakeszin két, Alsógödön egy zöldségüzletet nyit, az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat Felsőgödön nyit üzletet, a sü­tőipar Alsógödön két, Duna­keszin egy elárusítópavilont állít fel az idén. Az év máso­dik felében várható eszpresszó kialakítása egy-egy Rádon és Püspökhatvanban, megkez­dik Őrszentmiklóson egy szö­vetkezeti ABC-áruház, Alsó­gödön pedig egy csemegebolt építését. (ferencz) Ardrikó János, a Debreceni Vendéglátóipari Szakiskola tanára, 900 üveg italt őriz házi múzeumában. Gyűjteményében a Nyugat-Indiában készült fehér rumtól az amerikai whis­­kyig mintegy 620 féle rövidital található Megyei kiadványok A Ceglédi Füzetek 16—17. kötete múlt hét végén került ki a váci nyomdából. Az öt­venéves jubileumát ünneplő ceglédi Kossuth Múzeum e kilencéves kis kötettel áldo­zott a helyi Kossuth-kultusz­­nak. Ikvai Nándor és Kürti Béla gondos tanulmánya sok érdekes részt hoz napvilágra­­_ Kossuth és a város kapcsola­­­­tából. Végigkíséri az olvasót a „ceglédi riadótól’’ a turini remetével folytatott levele­zésig. A tanulmány második része a múzeum alapítását és fejlődését mutatja be. Az értékes képmelléklet kuriózumot is bemutat, olyan mint például az 1902. szeptember 18-i Kossuth-szobor avatást. A kiadvány zárórészében Pán­­ducz Mihály mutatja be Ceg­léd környékének régészeti em­lékeit. A Pest megyei Könyvtáros 13. évfolyamába lépett. Idei első számában Debreceni Im­­réné igazgató kilenc oldalon elemzi az 1967-es könyvtári év tapasztalatait. B. Csőke Anna a szakszervezeti könyv­tárak eredményiről, gondjai­ról ír. Fogarasi Mihály a pilisvörösvári községi könyv­tár kétéves munkájáról szá­mol be. Hasznos tanácsokat adnak, hogyan lehet bemu­tatni az olvasónak a száz éve született Maxim Gorkij életét, munkásságát. Figyelő­­szolgálat, statisztikai táblá­zat és gazdag hírrovat egé­szíti ki a most megjelent szá­mot. (P. r.) Ultraviola lámpás „Fából faragott királyfi“ A pasaréti filmstúdióban megkezdődtek a bábszínház „Fából faragott királyfi” pro­dukciójának színes filmfelvé­telei. A filmet a nyugatnémet televízió megbízásából, német rendező vezetésével a MA­FILM forgatócsoportja készí­ti. A forgatás technikai érde­kessége, hogy Európában most első ízben készítenek ultra­viola lámpa alkalmazásával színes játékfilmet, amely tele­víziós sugárzásra is alkalmas. 19­58. ÁPRILIS 9., KEDD Rendet teremtettek a gépkocsiparkolók ügyében Az idegenforgalmi idény kezdete előtt fontos rendel­kezést hozott a közlekedés- és postaügyi miniszter — egyet­értésben vel és az a belügyminiszter­Országos Anyag- és Árhivatal elnökével —­ szabályozta a gépkocsi­parko­lással kapcsolatos eddigi ren­dezetlen kérdéseket. Erre már nagy szükség volt, mert a tanácsok általában külön­féleképpen szabták meg parkolási díjakat, s jelölték ki a a parkolóhelyeket. A rendelet rögzíti: parko­lóhelyet engedély alapján, csak a közútnak nem minő­síthető területen létesíthet­nek, a járási (városi, kerü­leti) tanács végrehajtó bizott­sága adhatja ki az engedélyt, s ki kell kérni a járási rend­őrkapitányság, adott esetek­ben a KPM illetékes közúti igazgatóságának véleményét. A kocsik őrzéséről a parkoló fenntartójának kell gondos­kodnia. A rendelet megálla­pítja a szedhető díjakat is: első város, csoportba tartozik a fő­a vidéki városok, a gyógy- és üdülőhelyek. Kü­lön díjtételt szabtak meg nappalra és éjszakára. Vizsgálat — meglepő eredménnyel: Mennyit ér a szakképzettség? Kössék képesítéshez a munkaköröket! A Cegléd Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutób­bi ülésén a mezőgazdasági szakember- és szakmunkásel­látottság helyzetét tárgyalta, hogy a szakemberképzés össz­hangban van-e az igényekkel, illetve az újonnan kiképzett szakemberek tudásukat felké­szültségüknek megfelelően gyümölcsöztethetik-e? Általánosságban megállapítható, hogy a végzett szakemberek 75—80 százaléka a mezőgazdaságban vagy a ve­le szorosan összefüggő terüle­teken dolgozik, míg százalék — elsősorban a 20—25 lá­nyok — különböző munkate­rületekre kerülnek. A mezőgazdasági techni­kumban végző fiúk „életko­ruk" miatt kerülnek hátrány­ba: az iskola befejezése után katonai szolgálatra ezért a termelőüzemek mennek, kép­zettségük megszerzése után tartózkodnak alkalmazásuk­tól. Hiányzik az elméleti tudás mellé a gyakorlat is — a ter­melőszövetkezetek pedig, kez­dettől fogva,­­ teljes értékű munkát várnak a kezdő szak­emberektől. Ezen a problémán körültekintően megszervezett gyakornoki rendszer tud segí­teni. A beiskolázási módszereken is hamarosan módosítani kell. Nagyobb lehetőséget kell biz­tosítani a paraszt származású fiataloknak, mert ők jobban megmaradnak a mezőgazdasá­gi szakma mellett, mint a vá­rosi fiatalok. Számukra a kol­légiumi férőhelyek számát kell sürgősen növelni. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek szakmunkásigénye egyáltalán nincs kielégítve. Ebben maguk a termelőszövetkezetek is „lu­dasok”, mert nem biztosítják a szakmunkás-képesítést szerzett tsz-tag számára a megkülön­böztetett anyagi elismerést, vagy egyáltalán nem fordíta­nak kellő gondot a szakmun­kásképzésre. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés megköveteli a szakemberek folyamatos to­vábbképzését és a rendszeres szakmai tájékozódást. A NEB azt javasolja, hogy a termelőszövetkezetekben be­töltendő egyes munkaköröket kössék szakképzettséghez. Hasznos volna, ha a nem szak­májukban foglalkoztatok szakemberek képesítésüknek megfelelő munkát végeznének. (peresztegi) Valaki egyszer azt mondta: Ha egy vendég Mo­­nor­geire nevezetessé­kíváncsi, megmutatják ne­ki az új épülete­ket, a régi épüle­teket és a „Ma­dárkát”. Tréfa volt, de nagyon furcsa tréfa. Egy ember, akit szinte már tárgyként tarta­nak számon. Min­denütt ott van, a főtéri önkiszol­gáló bolt előtt ücsörög, és néze­lődik, gallyat gyűjt, csikkeket szed fel a földről, vagy éppen egy egész cigarettát kér valakitől. Már senkinek sem tű­nik fel, szoktak a Hozzá­mond­ r­ak, mint a há­zakhoz, a fákhoz — és ha egyszer eltűnne, senki sem hiányolná. A nevét sem tudják. Az 1922-ben szü­letett Kolompár Ida, kicsinek és nagynak egysze­rűen: Madárka. Időnként kétes hí­rek kelnek szárnyra róla, amelyeknek — jó­zan dolva ésszel átgon­— a fele sem lehet igaz. A hírek felett elül a csodálkozás, ám Madárka mit sem tud mindezekről, ő háborítatlanul gyűjtögeti tovább darócbatyujába az összeszedhetőt. A A testvérénél él. házikó (mert háznak nem lehet nevezni) vályogkamra mellett ju­tott neki — és a kiközösítés. Hogy miképp lett belőle Madárka? Talán ő sem tudja, csak azt, hogy télen fázik, mert kizár­ják a lakásból, és ha megtiltanák neki a kéregetést, nem tudna miből élni. Segély? Küld­tek neki a tanács­tól, de a testvére vette fel és el is költötte. Nem nem tudja, rá, nem is pénzzel,mi lett a Most otthonba szociális kerül. Nem akart men­ni, sokáig tiltako­zott, azt is el­mondta, miért: — Nekem aszonták, hogy kivisznek a határszélre, vagy hova, oszt ott mi lesz velem? Meg a gyerekek... kik Azt mondja, ne­koldul, mert a testvére gyere­kei is sokszor éhe­sek, akárcsak ő. (koblencz) Madárka

Next