Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-08 / 83. szám
4 Gyöngyház fényű Balaton A kék tengerhez szokott turisták gyakran megcsodálják a Balaton színjátékot. Mitől keletkeznek a valószínűtlen színtünemények és árnyalatok? A köztudatban az él, hogy az ég színétől és tükröződésétől. A tihanyi biológusoknak más a véleménye. A tél végi jégzajlás után például a sötétszürke színek helyett nyomban világoszöld vízfelületet láthatnak a szemlélők. Ilyenkor a hidegkedvelő algák alkotják „festőanyagot”, a amelyek télen elszaporodnak. A tó mélyén ugyanis még hideg évszakban sem következik be az úgynevezett teljes bénaság, számos növény és apró állat akkor éled és szaporodik. Vihar idején is megváltozik Balaton víztükréanek színe, ilyenkor a nyugalmi állapotban kékeszöld színt a lebegő algáik, a biogén mészkristályok — a nap beesési szögétől függően változtatják. Ez a felszínen, színekben megjelenő élő és szerves tömeg el is zárja a fényt a Balaton mélyétől. A magyar tengerben 80 centiméter lejjebb mélységtől menziós háromdisötétség uralkodik. Ez az oka annak is, hogy a tó élőlényei sápadtak, szervezetük rendkívül szegény festékanyagban. FEST MEGYEIIJ&kktm Mekkora a Föld csóvája? Idén érkezik el a naptevékenység 11 évenként visszatérő maximuma, s ezzel egyidejűleg előreláthatólag ismét eléri legnagyobb kiterjedését a Föld csóvája. Bolygónk nem üstökös, mégis van az üstökösökre jellemző csóvája. Korábban már kimutatták, a naptevékenység fokozódása szorosan összefügg az úgynevezett napszélnek, vagyis Napból minden irányban széta sugárzott részecskék áramának erősödésével, márpedig a Föld csóvája éppen ezekből a részecskékből áll össze. Amikor ugyanis a felénk jövő részecskék elérnek egy részük a Föld bennünket, mágneses erőterének foglyává válik és kényszerűen rááll a mágneses erővonalak jelölte pályákra. Ezeken az útvonalakon a Föld mellett elhaladva, a Nappal ellentétes irányban, nagyjából egymással párhuzamosan rohannak tovább, amíg valahol — valószínűleg a kozmoszból velünk szemben érkező más részecskékkel való összeütközésük miatt — száguldásuk véget ér. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy a csóva méretei messze meghaladják a korábban feltételezetteket. Amint ugyanis a mesterséges holdak mérései megállapították, a csóva átmérője 180—200 ezer kilométer lehet, hossza pedig valószínűleg többször tízezer kilométer. Mindenesetre kétségtelen, hogy méretei a napszél erősségétől függnek. Iránya viszont állandóan változik, ahogy a Föld kering a Nap körül, mert a csóva mindig a Napot a Földdel összekötő egyenes meghosszabbításában, a Földnek a Nappal ellentétes oldaláról indul a végtelen felé. Hová menjenek tégláért? Leáll az építkezés mert vidékre szállít az üzem Perel a városgazdálkodás A nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat hosszú levéllel kereste meg szerkesztőségünket. Levelük fontos panaszt tartalmaz, s úgy gondoltuk, mivel válaszolni nem tudunk, talán akit illet — nagykőrösi téglagyár —, válaszol e közérdekű panaszra. Öröm volt, hogy a városban visszaállították a téglagyárat. Azt várták, hogy lényegesen olcsóbban szerezhetik be a téglát. Az örömbe azonban — mint az indulásnál is — üröm vegyült 1967 negyedik negyedévében a Városgazdálkodási Vállalat a szabályoknak megfelelően, a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — akihez a helybeli téglagyár szervezetileg tartozik — megrendelt 150 ezer darab kisméretű téglát. A megrendelés 1968 első negyedére szólt. Ebből a tételből 70 ezer téglát sikerült megkapni, a hátralevő 80 ezer tégla szállítását április 30-ra igazolta vissza a vállalat. A második negyedévre szóló téglaszükségletüket is megrendelték, de nemleges választ kaptak. A Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat azzal küldte vissza a megrendelést; kapacitásuk olyan nagymértékben lekötött, hogy már nem tudnak téglát biztosítani. Ugyanakkor tudomásukra jutott, hogy Kecskemétre, Tápiógyörgyére és más vidéki városokba is szállít a körösi téglagyár. A Városgazdálkodási Vállalat most nem tud építkezni, mert nincsen kisméretű téglájuk. A rendeletek értelmében beperelték a gyárat. De a perből csak időhúzás lesz, tégla nem születik belőle. Valahonnan Márpedig mégis szerezni kell, ha más vidékről szállítják a téglát, lényegesen megdrágul. Vajon nem lenne ésszerűbb először a helyi vállalatok kiszolgálása, és ezt követné a vidék, illetve a környék falvainak, városainak ellátása ? Javult a községek áruellátása Kéelkedő forgalom - Új beruházások - Lesz-s edgestdő sör? A párt váci járási végrehajtó bizottsága foglalkozott községek áruellátási helyzetével. A vitára bocsátott jelentésekből kitűnik, hogy a községek élelmiszer-, ruházati, iparcikk- és vendéglátóipari ellátását százhetvenkét állami, szövetkezeti és magán-kiskereskedői boltegység végzi. Az áruforgalom évről évre bővül mind mennyiségben, mind választékban, egyre inkább igazodva a lakosság igényeihez Az általános fejlődés mellett — állapította meg a végrehajtó bizottság — elmúlt évben az egyes árucikkekből nem megfelelő az ellátás.volt Hiányok mutatkoztak különösen a húsárukból, mennyiségben és választékban egyaránt. Sok panasz volt a kenyér minőségére és a szállítás szervezetlenségére. A nyári hónapokban a sörhiány miatt érkezik a legtöbb panasz. Ez év első negyedében az átárazással egybekötött, hosszú ideig elhúzódó leltározások okoztak átmeneti nehézségeket. A járási pártbizottságnak kellett beavatkoznia ez év januárjában Kösd község tejellátása érdekében, s ugyancsak a pártbizottság közbelépésére orvosolta a sütőipar a kenyér minősége, a szállítás pontatlansága miatti panaszokat Váchartyán, Kisnémedi, Püspökszilágy és Őrszentmiklós községekben. Az új gazdaságirányítási rendszer indulásakor a Váci Vendéglátóipari Vállalat — helytelenül — több üzletét magasabb osztályba sorolta, s egyes áruknál szükségtelen áremelést eszközölt. E túllépéseket azóta a vállalat megszüntette, s ma már a vendéglátóiparban általában csökkentek a fogyasztói árak. Az árrendezési hírek hatására egyes cikkekből, mint a hűtőszekrény, rádió, televízió, mosógépek, a vártnál nagyobb volt a vásárlás, s ez csökkentette a választékot, amit a boltoknak még mindig nem sikerült teljesen felszámolniuk. Megvizsgálta a párt végrehajtó bizottsága a nyári hónapok áruellátási problémáit is. Megelégedéssel fogadta a vállalatok vezetőinek ígéretét, mely szerint a nyári szezonban az igényeknek megfelelően módosítják a boltok nyitva tartási idejét. A húsipar a húsellátás javítását ígéri, a tejipar ennél is tovább megy: minden igény kielégítését vállalta tejtermékekből. A sütőipar — az idegenforgalom szempontjából számításba jövő községek számára vasárnap is süt péksüteményt, s vállalta a pontos szállítást. A sörellátás viszont — a jelek szerint — még ezen a nyáron sem lesz kielégítő, bár ígéret van a javulásra. Javítják a községek áruellátását az új kereskedelmi beruházások. Május 1-re átadják Dunakeszin és Fóton az ABC-áruházat, szövetkezeti vendéglátó üzlet épül Alsógödön, élelmiszerbolt Szódon, a MÉK Dunakeszin két, Alsógödön egy zöldségüzletet nyit, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat Felsőgödön nyit üzletet, a sütőipar Alsógödön két, Dunakeszin egy elárusítópavilont állít fel az idén. Az év második felében várható eszpresszó kialakítása egy-egy Rádon és Püspökhatvanban, megkezdik Őrszentmiklóson egy szövetkezeti ABC-áruház, Alsógödön pedig egy csemegebolt építését. (ferencz) Ardrikó János, a Debreceni Vendéglátóipari Szakiskola tanára, 900 üveg italt őriz házi múzeumában. Gyűjteményében a Nyugat-Indiában készült fehér rumtól az amerikai whiskyig mintegy 620 féle rövidital található Megyei kiadványok A Ceglédi Füzetek 16—17. kötete múlt hét végén került ki a váci nyomdából. Az ötvenéves jubileumát ünneplő ceglédi Kossuth Múzeum e kilencéves kis kötettel áldozott a helyi Kossuth-kultusznak. Ikvai Nándor és Kürti Béla gondos tanulmánya sok érdekes részt hoz napvilágra_ Kossuth és a város kapcsolatából. Végigkíséri az olvasót a „ceglédi riadótól’’ a turini remetével folytatott levelezésig. A tanulmány második része a múzeum alapítását és fejlődését mutatja be. Az értékes képmelléklet kuriózumot is bemutat, olyan mint például az 1902. szeptember 18-i Kossuth-szobor avatást. A kiadvány zárórészében Pánducz Mihály mutatja be Cegléd környékének régészeti emlékeit. A Pest megyei Könyvtáros 13. évfolyamába lépett. Idei első számában Debreceni Imréné igazgató kilenc oldalon elemzi az 1967-es könyvtári év tapasztalatait. B. Csőke Anna a szakszervezeti könyvtárak eredményiről, gondjairól ír. Fogarasi Mihály a pilisvörösvári községi könyvtár kétéves munkájáról számol be. Hasznos tanácsokat adnak, hogyan lehet bemutatni az olvasónak a száz éve született Maxim Gorkij életét, munkásságát. Figyelőszolgálat, statisztikai táblázat és gazdag hírrovat egészíti ki a most megjelent számot. (P. r.) Ultraviola lámpás „Fából faragott királyfi“ A pasaréti filmstúdióban megkezdődtek a bábszínház „Fából faragott királyfi” produkciójának színes filmfelvételei. A filmet a nyugatnémet televízió megbízásából, német rendező vezetésével a MAFILM forgatócsoportja készíti. A forgatás technikai érdekessége, hogy Európában most első ízben készítenek ultraviola lámpa alkalmazásával színes játékfilmet, amely televíziós sugárzásra is alkalmas. 1958. ÁPRILIS 9., KEDD Rendet teremtettek a gépkocsiparkolók ügyében Az idegenforgalmi idény kezdete előtt fontos rendelkezést hozott a közlekedés- és postaügyi miniszter — egyetértésben vel és az a belügyminiszterOrszágos Anyag- és Árhivatal elnökével — szabályozta a gépkocsiparkolással kapcsolatos eddigi rendezetlen kérdéseket. Erre már nagy szükség volt, mert a tanácsok általában különféleképpen szabták meg parkolási díjakat, s jelölték ki a a parkolóhelyeket. A rendelet rögzíti: parkolóhelyet engedély alapján, csak a közútnak nem minősíthető területen létesíthetnek, a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adhatja ki az engedélyt, s ki kell kérni a járási rendőrkapitányság, adott esetekben a KPM illetékes közúti igazgatóságának véleményét. A kocsik őrzéséről a parkoló fenntartójának kell gondoskodnia. A rendelet megállapítja a szedhető díjakat is: első város, csoportba tartozik a főa vidéki városok, a gyógy- és üdülőhelyek. Külön díjtételt szabtak meg nappalra és éjszakára. Vizsgálat — meglepő eredménnyel: Mennyit ér a szakképzettség? Kössék képesítéshez a munkaköröket! A Cegléd Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén a mezőgazdasági szakember- és szakmunkásellátottság helyzetét tárgyalta, hogy a szakemberképzés összhangban van-e az igényekkel, illetve az újonnan kiképzett szakemberek tudásukat felkészültségüknek megfelelően gyümölcsöztethetik-e? Általánosságban megállapítható, hogy a végzett szakemberek 75—80 százaléka a mezőgazdaságban vagy a vele szorosan összefüggő területeken dolgozik, míg százalék — elsősorban a 20—25 lányok — különböző munkaterületekre kerülnek. A mezőgazdasági technikumban végző fiúk „életkoruk" miatt kerülnek hátrányba: az iskola befejezése után katonai szolgálatra ezért a termelőüzemek mennek, képzettségük megszerzése után tartózkodnak alkalmazásuktól. Hiányzik az elméleti tudás mellé a gyakorlat is — a termelőszövetkezetek pedig, kezdettől fogva, teljes értékű munkát várnak a kezdő szakemberektől. Ezen a problémán körültekintően megszervezett gyakornoki rendszer tud segíteni. A beiskolázási módszereken is hamarosan módosítani kell. Nagyobb lehetőséget kell biztosítani a paraszt származású fiataloknak, mert ők jobban megmaradnak a mezőgazdasági szakma mellett, mint a városi fiatalok. Számukra a kollégiumi férőhelyek számát kell sürgősen növelni. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek szakmunkásigénye egyáltalán nincs kielégítve. Ebben maguk a termelőszövetkezetek is „ludasok”, mert nem biztosítják a szakmunkás-képesítést szerzett tsz-tag számára a megkülönböztetett anyagi elismerést, vagy egyáltalán nem fordítanak kellő gondot a szakmunkásképzésre. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés megköveteli a szakemberek folyamatos továbbképzését és a rendszeres szakmai tájékozódást. A NEB azt javasolja, hogy a termelőszövetkezetekben betöltendő egyes munkaköröket kössék szakképzettséghez. Hasznos volna, ha a nem szakmájukban foglalkoztatok szakemberek képesítésüknek megfelelő munkát végeznének. (peresztegi) Valaki egyszer azt mondta: Ha egy vendég Monorgeire nevezetessékíváncsi, megmutatják neki az új épületeket, a régi épületeket és a „Madárkát”. Tréfa volt, de nagyon furcsa tréfa. Egy ember, akit szinte már tárgyként tartanak számon. Mindenütt ott van, a főtéri önkiszolgáló bolt előtt ücsörög, és nézelődik, gallyat gyűjt, csikkeket szed fel a földről, vagy éppen egy egész cigarettát kér valakitől. Már senkinek sem tűnik fel, szoktak a Hozzámond rak, mint a házakhoz, a fákhoz — és ha egyszer eltűnne, senki sem hiányolná. A nevét sem tudják. Az 1922-ben született Kolompár Ida, kicsinek és nagynak egyszerűen: Madárka. Időnként kétes hírek kelnek szárnyra róla, amelyeknek — józan dolva ésszel átgon— a fele sem lehet igaz. A hírek felett elül a csodálkozás, ám Madárka mit sem tud mindezekről, ő háborítatlanul gyűjtögeti tovább darócbatyujába az összeszedhetőt. A A testvérénél él. házikó (mert háznak nem lehet nevezni) vályogkamra mellett jutott neki — és a kiközösítés. Hogy miképp lett belőle Madárka? Talán ő sem tudja, csak azt, hogy télen fázik, mert kizárják a lakásból, és ha megtiltanák neki a kéregetést, nem tudna miből élni. Segély? Küldtek neki a tanácstól, de a testvére vette fel és el is költötte. Nem nem tudja, rá, nem is pénzzel,mi lett a Most otthonba szociális kerül. Nem akart menni, sokáig tiltakozott, azt is elmondta, miért: — Nekem aszonták, hogy kivisznek a határszélre, vagy hova, oszt ott mi lesz velem? Meg a gyerekek... kik Azt mondja, nekoldul, mert a testvére gyerekei is sokszor éhesek, akárcsak ő. (koblencz) Madárka