Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
A Hold Houstonban Az Egyesült Államok-beli Houston városban véget ért a II. holdtudományi konferencia, amelyen a szovjet Luna—16 által a Földre hozott holdközetek vizsgálatáról tartott előadást dr. A. P. Vinogradov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke. Képünkön: Vinogradov (balról) a hozzá intézett kérdésekre válaszok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA XV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM!1.% 80 * ILI.ÉK 1971. JANUÁR 16., SZOMBAT Asszuáni deklaráció tömi elnök emlékét megörökítő táblát leplezett le. A Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki Vlagyimir Komar és Andrej szerelőbrigád-vezetőt Miljutyin szovjet energetikus mérnököt az asszuáni gátrendszer építésében szerzett kiemelkedő érdemeikért. Tizenegy szovjet szakembert tüntettek ki Lenin-renddel és az építők közül sokan kaptak más érdemrendeket és érdemérmeket. Pénteken délután Asszuánban, a szállodában, ahol Nyikolaj Podgornij és Anvar Szadat szállása van, aláírták a szovjet—egyiptomi deklarációt az asszuáni hidroenergetikai rendszer építésének sikeres befejezéséről és üzembe helyezéséről. A deklaráció többek között hangsúlyozza, hogy az asszuáni gát és a vele összefüggő objektumok építése során még jobban megszilárdultak a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és az EAK népei között. Az asszuáni hidroenergetikai rendszer mindenkor a megbonthatatlan szovjet—arab barátság jelképe lesz. Anvar Szadat egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke péntek reggel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. A duzzasztó gát 11 éves munkával, elsősorban szovjet segítséggel épült. A két elnök egyidejűleg Gamal Abdel Nasszer elhunyt egyik- Májusban tartják a szakszervezetek XXII. kongresszusát Ülést tartott a SZOT Pénteken az ÉDOSZ Székházában ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT az elnökség beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pontként Somoskői Gábor, SZOT- titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról, hogy a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971. május 4. és 8-a között tartsák. A napirend a következő: A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó:9 (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál Mohácson OGNYENOVICS MILÁN KÖSZÖNTŐJE MAGYAR ÉS HORVÁT NYELVEN megyében. A Bartók Béla Művelődési Házban rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke és Ognyenovics Milán, Magyarországi Délszálvok Deamokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most is eredményes évet zárt. A természet okozta nehézségek és károk ellenére kilencvenmillió forint értékű árut adtak az országnak a mohácsi szövetkezeti gazdák. A termelőszövetkezet közös vagyona egy év alatt 18 millió forinttal gyarapodott, és most eléri a 76 millió forintot. dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, gratulált a mohácsi szövetkezeti gazdáknak a múlt évben elért nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre, a most induló új ötéves terv időszakára. — 1970 — nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaság(Folytatás a 2. oldalon.) A Mohács határában gazdálkodó öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszámadás Baranya Palánta + műanyag A ráckevei Árpás Termelőszövetkezet üvegházát jól kihasználják. A csarnokokban gyorsan növekszik a húsvéti primőr, a saláta. Az összekötő folyosón pedig a tsz melléküzemága, a műanyag-palackozó kapott ideiglenesen helyet. Az itt dolgozó asszonyok fékolajat palackoznak literes műanyag flakonokba. Tizenegyen foglalkoznak ezzel, naponta több mint kétezer palackkal adnak a kereskedelemnek. Fotó: Gábor Tanácskozás Siófokon Barátság II. Az 1,2 milliárd forintos költséggel épülő Barátság II. kőolajvezeték építési idejének megrövidítéséről tanácskoztak pénteken Siófokon a nagyszabású munkában résztvevő vállalatok — a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat, az OLAJTERV, a Dunai Vasmű, a Ganz-MÁVAG, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár és a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat — képviselői. A Barátság II. kőolajvezetéknek az eredeti terv szerint 1972. december végére kellene elkészülnie. A tanácskozáson részt vevő vállalatok azonban, lehetőségeik elemzése alapján. (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadás Dömsödön: „...1971-ben csak egy kicsikét jobban...“ Búza helyett tej és gyapjú - Rossz esztendő, 11 milliós vagyonnövekedéssel „Tisztelt tagság, kedves vendégeink!" Idén először hangzott el tegnap délután ez megszólítás Pest megyei termelőszövetkezetben. Először a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben gyűlt össze tagság, hogy megvitassa a tavalyi év munkájának eredményeit, gondjait és problémáit. Balogh László, a termelőszövetkezet elnöke számolt be az elmúlt esztendő munkájáról. A kétszázöt tagot számláló gazdaság közel háromezer holdon gazdálkodik. Ennek valamivel több mint a fele a szántóterület. Bőven van rétjük és legelőjük, így tavaly az állatállományt fejlesztették. Hamarosan befejeződik az 514 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep és a kétezer férőhelyes juhászati telep építése is. Bővítették a halastavakat. Ma már közel 120 katasztrális hold felületű vízben úszkálnak a „fehérjedús csemegék”. A növénytermesztés itt is, mint a megye más termelőszövetkezeteiben, mostoha üzemág volt. Háromszázötven holdnyi búzavetésük, csaknem teljes egészében kipusztult, s a terület egy részén még másodnövényt sem tudtak ültetni, mert a gépek a belvíztől ázott talajra nem tudtak bemenni. Ez is sokban hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermesztés közel egymillió forinttal kevesebbet hozott a közös konyhára, mint amennyit terveztek. Az állattenyésztésben viszont túlteljesítették a tervet. A tehenészetben például 2640 liter tejet adott egy-egy tehén. Juhaikról pedig 5,2 kilogramm gyapjút, vágtak. Az állattenyésztés és a melléküzemágak — melyből van jónéhány — ellensúlyozta a növénytermesztés okozta kiesést, így a tagok egy főre jutó éves jövedelme hatszá (Folytatás a 2. oldalon.) Köztudott dolog, hogy országunkban vannak kis, közepes és nagy községek. Meglepő viszont, hogy egyik község soga 634-szerese lakoslegyen a másik faluénak. A két szélső határt jelentő közigazgatási egység: Nemesmedves Vas megyében és a Pest megyei Érd. Az előbbi helység két dologról is nevezetes, de mindkettő egyben az utolsó helyet is jelenti az országos rangsorban. Nemesmedves lakosságra nézve legkisebb községünk, egyben egyetlen az országban, melynek lakossága még az ötvenet sem éri el. Az összlakosság a legutóbbi népszámláláskor 49 főnyi volt. Másik nevezetessége, hogy utolsónak szabadult fel 1945- ben az ország községei közül és amikor az április 4-i felszabadítási ünnepet üljük, egyben Nemesmedves felszabadulását is ünnepeljük. A falunak a lakossága állandóan fogy. 1910- ben még több mint hétszerese volt a mainak, szám szerint 365. A német ajkú lakosság jelentős része nyugatra emigrált és az itthonmaradottak is kisebb-nagyobb csoportokban elhagyták a falut, máshol kerestek megélhetést. Egészen más a helyzet Érden, hazánk legnagyobb falujában. A lakosság száma itt 1970. január 1-én 31 000 volt és azóta nyilván szaporodott is egy-két ezerrel. Ez a szám nemcsak az falvai között ország jelent feltétlen elsőséget, hanem Pest megye hét városa közül is egyedül Ceglédnek van több lakosa, mint Érdnek és ez a különbség is alig háromezer főnyi. Nemesmedvessel ellentétben, Érd lakossága állandóan gyarapodik. 1910-ben csak 3898 volt, tehát nem egészen egynyolcada a mai lakosságnak. A jelentős természetes szaporodás mellett a nagyarányú borlás jelenti a bevánlétszám emelkedését. Az utóbbi tíz évben a bevándorlási többlet alapján 6823 (29,4 százalék) volt a tényleges szaporodás. Ennek a nagy szaporodásnak, a létszám rohamos növekedésének magyarázata a főváros szomszédsága, a Budapest közelében való letelepedési lehetőség. Ez teszi érthetővé egyben azt is, hogy a lakosság nagy száma ellenére sem alakul át várossá. Ennek nincsenek meg a feltételei sem. Érd folójában egy óriási alvó falu. A lakosság túlnyomó része reggel útra kel a főváros különböző üzemei, intézményei felé és este sokezres tömegben tér haza vonaton, villamoson, autóbuszon, a szerencsésebbek — egyre többen — saját gépkocsijukon. Érd a legutóbbi évtizedekben duzzadt óriás községgé, de korántsem újkeletű település. Környéke gazdag lelőhelye történelemelőtti idők- a nők és a római korból vannak eléggé épségben maradt emlékei, egy három ívű híd, valamint út- és vízvezetékrészletek. Itt vannak a romjai a híres kutyavárnak, ahol Mátyás király vadászebeit tartották kastélyszerű épületben. Nevezetesek a török kori emlékei. Az ország három mecsete közül egyik itt van. A török időkben Hamzsalég volt a neve a török Hamza bég után. Ez a bég ejtette fogságba Ercsi urát, Szapáry Pétert és ekéje elé kötötte ökör és szamár közé. Lotharingiai Károly 1684. július 21-én visszafoglalta Érdet Musztafa pasától és akkor Hamza bég is fogságba esett. A hadvezér kiadta a béget Szapáry Péternek, hogy szabad folyást biztosítson bosszúszomjának kegyetlen megaláztaatásokért. A bég bosszútól való félelmében mérget ivott, de idejében észrevették és megmentették életét. Szapáry Péter nemes indulatú ember volt, nem fűtötte bosszúvágy, megkegyelmezett a bégnek, szolgálatába fogadta és emberségesen ellátta Hamzát, megindultságában aki nyomban áttért a keresztény hitre és élete végéig hűségesen szolgálta Szapáryt. NEMESMEDVÉS-ÉRD Dávid és Góliát Szálló a hegytetőn Március végére állnak a falak — Fűtött alagutak, mozgó betonozó szerkezet Még mindenki a szilveszterről beszél, tévéműsorról, jólrosszul sikerült mulatságról, viszont halljuk-látjuk az ismételt programokat, de már vészes gyorsasággal múlik az idő, túljutottunk január közepén. A legjobban érzik ezt talán azok az építők, akiknek a mostani nyárra két szállodát kell felúzniuk, az egyiket Visegrádnál, a másikat Dobogókőn. Lehet-e reményünk rá hogy az eredeti elképzeléshez híven meg is nyithatják majd a kapukat. Az építőipari ktsz vezetőitől tegnap bíztató tájékoztatást kaptunk. E hét végén állították munkába Visegrádon azt az acél zsaluzó szerkezetet, amely köré a betont öntik, s amellyel tovább haladva március végéig elkészül a szerkezeti rész, állnak a falak. Mindehhez persze fűteni kell az építőteret, az építőanyagot, s időben lezárni majd — ha az időjárás úgy kívánja —, azokat a nyílásokat, ahová az ablakok, ajtók kerülnek. A jelek szerint itt eredményes lesz a versenyfutás az idővel. Március végén foghatnak munkához a Csőszerelő Vállalat emberei s megkezdhetik a nyílászáró szerkezetek beépítését is. Az utóbbiak fából készülnek, hogy stílszerűen illeszkedjenek az erdős vidékhez. Sajnos, az egyik Balaton menti építőipari szövetkezet lemondta vállalt munkák egy részét, s a így azok gyártásáról is részben az esztergomiaknak kell gondoskodniuk. Vitathatatlanul rosszabbul festett a helyzet a hófúvásos, hóeséses napokban, amikor csak gyalogos Folytatás a 2. oldalon.)