Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

MAGYAR-SZOVJET BELKERESKEDELMI VÁLASZTÉKCSERE­MEGÁLLAPODÁS Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban, dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Sz. Szemi­­csev, a Szovjetunió kereske­delmi miniszterének tese aláírta az 1971. évi helyet­ma­gyar—szovjet belkereskedelmi válasz­tékcsere megállapodás jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter. LÖVESEK ÉS KELJELEK UGANDÁBAN Volt néhány esztendeje Af­rikának egy olyan időszaka, amelyben úgy tűnt, a „fekete kontinens” elhódítja a puccs­­rekordot az államcsínyek klasszikus térségétől, Dél- Amerikától. Ezt hosszabb szü­net követte, Afrika természe­tesen ezalatt is keservesen bir­kózott a maga óriási problé­máival, a gyarmati sors még sokáig leküzdhetetlen öröksé­gével, de látványos politikai robbanásokra egy ideje nem került sor ezen a sokat szen­vedett földrészen. Az új hét első óráiban ez a Idi Amin vezérkari főnök, aki az összeesküvés élén áll, szünet véget ért. A világ csak akkor kezdett felfigyelni arra. (Folytatás a 2. oldalon.) Tervinduló l­apunk szombati számá­­ban tudósítottunk ar­ról, hogy a megye tanácsa elfogadta a negyedik ötéves­­ tervet, s ismertettük a terv­­ legfőbb célkitűzéseit Az öt esztendő feladatait, teen­dőit meghatározó program még egyetlen tervidőszak elején sem állt ily’ részle­­­­tességgel rendelkezésre,­­ mint most. A tervezés, az­­ országos hatóságokkal foly­­­­tatott tervegyeztetés ala­­­­possága kétségbevonhatat­­­­lan. Ám túl ezen, rendkívül­­ fontos új­­­nek, hogy vonása a terv­­első ízben ad­­ nagy teret a helyi önálló­ságnak, akár a bevételek növelése, akár a felhaszná­lások módja tekintetében. S­­ ami szintén nem kis do­­­­log: a negyedik ötéves terv­­ készítésekor érkeztünk el oda, hogy — sokféle mun­­ka, erőfeszítés eredménye­ként — az országos hatósá­gok kellően méltányolják Pest megye sajátos helyze­­­­tét, s mindazokat a gondo­kat, amelyek e sajátos helyzetből származnak. Mert tagadhatatlan, gond van elég. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a har­madik ötéves terv eszten­deiben, de különösen annak két utolsó évében a megye fejlődése meggyorsult, na­gyobb anyagi alapok szol­gálták a lakosság életkörül­ményeinek javítását, a te­lepülések fejlesztését. Az ország legnépesebb megyé­jének azonban gondjai is népesek. A főváros vonz­ereje, az agglomerációs öve­zetben élők számának fo­lyamatos emelkedése, a te­lepülések sok évtizedes kommunális elmaradottsá­ga gondok bonyolult szöve­­­­vényét hozta létre, s e szö­­­­vevény szálainak szétvá­lasztása nehéz. A negyedik , ötéves terv megyei prog­­­­­amja lényegében arra vál­­­­lalkozik, hogy a sürgető fel­adatok mellett megkezdje a megye egészének — akár a­­ településeket magát, azok­­ belső szerkezetét, fölsze­­­­reltségét, akár a termelő ágazatokat nézzük is — korszerűsítését, arculatának­­ átformálását úgy, ahogy azt a huszadik század utolsó­­ harmadának igényei meg­követelik. I­­­gkezdje — ezt hang­­súlyozni kell, mert bár eddig egyetlen tervidőszak­ban sem teremtődtek olyan anyagi alapok, mint a mostaniban, valamennyi igény, óhaj, kívánság kielé­gítése lehetetlen. Sőt, még sok jogos kívánság teljesí­tését is a következő terv­időszakokra szükséges át­tenni, mert csak akkor te­remtődnek meg a teljesítés reális feltételei. Nagy hi­ba lenne ugyanis, ha bárhol teret kapna a megalapozat­lan ígérgetés, a fedezet nélküli tervezgetés, több kárt okozna ez, mint amennyi hasznot hajtana a kérész­életű „lelkesítéssel”. Nem ígéretekre, nem az óhajok listáinak összeállí­tására van szükség, hanem arra, hogy a realitásokhoz ragaszkodva határozza meg minden községi, járási, vá­rosi tanács a feladatokat, a teendőket, s ehhez kérje a lakosság aktív közreműkö­dését. _____________ Az adatok, tények sokat megfogalmaznak a holnap­ból. A három és fél mil­liárd forintot kitevő fej­lesztési a­lap, a hétmilliár­dos megyei költségvetés, a termelőágazatok beruházá­sai olyan pénztömeget je­lentenek, amilyen még egyetlen ötéves tervidő­szakban sem áramlott be a megye vérkeringésébe, te­hát nem elsietett az megállapítás, hogy a negye­­­dik ötéves tervben a megye gyorsabban haladhat, mint eddig. Különösen gyorsab­ban a lakosság életkörül­ményeinek javításában, a lakásépítésben, a kommu­nális ellátás fejlesztésé­ben. Mert nem csupán ar­ról van szó, hogy egy-egy kiemelkedő létesítmény — amilyen például az új, 1064 ágyas megyei kórház lesz Kistarcsán — valósul meg, hanem arról is, hogy a me­gye egészének arculata vá­lik szebbé, a mindennapi élethez kényelmesebb fel­tételeket teremtővé. ••fi­ú magában azonban a f ^ lehetőség, az anyagi fedezet nem minden. A le­hetőségekkel rosszul is gaz­dálkodhatnak, a pénzt ész­szerű­tenül, szétforgácsol­va is fölhasználhatják, s akkor az eredmény jóval kisebb, mint amennyinek az ígérete az adott körül­ményekben benne rejlett. Azért szükséges nagy nyo­matékkal rámutatni erre, mert a tanácsok önállósága friss, gazdálkodási tapasz­talataik nem tekinthetnek vissza nagy múltra, s ép­pen ezért sok dolgot ma­guknak is menet közben kell megtanulniuk. Egyet­len példát kiragadva: a ke­reskedelmi hálózat fejlesz­tésére fordítandó 450 millió forintot — amiből a többi között öt nagy áruház és 24 ABC áruház felépítését ter­vezik — maximális haté­konysággal beruházni ak­kor lehet, ha a tervek rész­leteinek kialakításában fo­lyamatos és állandó az esz­mecsere a lakossággal, ha az ésszerű mérlegelés, sokoldalú vizsgálódás meg­­­előzi a döntéseket. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy a túlzott decentralizáció, sok kis apró üzlet csupán a látszat-kényelmet, látszat­­megoldást nyújt, mert kel­lő raktár, áruszállítási le­hetőség híján a kínálat sze­gényes, s a vevők, az ott levő bolt ellenére, másutt kénytelenek vásárolni ... Ésszerűségre, koncentrá­cióra, a valós fontossági sorrend kialakutására és be­tartására van tehát szükség, minden területen, az egész­ségügyben éppúgy, mint a művelődésügyi fejlesztés­ben. A tervindulóhoz, a ne­gyedik ötéves terv megyei feladatai végrehajtásának megkezdés­éhez megfelelő alapoka­t teremtettek a har­madik ötéves terv idősza­kában elért eredmények. A célkitűzések mozgósító ere­jűek, ám ne feledjük: a feladatok is nagyok, erő­feszítést, bátorságot, buz­galmat követelnek. Tiszt­ségviselőktől és a megye minden lakójától egyaránt. M. O. ____________J PEST M EGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ÁIL1 110 FII.I.ÉR 1971. JANUÁR 26., KEDD Jószolgálati küldöttségünk Adenban Pója Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, aki jó­szolgálati küldöttség élén ér­kezett Adenba­n interjút adott az adeni rádiónak jelenti az ADN. A többi kö­zött hangsúlyozta, a két bará­ti ország, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság ros kapcsolatainak alapja szó­teljes nézetazonosság a nem­­­zetközi politika fő kérdései­ben. tv vegexol: számítógép vezérel a DKV-ban Adminisztrál, tanácsot ad, keresi a legjobb megoldásokat A szerződést most írták alá az elektronikus számítógépeket gyártó IBM képviselőjével. A megállapodás lényege: ez év végéig felállítják az olajváros­ban a 719 ezer dollárért vá­sárolt elektronikus számító berendezéseket. Miért van szükség rá, mi lesz a feladata? Ha félig-meddig hivatalosan akarunk fogalmazni, mégis a lényeget összefogni, akkor azt mondhatjuk: egy ilyen korszerű, Euró­pában is igen jelentős üzem csak korszerű irá­nyítási, ügyviteli berende­zésekkel állhat igazán a helyzet magaslatán. De mit jelent ez a gyakorlat­ban? Azt, hogy az olajfinomí­tás, feldolgozás számtalan ágá­ban épp úgy tanácsot adhat, vagy pontosabb receptúrát ál­líthat elő az elektronikus gép, mint a termelés tervezésénél s az ügyek bonyolításánál. Se­gítségével a későbbiekben a legésszerűbb módon lehet csúcs­teljesítményt elérni, to­vább finomítani a terméket, jobb minőséget adni a koráb­binál is. Ez pedig közvetle­nül érinti a felhasználókat, a gépjárművel közlekedőket, mert javarészt százhalombat­tai üzemanyaggal járnak, a műanyag és festékipart, mert (Folytatás a 2. oldalon.) OKP - 50 A római Sportpalotában va­sárnap több mint húszezer kommunista részvételével ün­nepi gyűlésen emlékeztek meg az Olasz Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordu­lójáról. Az elnökségben he­lyet foglaltak az olasz párt vezetői, élükön Luigi Lorigó­val, az OKP főtitkárával, va­lamint a testvérpártok kül­döttségeinek tagjai. Megnyitó beszédében Luigi Longo elmondotta, hogy az elmúlt fél évszázadban az olasz párt mindvégig olyan párt volt, amelyre a munkás­­osztálynak és a széles néptö­megeknek szükségük volt, har­cos szervező, amely mindig hű maradt a dolgozók érde­keihez, a béke, a szabadság és a szocializmus nagy eszméi­hez. Longo hangsúlyozta, hogy az OKP jelenleg egyre jelen­tősebb szerepet tölt be Olasz­ország életében. A megnyitó beszéd után szovjet küldöttség vezetője, D­ a A. Kunajev, az SZKP KB Po­­­litikai Bizottságának póttagja, Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tolmácsolta Leo­­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, valamint 14 millió szovjet kommunistának és az összes szovjet dolgozóit meleg, baráti üdvözletét. Luigi Longo főtitkár a nagygyűlésen magasra emeli a fél évszázada kiállított első tagsági könyv emblémáit megörökítő emlékplakettet. S­ZMT-napirendien : Vííiusaitísi gyorsm­érleg Elnökségi értékelés Befejezéshez közelednek a szakszervezeti választások. Az SZMT­ elnöksége tegnap össze­gezte az eddigi tapasztalato­kat. A választások őszinte légkö­rét bizonyítja, hogy a gyűlé­seken a pozitívumok mellett sok gond is szóba került, ame­lyek többségét azonban hely­ben orvosolni lehetne. A bizalmiak például el­mondták, hogy nem tekin­tik őket szakszervezeti személyiségnek, a gazdasá­gi vezetők nem kérik ki véleményüket. Sok felszólalás foglalkozott társadalmi és szociális kér­désekkel. Sürgették a vállala­ti lakásépítési akció kiszélest­(Folytatás a 2. oldalon.) Jégfinálé — meddig? Pál fordul... Mecseki tavasz — Virágpompa a pálmaházban Rossz előjel, ha január 25- én ködös az idő: „Pál fordul köddel, embervész döggel’’ — tartja egy régi népi babona. Az ősi hiedelem szerint a teg­nap reggeli napsütés viszont jót jelent. Az elmúlt hetekben sok gondot okozó hótakaró már az ország legmagasabb pontján, a Kékes-tetőn is ol­vadásnak indult, mindössze 39 centiméter vastag. Kedvező hírekről számoltak be a KPM, a MÁV és a BKV ügyeletesei is. Szerte az or­szágban valamennyi út járha­tó, a szórványos hajnali köd­képződések okozta csúszós utak csupán Pest, Hajdú, Szabolcs és Borsod megyében intették óvatosságra a jármű­vezetőket. A Mecsekalja képe inkább márciusra emlékeztet, mint­sem januárra. Az erdők tisztá­sain megjelent az illatos hu­nyor, a táj ritka növénye, a vízpartokon pedig kivirágzott a tűz bárkája. A parkokban kikelt a késő ősszel elvetett fűmag. A fákon és cserjéken megduzzadtak a rügyek. A méhesek élénken zsonganak, a kertekben már javában met­szik a szőlőtőkéket és az őszi­barackfákat Valóságos tavaszi virágzás­ba borult az Állatkert pálma­házának dísznövényerdője is. Éjjel szirmot bontott az or­chideák családjába tartozó fe­hér vénuszpapucsa és kivirult a téglapiros amaryllis. A szín­pompás látképet tovább gaz­dagítják az újonnan kinyílt jácintok, tulipánok és krokiku­­sok. Új lakóktól hangos a ma­dárház. Az előtavasz kellemes, eny­he időjárását kihasználva, az állatóvoda lakói elhagyták az oroszlánbarlangot, és ápolójuk felügyeletével rövid sétára in­dultak a szabadban. Igen, jégfinálé. Szétrombolták jégpáncélt a Duna alsó-magyar­a­országi szakaszán Érsekcsanádnál és Szemerénél. A jégtörők két irányból szabdal­ták szét a feltorlódott jégmezőt (a képen), és ismét hajózhatóvá tették a magyar Duna-szaka­szt. Persze, még csak január végén tartunk. Végleges lesz ez a jégfinálé?

Next