Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

A­­ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES CEGL C2QL & ESZ XXX. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1977. OKTÓBER 21., PÉNTI5K Klubok lesznek a régi iskolákból Közművelődés a tanyán A változatos őszi kulturá­lis, tudományos, művészeti és szórakoztató program kereté­ben fontos tanácskozások szín­helye a város. Legutóbb környék közművelődési szak­a emberei vitatták meg anké­ten a helyzetet, tanyai közművelődés tapasztalatait és gondjait. A megyei pártbizottság 1969-ben határozatban szab­ta meg a tájcentrikus köz­művelést, s egyik­ körzetének Dél-Pest megyét jelölte meg. 1971-ben a megyei tanács ugyancsak hasonló jellegű határozatot hozott, s e doku­mentumok nyomán szorosabb lett az együttműködés a já­rások, városok között. Az ös­­­szehangolt munka első ered­ményei már láthatók. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1974 márciusában hozott ha­tározatot a közművelődés fej­lesztéséről. Erről és az azóta eltelt három év tapasztalatai­ról Rátki András, a Központi Bizottság munkatársa tar­tott előadást. A határozat megjelenése óta szemmel lát­hatóan megnőtt a művelődés szerepe. Kedvező társadalmi és gazdasági keretek között valósulnak meg a célkitűzé­sek. Köztudott, hogy a társadalomnak több, iskolázottabb, mivel­ön­magukat rendszeresen képező emberek munká­jára van szüksége. A pártszervezetek napirendre tűzték e fontos témát, s sze­repelt az évi beszámoló tag­gyűléseken. Általános meg­állapítás, hogy a széles körű, kedvező határozat vissz­hangra talált. Elsősorban az iskolák, tanfolyamok becsü­lete nőtt meg és sikerrel mű­ködnek a szakmunkások kö­zépiskolái. A termelésben nél­külözhetetlen, hogy a dolgo­zók elvégezzék az általános iskola még hiányzó osztá­lyait. A munkások közül egy­re többen járnak középisko­lába. A párthatározat óta kedvezően alakultak a köz­­művelődés területén dolgo­zók körülményei. Az előadó elmondotta, hogy az első lé­pések biztatóak, ám csak a közművelődés hatókörének bővítésével lehet tovább ha­ladni. Az országos dolgokról a szűkebb környezet tenniva­lóira kanyarodott a szó. Lűr István, a ceglédi Művelődési Központ Kossuth igazga­tója Dél-Pest megye sajátos helyzetéből indult ki. E tér­ségben még ma is 90 ezer em­ber él külterületen, tanyákon, s ez a tény megszabja a ha­laszthatatlan teendőket. Ál­talános felmérést végzett Cegléd és Abony tanyavi­lágában­­ Egyúttal azt is meg­jelölte, hol lehetne tanyai kulturális központokat kiala­kítani. Cegléden hat erre al­kalmas helyet talált, a cifra­kerti, a Budai úti, az Örkényi úti, a Körösi úti, a kecskés­­csárdai iskolát és a Lenin Tsz kultúrtermét. Ugyanak­kor tudomásul kell hogy Kappanhalom és venni, Sere­gélyes lakóinak száma an­­­nyira megcsappant, hogy ott már nem várhat ilyen sze­rep az iskolákra. A tanyák egy részének el­néptelenedése derült ki az abonyi vizsgálódás során is. Ott tizenhat dűlőben vetet­ték össze az 1970-es nép­­számlálás adatait a jelenlegi helyzettel, s voltak olyan ha­tárrészek, amelyekből már a községbe költöztek a tanyaiak. Emellett Sashalom még hos­­­szú távon betölti tanyaköz­pont szerepét és haszonnal működhet a Ságvári Tsz köz­pontjában kialakított klub­­hokisé*t. A közművelődés felada­ta, hogy sajátos eszkö­zeikkel segítsék a tanyai lakosság művelődését. Nem szabad lebecsülni az ott élő emberek igényeit, s ala­csony színvonalú haknimű­sorok helyett tartalmas, vál­tozatos, őket érdeklő, ismere­­teiket gyarapító, színvonala­san szórakoztató­kat, filmvetítéseket, előadáso­író-olva­só találkozókat kell tartani, örvendetes, hogy a tanyákon elterjedt a rádió, sokan új­ságok, hetilapok előfizetői és egyre több helyen nézik a te­levíziót. Ahol még vannak lakott tanyás körzetek, a meg­szűnt iskolát érdemes klub­bá, kulturális központtá ala­kátani, de formáját, tartalmát olyan igénnyel kell megszab­ni, hogy érdemes legyen az őszi, téli napokon hóban, la­tyakban kilométerekről oda gyalogolni. Az otthonos kör­nyezet és a közérdeklődésre számot tartó, színvonalas fog­­lalkozás, előadás, műsor legyen vonzerő. Legyen mindenhol letéti könyvtár, néhány új­ság, hetilap, televízió, szer­vezzék meg a városi, községi művelődési házak amatőr együtteseinek fellépését, hív­janak nótaénekeseket, írókat, tudományos előadókat. A köz­művelődési ügyvezetők, terü­letük legjobb ismerői, sok­oldalúan segíthetik a szerve­zést és — az igények isme­retében — a tervezést is. Jakab Béla, a járási hiva­tal művelődésügyi osztályá­nak vezetője új gondként je­lezte, hogy most már a községek szé­lén felépülő lakónegye­dek ellátása veti fel a pe­­remterü­letek gondját. Így van ez például Albertir­­sán, ahol az Újtelepen ala­kítanak klubot. Törtelén J­ászkaraj­enön, Abonyban újabb klubok létesülnek. Ezek működtetésében a legnagyobb feladat a községi intézményekre hárul. kulturális Bara­nyai János, a törteli művelő­dési ház igazgatója a tanyai közművelődési napok sikeres rendezvénysorozatáról adott számot, és az ezzel kapcsola­tos tapasztalatokat elemezte. Meghívott hozzászólóként mondta el a Bács megyei ta­pasztalatokat Bense József, a kecskeméti megyei művelődési központ munkatársa. A min­­dennapi gyakorlatot idézve sok jó ötlettel szolgált a szom­szédos megyében dolgozó kol­légáinak. A Dél-Pest megyé­ben működő közművelőket egy későbbi Bács megyei ta­pasztalatcserére invitálta. Ez a fajta együttműködés felel meg leginkább a közművelő­déssel foglalkozó pártdoku­mentumokba foglalt célkitű­zéseknek, a tájcentrikus nép­művelés megvalósulásán c.k. T.T. H­ÉTFŐTŐL PÉNTEKIG Készenléti orvosi szolgálat HIRTELEN ROSSZULLÉT ESETÉN Október elseje óta Cegléden is működik a készenléti orvo­si szolgálat. Hétfőtől péntekig naponta 13-tól 15 óráig és 17-től 19 óráig látja el felada­tát az inspekciós orvos a­­ Bocskai út 9. szám alatti épü­lten. A szolgálat telefonon a 11—074-es számon hívható. Hirtelen rosszullét esetén ve­hető igénybe. Későbbi cél, hogy az orvosi ügyeletet és a készenléti szolgálatot egy leiben, a VI. körzet rendelőjé­ helyre telepítsék. CEGLÉD! APRÓHIRDETÉSEK Eladó 800 pusztaföld, négyszögöl 4 colos kúttal, öregszőlőben, kis középúton. Érdek­lődni: Cegléd. Görbe utca 11._______________ Eladó 1330 négyszögöl hereföld gyümölcsfák­kal. Alsóerdő dűlő, Pákozdi István szom­szédságában. Érdek­lődni: Cegléd. Görbe utca 11.________________ Nyársapát, Szúnyog a dűlőben 1100 négy­szögöles szántó eladó. Cegléd 1x. Bacsó Bé­la utca 20_____________ Bútorozott szoba ki­adó. Fiatal házasok előnyben. Érdeklődni 19 órától. Cegléd, Dé­li út 89._______________ Eladó tanya 800 négy­szögöl területtel, fele szőlő. I. kerület Hos­­­szú csemő 15. dűlő 2. szám alatt. lődni: Cegléd, Érdek­Sugár u. 60. Eladó ház. Cegléd, Budai út 29. Eladó 500 négyszögöl szőlő beköltözhető épületek­kel. lődni : Cegléd, Érdek­öreg­szőlő. Mester dűlő, Juhászéknál. . .Irgosen eladó 350 négyszögöl hobby­telek, fiatal gyümölcs­fákkal betelepítve, vil­lany, víz van. Érdek­lődni lehet: Cegléd III. ker. Baross utca 7. sz. Eladók: Cegléden Sár­kány utca 8. számú komfortos ház, beköl­­tözhetően, gyümöl­­csössel, házhelyek, kenderföldi akácoszlo­­pok­, lécek, szerelő­szerszámok, hegesztő­készletek, légszivattyú, feszmérők, csáká­nyok, sok más. Beköltözhető ház el­adó. Ceg­éd XI., Tég­lagyár dűlő 52. Ivsinn­i olajkályha és kovácsolt virágáll­vány eladó. Cegléd, Kishíd utca 3. Csengeriben 282 négy­szögöl szőlő, termő gyümölcsfákkal eladó. 250 négyszögöl gyü­mölcsöskert kiadó. Értekezni lehet: Ceg­léd IV. ker. Törtei út 5. szám. Eladó ezerje­res szőlővessző. gyöke­Ceg­léd, Dessewffy utca 16. sz. Beköltözhető ház fi­zetési eladó. kedvezménnyel Cegléd, Szüret utca 73. Beköltözhető ház el­adó. Cegléd, Török Ignác utca 19. sz. Pécsi 112 szobás, szö­vetkezeti lakásom el­cserélném ceglédi ha­sonlóra. Leveleket. ..78 nyár 171 132” jel­igére kérem a Hunya­­d­i úti hirdetőbe. Pécs. Kertes házért cseré­lek 2 szoba, összkom­fortot. Cegléd, Kos­suth Ferenc utca 48. B. hház, II. em. 9. Engedély és felügyelet A lakossági továbbfejlesztési szolgáltatások érdekében a városi tanács termelésellá­tás-felügyeleti osztálya ebben az esztendőben negyvenegy iparengedélyt és működési engedélyt adott ki, kisiparo­sok részére. A jogosulatlan iparűzők, a kontárok ellen tizenegy feljelentést tettek az első háromnegyed évben. Küldöttek között — Békéscsabán FÉNYKÉPEK A TABLÓN A közelmúltban Békéscsa­bán tartották a családi és tár­sadalmi rendezvények szerve­zőinek VIII. országos konfe­renciáját. A Pest megyei kül­döttek között volt Ottokár Vil­mos, a ceglédi iroda vezetője is. — Kitűnően rendezett, él­ményt nyújtó találkozó volt — mondta. — Mintegy két­száz résztvevő tanácskozott Békés megye székhelyén. Araczki János, Békéscsaba tanácsának elnöke nyitotta meg a szervező irodák tevé­kenységét dokumentáló kiállí­tást. A 20 tabló egyikén he­lyet kaptak a ceglédi felvéte­lek is. — A fővárosi lapok jubi­leumi találkozóról írtak. — Most 20 esztendős orszá­gunkban a társadalmi szer­tartások mozgalma. Rácz Zol­tán, a Népművelési Intézet csoportvezetője méltatta az eltelt két évtized munkáját, s beszélt a jövő feladatairól. Ma már 90 szervező iroda mű­ködik az országban, a társa­dalmi szükséglet őket. Működésükhöz hozta létre segítsé­get nyújt az 1982-ben alkotott jogszabály, a Politikai Bizott­ság határozata és a SZOT ál­lásfoglalása. Ma már a szer­vezés a társadalmi szerveze­tek feladata, a miénk az ün­nepségek rendezése, lebonyo­lítása. — Ceglédi szemmel mit ta­pasztalt Békéscsabán? — Nehéz az összehasonlí­tás a mi tanácsházi munka­helyünkkel. Az ottani iroda a város főterén van, nagy ki­rakatokkal, fényképes tablók­kal. Dolgozói kétféle forma­ruhát kaptak. Jó munkájuk alapján esett Békéscsabára a választás, hogy az ózdiak után ők rendezzék meg a kon­ferenciát, amelynek jelszava ez volt: Együtt, társadalmunk legkisebb közösségéért, a csa­ládért! Jólesett hallanunk dr. Földi Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága alosztály­­vezetőjének elismerő szavait. A két évtized munkájában benne van az 1972 óta műkö­dő ceglédi irodánk tevékeny­sége is. Az ifjúsági és úttörő­ház nagytermében rendezett zárófogadáson, ötéves tevé­kenységünkért emlékplakettet kaptunk Jaksics gazdasági előadóval.Györgyné P. R. Emlékezés Acsai Imrére Harminchárom évvel ezelőtt, 1944 októberében fontos ese­mény színhelye volt Abonyban a Kölcsey út 10. szám alatti ház. A német megszállás leg­nehezebb napjaiban tizenkét helybeli kommunista, élükön Acsai Imrével, ott mondta ki az MKP abonyi illegális sejt­jének megalakulását. Az ese­mény évfordulóján az abonyi KISZ-bizottság emlékünnep­séget tartott a napokban, ame­lyen Nagy Pál, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára mon­dott beszédet.1.­­Elmondta, hogy az a tizenkét bátor ember olyan időszakban vállalkozott a pártsejt megala­kítására, amikor jószerével még az utcára se nagyon me­részkedtek az emberek, senki sem tudta, mi történik vele a következő órában. Hogy ilyen körülmények között Ácsai Im­re és társai az illegális párt­sejt életrehívására vállalkozni mertek, az csak a jövőbe vetett hitükkel magyarázható. Amikor erre az eseményre sor került, Ácsai Imre már harcoktól és meghurcoltatá­soktól edzett kommunista volt. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor megválasztották a mun­­ástanács tagjának, majd Vörös Hajóezred hadügyi biz­a­tosa lett. A tanácshatalom le­verése után két évi börtönt kapott, ahonnan 1922-ben sza­badult. A szabadság napjait azonban alig-alig élvezhette, mert a Horthy-csendőrség és rendőrség állandóan rajta tar­­tta szemét, munkát sehol n­em kapott, emigrálni kényszerült. Bejárta fél Európát, útközben sokat látott és tanult. Több, mint tizenkét évi vándorlás után először 1934 decemberé­ben tért vissza Magyarország­ra. Egy évvel később a Szo­ciáldemokrata Párt abonyi csoportjának lett az elnöke és ez újabb okot adott a csend­őrségnek, hogy háborgassa. A II. világháború kitörése­kor újra letartóztatták és meg­hurcolták. Utolsó börtöne Ung­­váron volt, ahonnan 1944 már­ciusában szabadult. A község felszabadítása előtt, még egy­­szer, 1944. júniusában letartóz­tatták és bíróság elé állították. A vád: haza elleni hűtlenség. Az abonyi illegális kommunis­ta pártsejtnek ő lett a vezető­je és a felszabadulás után, egészen haláláig, ő irányította a községi pártmunkát. Az idei ünnepségen a még élő, egykori harcostársai jelenlétében ke­gyelettel és tisztelettel emlé­keztek meg, róla és a 33 évvel ezelőtt történt fontos esemény­ről. I­n Gy. Megismerik a mércét Tizenkét elsőéves villanyszerelő szakmunkástanulót gya­korlati ismeretekre oktatnak a DÉMÁSZ ceglédi tanműhelyé­ben. A képen­ a tolómérővel ismerkednek. Apáti-Tóth­ Sándor felvétele Hat évtized Október 24-én, hétfőn este hatórai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ­ban dr. Csighy Tibor kandi­dátus, a TIT mezőgazdasági választmányának tagja elő­adást tart A szovjet gazdaság és társadalom hatvan éve cím­mel. Az előadásra minden ér­deklődőt szívesen látnak. Vasárnaptól Kisgrafikai kiállítás A Ceglédi ősz keretében vasárnap, október 23-án, 11 órakor a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központban dr. Lo­sonci Miklós művészettör­ténész nyitja meg a III. Or­szágos Kisgrafikai Kiállítást. A tárlatot november 7-ig te­kinthetik meg a látogatók. OLVASÓNK LEVELE Színvonalas dekoráció Érdekes beszámolót olvas­tam a Ceglédi ősz 77 kereté­ben rendezett termékbemuta­tóról. Mivel nap mint nap láttam, kár lenne elhallgatni, hogy a kiállítás sikere tulaj­donképpen az ÁFÉSZ dekorá­ciós részlegének áldozatos munkáját takarja. A dekoráció nemes egysze­rűsége megkapó, semmi fe­lesleges vagy hivalkodó il­lusztráció nincs, csak a lénye­get hangsúlyozza. Grónás Im­re propagandista, Kármán Sándorné, Dávid Attiláné, Kökény Erzsébet, Dienes László és Varga János deko­ratőrök az utolsó három na­pon negyven órát dolgoztak a kiállítási munkán. Szép és ízléses dekorációik alapján megérdemlik, hogy név szerint is szerepeljenek a lapban. Remélem, az elkö­vetkező években sok jó kiál­lítást szervez és rendez a fia­tal dekorációs kollektíva. Sz. G. Cegléd MOZIMŰSOR Szabadság filmszínház, Ceg­léd. Szombaton és vasárnap a délutáni előadáson: Zöld ra­kéták (szovjet film). Este: A csalétek (színes Vasárnap délelőtt, olasz film). Dundiorr és társai (svéd mesefilm). A kamaramoziban szombaton és vasárnap: Te vagy a dalom (zenés, színes szovjet film). Abony, szombaton és va­sárnap: Riasztólövés (új ma­gyar színes film). Szombaton éjszaka: Mi van, doki? (ame­rikai film). Vasárnap délelőtt: A hét dada (szovjet filmvíg­játék). Albertirsa, szombaton: Két balláb az ezredben (an­gol filmvígjáték). Vasárnap: A kard (magyar filmszatíra). Ceglédbercel, vasárnap: Du­­roc, a katona (francia film­vígjáték). Jászkarajenő, szom­baton és vasárnap: A kis va­kond kalandjai (színes mese­­filmek). Magamra vállalom. Törtei, szombaton és vasár­nap: Tavasz van, őrmester úr! (színes lengyel filmvígjáték). Véradónap a gépüzemben A talajjavító vállalat gép­üzemének dolgozói, erősítve a régi hagyományt, a közelmúlt­ban ismét nagy létszámmal vettek részt az önkéntes vér­adáson. A ceglédi gépüzem 110 tagú kollektívájából 56-an ad­tak vért a gyógyító munka se­gítéséhez. Megszokott dolog, hogy az ott dolgozók több mint fele rendszeresen ad vért. A je­lentkezéskor ismét a sokszoros véradók mutattak példát a többieknek, és rövid idő alatt húsz liter önként adott vérrel térhetett vissza a kórház vér­adóállomásának egészségügyi csoportja. Az üzembeliek öt­venöt százalékos részvétele — hasonlóan a múlt évihez — önmagáért beszél. A tények azt mutatják, hogy a talajjavítók­nál az önkéntes véradás szer­vezett mozgalommá fejlődött, amelyre az egészségügy min­dig számíthat. Bársony Ferenc r Érvényesült a papírforma Abony átvette a vezetést Labdarúgók Balassagyarmatról Járási labdarúgás: A hetedik fordulóban elmaradt az egyik kisorsolt mérkőzés. Az eddig pontveszteség nélkül vezető Bem SE II. nem jelent meg Abonyban, így a szövetség a hazaiak javára igazolta a ta­lálkozót. Ezzel az abonyiak gazdagabbak lettek két bajno­ki ponttal. A lejátszott mérkő­zéseken a papírforma érvénye­sült, a győztest a kecskéscsár­­daiak késztették a legnagyobb erőbedobásra. EREDMÉNYEK Ceglédbercel II.—Kecskéscsárda 2:2 Abony—Bem SE II. (játék nélkül)3:0 Dánszentmiklós—Nagykőrös II. 3:0 Törtei—Kocsér 4:0 AZ ÉLCSOPORT ÁLLÁSA 1. Abony 2. Bem SE II. 3. Törtei Asztalitenisz: A Ceglédi VSE fiatal játékosát, Gyura Istvánt első tartaléként hívták meg az országos serdülő tízek baj­nokságra. Laczkó (DVTK) tá­volmaradása miatt Gyura asz­talhoz állhatott, s a rendkívül kiegyensúlyozott mezőnyben a kilencedik helyet szerezte meg. 7 6 1 — 32-7 12 65—1 29-7 10 65—1 26-6 10 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK Abony II.—Ceglédi VSE II. 1­ 2 Törtei—Kocsér AZ ÉLMEZŐNY ÁLLÁSA 0:2 1. Karatetéllen 2. Abony II. 3. Kocsér 3 3-------10-0 6 5212 15-7 5 2 11-2-03

Next