Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

6 Wir .é yr-w *ECm X /imup A fillemn­eperektől az újítási díjig Gondolatok a polgári ítélkezésről írta: dr. Csernek Gyula, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese A családi ház tulajdonosa az egyik perben azt sérelmez­te, hogy szomszédjának akác­fájáról a levelek áthullanak az ingatlanára, amelyet nemrég parkosított és tönkreteszik kül­földi gyártmányú fűnyíró­gépét, mellyel a pázsitot gon­dozza. Ezenkívül a levéltetvek is kárt okoznak virágjaiban, a fa pedig árnyékot vet park­jára. Azt kérte a bíróságtól, kötelezzék szomszédját a fa k­ivágására. Végül két igazság­ügyi szakértő meghallgatása után a bíróságon abban egyez­tek meg, hogy a szomszéd időnként nyesegetni fogja akácfáját. Egy másik perben arra hivatkozva kérték szomszédot házának átalakítá­­­sára kötelezni, hogy főzőfülké­je ablakából esténként kiszűrő­dik a fény és rávilágít a fel­peres ablakára. A kérelmet a bíróság természetesen elutasí­totta. A társadalomban végbemenő változások tükre Rossz szomszédság török átok — tartja a régi közmon­dás. Szerencsére az ilyen fü­­­lemileperek száma csökkenő­ben van. Emelkednek viszont a személyi tulajdonnal, kárté­rítéssel, a különböző szerződé­sekkel és az örökléssel kapcso­latos jogviták. A polgári perek szerkezetének átalakulása te­hát hűen tükrözi a társada­lomban végbemenő, különösen az életszínvonal emelkedésé­vel járó változásokat. Sajátos módon nőnek a családjoggal kapcsolatos viták, amelyek már meghaladják valamennyi ügy felét. Ide tartoznak a há­zasság felbontása, az apaság megállapítása, a gyermek el­helyezése, a házassági vagyon­közösség megszüntetése iránti perek. Az eddigiekből is követke­zik, hogy nem minden bírósá­gi ügy alaptalan szomszédjogi per. A legtöbb valódi jogsértés orvoslására irányul. A vélt ér­dekek érvényesítésére induló perek is nagyrészt jóhiszemű magatartásból fakadnak. Nem szabad tehát elmarasztalóan megítélni a jogkereső lakos­ságnak azt a részét sem, amely a saját ügyével szem­ben elfogult és ebből eredően — nem rosszhiszeműen ,­­r~ részben vagy egészben ered­ménytelennek bizonyul perbeli kérelme. Mindezek bizonyít­ják, hogy kiegyensúlyozottabb társadalmi viszonyaink között a bűnözés mellett egyre na­gyobb jelentősége van az ál­lampolgárok vagyoni és sze­mélyi viszonyait szabályozó polgári ítélkezésnek. A polgá­ri ítélkezés súlyát növeli az is, hogy egyre inkább részt vesz olyan, a káros jelenségek társadalomra visszaszorí­tásában, amelyet korábban a büntetőjog eszközeivel kíván­tunk megoldani. Például a jo­gosítvány nélküli iparűzés esetében a bíróság megálla­pítja a kontárszerződés ér­vénytelenségét és intézkedik a visszajáró szolgáltatásnak az állam javára történő marasz­talása iránt. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága felismerte a polgári ítélkezés egyre növekvő szere­pét és az 1979. július 24-i végrehajtó bizottsági ülésen megvizsgálta, hogy az igazság­szolgáltatásnak e fontos terü­letén hogyan érvényesülnek a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei. Elemezte az ítélke­zési tevékenységet és ennek alapján megszabta a tovább­fejlődés főbb feladatait. A jogalkalmazók felelőssége Amint említettem, a perek többségét a családjogi vonat­kozásúak teszik ki. Ezek kö­zött is a legtöbb a bontóper, valamivel több, mint az orszá­gos átlag. Hazánkban 1976- ban 100 476 pár fogadott örök hűséget az anyakönyvvezető előtt, ezzel szemben a bírósá­gok ugyanebben az évben 27 089 házasságot felbontottak. A válásoknak nemzetközileg is kimaga­­'' aránya nagyobb felelősségre készteti a jogalkal­mazót. A megye bíróságai a jogpolitikai irányelveknek megfelelően védik és szilárdít­ják a házasság és a család intézményét. A bontóperek többségét a nők kezdeménye­zik, akik mind kevésbé fogad­ják el a hagyományos munka­megosztást, amely szerint munkájuk, hivatásuk gyakor­lása mellett rájuk hárul a háztartás, a gyermeknevelés minden terhe. A Pest megyé­re sajátosan jellemző bontó­okok közé tartoznak a bejáró életmód, a megyébe beköltö­zők beilleszkedési nehézségei és a sokszor megoldatlan la­káshelyzet. Érdekes jelenség, hogy a lakás megszerzése után sok esetben az egyik fél nyomban kéri a házasság fel­bontását! A feleség a lakás birtokában ugyanis már nem tűr el mindent, a férj pedig belefárad, belefásul a lakásért folytatott, évekig tartó küzde­lembe és az elnyűtt kapcsolat helyett más személynél keres gondtalanabbnak vélt életet. A használt vétele is számos gépkocsi adás­per forrása. Új gépkocsit rendszerint hos­­­szú várakozás után lehet be­szerezni, a kielégítetlen keres­let miatt a használt gépkocsi forgalmi értéke magasabb, mint műszaki értéke. Ebből eredően az eladók sokszor a konjunktúrát kihasználva jog­talan vagyoni előnyre töre­kednek, másrészt a türelmet­len vevők könnyelmű vételi ajánlatokat tesznek, amit ké­sőbb megbánnak. Nyerészke­dési szándék miatt érvényte­lennek nyilvánította a bíróság azt a szerződést, amellyel az eladó az általa 12 500 forintért vásárolt Trabantot nyomban továbbadta 35 000-ért. A má­sik per tényállása szerint a felperes egy autójavító mű­helyben meglátott egy nyugati gyártmányú gépkocsit, ami egy szempillantásra úgy meg­nyerte a tetszését, hogy más­fél órán belül nyélbe ütött egy cserét. Az így gépkocsit fél évig megszerzett használta, majd különböző jogcímeken cserepartnerét 45 000 forint visszafizetésére kérte kötelez­ni. A számos perfajta közül je­lentőségénél fogva ki­emelni az újítási pereket. kell A gazdasági fejlődés előmozdítá­sa szempontjából rendkívül fontos érdek fűződik az alkotó munka kibontakoztatásához. Az újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrá­sa. A jelenlegi szabályozás azonban nem eléggé ösztönző. Az újítási díjat ugyanis a bérköltség (vagy részesedési alap) terhére kell kifizetni, ami viszont csökkenti a juta­lomra, prémiumra stb. fel­használható összeget. Ezen el­lentmondás következménye, hogy a vállalatok sokszor kés­leltetik az újítási díjak kifi­zetését, vagy azokat alacso­nyabb összegben állapítják meg. A bíróságok az egyéni és a társadalmi érdek összhang­jának megvalósítására töre­kednek. Fő szempont: a gyermek védelme A bontópereknek több mint a felében a házastársak­ képve­­ző akaratnyilvánítással úgy kérik a házasság felbontását, hogy a bíróságon a vitás kér­désekben megegyeznek és nem tárják fel az életközi­­­s­ég megromlásához vezető körül­ményeket. E kulturált maga­tartásmóddal szemben gyako­ri az is, hogy kapcsolataik felszámolását az egymás tett. A másik perben az apa közel 3 évig megakadályozta, hogy a bíróság ítélete alapján a gyermeket az anyjánál he­lyezzék el. Arra is képes volt, hogy a végrehajtó sérelmére hivatalos személy elleni erő­szakot kövessen el. A bíróság természetesen az elhelyezés iránti perekben sohasem az egyik vagy másik szülő, ha­iránti gyűlölködés, bosszú, az nem mindig a gyermek ér de­anyagiasság hatja át. Ennek áldozata többnyire a közös gyermek, aki tándíjat kell fizetni. után tar­A volt közös lakás használatának rendezésénél is érvényesülnek a családvédelmi érdekek, így nem ritkán elkeseredett harc indul meg a gyermekért. A küzdelem során nemtelen esz­közöket is igénybe vesznek. Az egyik per tanúsága szerint a különélő férj kihasználta azt az alkalmat, amikor a gyer­meke az iskolából hazafelé ment, barátai segítségével a gyermeket gépkocsiba tuszkol­ta és ismeretlen helyre­hajtó­két tekinti fő szempontnak. A házassági közös vagyon tárgyai egyre gyarapodnak és gyakran ezzel együtt nő a kis­a tulajdonosi érzés, a kapzsiság, gátlástalan önérvényesítés. Ha a feleket összekötő érzelmi szálak elszakadnak, sokszor elszabadul a pokol. Az 54 éves férj brutális magatartásával arra kényszerítette idős fele­ségét, hogy hagyja el a lakást. A közös vagyont képező taka­rékbetétkönyv nála maradt, az abba betett 250 000 forin­tért 28 éves ajándékképpen új élettársának ingatlant vá­sárolt, majd a bíróságon nagy­­lelkűen felajánlotta,­­hogy haj-Pest megyében évente mint­egy 50 000 polgári peres és nem peres ügyet intéznek a bíróságok. Évente tehát száz­ezrek érdekeltek abban, hogy az igazságszolgáltatási tevé­kenység megfeleljen a köve­telményeknek. Az említett ügyekben hozott határozatok 87,7 százalékát a felek nem fellebbezik meg, így azok első fokon jogerőre emelkednek, vagyis megegyeznek az állam­polgárok értékítéletével. fellebbezett ügyek 45,2 száza­­­lékát a másodfokú bíróság hagyja helyben. Ezek az ada­tok is arra utalnak, hogy a bíróságok tevékenységében ál­talában érvényesül a törvé­nyesség. A polgári ítélkezés azonban nem hibamentes. Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bi­zottsága által nyújtott elvi iránymutatás mielőbbi meg­valósítása a biztosíték az ítél­kezés színvonalának további emelkedésére. A jogalkalma­zás jogpolitikai irányelveinek, a törvényességnek és az idő­szerűség maradéktalan követelményeinek megvalósításá­val töltheti be a bíróság fele­lősségteljes társadalmi szere­pét: a jogkereső lakosság szol­gálatát. tandó beteg feleségének a fi­zetéséből — kis részletekben — visszafizetni az elköltött pénz felét. A példák szaporí­tása nem szükséges. Mint ahogy mindenki elítéli a szo­cialista erkölcstől idegen eh­hez hasonló magatartást, akképpen a bíróság is minden eszközzel fellép az ilyen jel­legű jogsértő cselekmények­kel szemben. Természetesen az állampol­gárok egyéb vagyoni és sze­mélyi viszonyait szabályozó más jogvita is a bíróság elé kerül. Ezek igen sokrétűek. Se szeri, se száma a különbö­ző szerződésekből eredő pe­reknek. A motorizáció elter­jedése például átalakítja az életviszonyokat és ezzel újfaj­ta jogi problémákat szül. A személygépkocsik számá­nak növekedésével kapcsolato­sak a következő esetek: négyszög alakú, 7 lakásos há­­­zat a lakók megvásárolták az államtól és társasházzá alakí­tották át. Ezt követően az egyik tulajdonos a ház által körülzárt, közös udvaron léte­sítendő garázsban akarta el­helyezni addig az utcán tartott Trabantját, a többi tulajdonos azonban nem járult hozzá a garázsépítéshez. A bíróság is úgy látta, hogy a hozzájáru­lás megtagadása nem törvény­­sértő. A kicsi, zárt udvaron nem lenne hely több garázs­nak. Miért kerüljön társainál előnyösebb helyzetbe az, aki hamarabb tudott gépkocsit vásárolni. A másik perben a tulajdo­nos csak úgy tudja megközelí­teni a családi házát, ha a szomszédja telkén, átvezető másfél méter széles utat — amelyre úgynevezett szol­galmi joga van — hasz­nálja. A több évtizedes út kiszélesítését a bíróságtól ak­kor kérte, amikor máshol lakó fia gépkocsit vásárolt. Elő­adása szerint a gépkocsival nem lehet a lakás ajtajáig be­jönni, és gyermekének egy­­egy látogatás alkalmával so­kat kell gyalogolnia. A bíróság a kérelmet természetesen alaptalannak találta. Nyerészkedési szándék miatt érvénytelen A törvényesség szellemében Pályák helyett Erdei tornaszerek Alig több mint tíz esztende­je, hogy a világon megépítet­ték az első erdei tornapá­­lyákat. Hazánkban a Pilisi Parkerdőgazdaság területén az elsők között alakították ki a sokrétű pihenést, felüdülést nyújtó pályákat. A tapaszta­latok azonban azt bizonyítot­ták, a felnőttek, a gyerekek, s az idősebb kirándulók túl hosszúnak, túlságosan bonyo­lultnak találták a másfél kilo­méteres szakaszokat, nehezen tudták az előírt szabályokat betartani. Ezért aztán, a jövőben nem épülnek tornapályák. Ennek ellenére nem maradnak moz­gási lehetőség nélkül az erdő szerelmesei. Az erdőben szét­szórtan tornaszerek fogadják majd a kirándulókat. Termé­szetesen a tisztásokon, játszó­tereken csoportosan is elhe­lyeznek belőlük néhányat. A tornaszereket kivétel nélkül az erdő adja. A különféle for­májú fatönkökön, padokon, nyújtókon, köveken, ki-ki ked­ve szerint teheti próbára ere­jét, ügyességét, nem kötik majd szigorú szabályok gúzs­ba vállalkozó hajlamát. 1980. JANUÁR 20., VASÁRNAP Ne vállaljuk a postás szerepét Az idegenforgalom árnyoldalai Érdekes és tanulságos kiállí­tást láthatnak a fővárosba lá­togatók a Belügyminisztérium Népköztársaság útja 55. szám alatti kiállítótermében. Az idegenforgalom árnyoldalai című kiállítás célja minde­nekelőtt a megnövekedett tu­rizmus lehetőségeivel vissza­élő bűnözők közelmúltban el­követett bemutatása, bűncselekményeinek a turizmussal kapcsolatos bűnözés megelőzé­se. Két kiállítóteremben, 88 tablón ismertetik a vám- és devizaszabályokat, a Büntető­törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait, a törvény meg­sértőivel szemben alkalmazott büntetési eljárásokat. Tizen­egy tabló a külföldre kiutazó magyar állampolgárok jogait és kötelességeit tartalmazza. Megtörtént esetek alapján, fi­gyelmeztet: senki ne vállalja a postás szerepét, ne hozzon­­ingyen levelet, csomagot ma­gával, ha nem ismeri ponto­san, mit tartalmaz a külde­mény. A kiállítás egyik üvegszek­rényében elkobzott kvarcórák tömege, a másikban műszaki cikkek, számítógépek, elektro­nikai műszerek, származó ékszerek, külföldről aranytár­gyak, melyekből milliós hasz­not reméltek a csempészek. Illusztris példákon keresztül a csempészet módszereivel is megismerkedhetnek az érdek­lődők. A kiállítás látogatói számá­ra naponta kétszer levetítik Az idegenforgalom vámszedői című filmet, szerdán és pén­teken délután 3—6 óra között vámügyi kérdésekre adnak vá­laszt, útlevélügyekben kedden és csütörtökön ugyancsak az említett órákban lehet a vám- és útlevélhatóság tisztjéhez fordulni, személyes ügyekben. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg Budapesten. Volán-ellenőrzés a közutakon havonta félezer szabálysértés A teherautó sofőrjének arca meglepetést tükrözött. A papí­rok szerint pótkocsis járművel szállítja a háztartások fűtő­olaját, ám amikor az ellen­őrök megállítják , a pótkocsi sehol! Most mi történjék? Mi­előtt a keresztkérdésekre sor kerülne, megoldódik (?) a rej­tély ... Jegyzőkönyv készül Nehéz a szűk, forgalmas ut­cácskákban a közlekedés, a fordulás ilyen havas, jeges télidőben — hangzik a­ magya­rázat, hát félreállították pótkocsit, amíg le nem rakják a róla az árut. Az ellenőrök szíve azonban nem lágyul meg az indoklás hallatán. Mivel a rakomány tételes ellenőrzését nem lehet elvégezni, jegyzőkönyv készül. Lehet, hogy éppen emiatt nem lesz könnyebb az olajos kan­na, mire eljut a megrende­lőkhöz ... Mindenki védelmében — Hány szabálysértésre de­rítenek fényt a közutak ellen­őrei? — Öt-hatszáz is előfordul havonta — mondja Doni Zol­tán, az 1-es számú Volán cso­portvezetője. — Ez természe­tesen nem mind súlyos vétség, de a kis szabálysértések felett sem hunyhatunk szemet. Többnyire olyan esetekről van szó, amelyekről a fuvarozta­tóknak nem származna kára, inkább csak a mundér becsü­letének védelmét szolgálják. Illetve, nemcsak. Ezek az úgy­nevezett kis ügyek is balese­­­tekhez, a későbbiekben esetleg népgazdaságot, a társadal­mat vagy az egyént súlyosan megkárosító, már-már a bűn­tény határát súroló esetekhez vezethetnek, ha nem vesszük elejét időben. — Például? — Ha mondjuk piszkos, még inkább elhanyagolt állapotban van a gépkocsi, vagy nem ve­zetik folyamatosan a menet­levelet. Súlyos következmé­nyekkel járhat, ha a gépkocsit illegálisan, otthon tárolják, nem állnak be a garázsba. Előfordulhat, hogy ellopják .. Sőt, bűncselekmény elköveté­sére is felhasználhatja eltulaj­­donítója. — Volt már rá példa? — Konkrétan a mi terüle­tünkön nem, de minden meg­történhet ... — Hogyan reagálnak a vét­kesek? Párban - perben — Ellen­őreink párban jár­nak, több okból. Az, hogy ki miként viseli el, ha rajtakap­ják valamilyen szabálytalan­ságon, az illető vérmérsékleté­től is függ. Van, aki elismeri, mások nem éppen barátságos szavakkal magyarázkodnak. De ettől még a tény, tény ma­rad és ellenőreink nem tekint­hetnek, s nem is tekintenek el tőle. az ellenőrzési — Mekkora területük? — Az egész megye. Gyakor­latilag valamennyi gépkocsit ellenőrzünk, azt is, amelyik csak áthalad a megyén. Ebből világosan kitűnik, hogy ná­lunk nincs hiány a munká­ban; mind a huszonkét ellen­őr állandóan úton van. Mun­kájuk haszna — a trükkök ki­szűrése — elsősorban népgaz­dasági szinten jelentkezik. Hi­szen elsődleges feladatunk a társadalmi tulajdon védelme a közutakon. És nem utolsósor­ban, természetesen megbí­zóink, a fuvaroztatók maximá­lis kiszolgálása. L. J. Minden rendben, mehet tovább No, lássuk csak! Az ellenőrök figyelmét a légszennyezés sem kerüli el. Tóth György felvétele!

Next