Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

1983. JÚNIUS 19., VASÁRNAP é sJ ÍMím Szakaszolók, áramváltók, földelők A villamosenergia-ipar megrendelésére termékek sora készül a Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában. A piac diktálta követelményeknek megfelelően az idén például Paksi Atomerőmű a bővítéséhez hetven szakaszolót, áramváltót és földelőt gyártanak. Ugyanakkor szerelik a nagyfeszültségű csatlakozó elemeket is. Alakuló szokások, igények Változatosabb lehet a hét vége Erdei torna, kirándulás, strandolás • Mit csináltál a hét végén? A kapásból feltett kérdésre a legtöbb gyerek rávágja, hogy nézte a tévét, ezután megemlíti a vasárnapi ebédet, a menü részletes felsorolásával. Ha csak ennyi emlék marad a két szabadnapból, akkor sok élménye a kérdezettnek nem lehetett. A másik véglet pedig az, amikor egy vasárnapra torlódik több napra elegendő program, mert minden egyebet félretéve a család elment délelőtt a strandra, déluttán a Vidám Parkba, az Állatkertbe és este a cirkuszba. Igaz, hogy utána megint néhány hónapos csönd következik. Elkalandozik a figyelmük Az ötnapos munkarend bevezetése óta sok községben próbálják valamiképp feltérképezni: mivel, hogyan töltik családok szabad idejüket?megnövekedett Biatorbágyon, ahol a tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta ezt a témát, meglehetősen vegyesek a tapasztalatok. Általános, hogy a szombatok a családok többségénél házi munkával telnek, ezért volt sikertelen például a klubkönyvtár kísérlete a délelőtti rendezvények megszervezésére. A könyvkölcsönzés azonban beépült az olvasók szombati programjába, rendszerint a együtt bonyolítják.bevásárlással Az emberek hagyományosan a szombat esti órákat szánják szórakozásra, kikapcsolódásra, ezt a mozi látogatottsága is igazolja. Vasárnap a családok zöme a televíziót nézi, vagy rokonlátogatással telik el a nap. Sajátos módon tükröződik a gyerekek viselkedésében, milyen programokat nyújt számukra a hét vége. A biatorbágyi általános iskolák közül az egyikben, (ahol váltott rendszerű tanítás is folyik) különösen a tanév első felében voltak lehangolóak a hétfői és a pénteki napok. A gyerekek figyelme elkalandozott és egyik-másik nevelő panaszkodott is, hogy nem bír velük. Egy másik iskolában péntek délutánra kötetlen foglalkozásokat tettek (klubdélután, családi torna) és a hétfőt igyekeztek könnyű nappá formálni. A tanács vb úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy a családok zöme, részben objektív okokból is, ma még a megnövekedett hét végi szabadidő egészséges, kulturált hasznosítását nem tudja megoldani. Két véglet adódik: egyes helyeken túl sok a program, ami a gyerekek testilelki kimerüléséhez vezet. Más családok viszont unatkozva töltik a szabad órákat. Ezen a helyzeten természetesen változtatni akarnak, és kiindulásként felkérték a Hazafias Népfront helyi bizottságát: a szülők bevonásával szervezzenek és kínáljanak kulturált, egészséges programokat a családoknak. Irány a vízpart Perbálon, a községi tanács több száz kérdőívet osztott szét a lakóknak, hogy ebben formában is tájékozódni próbáljanak a hétvégeken kialakuló új szokásokról. Érdekes dolog, hogy a háztáji gazdálkodásra általában nem szánnak a korábbinál több időt, sőt a magukra maradt idősek egyre inkább lemondanak róla. A gyerekes családok viszont többet kirándulnak, mint azelőtt, és főleg a vízparti helyek népszerűek. Arra a kérdésre, hogy milyen időpontban legalkalmasabbak a szervezett gyerekprogramok, szinte mindenki azt válaszolta: szombat délelőtt. A szülők ilyenkor végzik a házi munka nagy részét, és egyszerűsödik a dolguk, ha a kisebb csemeték nincsenek otthon. A felnőttek számára rendezendő műsorok időpontjának viszont vasárnap helyett a hétfőt ajánlották, mert akkor nincs adás a tévében. Szerencsés helyzetben vannak azok a települések, ahol már akkor gondoskodtak közös családi kirándulás,a ki a kapcsolódás terepéről, amikor ezekről a dolgokról kevesebb szó esett, mint mostanában. Szabad a belépés Néhány éve teremtettek Tatárszentgyörgyön egy nagyon szép erdei tornapályát, melyet azóta már a fővárosiak is felfedezték. Mindenkinek szabad a belépés, de a helybeliek elsősorban persze saját maguknak csinálták, nagyon sok társadalmi munkával. Részt vett a tereprendezésben, a tornaszerek elkészítésében a falu apraja-nagyja, akik idén ismét kemény fába vágják a fejszéjüket. Elkezdték építeni a tízszer hat méteres medencét, amelyben fürödhetnek, úszhatnak a kirándulók. A víz nagy vonzerő, bizonyítja ezt egyebek között Tápiógyörgye példája, ahol két éve nyitották meg az azóta kibővített strandot. A három lobas szép park nyári vasárnapokon sok száz családnak nyújt lehetőséget az egészséges pihenésre, kikapcsolódásra. A tatárszentgyörgyiekhez hasonlóan egyébként itt is társadalmi erőből történt az építkezés. A körülmények és a lehetőségek változóak, de tény, hogy ma már minden településen kutatják az igényeket, és ez az első lépés ahhoz, hogy megteremtsék a feltételeit a kellemes családi hétvégeknek. Gál Judit Indokolt a bontás Élőmunkát helyettesít A Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat saját fejlesztési alapjából ötszázezer forintért egy Trabant motorral működő modern járdamosó gépet vásárolt. Az ÉPGÉP által szerkesztett ügyes masina télen a hótakarításra is alkalmas. Igaz, hogy a városban hetekig találgatták, hogy vajon miért bontják településszerte a járdafeljárókat, mennyibe kerülhet mindez a tanácsnak? Németh József, a VGV igazgatója elmondta, hogy az átalakítás költségei nem érik el a százezer forintot, a gép viszont nélkülözhetetlen, s élőmunkát helyettesít. A járdaépítés idején még ismeretlen volt ez a konstrukció, s az akkor létesített padkára nem tud felmenni, mert igen alaacsony. Az sem mellékes, hogy járdafeljárók átalakítása után a gyermek- és tolókocsikkal közlekedők is könnyebben mozoghatnak. A vállalatnál azt remélik, hogy a gépesítéssel egyszer, s mindenkorra megoldják az üdülőváros gyalogjáróinak tisztántartását. Tavaszra készen állt a patika Kis ügy is lehet igen jelentős Elem kell az orvosságért utazni Leányfalu azok közé a települések közé tartozik, ahol igen nehéz pontosan megállapítani a lakosság létszámát. A népesség-nyilvántartás nem tükrözi a pontos adatot, hiszen az ezerháromszáz állandó lakón kívül hosszabb, rövidebb ideig sokan élnek a hétvégi házakban. Vitaminért is Amikor azonban a különféle szociális és egészségügyi beruházásokról döntenek, nem vehetik figyelembe a nem hivatalosan Leányfalun élő — szerény számítás szerint is — legalább nyolcszáz embert, így például a községnek csak ideiglenes gyógyszertára volt. A kis faház a nyári hónapokban tartott nyitva, amikor a SZOT- és vállalati üdülők megteltek vendéggel. Ősztől tavaszig még a C-vitaminért is Szentendrére kellett buszoznia az itt élőknek. — Sokszor néztem szomorú szívvel télvíz idején a havas buszmegállóban toporgó öregeket — mondja Bálint József tanácselnök. — Mire hazajutottak a felírt gyógyszerekkel, már mehettek volna vissza a helyi körzeti orvoshoz, mert betegebbek lettek, mint mikor elindultak. Tarthatatlan állapot volt ez. Valamit tennünk kellett. Telek nem volt, az új patika építésére, így ősztől tavaszig kellett volna tető alá hozni egy végleges kőházat a télen nem használható faház helyett. — Kisiparosok építettek gyógyszertárat — folytatja a a tanácselnök. — Egyikük sem idevalósi, a járás más községeiből jöttek, talán az életben nem lesz dolguk ebben a patikában, mégis szívesen vállalták a munkát és a szoros határidőt. Az enyhe tél is segített az építőknek, mindvégig dolgozhattak, s tavaszra állt a patika. Május 16-án szerény ünnepségen avatták. Mit szedjen? A Petőfi Sándor utca sarkán jókora tábla hirdeti: gyógyszertár. Közelebb lépve látszik, hogy az ideiglenes szót átfestették. — Nagy szükség volt már Leányfalun erre a házra — mondja Csizmadia Klára vezető. — Rengeteg idős ember él a községben, akik sajnos gyakran szorulnak orvosságokra. Valaki érkezik, idős asszony a kis unokájával. Nem vényt, hanem kórházi zárójelentést tesz a pultra. — Segítsen, patikus néni... — kéri a fiatal gyógyszerésznőt — ma jött ki az uram a kórházból, és nem rendel a körzeti orvos, nem tudjuk mit kell szednie a papának. Silabizálja már ki! Amikor a néni az előírt gyógyszerekkel távozott, Csizmadia Klára folytatta: — Többek között ezért van szükség itt télen is nyitva tartó patikára. Naponta igénylik az emberek a tanácsot és olyan készítményeket, amelyekért nem kell az orvosnál végigvárni a rendelési időt. Végre állandó A gyógyszertár nyáron nyújtott nyitva tartással dolgozik, télen viszont csak hat órán át árulják a patikaszereket. A leányfalusiak mégis örülnek. Amikor Bálint József tanácselnököt a község gyarapodásáról kérdeztem, azt mondta: — Másoknak talán nem nagy ügy, én mégis az új gyógyszertárat érzem a legnagyobb eredménynek. Sok-sok idős életét könnyíti meg, akik ezután már kevésbé félve néznek a tél elé. Valóban nem nagy ügy az, hogy egy kétezer lelket sem számláló községben végre állandó patika van. Azonban példa arra, hogyan kell a kevésbé nagy ügyeket is komolyan venni. M. K. Leányfalu új patikájában gyógyszert s jó tanácsot is kap a rászoruló, legyen állandó lakos vagy üdülővendég VASÁRNAPI GONDOLATOK OSZTÁLYTALÁLKOZÓ Lehota, Latosinszky, Süle Lajos, Vadász Laci már nem tudtak elmenni Krúdy vendéglőjébe — A vörös postakocsiba —, a nemlét csöndes mulatójába vitte őket kéretlenül is utcai baleset, szívinfarktus, rák. A Kratzmajer, Gyengési és Lovas Kati meg nem akart találkozni annyi öreggel, hiszen 35 éves érettségi találkozón már fényes tükör a többi osztálytárs tekintete. Úristen, semmi nem változott. Fejszés Laciról is úgy tudják a többiek, hogy meghalt, Fejszés Laci, aki annyira szerette a mákos tésztát, de Doszpoly Frigyes még Párizsból is hazaérkezett, ő, aki mindig gentleman volt, bezzeg Bakonyi most is a felesége szoknyájánál maradt, valahol a Liliom söröző környékén. Ott volt a tanárok közül Tihanyi Károly, Karcsi bá, akinél szebben a világon senki nem elemezte Vörösmarty Merengőjét és Balogh Csillt. Szegény Vitéz Mátyás, egykori rajztanárunk se jöhetett el már, de itt van Kővári Laci, aki kiváló orvos és műgyűjtő lett — az egykori lőcsei festő jóvoltából is. Itt van Kormos alezredes, ez lett a Koromból, aki oly jól futballozott annak idején, ülnek is mellette vagy hárman, hátha el tudja intézni a telefont. Végtelenül emberi mindez, ugyanazok a hibák, álmok keringenek, mint annak idején. Itt van Anda Laci és Wieland Misi, a két profi focista és Petrovai, a könyvtáros és Fórizs. Nem nőtt, csak meghízott, s bizony négy évtizeddel is megrakodott. Jó a hangulat. Megint nagy elhatározások születnek, hogy ezentúl havonta vagy évente újra találkozik a kompánia, ezen megint vita támad, mint hajdanán, hogy évente vagy havonta. Mindegy, rendelnek még öt liter bort a közös számlára, s arra gondolnak, hol van Bisztriánszky Pista, Niederl Karcsi, a Bayer és a többiek mind a Horváth Petrusz és a Guszti bá, a Zsiga, merre járnak, hová mentek a méretlen tér völgymeredélyein és az időtlen időben? Losonci Miklós i Karsztkutató fúrások Helyi megoldások terve Sajátos dolog, milyen sokáig tartotta magát a varázsvessző legendája. A középkor babonás légkörében született a bit, mely szerint az ügyes kis szerszám, (anyaga, formája sokféle lehet) értő kezekben tartva jelezte, hol rejt vizet a föld mélye. Ráth-Végh István pedig feljegyezte, hogy a huszadik század elején egyes geológusok még tudományos magyarázatát is próbálták adni a jelenségnek. A mai szakemberek mosolyognak, ha ezt hallják, ám a varázsvessző több évszázados hódítása is mutatja, hogy mindig nehéz dolog volt előhozni a vizet a föld mélyéből. Az idő múlásával pedig, bár a technikai eszközök tökéletesedtek, a gond nem lett kisebb, hiszen az olcsó és gazdaságos lehetőségeket már kihasználták. Most készült el a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál több egymástól független beruházási program, amely a zsámbéki medence több községének a gondján hivatott segíteni. Erős Viktor vízellátási osztályvezető elmondta, hogy a végleges megoldást jelentő regionális vízellátó rendszer létrejöttéig olyan helyi megoldásokat terveznek, melyek azzal összhangban vannak, és a rendszerbe beépíthetők. Budajenő, Telki, Páty és Biatorbágy ellátását tervezik, miután a zsámbéki medence más községeiben forrásfoglalással és mélyfúrású kúttal, illetve a két rendszer összekötésével a megoldás már biztosított. Páty községben, néhány évvel ezelőtt karsztkutató fúrásokat végeztek, melyek során 37 Celsius-fokos víz került a felszínre. Sajnálatos dolog, hogy a csaknem kétmillió forintos költséggel létesült, kutatási célokat is szolgáló kutat, bár acélból készült védősapkával volt ellátva, ismeretlen tettesek megrongálták, hatalmas kődarabokkal betemették. A közelében így új fúrásokra van szükség. A beruházási program most a korábbi kutatási eredményekre is épül. Biatorbágyon, a KÖJÁL vizsgálatai alapján, ugyancsak feltétlenül szükségessé vált, új megoldások keresése. A tervek szerint a Herceghalmi Állami Gazdaságból vezetik át oda a vizet. Budajenőn és Telkin illetve a környéken a Földmérő és Talajvizsgálói Vállalat végzett karsztvíz beszerzésére vizsgálatokat, a beruházási programban ezeket a tapasztalatokat hasznosítják. Gá. J. Korszerű csomagolásban kétszer annyi zeolit A hegyaljai ásványbánya és őrlőmű mádi üzemében megkezdték egy új, nagy teljesítményű csomagológép szerelését. A berendezéssel a talaj tápanyag-utánpótlásban és az állati takarmányozásban mind nagyobb szerepet játszó és jelentős mennyiségben exportált zeolitot csomagolják ezentúl. A Tokaj-Hegyalján szinte kimeríthetetlen mennyiségben található zeolitot eddig kézzel csomagolták. A gyorsan növekvő keresletnek már nem tudtak ezzel a lassú módszerrel eleget tenni. Ezért Mádon, mintegy tizenegymillió forintos költséggel új csomagolóüzemet építettek, ahol az új géppel műszakonként nyolc tonna terméket tudnak majd megfelelően csomagolni. A jelenleg előállított tizennyolcféle készítményt egy, valamint tíz kilogrammos csomagokban hozták forgalomba, amelyeket különböző színű felirattal látnak el. Az új csomagolóberendezés lehetővé teszi, hogy az idén már több mint tízezer tonna zeolit készítményt állítsanak elő, két és félszer annyit, mint eddig.