Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

NAGYKOROS! O xÍHíA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1983. JÚNIUS 33., SZERDA Úti sülik bcRi&sisszésa Tálcán kínált finom csemegék A környékről is befér a vendégsereg Nap mint nap utazó emberek átjáróháza a vasútál­lomás. Általában sietve érkeznek, ha kell, várakoznak türelemmel vagy idegesen, ki-ki alkalom és vérmérsék­lete szerint. A ceglédi vasútállomáson naponta sok ezer ember megfordul. Aki időz, rendszerint körülnéz, hol lel egy pohár italra, falásnyi eledelre, netán hol tölt­hetné meg sebtiben a korgó gyomrát meleg étellel a vonat indulásáig. Itt erre több lehetősége is adódik, az Utasellátó Vállalat 86. számú ceglédi üzeme jó­voltából. Talál melegkonyhás, másodosztályú éttermet — itt a cég egyetlen ilyen kategó­riájú és forgalmú Pest me­gyei étterme — bisztrót, a folyosón várótermi mozgó­árust, a peronon büfét, lán­­gossütőt az állomásépület előtt. Tehát vendéglátóhelyből itt egész bokorra le a Bokros rendben A lángossütő hajnalok haj­nalán áll munkába. Éjfél után két-három órával már tésztát kever, dagaszt. A kora dél­előtti zárásig általában elfogy majd’ félezer lángos. A peron­büfé slágere most a kakaós, túrós, lekváros palacsin­ta. Ha diót kapnak, hát készül diós, ha mákot, hát mákos is. Sütik, szin­te a vonatok menetrendje szerint, hiszen van utas, aki­nek első útja ide vezet, felfe­dezte már a palacsintát. Ám kérhet üdítő italt, jégkrémet, friss szendvicset, süteményt, fenheti a fogát a konyhaiak specialitására, a tepertős po­gácsára, sajtos pogácsára, ihat üdítőt, újabban dobozos sört is vehet. A várótermi bisztró­ban az éheseknek rendszerint egytálételként babgulyást kí­nálnak, hol füstölt hús betét­tel, hol marha-, hol disznó­hússal ízesítve. Főtt­ debrece­niből sok rőfnyi elfogy na­ponta, jóllakhat az utazó rán­tottéval, sonkaszeleten sült to­jással, kérhet meleg szendvi­cset, italt. A mozgóárusnál a sebtiben elvihető elemózsia ka­pós: a különféle szendvicsek, kolbászos, rántottszeletes, sza­­lámis zsemlék — s ki győzné a listát teljesen felsorolni ! Megnyerő édesek Az étterem most két napig nemcsak a helybeli szakácsok remekeivel lakatta jól a vendé­geket. Nemcsak az étlapon fel­sorolt menük, frissen sültek, készételek voltak kelendők, amelyek közt az apró gyerme­kekkel utazók örömmel fede­zik fel a főzelékeket, kompó­­tot, tejbegrízt is. Az Utasel­látó budapesti cukrászata tartott bemutatót, sütemények, desszertek seregét sorakoztat­ta fel, szerencsére nem „min­dent a szemnek” alapon, ha­nem vásárolhatott belőle bár­ki, kedvére. A cég célja a bemutatóval elsősorban az volt, hogy forgalom növelése érdekében a ne csak az utazókkal, hanem a környékbeli lakosokkal is megismertesse, i­­egkedveltes­­se készítményeit. Az igazság­hoz tartozik, hogy ezzel nem kellett, úgymond zárt kapukat döngetni. Cegléden nincsen cukrász kisiparos. Tortát, sü­teményt az áfész cukrászata, a vendéglátóipar cukrászüze­me készít, sokfélét. Ám ahány ház, annyi szokás — ez a sü­teménykészítésre is vonatko­zik. Más ízű a szövetkezetiek csokitortája, mint a monori cukrászüzemben készülő, más a vendéglátósok aprósütemé­nye, mint például az, amit az Utasellátó cukrászata jóvoltá­ból lehet a vasútállomáson be­szerezni. Nem túlzás azt mondani, hogy az Utasellátó cukrászai kicsit hasonlítanak azokhoz, akik az űrhajósoknak készíte­nek elemózsiát. Kiváló minő­ségűnek, kellemes ízűnek, frissnek, tetszetős és egyszerű külsejűnek, higiénikusan tart­hatónak, szépen csomagoltnak, szállíthatónak kell lennie min­den sütiadagnak. A cukrászüzemből tulajdon­képpen a terület 102 egységé­be nap mint nap szállítanak, ellátják vonatokon, hajókon az éttermet, büfét. Sok millió forintot forgalmaznak. Kez­dettől népszerű a celofános csomagolású csokikrémrúd. Kapósak a sztaniolos borítású krémes-piskótás desszertek, vonaton, hajón utazva külföl­di kóstolgatók is elégedetten szólnak róla, nemkülönben az áráról. Az omlós, vaníliás linzerrudakat, a­z ajtósruda­­kat tálcára, folpack-fóliával légmentesen csomagolják, úgy kerül forgalomba. Hasonlóan tálcán kínálják a krémmel töltött piskótákat, melyek közt a korszerű táplálkozást segítve sok a friss gyümölcs­csel ízesített, nem túlcukrozott krémmel készülő, van sajtkré­­mes is. A ceglédi bemutatón a mál­nás és a bécsi kockának, a mézes grillázs piskótának, a pozsonyi mákos és diós kifli­nek nagy sikere volt, ám le­hetne a többi gyártmányt is sorolni. Ha a cég a bemuta­tót piackutatásnak is szánta, elégedetten megállapíthatta, hogy a hagyományos „úti süti­­két” nyugodtan gyárthatják tovább, kiegészítve az újab­bakkal. Egyik sem rontja a másik piacát. Szerény hazai Az étteremben, a szépen te­rített hosszú bemutatóasztalon a cukrászati remekek mellett a helybeli konyha házias süte­ményei is ott szerénykedtek. Bár az étteremnek külön cuk­rásza nincsen itt, van több ügyes kezű, jól sütő-főző gazdasszonya. Almás és meg­­­gyes lepényük, kettes tésztájuk nyelveket beszél, így hát a szerénykedés csak a házigaz­da illendősége, egyéb okuk er­re nincsen. Így vannak ezzel akkor is, ha az étlapot, az ételforgalmat nézzük, hiszen az Utasellátó étterme érthe­tően a város és egyben Dél- Pest megye legforgalmasabb étterme. Az első félévre 6,3 milliós forgalmat terveztek, s a jelen ismeretek szerint nem kell attól tartaniuk, hogy ez nem sikerül. A forgalom zö­mét az ételfogyasztás, a kávé, üdítő ital, sütemény hozza. És persze, hogy szeszes ital is, de mint hangsúlyozzák, az utas­ellátásban nem ez a legfonto­sabb kérdés. E. K. Anyakönyvi hírek. Született: Turbucz László és Zagyi Terézia: Mónika; Simon János és Andó Zsuzsanna: Gabriella; Godó Ferenc és Nagy Erzsébet: Ferenc nevű gyermeke. Névadót tartott: Császár András és Kecskeméti Margit: András; Kecskeméti Dezső és Szebellédi Ilona: Gábor; Bun­­di Péter és Németh Ágnes­ Ágnes; Wágner Ferenc és Ádám Julianna: Krisztina ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Kolompár József és Rafael Mária; Tóth Zoltán és Fricska Erika. Meghalt: Danka József­né Soltész Margit (Rákóczi u. 56.); Balog Albert (Örkényi u. 53.); Józsa László (Örkényi u. 31/b.). Kilencven napra Ebzárlat A kerületi főállatorvos érte­síti a lakosságot, hogy Nagykő­rös külterületének 4. járását, Kocsér külterületének a Nagy­kőrös—Kocséri út és a Kocsér —Kőröstetétleni út által hatá­rolt részét szeptember 13-ig 90 napra ebzárlat alá helyezi. Az ebzárlat tartama alatt a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állat­tal vagy emberrel ne érint­kezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkö­tését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem jöhetnek. Ku­tyát tartási helyéről csak pó­rázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. A község terü­letéről kutyát vagy macskát csak a hatósági állatorvos ked­vező eredményű után és engedélyével vizsgálata szabad kivinni. A vadászebek, fegy­veres erők és fegyveres testü­letek ebei foglalkoztatásuk idejére mentesek a fenti kor­látozás alól. Pásztorebeket szájkosárral ellátva szabad ál­latok őrzésére alkalmazni. Az ebzárlat idején szabadon talált kutyákat és macskákat befogják és kártalanítás nél­kül leölik. Hogy volt a vásár­ló a lovak iránti kereslet Vasárnap igazi nagy nyári vásár volt Nagykőrösön, mely­re az ország legtávolabbi ré­szeiről érkeztek eladók és vá­sárlók. Az időjárás kedvező volt. Nagy forgalom alakult ki. Hogy milyen jó híre van a körösi vásároknak, bizonyság rá, hogy például találkoztam a vásáron Kerekes Sándorral, az ebesi Vörös Csillag Tsz mi­niszteri kitüntetéses juhászá­val, aki Debrecen mellől el­jött a nagykőrösi lóvásárra csikót venni, s meg is vett egy 8 hónapos szép csikót 22 ezer forintért. Dologidőben Az állatvásáron a legtöbb jószág most is sertésből volt. A választási malacot a magáno­sok már hízónak vették. Sok volt a Pest környéki viszont­­eladásra vásárló. A malac da­rabja 800—1300 forintért kelt. A háromhónaposnak 1600— 1700, a félévesnek 2200—2500 forint volt az ára. Anyadisznót keveset árultak, egyet 7000 fo­rintért láttam elkelni. A ceglédi PENOMAH Hús­­feldolgozó Vállalat nagy gon­dot fordít a fiatal sertésfelvá­sárlásokra, a vásártéren kor­szerű átvevőhelyet építtetett. A 16—25 kilós nőstény mala­cokat most 59, a kanokat 56 forintért vásárolták, de en­­­nyiért keveset tudott venni. Az energiadrágaság folytán ismét nő az­ igáslovak becsü­lete, és a mostani nagy nyári dologidőben élénkült a keres­let. A fuvaroslovat 40—45 ezer forintért árulták, de a príma jószágért 50 ezret is adtak. Jó közepes kocsilónak 30 ezer fo­rint volt az ára, a legolcsóbb ára 20 ezer forint körül moz­gott. A jó éves csikó ára meg­haladta a 20 ezer forintot. A nagy vásári felhozatal, a forgalom, a minőség javulása a lótenyésztés fejlődésére vall. A szarvasmarhavásáron Tu­­gyi Pál kocséri határbeli gaz­da így árulta a tehenét: — Ahány liter tejet ad, an­­­nyi ezer forint. Ez a fulcsa te­hén 26 liter tejet ad, tehát 26 ezer forint az ára. De csak 25 ezerért kelt el. Magántermelők Előhasú borjút 18 ezer fo­rintért adtak. A gyenge üsző­­borjú kilóját a Hús- és Állat­forgalmi Vállalat 55—60 fo­rintért vette. A hizlalásra vá­sárolt nagy bikaborjú kilójáért pedig 75 forintot fizettek. A vásáron sok juhot is árul­tak, bizonyságul annak, hogy főleg a tanyavilágban a ma­gántermelők is egyre több bir­kát tartanak. Tóth Ferenc te­nyésztő az éves anyát 3500 fo­rintra tartotta, a háromhóna­­pos bárányokat 900—1100 fo­rintért árulták. — Sokan állítják, mondtam egyik termelőnek, hogy a bir­katartás már előnyösebb, mint a sertéshizlalás. Divatcikkek — De csak annak — vála­szolt —, aki komolyan ért hoz­zá. Ismét terjed a kecsketartás is. Éves fejős kecskét 3500, 2 hónapos gidát 1200, 3 heteset 800 forintért árultak. A gyalogvásár szintén rend­kívül nagy­ volt. A választékos iparcikkek mellett a legújabb divatcikkekben válogathattak a vásárlók. Sok volt a laci­­konyhás és édességárus is. Kopa László Fehér nyulat érdemes tenyészteni Kedvezményes értékesítés Patay Ernővel, a Nagykőrös és Vidéke Áfész nyúltenyésztő szakosztálya elnökével beszél­gettünk. — Hogyan alakult a szak­csoport munkája? — A nyúltenyésztés Nagykő­rösön és környékén évről évre eredményesen fejlődik — mon­dotta. A szomszéd városok so­rában vezető helyet töltünk be. — Hány tagja van a szak­csoportnak? — Jelenleg 140 tagunk van, akik 220 anyanyulat tartanak. De állandóan szaporodik a ta­gok száma, mert szakcsopor­tunk úgy a tenyésztés, mint az értékesítés terén komoly ked­vezményeket nyújt. A múlt évben 25 ezer darab leszerző­dött nyulat vettünk át, de ez a szám az idén előreláthatólag növekedni fog. Az értékesítési helyzet megszilárdult. A kül­földi vásárlók érdeklődése fo­kozódik. A jelenleg nyári át­vételi ár 43 forint.­­ De úgy hírlik, hogy a te­nyésztésben a jövő évben vál­tozás következik.­­ Még­pedig nagyobb válto­zásnak kell következni. Mert a külföldi vásárlók nagyobb mér­tékben áttérnek a fehér színű nyulak vásárlására, azzal, hogy azok nagyobb mennyiségű és jobb minőségű húsanyagot nyújtanak. A vadas és tarka gereznájú nyulakat előrelátha­tólag csak alacsonyabb árakon veszik át. Indokolják ezt azzal is, hogy nő az olcsóbb szőrme­áruk kereslete, és a nyúlból keresett ruhadíszítő anyag. — Készülnek erre a tenyész­tésváltozásra? — Komoly mértékben. Szak­csoportunk már második alka­lommal hozatott megbízható helyről jófajta fiatal 3—4 hó­napos tenyésznyulakat, melyek Eötvös Károly utca 26. szám alatti lakásomon vehetők át. A nyúltenyésztés növelése céljá­ból ilyen tenyésznyulakat nem tagok is vásárolhatnak, de tagoknak a kilogrammonkénti a 75 forintos vételárnak csak a felét kell kifizetni, a másik fe­lét majd a szaporulat árából vonjuk le. K. L. Megnyit a lottód, Városunkban az első totó-lottó kirendeltség 1957 szeptem­berében nyílt meg. A mind­máig működő, s mindössze 14 négyzetméter alapterületű ta­karékpénztári intézmény igen jó eredményeket ért el, csak éppen mindig nagyon zsúfolt volt. Az üzlet jó szakmai irá­nyításának és a sportfogadás iránti érdeklődés növekedésé­nek egyaránt bizonyítéka, hogy 1974-től 1982-ig a kiren­deltség forgalma megkétszere­ződött. A totózók és lottózók népes táborának régi óhaja volt, hogy az OTP jobb körülmé­nyeket biztosítson ennek az üzletágnak. Ez a kívánság most teljesült. A napokban el­készült a régi Postapalota épü­letében az OTP-fiók szomszéd­ságában az új lottózó iroda. Kis ünnepség keretében Andor Tibor ügyvezető igazgató, a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság vezetője adta át az in­tézményt a nagykőrösieknek, közvetlenül pedig Horváth Al­­bertnek, az OTP helyi fiókja vezetőjének. A több mint 50 négyzetméter alapterületű, korszerűen berendezett kiren­deltség felavatásán jelen volt Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának veze­tője és Ilosvai Gyula, a Sport­­fogadási és Lottó Igazgatóság hálózati csoportvezetője. Ko­vács Gyula volt az, aki kö­szöntötte a takarékpénztáriak nevében a megnyitás iránt érdeklődő helybelieket, közöt­tük Pásztor Istvánt, az MSZMP városi bizottságának első titká­rát, Kocsis Jánosnét, a városi tanács elnökét és Csípő Ba­lázst, a H­azafias Népfront vá­rosi titkárát. Mezei Józsefné eladja az első­jükben bízó nagykőrösieknek. totószelvényeket a sz­erencsé- Varga Irén felvételei Andor Tibor, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vezetője átvágja a kirendeltség ajtajá­ban kifeszített nemzetiszínű szalagot, mellette Horváth Al­bert fiókvezető. T Súlyos vereség idegenben Nagykátai ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 5-1 (5-1) Kinizsi ifi: Gulyás — Fercsi, Mihályi, Szívós, Szendi, Pet­rezselyem, Virágh, Kiséri (Ba­rabás a Lővei, Pálfi.félidőben), Pavelkó, A Tápiószentmártonban le­játszott Országos Ifjúsági Ku­pa selejtező mérkőzésen jól kezdett a körösi csapat, több jó támadást vezetett. Szöglet után Petrezselyem lövését véd­te a kapus, Virágh jó lövését pedig szögletre ütötte. A 12. percben Gulyás a kapuból ki­futva luftot rúgott, de ha ne­hezen is, felszabadult a körö­si kapu. Korszerű támadás vé­gén Pavelkó beadását védte a kapus. A kátai kapu előtt több helyzet is kimaradt, ezzel szemben a 16. percben az első igazi kátai támadásból Szívós hibájából gól született. 1-0. A gól felhozta a kátaiakat, veszélyesen támadtak, a körö­si kaput a kapufa mentette meg a góltól. Virágh távoli lö­vése alig kerülte el a kaput. A 20. percben szögletrúgás után újabb gólt értek el a kátaiak. 2-0. Két perc múlva Lővei óriási helyzetet hagyott ki. A 25. percben a kátai védő erős felszabadító rúgása a tizen­hatoson álló Pálfi fejéről a hálóba ívelődött. 2-1. Szeren­csés gól volt. A 30. percben a tizenhatosról küldött gyenge lövés Gulyás lába között ju­tott a hálóba. 3-1. Lehangoló gól volt... A körösi csapat visszaesett, a játékosok nem fogtak embert, lassúak voltak, hiba hibát követett. Ezzel szemben a hátaiak egyre len­dületesebben, erőteljesebben támadtak, keményen, de sport­szerűen ütköztek és ilyenkor leginkább a körösi játékosok maradtak alul. A hataiak pon­tos adogatással megtalálták a rést a körösi védelemben és a 40. és 42. percben újabb gólo­kat értek el. 5-1. A második félidőt is jól kezdte a körösi csapat, jó tá­madásokat vezetett, de nem volt kellő átütőerő, határozott­ság a befejezéseknél. Változa­tos játék folyt, mindkét kapu­nál nagy gólhelyzetek marad­tak ki. A bajnoki tabellán a Kinizsi ifi a második helyen végzett, a nagykátai a 6.-on. A tavaszi bajnoki mérkőzésen is a ká­taiak győztek, de ezen a mér­kőzésen még jobban játszot­tak, kemény, de sportszerű mérkőzésen megérdemelten nyertek, a jól kezdő, de foko­zatosan visszaeső, sok hibá­val játszó körösi csapat ellen. A mérkőzés eredménye csaló­dás, nem lett volna szabad ilyen nagy arányú vereséget szenvedni! A színvonalas, jó iramú mérkőzést Győr Zoltán játékvezető sárga lap alkalma­zása nélkül is biztosan fegyel­mezve, kifogástalanul vezette. Szerdai sportműsor P. S. Sakk Hajdúszoboszló: az országos Gázláng Kupa minősítő ver­seny 4. játéknapja. Természetjárás Mecsek hegység: az 1943. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat vándortúrájának 2. napja. Mozi 11. és megint dühbe jövünk. Színes, olasz kalandfilm. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Fedora. Színes, szinkronizált francia—NSZK film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN­­ 133—2708 (Nagykőrösi Hirlap)

Next