Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
Zenei panorámái Kiteljesedő kórusélet A megye megélénkülő zenei életét tükrözi, hogy két rangos eseményre került sor az elmúlt hét végén-A budakeszi művelődési ház névadójának, Erkel Ferencnek a szellemében kórustalálkozót rendezett. Ez az első dalostalálkozó szolgáltatta az ünnepi keretet, hogy bemutatkozzon a helyi kamarakórus. A fiatalokból álló együttes lelkes szervezője és zenei irányítója — dr. Táborszkyné Ruthner Judit — maga is énekestagja kórusának. Nem vezényel a szó hagyományos értelmében: a hangadás és a beintés után csak szemével, lélegzetvételének ütemével irányítja együttesét. Így születik meg az az érzékeny, szép kamaramuzsikálás, melynek lényege a kölcsönös figyelem, az érzelmek és a hangsúlyok finom hullámzása. Kodály-módszer Programjukban Palestrina, Arcadeli, Dowland, Friderici, Bachini művei szerepeltek. A stílus lényegét máris értik, most már csak a tettebb, érettebb és nemesebb hangadásra kell törekedniük. A kamaraegyüttes a budai járás hatodik kórusa, s jól mutatja azt a folyamatos fejlődést, mely a Kodály-módszer következetes alkalmazásának köszönhető. A műsorban további négy kórus lépett fel. Házigazdaként a budakeszi gimnázium vegyeskara szerepelt még, akik Baráz József tanár vezetésével — úgy tűnik — erejüket, zenei intelligenciájukat meghaladó feladatra vállalkoztak. Lully, Cara, Vecerlen és Farkas Ferenc igényes műveihez még nem nőttek fel. Pedig vezetőjük kitűnő muzsikus, a klasszikus kórusmuzsika jó ismerője. Az ő erényei igazán a fóti Ifjú Zenebarátok kamarakórusának élén nyilvánultak meg- A nagyvonalú zenei formálás, a részletek finom kidolgozása, a díszítőhangok és a futamok értelmes pergetése mind-mind a stílusbiztonságot bizonyították. Az együttes szép hangon, felszabadultan, láthatóan nagy odaadással és kedvvel szólaltatta meg Viadana, Caspar Othmayer, Lassus, Gastoldi és Sértőn műveit. Lírai hangulat A pilisszentiváni Petőfi Sándor művelődési ház kara Neubrandt Ferenc vegyes és Neubrandt Ferencné vezetésével mutatkozott be. A klasszikusok mellett a mai magyar kórusirodalomból is merészen választottak. A női kar, különösen a szoprán szólam fojtott, erőtlen hangzása sajnos, sokat rontott produkciójukon, így is figyelemre méltó muzikalitásról tettek bizonyságot Bárdos Lajos Dana-dana című kórusremekének előadásával. A dalostalálkozónak külföldi vendége is volt, a varkausi kamarakórus Finnországból. Távoli rokonaink hazájuk népdalainak kórusfeldolgozásaiból állították össze műsorukat. Szép hangon, kulturáltan énekeltek, s különleges lírai hangulattal ajándékozták meg a hallgatókat. A természet megújuló csodái, finn táj szépségei, az ott élő emberek bensőséges lelkivilága tükröződött énekükben. A fóti kórus és a finn vendégek közös dalolásával. Sibelius Finnlandia című kórusművének megszólaltatásával ért véget a találkozó, mely szépszámú, lelkes közönséget vonzott Tiszta forrásból Egy nappal később, vasárnap a solymári zenei hetek rendezvényeként tartották meg a helyi Apáczai Csere János művelődési házban azt a hangversenyt, melynek már a címe is elárulta lényegét, népzene tiszta forrásából merítettek a fellépő együttesek. Az est különlegessége volt, hogy a magyar népzene mellett a hazánkban élő nemzetiségek munkája is megszólalt. A muzsikálást a négy tagból álló, de sok hangszeren zenélő Menta együttes kezdte meg. Hegedű, lant bőgő, citera, tekerőlant, doromb, furulya és duda szolgáltatta a többnyire vidám, szinte talp alá való magyar népzenét. A gazdag, hangszeres muzsikát jól színezte az énekszó. Igazi gyermekbáj A bonyhádi német nemzetiségű általános iskola tanulói gyermekjátékokat énekeltekjátszottak. Kristálytiszta intonáció, vidámság, igazi gyermekbáj jellemezte a professzionista szintű teljesítményt. Országos hírű a piliscsévi szlovák asszonykórus. Nagyon érdekes volt a gyerekek bevonásával, dramatikusan előadott tavaszköszöntő kiszelia-kiszeHa játék-Fergeteges és megérdemelt sikert aratott a helyi együttes, a solymári asszonyok hagyományőrző népdalköre. A hét idős asszony nemcsak énekelte, élte is a szöveget és a dallamot. Valami olyat képviselnek, ami már szinte nincs is: a népi muzsikálás áttétel nélküli, őszinte és ösztönös közvetlenségét. A műsort a budapesti szerbhorvát tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium énekkara és tamburazenekara fejezte be. Előadásuk életteljes és vidám volt. A szélesen hömpölygő dallamok — öntudatlanul is — megmozgatták az együttest. Mint a széltől hullámzó aranysárga búzatenger, úgy ingott a zene ütemére a kórus. Ezzel együtt rejtélyes módon csöppnyi szomorúság is vegyült énekükbe, ami olyan mély jellemzője a szláv népi muzsikának. Váradi László Közművelődési KISZ-szervezetek Házigazdák Sződligeten A közművelődési KISZ- szervezetek országos találkozóját a KISZ Pest megyei Bizottságának vezetőképző iskoláján, Sződligeten rendezik meg június 24-én és 25-én. Az első nap Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára tart előadást, majd Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője közművelődési intézményrendszerünk időszerű feladatait elemzi. Az ifjúság szabad idejének alakulásáról, szórakozási, művelődési szokásairól és lehetőségeiről Heleszta Sándor adjunktus és Diósi Pál ifjúságkutató értekezik majd. Az esti programban a Gépfolklór együttes műsora, valamint filmvetítés szerepel. Másnap Három táj, három műhely címmel a gödöllői, komlói és debreceni közművelődési KISZ-szervezetek tájékoztatójára kerül sor munkájukról, eredményeikről, problémáikról. Ezt követően a KISZ kulturális tevékenységének időszerű feladatairól Harsányi László, a KISZ KB osztályvezetője tart előadást. Délután szekcióüléseket rendeznek, majd összegezik az előadások, a viták tapasztalatait. j A ceglédi helyőrségi műveződési házban tekinthető meg az immár hagyományos Dél- Pest megyei képzőművészeti é í seregszemle. Új időszámítás kezdődött megyénk déli részének képzőművészeti életében. Új művészet született — elég ha Somogyi György, Eőry Emil teljesítményét említjük. S ezzel egyenletesebbé vált Pest megye vizuális értékrendje. A szentendrei, váci, zebegényi műhelyhez felzárkózott az a déli csoport is, mely jó másfél évtizede Nagy István szellemi zászlaja alá gyülekezett, összegyűjtötte Dabas, Monor, s Ráckeve, Nagykáta, Cegléd környékének alkotóit. Hagyomány ban éltető hagyomány ezen a tájon, hiszen Rudnay Gyula Szentmártonkátán dolgozott. Gyömrő szobrásza volt Pál Mihály, Tápiószelén létesült a felszabadulás utáni első magyar művésztelep 1945-ben, mely Eigel István és Tassy Klára pályáját elindította. Dömsöd és Ráckeve térségében alkot idestova két évtizede Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Patay László. Jövőre már azt tervezik, hogy a Nagy István-csoport éves bemutatkozásán ők is részt vegyenek. A csoport kiállításain évről évre emelkedett az összteljesítmény, magasabb lett az átlagszínvonal. Mindez egyrészt abból adódott, hogy megszűnt a tartózkodás. Ifj. Pál Mihály is részt vett egy szobrával ezen a tárlaton, inspirálva a monori Kampfl Józsefet, a pilisi Kecskés Lajost, a vecsési Brindzik Lászlót, hogy újra küldjenek be műveket a Nagy István-csoport tárlatára. Helyes az a törekvés, hogy jövőre Ráckevén és Budapesten a teljes mezőny vegyen részt a tárlaton a nyitottság és a minőség jegyében, s akkor kiderül, hogy ez az Abonytól Tatárszentgyörgyig terjedő rész sem fehér folt, hanem a magyar festészet új terepe. Olyan vidék, ahol Benedek Péter él, ahol Tóth István vált nemzetközi rangú fotóművésszé. A csoport egyik grafikusa, Nagy László Lázár szervezi ceglédi központtal az országos kisgrafikai biennálékat. Hajszálgyökerek A Nagy István-csoport szervezeti szabályzata szorgalmazza a regionális sejtek kialakulását- így a közös monori, szigetszentmiklósi, dabasi műhelyekben erősödnek a hajszálgyökerek, emelkedik a minőség. Bányász Béla úgy járja a maga útját, hogy őrzi törvényeit. Kiss Ernő érmekkel tett kitérőt, hogy érzékenyebb felületkezeléssel érkezzen vissza eddig is jelentős festői állomásaihoz. Heiling György igazított asszociációs rendszerén, valamivel konkrétabb lett a fogalmazása. Somogyi György Kocsis László eszményeit folytatja következetesen. Eőry Emilhez hasonlóan, aki bátor, lendületes újítója a szobrászi formáknak, ő is a tárlat egyik erőssége. Szívósan halad előre Barnóth Zoltán és Orczi József, miként Kéri Mihály, aki a tónusok tisztaságához keresi a figuralitás tökélyét. Nádasdy János festményeit ezúttal jogosan hiányoltuk, de örültünk az alapító tagok: Bodócsi Béla, Unyi István, id. Rácz József, Stumpf Ferenc, Paál József korrekt műveinek. Új színfolt Gábor Éva több érme, Jóna János balatoni indíttatású képsora. Emeli a tárlat sokrétűségét Z. Horváth Gabriella két textilje. Miklosovits László ezúttal pontosságra törekszik, s ebben hibátlan is, mégis előzetes lendületét igényeljük. Orosz László meglepetés. Fejlődött Rónai Mátyás is, s a stílushatár bőségére utal P. Kovács Sándor, Pál Aranka, Radóczi Mária, Szemők György. Sárközi Erzsébet más korosztályhoz és műfajhoz tartozó fontos részvétele is. Dicséretes mecenatúra Pest megye déli részében is sűrűsödnek a képzőművészet értékei. A Nagy István-csoport tagjainak belső küzdelme, valamint Cegléd városa, a dabasi, monori- nagykátai és ráckevei járás művészetpártolása révén a magyar képzőművészet új műhelye lett. Losonci Miklós Orosz László: Emlék Rádiófigyelő BOTLADOZÓ BETŰK. Nem kisdiákokról van szó, akik görcsösen markolják a tollat és első papírra vetett soraikat olykor fölöttébb bajos megfejteni, hanem meglett emberekről, több gyermekes családanyákról, eladósorban levő lányokról, katonának besorozott fiatalokról. Azokról, akik nem fejezték be az általános iskola nyolc osztályát, s tulajdonképpen analfabéták, íráskészségük csupán a nevük aláírására terjed ki, összefüggő szöveget nehezen tudnak megérteni, mivel az alsó tagozat három-négy osztályán keresztül bukdácsolva képtelenek voltak az elemi ismereteket elsajátítani. Ezek az emberek napjainkban nőttek fel, nem múlt iskolarendszerének száma kivetettjei. Vagy korán kimaradtak az iskolából, vagy pedig nem tudták befejezni tizenhárom-tizennégy éves korukig. Még azt sem mondhatjuk, hogy számuk elenyésző, a jelenség ritka, mint a fehér holló. Mikor vállalatainknál a hatvanas években számba vették az iskolai végzettséget, a statisztika tükre meglehetősen megdöbbentő képet mutatott: a fizikai dolgozók harmincötnegyven százaléka nem végezte el a nyolc általánost. Ez az arány az elmúlt évek során valamivel kedvezőbb lett, de a helyzet ma is — enyhén szólva — nyugtalanító. Hogy oktatáspolitikánk erre miért nem figyelt fel korábban, az a statisztikának is köszönhető. A számok ugyanis önmagukban olyan tények, amelyeket szigorúan vallatóra kell fogni és más-más csoportosításban szembesíteni. Hazudni nem hazudnak, de torzíthatnak. A minisztériumba beérkező adatok csupán azt mutatták, hogy a nyolcadik általánosba beiratkozottak majdnem száz százaléka átjut a tű fokán. Ez igaz, ám a harmadik-negyedik osztály az a küszöb, melyet sokan nem tudnak átlépni. Erre viszont az üzemi adatok nyújtottak perdöntő bizonyítékot. Évek óta nagy erőfeszítéseket teszünk a helyzet felszámolására, a megoldás azonban meglehetősen keserves. Hiszen nem csupán iszákos szülők gyerekeiről van szó, hanem a munka tisztességében hívő munkás- és parasztcsaládok lányairól, fiairól is. SZENTE LÁSZLÓ riportja, amelynek egyik címe éppen az, hogy Ami a számok mögött van, minden kertelés és társadalmi szemérmesség nélkül boncolgatta a jelenlegi helyzetet. Megszólaltatott pedagógust — többek között Molnár Jánosnét, az érdi városi tanács tanulmányi felügyelőjét — és sokan másokat, akik mind arra a következtetésre jutnak, hogy felnőtt korban az elvesztett iskolai évek nehezen pótolhatók. Pedig nyolc általános nélkül minden a szellemi és szakmai tudás ingatag alapra épül. A fogas kérdésre nincs egyértemű válasz, az adás tanulsága csak abban szűrhető le, hogy a jövő nemzedék szellemi értékeivel körültekintőbben kell sáfárkodni. SZOMBATI TALÁLKOZÁS: Szeretem Czigány György műsorait. Közvetlenül csevegő modora, fölkészültsége biztosíték arra, hogy tartalmasan, kellemesen, jó hangulatban töltheti el a hallgató idejét a hangszóró mellett. Mint ez alkalommal is, amikor vendégei voltunk Katona Klári táncdalénekesnő, Kincses Veronika, az Operaház énekesnője és Mándy Iván író társaságában. Tapintatos házigazdaként irányította a beszélgetést, összehangolva három egyéniség művészi különböző mondanivalóját. Az ő érdeme, hogy a több mint egyórás műsor egy percig sem volt figyelmet lankasztó és bár mint hallottuk, egyik kritikus a szemére vetette, sokszor megköszöni a válaszokat, hadd köszönjük meg most mi a kellemes délelőtti együttlétet. Sz. E. 1983. JÚNIUS 8., SZERDA Szombaton Szentendrén Vásári kintorna A Pest megyei művelődési központ és könyvtár programjelzése szerint nyári műsorzápor várható Szentendrén június 11-én, szombaton, a PMNKK autóparkolójában. A rendezvény manuális juniálissal kezdődik tíz órakor: aszfaltrajzversenyt, léggömbfestést, agyagozást, gyöngyfűzést, papírhajtogatást tartanak gyerekeknek, majd a művelődési központ épületében rajzfilmeket vetítenek. Délután működik a Családi mozgó, ahol a Sivatagi show című Walt Disney filmet mutatják be. Estefelé az épület körül vásári kintornázást rendeznek, azaz mindenki tetszése szerint válogathat a portékákból, a kirakodók kínálatából. Lesz itt felnőtt bábprogram, verkli, mázescsók, puszedli és más nyalánkság, öt órakor Vidám koldusok címmel zenés összeállítás hangzik el Robert Burns verseiből, este nyolckor pedig utcabál kezdődik: a Bergendy szalonzenekar szolgáltatja majd a talpalávalót. Verőcemaroson Diákturisztika Az egyetemisták és főiskolások nyolcadik országos turisztikai találkozójának az idén Verőcemaros ad otthont. A KISZ Pest megyei Bizottsága már most megjelentette az előzetes programfüzetet, amelyből kiderül, hogy aki augusztus 16-tól 19-ig a Dunakanyarban szándékozik lenni, az nem fog csalódni. A kínálatban kulturális és sportrendezvények egyaránt helyet kapnak. A résztvevők fiatal szentendrei képzőművészek kiállítását tekinthetik meg, taálkoznak Pest megyében élő rókkal, bemutatkozik a Balázs Béla Filmstúdió, külpolitikai fórumot tartanak neves újságírók közreműködésével. A tábor vendége lesz Andzel Éva, Hankis Elemér, István, színre lépnek a Szabó Ki mit tud? győztesei, s a nonstop sportprogramok mellett természetesen jut idő kikapcsolódásra, szórakozásra is. MOZIMŰSOR JÚNIUS S-TŐL 15-IG ABONY 9—10: Az öszvér nem megy esküvőre 11— 12: Hófehérke és a hét törpe 13—14: Gyilkosság a tajgán BUDAÖRS 9—12: Talpig olajban 13—14: Start két keréken CEGLÉD, Kamaraterem 9—15: Csutak és a szürke ló <du. A híd túl messze van I—II.* (este) CEGLÉD, Szabadság 9—12: A seriff és az idegenek 13—15: Hófehérke és a hét törpe (du.) Apokalipszis, most DA3AS1—II.*» (este) 9—11: A hét merész kaszkadőr 12— 13: Üldözők DUNAHARASZT! 9—10: Bolond pénz 11— 14: Dutin-dili DUNAKESZI, Vörös Csillag 9—12: Ben Hur I—H. 13— 14: A hatodik halálra ítélt ÉRD 9—10: Bombanő** 12: Éjszakai boszorkányok 13—14: Harmadik típusú találkozások I—II.* FŐT 9—12: A profi 13—14: A 34-es gyors GÖDÖLLŐ 9—15: Tamás bátya GYÁL kunyhója I—IL 9—11: Üldözők** 12— 14: A hét merész kaszkadőr LEÁNYFALU, Kertmoll 9—10: Várlak nálad vacsorára* 11—12: Kramer kontra Kramer* 13— MONOR 15: Majmok bolygója* 9—10: Hófehérke és a hét törpe 11—12: A Keresztapa I—II.** 12: Vihar a szárazföldön (du.) 13—14: Az öszvér nem megy esküvőre MONOR, Kertmozi 9—10: Apokalipszis, most I—II.** 11—12: Nevem: Senki 13—14: Hair* NAGYKATA 9—12: Talpig olajban 13—14: Hatásvadászok* NAGYKÖRÖS, Arany Jénos 9—12: A karatéző Cobra visszatér** 13—15: A seriff és az idegenek NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 9—15: Vad hattyúk (du.) 9—12: Egymásra nézve*** (este) 13—15: Abba (este) PILISVOROSVAR 9—10: ... és megint dühbe jövünk 12: Kínai negyed* 13: A verébló madár** POMAZ 9—10: Ez volt a dzsessz 11—12: Harmadik típusú találkozások I—II.* 13: Csárdáskirálynő RÁCKEVE 9—10: Dutyl-dul 11—12: Detektív két tűz között* 12: Csínom Palkó (du.) 13—14: Bolond pénz SZENTENDRE 9-12: Kojak Budapesten (du.) Sógorok, sógornők** (este) 13—15: Robin Hood nyila (du.) Kramer kontra Kramer* (este) SZENTENDRE, Autós kertmell 9—15: Tűtorony SZIGETSZENTMIKLÓS 9—10: Éjszakai boszorkányok 11—14: Bombanő** TÁPIÓSZELE 9—10: Az „I" akció 11—12: Viadal 13: Talpig olajban VÁC, Madách Imre 9—12: Préri (du.) A karatéző Cobra* (este) 13—15: Szabadlábon vecsés Velencében 10—15: A Keresztapa I—II. (2. rész)* 12: A fej nélküli lova* (du.) VECSÉS, Kertmezi 0—10 és 12: Abba 13—15: Blöff • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.