Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Zenei panorámái Kiteljesedő kórusélet A megye megélénkülő ze­nei életét tükrözi, hogy két rangos eseményre került sor az elmúlt hét végén-A budakeszi művelődési ház névadójának, Erkel Ferencnek a szellemében kórustalálkozót rendezett. Ez az első dalosta­lálkozó szolgáltatta az ünnepi keretet, hogy bemutatkozzon a helyi kamarakórus. A fiata­lokból álló együttes lelkes szervezője és zenei irányítója — dr. Táborszkyné Ruthner Judit — maga is énekestagja kórusának. Nem vezényel a szó hagyományos értelmében: a hangadás és a beintés után csak szemével, lélegzetvételé­nek ütemével irányítja együt­tesét. Így születik meg az az érzékeny, szép kamaramuzsi­kálás, melynek lényege a köl­csönös figyelem, az érzelmek és a hangsúlyok finom hul­lámzása. Kodály-módszer Programjukban Palestrina, Arcadeli, Dowland, Friderici, Bachini művei szerepeltek. A stílus lényegét máris értik, most már csak a tettebb, éret­tebb és nemesebb hangadás­ra kell törekedniük. A kamaraegyüttes a budai járás hatodik kórusa, s jól mutatja azt a folyamatos fej­lődést, mely a Kodály-módszer következetes alkalmazásának köszönhető. A műsorban további négy kórus lépett fel. Házigazda­ként a budakeszi gimnázium vegyeskara szerepelt még, akik Baráz József tanár veze­tésével — úgy tűnik — erejü­ket, zenei intelligenciájukat meghaladó feladatra vállal­koztak. Lully, Cara, Vecerlen és Farkas Ferenc igényes mű­veihez még nem nőttek fel. Pedig vezetőjük kitűnő muzsi­kus, a klasszikus kórusmuzsi­ka jó ismerője. Az ő erényei igazán a fóti Ifjú Zenebará­tok kamarakórusának élén nyilvánultak meg- A nagyvo­nalú zenei formálás, a részle­tek finom kidolgozása, a dí­szítőhangok és a futamok ér­telmes pergetése mind-mind a stílusbiztonságot bizonyították. Az együttes szép hangon, fel­szabadultan, láthatóan nagy odaadással és kedvvel szólal­tatta meg Viadana, Caspar Othmayer, Lassus, Gastoldi és Sértőn műveit. Lírai hangulat A pilisszentiváni Petőfi Sán­dor művelődési ház kara Neubrandt Ferenc vegyes és Neubrandt Ferencné vezetésé­vel mutatkozott be. A klas­­­szikusok mellett a mai magyar kórusirodalomból is merészen választottak. A női kar, külö­nösen a szoprán szólam foj­tott, erőtlen hangzása sajnos, sokat rontott produkciójukon, így is figyelemre méltó mu­zikalitásról tettek bizonysá­got Bárdos Lajos Dana-dana című kórusremekének előadá­sával. A dalostalálkozónak külföl­di vendége is volt, a varkausi kamarakórus Finnországból. Távoli rokonaink hazájuk népdalainak kórusfeldolgozá­saiból állították össze műso­rukat. Szép hangon, kulturál­tan énekeltek, s különleges lírai hangulattal ajándékoz­ták meg a hallgatókat. A ter­mészet megújuló csodái, finn táj szépségei, az ott élő­­ emberek bensőséges lelkivilá­ga tükröződött énekükben. A fóti kórus és a finn vendégek közös dalolásával. Sibelius Finnlandia című kórusművé­nek megszólaltatásával ért vé­get a találkozó, mely szép­számú, lelkes közönséget von­zott Tiszta forrásból Egy nappal később, vasár­nap a solymári zenei hetek rendezvényeként tartották meg a helyi Apáczai Csere Já­nos művelődési házban azt a hangversenyt, melynek már a címe is elárulta lényegét, népzene tiszta forrásából me­­­rítettek a fellépő együttesek. Az est különlegessége volt, hogy a magyar népzene mel­lett a hazánkban élő nemze­tiségek munkája is megszó­lalt. A muzsikálást a négy tagból álló, de sok hangszeren zené­lő Menta együttes kezdte meg. Hegedű, lant bőgő, citera, tekerőlant, doromb, furulya és duda szolgáltatta a többnyire vidám, szinte talp alá való ma­gyar népzenét. A gazdag, hangszeres muzsikát jól szí­nezte az énekszó. Igazi gyermekbáj A bonyhádi német nemzeti­­ségű általános iskola tanulói gyermekjátékokat énekeltek­­játszottak. Kristálytiszta in­tonáció, vidámság, igazi gyer­mekbáj jellemezte a profes­­­szionista szintű teljesítményt. Országos hírű a piliscsévi szlovák asszonykórus. Nagyon érdekes volt a gyerekek be­vonásával, dramatikusan elő­adott tavaszköszöntő kiszeli­­­a-kiszeHa játék-Fergeteges és megérdemelt sikert aratott a helyi együt­tes, a solymári asszonyok hagyományőrző népdalköre. A hét idős asszony nemcsak éne­kelte, élte is a szöveget és a dallamot. Valami olyat képvi­selnek, ami már szinte nincs is: a népi muzsikálás áttétel nélküli, őszinte és ösztönös közvetlenségét. A műsort a budapesti szerb­­horvát tanítási nyelvű álta­lános iskola és gimnázium énekkara és tamburazeneka­­ra fejezte be. Előadásuk élet­teljes és vidám volt. A széle­sen hömpölygő dallamok — öntudatlanul is — megmoz­gatták az együttest. Mint a széltől hullámzó aranysárga búzatenger, úgy ingott a zene ütemére a kórus. Ezzel együtt rejtélyes módon csöppnyi szo­morúság is vegyült énekükbe, ami olyan mély jellemzője a szláv népi muzsikának. Váradi László Közművelődési KISZ-szervezetek Házigazdák Sződligeten A közművelődési KISZ- szervezetek országos találko­zóját a KISZ Pest megyei Bi­zottságának vezetőképző isko­láján, Sződligeten rendezik meg június 24-én és 25-én. Az első nap Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára tart előadást, majd Kormos Sándor, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetője közművelődési in­tézményrendszerünk időszerű feladatait elemzi. Az ifjúság szabad idejének alakulásáról, szórakozási, művelődési szoká­sairól és lehetőségeiről Helesz­­ta Sándor adjunktus és Diósi Pál ifjúságkutató értekezik majd. Az esti programban a Gépfolklór együttes műsora, valamint filmvetítés szerepel. Másnap Három táj, három műhely címmel a gödöllői, komlói és debreceni közmű­velődési KISZ-szervezetek tá­jékoztatójára kerül sor mun­kájukról, eredményeikről, problémáikról. Ezt követően a KISZ kulturális tevékenysé­gének időszerű feladatairól Harsányi László, a KISZ KB osztályvezetője tart előadást. Délután szekcióüléseket ren­deznek, majd összegezik az előadások, a viták tapasztala­tait. j A ceglédi helyőrségi mű­ve­­z­­ődési házban tekinthető meg­­ az immár hagyományos Dél­­- Pest megyei képzőművészeti é í seregszemle. Új időszámítás kezdődött megyénk déli részének képző­­művészeti életében. Új művé­szet született — elég ha So­mogyi György, Eőry Emil tel­jesítményét említjük. S ezzel egyenletesebbé vált Pest me­gye vizuális értékrendje. A szentendrei, váci, zebegényi műhelyhez felzárkózott az a déli csoport is, mely jó másfél évtizede Nagy István szellemi zászlaja alá gyülekezett, összegyűjtötte Dabas, Monor, s Ráckeve, Nagykáta, Cegléd környékének alkotóit. Hagyomány­ ban éltető hagyomány ezen a tájon, hiszen Rudnay Gyula Szentmártonkátán dolgozott. Gyömrő szobrásza volt Pál Mihály, Tápiószelén létesült a felszabadulás utáni első ma­gyar művésztelep 1945-ben, mely Eigel István és Tassy Klá­ra pályáját elindította. Dömsöd és Ráckeve térségében alkot idestova két évtizede Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Patay László. Jövőre már azt terve­zik, hogy a Nagy István-cso­­port éves bemutatkozásán ők is részt vegyenek. A csoport kiállításain évről évre emelkedett az össztelje­sítmény, magasabb lett az át­lagszínvonal. Mindez egyrészt abból adódott, hogy megszűnt a tartózkodás. Ifj. Pál Mihály is részt vett egy szobrával ezen a tárlaton, inspirálva a monori Kampfl Józsefet, a pi­lisi Kecskés Lajost, a vecsési Brindzik Lászlót, hogy újra küldjenek be műveket a Nagy István-csoport tárlatára. He­lyes az a törekvés, hogy jövő­re Ráckevén és Budapesten a teljes mezőny vegyen részt a tárlaton a nyitottság és a mi­nőség jegyében, s akkor kide­rül, hogy ez az Abonytól Ta­­társzentgyörgyig terjedő rész sem fehér folt, hanem a ma­gyar festészet új terepe. Olyan vidék, ahol Benedek Péter él, ahol Tóth István vált nemzet­közi rangú fotóművésszé. A csoport egyik grafikusa, Nagy László Lázár szervezi ceglédi központtal az országos kis­­grafikai biennálékat. Hajszálgyökerek A Nagy István-csoport szer­vezeti szabályzata szorgalmaz­za a regionális sejtek kiala­kulását- így a közös monori, szigetszentmiklósi, dabasi mű­helyekben erősödnek a haj­szálgyökerek, emelkedik a minőség. Bányász Béla úgy járja a maga útját, hogy őrzi törvé­nyeit. Kiss Ernő érmekkel tett kitérőt, hogy érzékenyebb fe­lületkezeléssel érkezzen vissza eddig is jelentős festői állo­másaihoz. Heiling György iga­zított asszociációs rendszerén, valamivel konkrétabb lett a fogalmazása. Somogyi György Kocsis László eszményeit folytatja következetesen. Eőry Emilhez hasonlóan, aki bátor, lendületes újítója a szobrászi formáknak, ő is a tárlat egyik erőssége. Szívósan halad elő­re Barnóth Zoltán és Orczi Jó­zsef, miként Kéri Mihály, aki a tónusok tisztaságához kere­si a figuralitás tökélyét. Nádasdy János festményeit ezúttal jogosan hiányoltuk, de örültünk az alapító tagok: Bo­­dócsi Béla, Unyi István, id. Rácz József, Stumpf Ferenc, Paál József korrekt műveinek. Új színfolt Gábor Éva több érme, Jóna János balatoni in­díttatású képsora. Emeli a tár­lat sokrétűségét Z. Horváth Gabriella két textilje. Miklo­­sovits László ezúttal pontos­ságra törekszik, s ebben hi­bátlan is, mégis előzetes len­dületét igényeljük. Orosz László meglepetés. Fejlődött Rónai Mátyás is, s a stílusha­tár bőségére utal P. Kovács Sándor, Pál Aranka, Radóczi Mária, Szemők György. Sárközi Erzsébet más korosztályhoz és műfajhoz tartozó fontos rész­vétele is. Dicséretes mecenatúra Pest megye déli részében is sűrűsödnek a képzőművészet értékei. A Nagy István-csoport tagjainak belső küzdelme, va­lamint Cegléd városa, a dabasi, monori- nagykátai és ráckevei járás művészetpártolása révén a magyar képzőművészet új műhelye lett. Losonci Miklós Orosz László: Emlék R­ádiófigyelő BOTLADOZÓ BETŰK. Nem kisdiákokról van szó, akik görcsösen markolják a tollat és első papírra vetett soraikat olykor fölöttébb bajos megfej­teni, hanem meglett emberek­ről, több gyermekes család­anyákról, eladósorban levő lá­nyokról, katonának besorozott fiatalokról. Azokról, akik nem fejezték be az általános iskola nyolc osztályát, s tulajdon­képpen analfabéták, íráskész­ségük csupán a nevük aláírá­sára terjed ki, összefüggő szö­veget nehezen tudnak megér­teni, mivel az alsó tagozat há­rom-négy osztályán keresztül bukdácsolva képtelenek voltak az elemi ismereteket elsajátí­tani. Ezek az emberek nap­jainkban nőttek fel, nem múlt iskolarendszerének szám­­a kivetettjei. Vagy korán kima­radtak az iskolából, vagy pe­dig nem tudták befejezni ti­­zenhárom-tizennégy éves ko­rukig. Még azt sem mondhatjuk, hogy számuk elenyésző, a je­lenség ritka, mint a fehér hol­ló. Mikor vállalatainknál a hatvanas években számba vet­ték az iskolai végzettséget, a statisztika tükre meglehetősen megdöbbentő képet mutatott: a fizikai dolgozók harmincöt­negyven százaléka nem végez­te el a nyolc általánost. Ez az arány az elmúlt évek során valamivel kedvezőbb lett, de a helyzet ma is — enyhén szól­va — nyugtalanító. Hogy oktatáspolitikánk erre miért nem figyelt fel koráb­ban, az a statisztikának is kö­szönhető. A számok ugyanis önmagukban olyan tények, amelyeket szigorúan vallatóra kell fogni és más-más cso­portosításban szembesíteni. Hazudni nem hazudnak, de torzíthatnak. A minisztérium­ba beérkező adatok csupán azt mutatták, hogy a nyolcadik általánosba beiratkozottak majdnem száz százaléka átjut a tű fokán. Ez igaz, ám a harmadik-negyedik osztály az a küszöb, melyet sokan nem tudnak átlépni. Erre viszont az üzemi adatok nyújtottak perdöntő bizonyítékot. Évek óta nagy erőfeszítése­ket teszünk a helyzet felszá­molására, a megoldás azonban meglehetősen keserves. Hiszen nem csupán iszákos szülők gyerekeiről van szó, hanem a munka tisztességében hívő munkás- és parasztcsaládok lányairól, fiairól is. SZENTE LÁSZLÓ riportja, amelynek egyik címe éppen az, hogy Ami a számok mögött van, minden kertelés és tár­sadalmi szemérmesség nélkül boncolgatta a jelenlegi helyze­tet. Megszólaltatott pedagó­gust — többek között Molnár Jánosnét, az érdi városi ta­nács tanulmányi felügyelőjét — és sokan másokat, akik mind arra a következtetésre jutnak, hogy felnőtt korban az elvesztett iskolai évek ne­hezen pótolhatók. Pedig nyolc általános nélkül minden a szellemi és szakmai tudás in­gatag alapra épül. A fogas kérdésre nincs egyértemű vá­lasz, az adás tanulsága csak abban szűrhető le, hogy a jö­vő nemzedék szellemi értékei­vel körültekintőbben kell sá­fárkodni. SZOMBATI TALÁLKOZÁS: Szeretem Czigány György mű­sorait. Közvetlenül csevegő modora, fölkészültsége bizto­síték arra, hogy tartalmasan, kellemesen, jó hangulatban töltheti el a hallgató idejét a hangszóró mellett. Mint ez al­kalommal is, amikor vendégei voltunk Katona Klári tánc­­dalénekesnő, Kincses Veroni­ka, az Operaház énekesnője és Mándy Iván író társaságában. Tapintatos házigazdaként irá­nyította a beszélgetést, össze­hangolva három egyéniség művészi különböző mondani­valóját. Az ő érdeme, hogy a több mint egyórás műsor egy percig sem volt figyelmet lan­­kasztó és bár mint hallottuk, egyik kritikus a szemére ve­tette, sokszor megköszöni a válaszokat, hadd köszönjük meg most mi a kellemes dél­előtti együttlétet. Sz. E. 1983. JÚNIUS 8., SZERDA Szombaton Szentendrén Vásári kintorna A Pest megyei művelődési központ és könyvtár program­­jelzése szerint nyári műsor­­zápor várható Szentendrén jú­nius 11-én, szombaton, a PMNKK autóparkolójában. A rendezvény manuális juniális­­sal kezdődik tíz órakor: asz­faltrajzversenyt, léggömbfes­tést, agyagozást, gyöngyfűzést, papírhajtogatást tartanak gyerekeknek, majd a művelő­­­dési központ épületében rajz­filmeket vetítenek. Délután működik a Családi mozgó, ahol a Sivatagi show című Walt Disney filmet mutatják be. Estefelé az épület körül vá­sári kintornázást rendeznek, azaz mindenki tetszése szerint válogathat a portékákból, a kirakodók kínálatából. Lesz itt felnőtt bábprogram, verkli, mázescsók, puszedli és más nyalánkság, öt órakor Vidám koldusok címmel zenés össze­állítás hangzik el Robert Burns verseiből, este nyolc­kor pedig utcabál kezdődik: a Bergendy szalonzenekar szol­gáltatja majd a talpalávalót. V­erőcemaroson Diákturisztika Az egyetemisták és főisko­lások nyolcadik országos tu­risztikai találkozójának az idén Verőcemaros ad otthont. A KISZ Pest megyei Bizott­sága már most megjelentette az előzetes programfüzetet, amelyből kiderül, hogy aki au­gusztus 16-tól 19-ig a Duna­kanyarban szándékozik lenni, az nem fog csalódni. A kíná­latban kulturális és sport­­rendezvények egyaránt helyet kapnak. A résztvevők fiatal szentendrei képzőművészek kiállítását tekinthetik meg, ta­­álkoznak Pest megyében élő rókkal, bemutatkozik a Ba­lázs Béla Filmstúdió, külpoli­tikai fórumot tartanak neves újságírók közreműködésével. A tábor vendége lesz Andzel Éva, Hankis Elemér, István, színre lépnek a Szabó Ki mit tud? győztesei, s a non­stop sportprogramok mellett természetese­n jut idő kikapcso­lódásra, szórakozásra is. MOZIMŰSOR JÚNIUS S-TŐL 15-IG ABONY 9—10: Az öszvér nem megy esküvőre 11— 12: Hófehérke és a hét törpe 13—14: Gyilkosság a tajgán BUDAÖRS 9—12: Talpig olajban 13—14: Start két keréken CEGLÉD, Kamaraterem 9—15: Csutak és a szürke ló <du.­ A híd túl messze van I—II.* (este) CEGLÉD, Szabadság 9—12: A seriff és az idegenek 13—15: Hófehérke és a hét törpe (du.) Apokalipszis, most DA3AS1—II.*» (este) 9—11: A hét merész kaszkadőr 12— 13: Üldözők DUNAHARASZT! 9—10: Bolond pénz 11— 14: Dutin-dili DUNAKESZI, Vörös Csillag 9—12: Ben Hur I—H. 13— 14: A hatodik halálra ítélt ÉRD 9—10: Bombanő** 12: Éjszakai boszorkányok 13—14: Harmadik típusú találkozások I—II.* FŐT 9—12: A profi 13—14: A 34-es gyors GÖDÖLLŐ 9—15: Tamás bátya GYÁL kunyhója I—IL 9—11: Üldözők** 12— 14: A hét merész kaszkadőr LEÁNYFALU, Kertmoll 9—10: Várlak nálad vacsorára* 11—12: Kramer kontra Kramer* 13— MONOR 15: Majmok bolygója* 9—10: Hófehérke és a hét törpe 11—12: A Keresztapa I—II.** 12: Vihar a szárazföldön (du.) 13—14: Az öszvér nem megy esküvőre MONOR, Kertmozi 9—10: Apokalipszis, most I—II.** 11—12: Nevem: Senki 13—14: Hair* NAGYKATA 9—12: Talpig olajban 13—14: Hatás­vadászok* NAGYKÖRÖS, Arany Jénos 9—12: A karatéző Cobra visszatér** 13—15: A seriff és az idegenek NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 9—15: Vad hattyúk (du.) 9—12: Egymásra nézve*** (este) 13—15: Abba (este) PILISVOROSVAR 9—10: ... és megint dühbe jövünk 12: Kínai negyed* 13: A veréb­ló madár** POMAZ 9—10: Ez volt a dzsessz 11—12: Harmadik típusú találkozások I—II.* 13: Csárdáskirálynő RÁCKEVE 9—10: Dutyl-du­l 11—12: Detektív két tűz között* 12: Csínom Palkó (du.) 13—14: Bolond pénz SZENTENDRE 9-12: Kojak Budapesten (du.) Sógorok, sógornők** (este) 13—15: Robin Hood nyila (du.) Kramer kontra Kramer* (este) SZENTENDRE, Autós kertmell 9—15: Tűtorony SZIGETSZENTMIKLÓS 9—10: Éjszakai boszorkányok 11—14: Bombanő** TÁPIÓSZELE 9—10: Az „I" akció 11—12: Viadal 13: Talpig olajban VÁC, Madách Imre 9—12: Préri (du.) A karatéző Cobra* (este) 13—15: Szabadlábon vecsés Velencében 10—15: A Keresztapa I—II. (2. rész)­* 12: A fej nélküli lova* (du.) VECSÉS, Kertmezi 0—10 és 12: Abba 13—15: Blöff • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek.

Next