Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1983. JÚNIUS 8., SZERDA fislvstk^ Telekhez jut, aki építkezik Koveshde­ss népességffieffsifió Szociológusok, írók és publicisták viszonylag vizsgálják a községek sűrűn fenn­maradásának lehetőségét. Vannak olyan kistelepülések, amelyeket az elnéptelenedés veszélye fenyeget, de vannak ellenpéldák, így soha nem si­­­kerülne meggyőző bizonyíté­kot találni arra, hogy a köz­ség életképes vagy kihaló tár­sadalmi forma. Annál is in­kább, mert a községek döntő többségénél már évekkel ezelőtt elindult egy tuda­tos, mondhatni tervszerű népességmegtartó munka. Ezek közé tartozik Jászkara­­jenő és társközsége, Kőrös­­tetétlen. Az 1970-es népszám­lálási adatok szerint az előbbi települést 4158-an, az utóbbit 1155-en lakták. Tíz évvel ké­sőbb Jászkarajenő­ lakóinak száma 3662, Kőröstetétlené 1019 volt.­­ Egy évtized alatt a két helység népessége összesen ötszázhatvannal csökkent. Ma­gas ez a szám vagy sem? Helyi terepen _ Jelentős az elvándorlás, de a korábbi időszakhoz vi­szonyítva mérséklődött — tá­jékoztatott Győri Mária, a kö­zös tanács vb-ti­tkára. — Egy település népességmegtartó erejének számtalan tényezője van.’ Nálunk a meghatározó szerepet a helyi munkalehető­ség kapta. A környező váro­sokba elvándorlás azóta las­sult, mióta a három termelő­­szövetkezet házasságából­ lét­rejött és megalakult a jelenle­gi Árpád Tsz. A gazdaság megerősödött, a tagság rövid idő alatt összekovácsolódott, jó a munkahelyi légkör, je­lentéktelen a munkaerőmoz­gás. A helyi munkalehetőség gyarapítása érdekében a gaz­­daság keresi a lehetőségeket, még több melléküzem megnyi­tásához. Több mint száz em­bert foglalkoztat a kőröstetét­­leni tejüzem. Igaz, a lehetet­len munkakörülmények miatt nagy volt a jövés-menés, de ezt a gondot a most befejező­dött rekonstrukció megoldja. Hatvannégy községbeli dolgo­zik a Szikla Ruházati Ipari Szövetkezet helyi telepén, és a most folyamatban lévő bőví­tés után 15—20 ember kaphat még itt munkát. Nem jelen­téktelen a Dél-Pest megyei Áfész kereskedelmi dolgozói­nak létszáma sem, hiszen majd’ százan vannak. Több Rumkslshetsság — Mivel magyarázható, hogy mégis sokan elköltöztek a két községből? — A családok igényei na­gyobbak, ezért egyre több nő, aki korábban a háztartásban dolgozott, munkát vállalt. A helyi munkalehetőség nem nőtt ilyen arányban, pedig A másik, hogy a régen ingázók fiaikat, lányaikat is ingázóvá nevelik, viszik a megszokott üzembe, gyárba. — A továbbiakban mi len­ne a megoldás? — A népességmozgás ter­mészetes életjelensége a tele­püléseknek, tehát nem a moz­gás, hanem annak mértéke, iránya érdemel figyelmet. Nem hiszem, hogy a foglal­koztatási gondok egyedül csak min­ket érintenének. A meg­oldás nem egy-egy település hatásköre. A helybeli munkalehetősé­gek mellett fontos szerepe van az emberek településhez való ragaszkodásában annak is, hogy milyen a kereskedel­mi, kommunális, egészségügyi ellátás, a közlekedés, szolgál­tatás, oktatás, közművelődés színvonala­­­ Az egészségügyi alapellátás javult, jelenleg két körzeti orvos, két védőnő, két házi betegápoló, egy főorvos és egy gyógyszertár van a két községben. Az öregek napközi otthonának építését társadal­mi munkában megkezdték, előreláthatólag az ősz folya­mán nyitja meg kapuit. Az oktatás terén különösebb gond nincs. Ha felépül az új, száz személyes óvoda, ott minden apró gyereket el tudnak he­lyezni. Javultak a közművelő­dés feltételei, de korántsem állnak arányban az igények­kel, például felújításra vár a művelődési ház, a könyvtár kicsi és zsúfolt. A kereskedel­mi ellátás Jászkarajenőn meg­felelő, háromszáz emberre jut egy bolt, és nemcsak az alap­vető cikkek vásárolhatók meg. A társközségnek viszont csak egy élelmiszer-, egy műszaki és egy húsboltja van, de ezek sem tudják rendeltetésszerűen kielégíteni a lakosság igényét.. Ezt a lehetetlen körülményt még a VI. ötéves terv ideje alatt szeretnék megszüntetni. Mindkét településen kiépült a villanyhálózat, Kőröstetétle­­nen befejeződött a vízmű épí­tése és­ Jászkarajenőn is meg­történt a hálózat korszerűsí­tése. Azonban ahhoz, hogy ele­gendő ivóvíz legyen, még eb­ben az évben egy új kutat furatnak. Az utóbbi években 15 kilométer járda és 5 kilo­méter portalanított út készült el. Fészket rakó fiatalok — Népességmegtartó törek­véseink között szerepekt szerepel, legyen mindkét hely­es­ségben legyen annyi telek, amennyire igény építési — mondta Győri Mária. van — Azért is tulajdonítunk ennek nagy jelentőséget, mert az összlakossághoz viszonyítva a fiatalok száma alacsony, sze­retnénk, ha minél többen itt építkeznének. Ennek érdeké­ben tavaly Kőröstetétlenen 33 telket parcelláztunk, Jászka­rajenőn pedig az idén 40—45 darabot mérünk ki- Gy. F. Kocsék­ tapasztalatok Színese­bb h­étvége kellene Az ötödik órán fáradtak a kicsik Szűkült a hét, megnőttek a munkanapok teendői. A mó­dosult életritmus új vonásai ma még nem elemezhetők tel­jes szabatossággal. Üde­s ko­mor színfoltokkal gazdagod­hat a kép. De lassanként gyü­lekeznek, sorrendbe állnak az értékelhető tapasztalatok. A nevelők és a diákok is kezdik megszokni az ötnapos tanítá­si hét kötelmeit, lehetőségeit. — Annyi bizonyos, hogy a hétközi munka menetének át­formálódásával megnöveke­­dett a gyerekek napi terhelése — mondja — Csukás István, a kocséri általános iskola igaz­gatója. — Hétfőnként az első és a második órában — mint­egy a pihenőnapok meghos­­­szabbításaként — készségtár­gyakat, éneket, rajzot, testne­velést, technikát kell taníta­nunk. Ezt egy helytálló köz­ponti elképzelés alapozza meg, alkalmazása azonban egyértelműen sikeres. A nem hét többi napjára jutnak ugyanis az intenzívebb tanulást igény­lő tárgyak, s így e napok tö­ménysége fokozódik. Szeren­csésebb lenne, ha a készség­­tárgyakat a fáradtság csúcs­pontját jelentő péntekre he­lyezhetnénk. Gyakorta nehe­zen indul a hét eleji munka, a diákok kissé álmosak, lassan élednek. Sokukat az időben hosszadalmas, késő éjszakába nyúló televíziózás ernyeszti el.­­ Az oktató-nevelő munka leginkább kedden, szerdán és csütörtökön hatékony. De még ezeken a napokon is látszik, hogy a gyerekek az ötödik órában már fáradtak. Külö­nös gondot jelent ez az alsó tagozatban. A harmadik osz­tályban például a tíz tanítási napból heten szerepel ötödik óra, s egy kilencéves gyerek számára ez bizony megerőlte­tő. — Az iskolai élethez fűződő szakköri tevékenységet és korrepetálás rendjét nem kel­­­lett átalakítanunk, hisz eddig is az első öt nap délutánján kaptak helyet ezek a foglalko­zások. Legtöbbször péntekre tesszük a klubdélutánokat, ve­télkedőket. Természetesen hét végén sem maradnak fel­a­­dat nélkül a diákok. Ekkor inkább gyűjtőmunkát, megfi­gyelést kell végezniük.­­­- A napközi szombaton ná­lunk sem működik. Nem volt rá igény. A szülők nem kér­ték, mert ez a nap számukra is szabad, így nincs szükség a napközi üzemeltetésére. A mű­velődési ház feléledése annál inkább fontos lenne. Néhány rendezvény, sportolási alka­lom hasznára válna a gyere­keknek. Főképp, mert diák­jaink hét végi programja nem túl változatos. Többségük el­foglaltságát szinte egyedül televízió nézése teszi ki. Ős­­­­­szel és tavasszal pedig a kert­ben s a földeken dolgozó szü­lőknek segítenek. Ez utóbbi ugyan nagyon hasznos, de azt szeretnénk, ha a gyerekek sző­kébb és tágabb környezetükből minél többet ismernének meg. V. S. Könyvet házhoz A ceglédi könyvtár sikerrel honosította meg a Könyvet házhoz akcióit, melynek kere­tében általában­­ másfél tucat mozgássérült, lakásához kötött személyhez juttatnak el min­den hónapban olvasnivalót. Sokak számára a könyv és a könyvtáros szinte az egyetlen kapcsolat a külvilággal. A Volán Körösi úti tanműhelyében ezekben a napokban tartják az első- és másodéves autó­szerelők, valamint a gépjármű-villamossági szakmunkástanulók tanév végi szintvizsgáit. Ilyenkor dől el, ki milyen jegyet érdemel gyakorlati ismereteiért. A képen az elsőéves autó­szerelők munkáit ellenőrzi Lédeczi Gusztáv szakoktató. Apáti-Tóth Sándor felvétele lepkék G3 fágiysseipááibssji Támadnak már a fák kártevői loBkéísok és kerttulajdonosoknak Az utóbbi hetekben kétség­beesett emberek kérnek taná­csot, mit tegyenek, mert az aknázómoly ellen hatástalan minden kezelés. Az egész or­szágra kiterjedő megfigyelé­sek eredményei azt mutatják, hogy mintegy százféle aknázó molyfaj okoz jellegzetes le­vélkárokat az ültetvényekben, közülük azonban csak négy­öt faj kártétele számottevő. Hatásos elismerők A lombosfa-fehérmoly főleg az almát, berkenyét és más rózsafélét támadja meg. Ak­nája egy-két centiméter át­mérőjű, szabályos kör ala­kú, amely eleinte fehéreszöld, később elbarnul. Levelenként 40-50 aknakezdemény is elő­fordul. A molylepke ezüstfe­hér színű, a szárnyak vége sárgával és feketével tarká­­zott. Életmódja hazánkban még nem teljesen tisztázott, ma már három nemzedéke is lehet. Az áttelelő példányok töme­gesen májusban, az első nyá­ri nemzedék júniusban, a második nemzedék pedig augusztusban fog valószínűleg tömegesen rajzani. A lehul­lott levelek között vagy a fák derekán, ágain, a kéreg repe­déseiben báb alakban, fehér tokocskákban telel. A kifejlett példányok az almavirágzás­­kor rajzanak, a nőstények a levelek fonák­ részén rakják le a világosbarna hosszúkás tojásaikat. A kikelő lárvák a levélbe fúrják magukat, a nyílást lezárják és bemeneti fúrnak a levélben. Az aknákat érett lárvák vékony szálakon eresz­kednek a földre, most éppen 14-16 napon belül a második nemzedék rajzásával számolni, amikor egyes ledet sze­rek igen eredményesen pusz­títják az aknázó molyokat. A bábozásra induló lárvák ellen kevéssé, a repülő lepkék ellen igen jó a három-öt ez­relékes Chinetrin, vagy ezzel azonos értékű Ambush 25 EC, Üecis, Hostathion, továbbá az Unifosz 50 EC ad jó ered­ményt az előírásszerű alkal­mazás esetén. Ha a virágzás utáni héten kihagyunk a há­zikertekben egy permetezést, az aknázómolyok természetes el­lenségei felszaporodnak. A harmadik védekezési javaslat az ereszkedő hernyók kijuttatott Ditrifon 50 ellen WP permetezése jelenti, most épp ebben a szakaszban vagyunk. A múlt évben lehangoló ké­pet mutatott a város és környező kiskertek növényze­­­te. Az amerikai fehér szövő­lepke szinte tarrágást okozott; a nyársapáti fénycsapdában már 100-300 lepkét fognak a növényvédelmi szakemberek, ami azt jelenti, hogy már most annyi hernyókelésre le­het számítani, mint tavaly volt a második nemzedéké­ben. Kötelező a védekezés A meggy és a cseresznye je­lenleg eredő szakaszban van, így semmiféle vegyszeres ke­zelés sem alkalmazható szövőlepke ellen, a hernyó- a fészkeket le kell szedni, mert különben később nem bírunk a második nemzedékkel. Más fajoknál a Ditrifon 50 WP jó hatást fejt ki, a város közte­reinek, utcáinak védelme ezzel oldható meg. A kertek­i­­ben kötelező a védekezés, mert annak elmulasztása ese­tén, ha vannak tarrágott fák, a Pest megyei Tanács rende­lete értelmében szabálysérté­si bírságot szabnak ki. Azért is fontos védekezni, mert karantén kártevőről van szó. Ha nem vigyázunk a nö­vényeinkre, óhatatlanul az exportládákba kerülhet her­nyója, ami miatt a határállo­máson a szállítmányokat vis­­­szatarthatják. Ez nemcsak a mezőgazdasági termékekre, hanem az iparcikkekre is vo­natkozik, vagyis ha a gépen bebábozott állatokat találnak, a berendezést a fogadó fél vissza is küldheti. Repül a barackmoly A 0,2 százalékos Ditrifon 50 WP és a Sevin, hasonló tö­ménységben, hatásos a her­nyók ellen. Ezek a szerek kí­mélik a környezetet. A házi­kerti termesztők illegális úton szerzett, nagyüzemekben en­gedélyezett szereket ne hasz­náljanak. A maguk és­­ kör­nyezetük életét, egészségét ve­szélyeztetik. Változatlanul veszélyt je­lent az almamoly, a keleti gyümölcsmoly és a szőlőmoly, épp most repül a barackmoly lepkéje. Bőven van tennivaló a kertekben, de az aknázó­moly és a szövőlepke minden más kártevőnél veszélyesebb, elhárítandó kártevő. S. D. Albertirsai úttörők érdeme Albertirsán az 1075. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat megtartotta a kisdobos és úttörőavatást a gyermeknap keretében, ezzel az ünnepség­gel zárták a mozgalmi évet. Az eseményről tudósított i^o­­kas Mária csapattitkár-helyet­tes.­­ Ezen a papon már 9 órakor felsorakozott az isko­la udvarán az úttörőcsapat 751 kisdobosa és 553 úttörője. Kürtszó és dobpergés kísérte, amint a csapatzászlót behoz­ták. A jelentések után Nagy Gábor, a nagyközségi pártbi­zottság titkára köszöntötte az ünnepelteket. A műsorban az úttörőélet­ről hallottunk verseket, majd a helyi munkásőrparancsnok felszólítására a felavatandó pajtások fogadalmat tettek, az avatószülők pedig megígérték, hogy szerető, segítenek a hazájukat becsületes emberré nevelni őket. Az úttörők vi­rággal köszöntötték a fel­avatott pajtásokat. Ezt követ­te az oklevelek, kitüntetések átadása, a­melyeknek nagy száma bizonyítja az itt folyó jó munkát. Az ünnepség végén • > Pintér Erzsébet, a Pest megyei út­törőelnökség tagja a csapat zászlajára feltűzte a kiváló úttörőmunkáért járó jelvényt, ] Vízilabda Svédcsavaros gólt dobott Értékes győzelmek, jó csapatok Cegléden hatszázan nézték meg a legutóbbi vízilabda-mér­kőzést, amely az OB 11. A-ban biztos győzelem. Ceglédi VSE—Bánki Donát 9-6 (1-1, 3-1, 2-2, 3-2). Vezette: Babarczy, Kádár. Cegléd: Németh, Beck, Kiss, Bóbis, Kelemen, Ungvári, Máté. Csere: Lugosi, Pap, Tánczos, Tankó, Zsíros, Péntek, Török. Góllövők: Máté (3), Ungvári (2), Pap (2), Bóbis, Kelemen. Edző: Czigány Károly. A ceglédi csapat végig vezet­ve, kitűnő erőnlétben, megér­demelten nyert a budapesti fő­iskolás együttes ellen. A talál­kozót végig a hazaiak irányítot­ták, akciógólokat lőttek, külö­nösen pompás volt a Pap svéd­csavarból lőtt utolsó gólja. Az egész csapat igen jó teljesít­ményt nyújtott. A hét végén kettős forduló lesz, 11-én Budapesten a Bánki Donát, 12-én vasárnap Ceglé­den a CSMSK lesz az ellenfél. Serdülő Budapest-bajnokság Cegléd: Rátóti, Ócsai, Tóth, Lakatos, Sajgói, Kiss, Zsíros. Csere: Gábor, Halasi, Dorsch. Góllövők: Zsíros (5), Kiss (3), Ócsai, Lakatos. Edző: Lakatos István. Serdülő csapatunk is­mét értékes győzelmet aratott fővárosi ellenfele ellen. Jók: Zsíros, Kiss, Lakatos. B. M. ISSN 0133—&Stie (Ceglédi Hírló Köszönetnyilvánítás. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik sze­retett édesapánk, ÓCSAI ANDRÁS temetésen megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, gyá­szunkban velünk éreztek, özv. Ócsai Andrásné és a gyászoló csa­lád. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetet azoknak, akik felejthetetlen mind­jem, édesapánk, nagyapánk, fér­je. TAK­ÁCS­I IMRE temetésén részt vettek, sírjára virágot, helyeztek, fájdalmunkban koszorút osztoz­tak. A gyászoló család.

Next