Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Felelőtlenek Nagyon fáj B. I. aláírással érkezett a levél. Arról szól, hogy a levélíró bár rendszeresen gondozza hozzátartozói sír­ját, a munkája kárbavész. Nehezen talál szavakat ar­ra a kegyeletsértő, ember­telen magatartásra, amit ott többek szeretteinek em­lékhelyeivel művel, vagy művelnek valakik. Kisze­dik helyükről a palántánt gyökeres virágot, ellopják a vágottat. Mit lehet tenni? — kér­dezi a levélíró, aki bízik abban, hogy a cikk meg­jelenése jobb bírja a bűnösöket.belátásra már ne törne meg az op­timizmusa. Nem tudhatjuk, hogy az elkövetők tetteinek a kap­zsi mohóság, vagy buta va­­gányság lehet-e a rugója. A virág értéke itt nem pénzben mérhető. Fájdal­mat okoznak, felelőtlenül gondolkodnak az ilyenek. Akire viszont a terület őrzését bízták, a gondolko­dáson kívül időnként körül is nézhetne a körzetében. Akkor talán panaszos le­vélírónknak is kevesebb oka lenne a napaszra. Kommunális nap Törökmezőn A váci Kommunális és Költ­ségvetési Üzem vezetősége jú­nius 11-én, szombaton a Tö­rökmezőn levő szabadidőköz­pontban első ízben kommunális napot rendez. Ennek keretében szervezik a hagyományos üzemi gyereknapot és a nyugdíjasta­lálkozót. Délelőtt 10 órakor Brandt Já­nos üzemvezető köszönti megjelenteket. Az ünnepi be­­­szédet Kiszel Jánosné szb-titkár mondja. Kitüntetéseket, jutal­makat adnak át, majd délelőtt fél 11 órától kulturális és sport­­rendezvények, játékbörze, gyer­­mekdisco stb. követi egymást, a késő délutáni záróráig. Vakáció idejére Úttörőtáborok A járási úttörőelnökség jú­nius 20. és augusztus 20. kö­zött nyitja meg a gödi úttörő­tábort. Hét turnusban mintegy 700 pajtást fogadnak a nyá­ron. Szobon a Malomvölgyi út­törőtáborban fogadják a gye­rekeket ugyancsak június kö­zepétől. i _______ ­­zf £ úia A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1983. JÚNIUS 8., SZERDA ifjúsági szervezet a falvakban Szálló György: „Mindenütt hallathatjuk a szavunkat” Rád, Penc, Kösd: A járás három kisközsége. Az első kettő közös igazgatás alatt áll, a harmadiknak önálló tanácsa van. A térség gazdasági szervezeteinek felépí­tése, a politikai munka sajátosságai úgy alakultak, hogy többek között KISZ közös területi bizottságát Rádon kellett létrehozni. A kosdi Lenin Mgtsz egyesülése után némileg új helyzet teremtődött, s az ifjúságpolitika terén már hosz­­szabb ideje kívánatos volt a tisztújítás, a KISZ-alapszer­­vezetek munkájának felpezsdítése. A héttagú KISZ-bi­­zottság titkára Szabó György, nem egészen egy évet tud­hat maga mögött. Vele az elmúlt rövid időszak ered­ményeiről és gondjairól beszélgettünk. Minden munka fontos alap­ja a szervezeti és személyzeti feltételek megteremtése. Hogy alakult ez a rádi térségben? — Az egyesülésig hat alap­­szervezet működött. Egy-egy a községekben, kettő a tsz-ek­­ben, egy pedig mint pedagó­gus alapszervezet. A téeszek egyesülése után a gazdaság alapszervezete kikerült a ha­táskörünkből. Maradt a peda­gógus alapszervezet és a köz­ségeké. Ma már elmondhat­juk, hogy a területhez tartozó alapszervezetekben 168 tagunk van, s ez a számításaink sze­rint 46 százalékos szervezett­ség. Nagyon nehéz egyébként kideríteni, hogy ezen kívül még ki tagja az ifjúsági szö­vetségnek, mert a többség a munkahelyén él szervezett éle­tet. Az viszont köztudott, hogy ezekből a falvakból majdnem mindenki Vácra, Dunakeszire, vagy a fővárosba jár el dol­gozni. A 46 százalék egyébként át­lag. A kép változó, mert míg például a pedagógusok köré­ben minden fiatal KISZ-tag lett, s így 100 százalékot ér­tünk el, a fizikai m­unkás fia­talok körében még gyengébb az érdeklődés, sokat kell ve­lük beszélgetnünk, s számuk­ra is vonzóvá kell tennünk a KISZ-életet. Hol a legélénkebb a szerve­zeti élet, az ifjúsági munka? Szinte minden alapszerve­zetben mást mondhatunk jó­nak és kevésbé annak. Tény, hogy korábban át kellett itt élni egy krízist, s ennek épp, hogy utána vagyunk. A pen­­ciek 49 tagú például a járás alapszervezete legnagyobb szervezeti egységének tűnt, de nem mindig ez a meghatározó. Igaz, hogy tömegszervezet KISZ, szorgalmazzuk is a tag­a létszám emelkedését, de azért nem mindenáron. — Milyenek a tárgyi felté­telek? Hol jöhetnek össze a fiatalok? — Minden alapszervezetnek van önálló helyisége. Rádon a Muzslay-kastély a mozgalmi rendezvények, taggyűlések, a napi találkozások és szórakoz­tató rendezvények központja. Kosdon a művelődési házban kaptak helyet a fiatalok. Pen­­cen önálló épületben működik a KISZ. Televízió, magnó, rá­dió, társasjátékok a napi szó­rakozás kellékei. Kielégítjük az olyan igényeket , is, amint amilyen a korosztály számára a disco, bár az igaz, hogy le­hetne szélesebb is a szóra­koztató programok skálája. Jó lenne néhány példát hal­lani az ilyen törekvésekről.­­• Mi már tavaly is részt­­vettünk a kétnapos penci szü­ret megrendezésében. Egy nap teljesen a mienk volt, s ezt ifjúsági napként rendeztük meg. Kezdetnek nem volt rossz. Az még a gondjaink so­rába tartozik, hogy a községi rendezvényeken kevesen va­gyunk. Jó viszont a kapcsola­tunk az iskolákkal. Egyezte­tünk és közös kirándulások szervezésére törekszünk az út­törőkkel, hogy a költségek ará­nyosan terheljék a két testü­letet. Szórakoztató, de annál több is Pencen az iskolai ka­rate, melynek szervezésében közkívánatra segítettünk. Kos­don heti 3 foglalkozással test­edző klub alakult a felnőttek számára. Ezen kívül mondjuk és hangoztatjuk az igényein­ket a vezető testületekben, a művelődési intézmények veze­tőivel való beszélgetések al­kalmával. Sikerül-e feltárni, s konk­rétan megfogalmazni a fiata­lok szükségleteit és igényeit? Ma még nem teljesen. Azt már világosan látjuk, hogy a közlekedési költségek drágulá­sával megnőttek a helyi fel­adatok. Több helyi rendezvény kellene, mert aki jól érzi ma­gát otthon, az szívesebben dolgozik a községéért. Az egyik igen fontos fel­adatnak az igények felkeltése látszik. Sok ugyanis az olyan fiatal, akinek a szülei megle­hetősen jó anyagi színvona­lon élnek. Őket szinte eltart­ják, s így tétlenül tengnek, lengnek, meglehetősen közö­nyösen. őket kell nekünk fel­ráznunk, s jobb belátásba bír­nunk. Az egyik olyan terület például a sport is, ahol ez si­kerül. Jó eredményeket érünk el a járási tömegsport rendez­vényeken. Sakkban, fociban jeleskednek a mieink. Pencen már a női focicsapat is meg­alakult. Rád és Penc ifjúsági alapjából 6 ezer, Kösd ifjúsági alapjából 5 ezer forinttal tud­juk segíteni a kulturális és sportmunkát, az ifjúgárda mű­ködését, akik közreműködnek a helyi rendezvényeken. Mi a helyzet, milyen felada­tokkal kell megbirkózni az if­júsági érdekvédelem terüle­tén? Milyen a fiatalok lakás­­helyzete? Minden vezetői fórumon hallathatjuk a szavunkat, meghívnak az ülésekre. Itt csak magánépítkezések foly­nak, s így a telekelosztásban kell letenni a garast. A fiata­lok segítenek egymásnak az építkezésben, mindenki, min­denkivel kalákába tartozik. A fiatalok életét érintő minden kérdésben lehet és van is sza­va a területi KISZ-bizottság­­nak. A tekintély megszerzé­séért pedig mindennap újra és újra meg kell dolgoznunk. K. T. I. Fiatal költők antológiája Mecénás a városi tanács A pályakezdés minden fia­tal életében kisebb-nagyobb nehézségekkel járó időszak. Eltart néhány esztendeig, amíg elméleti felkészültségük­höz gyakorlati tapasztalatokat is szereznek és be tudják bi­zonyítani az előttük járó nemzedékeknek, hogy alkal­masak az önálló, felelősségtel­jes munkára. Különösen nehéz a helyze­tük a fiatal íróknak, költők­­nek, akik rátermettségüket nem támaszthatják alá bizo­nyítványokkal. Műveik érté­kelésében, nyilvánosságra ke­rülésében szubjektív szem­pontok is közrejátszhatnak, s mint nemegyszer tapasztalhat­juk, már deresedő halántékkal is pályakezdőnek számítanak. Vámos György, Kepes Ká­roly, Onagy Zoltán és Németh Péter Mikola nem vállalták a hivatásos költővé válásnak ezt a rögös útját. Megélheté­süket valamennyien polgári foglalkozásukkal biztosítják. — Gyermekkorunk óta is­merjük egymást, és talán most már magunkat is — mondja Németh Péter Mikola. — Tudjuk, hogy írásra ítéltet­tünk. Mint ahogy útkeresé­sünk, verseink is különböző stílusúak. Eddigi, alkalmi publikációs lehetőségek után most kerülnek majd írásaink először vereseskötetben nyil­vánosságra. Nagy Géza, a városi tanács művelődési osztályának veze­tője elmondta, hogy örömmel vállalkoztak a Vácott és kör­nyékén élő fiatal költők ver­seinek a kiadására. — Az elmúlt évek során nagy hangsúlyt fektettünk a város kulturális életének fej­lesztésére. A lehetőségeinkhez mérten támogattuk a képző­művészet, a zene nálunk élő képviselőit. De nem akarunk elfogultaknak látszani, meg kell tartani az egyensúlyt a különböző művészeti ágak kö­zött. Ezért örültünk, hogy az irodalommal, költészettel fog­lalkozók műveivel is megis­merkedhetnek majd az olva­sók. A kötet jelenlegi szerzőit Rózsa Endre választotta ki. A Móra Ferenc Könyvkiadónál és a város kulturális életében végzett munkája alapján tel­jes mértékben megbízunk az értékítéletében. A közműve­lődési alap által biztosított anyagi­ fedezet azonban még lehetővé tenné további tehet­séges, a környéken élő fiatal költők műveinek kiadását az antológiában. Nyitott könyv­ről van tehát szó. Bárki sze­repelhet benne verseivel, aki megüti a szerkesztő, a szerző­társak és természetesen a ké­sőbbi lektorok által kívánt színvonalat. A szerzők a könyv illusztrá­lására Sáros András Miklóst kérték föl. Az antológia 1984- ben jelenik meg, körülbelül 3500 példányban. Márványi Ágnes Trafólemez és fémhüvely A fóti Vörösmarty Mgtsz rádi sorjázóüzemében többek között a Híradástechnikai Anyagok Gyárának és a Budapesti Akku­mulátorgyárnak végeznek bérmunkát. Mintegy 120 típusú traf­fólemez és közel 90 millió darab fémhüvely sorjázását készí­­tik el évente. Petrik Istvánné munka közben. Hancsovszki János felvétele Közéletiségre is nevel Vöröskereszt az iskolában • Az iskolai vöröskeresztes szervezet munkája akkor le­het igazán eredményes, ha a pedagógusok közössége is tá­mogatja, segíti a tanárelnök munkáját. Ezt vallja Gyarma­ti Gyuláné, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanárelnöke, akit a végzett munkájáért közelmúltban a Magyar Vö­­­röskereszt arany fokozatával tüntettek ki. — A Petőfi iskolában a szervezettség igen magas, a felsőtagozatos tanulók kivé­tel nélkül tagjai a mozgalom­nak. Példamutató viselkedé­sükkel jó hatással lehetnek a környezetükre. — Hogyan mutathat példát az ifjú egészségőr? — Erre nagyon sokféle le­hetőségünk van. Többek kö­zött úgy, hogy rendesen, ápol­­tan járnak iskolába. Fokozot­tan ügyelnek az iskola rend­jére, tisztaságára. Segítik az iskolán kívül is a tiszta, egész­séges környezet megteremtését és erre mozgósítják társaikat is. Az egészséges életmód ki­alakításában is fontos szere­pet játszhatnak példamutatá­sukkal. Segítik a kisebbeket és támogatják az időseket és betegeket. Hasznos, jó szolgá­latot tesznek a csecsemőápolá­si és elsősegélynyújtási, vala­mint a testápolási versenyen. — Milyen az iskolai és az otthoni nevelés összhangja? — Sajnos, nem mindig jó. A neveléssel szorosan összefügg például az, hogy a gyermekek milyen környezetben élnek. A helyes öltözködési és táplálko­zási szokások kialakítására is nagyobb gondot kellene for­dítaniuk. Igen fontosnak tar­tom a rendszeres életmódra nevelést. — A petőfisek közismerten szeretik a vetélkedést. Milyen eredményeket értek el a kö­zelmúltban? — Diákjaink minden év­ben nagy lelkesedéssel kap­csolódtak be a csecsemőápolá­si és elsősegélynyújtási verse­nyekbe. 1979-ben Zánkán, az elsősegélynyújtók országos versenyén iskolánk csapata a hatodik lett. 1981-ben Üllőn, tavaly Aszódon lettünk megyei elsők. Tavaly nagy élmény volt iskolánk ifjú vöröske­reszteseinknek az az esemény, hogy a Szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold szerveze­te filmre vette az iskolai szer­vezetünk munkáját. Az egész­ségügyi nevelést szolgáló kis­­filmet három nyelven fogják bemutatni, elsősorban a fejlő­dő országokban. S. J. Unokája a képernyőn látta Három évtizede a postánál . 1953. június negyedike jelentős nap volt Hajós La­­­josné életében. Munkát keresett, s egyik asszonyismerő­­­­se a váci főpostahivatalt ajánlotta. Jelentkezett Németh­y Jenő akkori hivatalvezetőnél — felvették. Megszerette­­ hivatalát, hivatását. Pontosan három évtized telt el azóta. Szívesen beszél mun­kájáról, munkatársairól. Ar­ról, hogy milyen sok munka­kört töltött be az elmúlt évek alatt. Megismerte a posta ha­talmas gépezetének úgyszól­ván minden területét. Volt pénztáros, ült a felvételi ab­laknál, dolgozott a rovatok­ban (a levelek szétosztásánál), ha kellett, ellenőri munkát is végzett. Mai beosztása: a váci fő­postahivatal kézbesítési szállítási osztályának a veze­­s­tője. Az épülettömb Beloian­nisz utcai, földszinti nagyter­mében irányítja 40 ember munkáját. Ma már hatalmas a forgalom. Levelekből 5— 6000 érkezik naponta. Az osz­tályvezető munkaideje reggel öt órakor kezdődik, s csak a délutáni órákban ér véget. A régi, vonathoz csatolt pos­takocsik helyett testes gépjár­művek hozzák a küldeménye­ket. Fürge kezek osztályozzák a kézbesítendő anyagot. Nagy fegyelmet és figyelmet igénylő munka. Ha tévednek, emberi érzékenységet okoznak, csalá­di eseményeket zavart kelthetnek késleltetnek, vállalatok, intézmények ügyvitelében. A kézbesítési és szállítási osztály motorja a tíztagú Bé­ke brigád, amely a napokban vette át az aranyfokozatos minősítést, az elismerő jelvé­nyeket és a vele járó pénzju­talmat. Ennek a brigádnak is Hajós Lajosné a vezetője. Ko­rábbi beosztásában, a felvételi osztályon is brigádban dolgo­zott, idekerülése után szorgal­mazta a hasonló csapatmun­kát, örültek a kitüntetésnek, de szeretnének továbblépni, komplex brigáddá fejleszteni a kollektívát és növelni az ed­digi vállalásokat. Meglepte a postai külde­mény, a nevére érkezett aranybetűs meghívó. A Par­lamentbe hívták Hajós Lajos­­nét, ahol átvehette Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács el­nökétől munkája elismerését, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést. Ezt meg­előzte korábban a Váci Posta kiváló dolgozója, majd a Ma­gyar Posta kiváló dolgozója kitüntetés. Erika, másodikos kisunoká­­ja látta őt a tv híradójában. Örült neki és nagyon büszke volt a nagymamira. Az első a dísztáviratot Csáki Lászlóné, Postások Szakszerve­zetének a főtitkára küldte. Jólesett a közvetlen munka­társak elismerése, Pomozi Miklós hivatalvezető gratulá­ciója. Köszöntötték őt az osztályon dolgozó kommunisták is. Évek óta ő a bizalmijuk.­Jó a mun­kahelyi légkör, őszinte a di­cséret, csakúgy, mint a bírá­lat. Az itt végzett, dicséretes tevékenység hozzájárul az egész főpostai munka értéke­lésénél ahhoz, hogy Vácott mindig a jók, nemegyszer a legjobbak között említik. Papp Rezső . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Emlékverseny A Dunai Cement- és Mész­művek sakk-szakosztálya első alkalommal rendezte meg a Sziebig Sándor emlékversenyt a művelődési központban. A megnyitón megjelent Sziebig Sándor özvegye és fia, kiket Varga István, a váci járási sporthivatal munkatársa kö­szöntött. A sakkozók nevében Marót Géza méltatta Sziebig Sándor pályafutását. Sziebig Sándor (1927—1977) fiatalon, a negyvenes évek elején kapcsolódott be a vá­ci sakkéletbe és haláláig hű is maradt a sportághoz. Az első csoportban 1900 Élő­pontszám felettieknél győztes dr. Imecs László (Bp. Sparta­cus) 7, 2. Valentinyi László (Aszód) 7, 3. Kollár (Dunakeszi SE) 6 pont.Péter A második csoportban az 1900 Élő-pontszám alattiak 23-an mérkőztek.

Next